Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-08 / 5. (3854.) szám

6 Szépség­ápoláshoz valódi — AZ ÁLLAM JAVÍTTATJA MEG A NAGY­SZOMBAT-VII>ÉKI JÁRHATATLAN UTAKAT. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A Nagyszombat-- Buceány és Nagyszombat—Gerencsér közötti út­szakaszok már közel egy év óta használhatatlan ál­lapotban vannak. E közutak javításának ügyében a nagyszombati járási hivatal már egyizben hozott döntést, amely szerint Nagyszombat városának kel­lett volna az utakat megjavittatni. A város veze­tősége a járási hivatal határozatát megfellebbezte és most a legfelsőbb fórum kimondotta, hogy az utak az állam tulajdonába mentek át, ezért az ál­lam köteles azokat megjavítani. Remélhetőleg a ja­vítási munkálatokat már kora tavasszal megkez­dik, mert jelenleg nem lehet rendesen lebonyolí­tani a forgalmat ezen a fontos útszakaszon. MBlBE — EGYEDÜL JÖTT CSIKAGÓBÓL BU­DAPESTRE EGY NÉGYÉVES KISLEÁNY. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hétfő este érdekes kis vendég érkezett a buda­pesti Keleti pályaudvarra. Egy négyéves kis- íeányka jött a nemzetközi vonattal. Amerikából jött s a hosszú utat teljesen egyedül tette meg. Nyakában egy cédula volt, amelyen angol, fran­cia, magyar és német nyelven a következő szö­veg állott: „Papp Kató vagyok, Csikágóból in­dultam útnak és Budapestre tartok. Kérem a jó- Szivü embereket, hogy igazítsanak útba és vi­gyázzanak rám." Ugylátszik, akadt elég jószivü ember, mert a négyéves kisleányka minden ko­molyabb baj nélkül érkezett Budapestre. Édes­atyja, Papp Károly jómódú feltaláló küldte őt Budapestre ott élő elvált feleségéhez, hogy a Jcisleányka magyarul tanuljon. A gyermek Papp Károly második házasságából származik. Az már előzőleg levélben értesítette elvált fele­ségét, amelyben bejelentette, hogy hajlandó ma­gához venni Csikágóba az angol nyelv megtanu­lására elvált feleségének második házasságából származó kisfiát. A kisfiucska most ugyanolyan módon egyedül teszi meg majd az utat Buda­pestről Csikágóba. — BOSSZÚT AKART ÁLLNI Á HALOTT BÍ­RÓN. Eperjesi tudósítónk jelenti: Nagysáros köz­ségben néhány nappal ezelőtt meghalt Bányász Já­nos, a község birája. Az elhunytnak nagyon sok ha­ragosa volt, köztük Krochmaly András, aki bes­tiális módon akart az elhunyton „bosszút állni!£. Az elmúlt éjjel ásóval a kezében jelent meg a te­metőben és a néhai biró sorján ásni kezdett. Mun­kájában azonban megzavarták és előállították a csendőrségre, ahol bevallotta, hogy ki akarta ásni a biró hulláját, hogy ily módon álljon rajta bosz- szut. A csendőrség megindította ellene az eljárást. Kozimovot élsz állították Csehszlovákiából Halmiban átadták a román hatóságoknak ■ ■ Útban van Szovjetoroszország felé ■ ■ 1936 január S, szerda. IHIIWHI IHIIIHiWM IWI ■ Prága, január 7. Kozimov Sergejt, az orosz kereskedelmi delegáció tolvaj hivatalnokát teg­nap este erős rendőri fedezet mellett elszállították a csehszlovák fővárosból. Mint már jelentettük, a csehszlovák és szovjetorosz hatóságok között néhány nap előtt Megegyezés jött létre Kozimov k i ad adására vo.natko zóan. A megegyezés értelmében tegnap este a 21 órai kassai gyorssal elszállították a román határra Kozimovot. Az egyik bukaresti kocsiban volt fenntartott fül­ke a Kozimovot szállító detektívek részére. A fülke ajtaján ott volt a „foglalt44 cédula és egé­szen kicsi betűkkel: „rendőrség.44 Ebben a fülké­ben töltötte a tegnapi éjszakát, Kozimov, aki né­hány nap múlva a GPU embereinek kezei között lesz. Közvetlenül a vonat indulása előtt három autó érkezett a Wilson-pályaudvar főbejárata elé. A három autóból nyolc civilruhás rendőrségi hi­vatalnok szállott ki és azok az újságírók, akik a rendőrségen teljesítenek szolgálatot, fölismerhet­ték az egyik leihajlott fővel haladó alakban Ko­zimovot, Nem volt megbilincselve, de a detektívek szoro­san közrefogták, úgyhogy nem Is gondolhatott volna menekülésre. A csoport egyenesen a pályaudvarra sietett és elhelyezkedtek a részükre fenntartott fülkében. Az utasok már elhelyezkedtek, a kalauz végig­sietett a vonat mellett, becsukták az ajtókat, az utolsó pillanatban Kozimov engedélyt kért, hogy kinézhessen az ablakon, kicsit félrehúzták a fülke ablakának függönyét és Kozimov könnyes szemmel utolsó pillantást vetett Prágára. Ma délben fél egykor érkezett Kozimov Halmiba, ahol a román szlguranca hivatalnokai átvették a prágai detektivektől. Az átadásról jegyzőkönyvet vettek föl és már a legközelebbi félórában ro­bogott a vonat Kozimovval az orosz határ felé. , „Ne keressenek! Én vagyok a gyilkos A budapesti szücsmester gyilkosa névtelen levelet ir a rendőrségnek Budapest, január 7. (Budaipesti szerkesztősé­günk telefonjeletttéee.) Karácsonykor jelentet­te a Prágai Magyar Hirlap, hogy a budapesti Rózsa-uccában rablógyilkosság történt Isme­retlen tettesek borzalmas kegyetlenséggel meggyilkoltak egy szücsmestart s lakását ki­fosztották. A rendőrség azóta erélyesen nyomozott a tet­tesek után, de munkáját eddig nem koronázta siker. A gyanú a szücsmester több elbocsátott alkalmazottjára irányult, akiket eilő is állítot­tak, de rövid vallatás után szabadlábra kellett őket helyezni, mert valamennyien alibit tudtak bizonyítani. Vasárnap a nyomozás ügyében érdekes for­dulat történt. A rendőrség két névtelen levelet kapott Az egyiket levelezőlapon' Írták s a kö­vetkezőket tartalmazza: „Ne keressenek. Én vagyok a gyilkos, de már román területen vagyok. Ezt a le­velezőlapot egyik barátom adta postára. A gyilkos.44 A másik levelet írásszakértők véleménye sze­rint gyermekkéz írhatta. A levél csak annyit mond, hogy aki írja, az többet is tud a gyilkos­ságról, de nem meri elmondani, mert egyik hoz­zátartozója is érdekelve van az ügyben és an­nak bosszújától fél, hogy ha a rendőrséget rész­letesen értesítené. A rendőrség most kutatja a névtelen levetek Íróját. Társadalmi Elet Fél óra alatt meg lehel gyógyítani a náthát London, január 7. E. P. Pouiton, a londoni Guy-kórház főorvosa Írja a „Practitioner" or- ! vosi szaklapban, hogy a legmakacsabb náthát j és hülést félóra alatt meg lehet gyógyítani re­pül őgép-utazással legalább 3300 méter magas- | ságban. Ha a gép 2 percenként 330 méter ma­gasságra emelkedik és 10 perc alatt száll le, úgy az egész kezelés alig tárt egy óráig. A bámula­tos gyógyhatást az orvos a felsőbb légrétegek által az emberi testre gyakorolt különleges bio­kémiai, vagy biofizikai hatásának tulajdonítja. # A pöstyéni katolikus egyesületek etévi rep­rezentációs báljukat január 11-én rendezik a Royal- szálló összes termeiben. A rendezőség fáradhatat­lanul dolgozik a bál sikere érdekében. A kassai magyar reálgimnázium cserkész- csapata január 19-én, vasárnap a Schalkház nagy­termében tánccal egybekötött műsoros teadélutínt rendez, melyre ezúton is felhívja a közönség figyelmét. A teadélután öt órakor kezdődik, be­lépődíj teajeggyel együtt 6 korona, diákjegy 3 ko­rona. A dobsfnai katolikus műkedvelő ifjúság mű­soros estét rendezett, amelynek bevételét sze­génysorán családok felsegélyezésére fordították. A szereplők közül különösen Hornit János koníe- ránsza aratott nagy sikert. A közönség lelkesen ünnepelte Kontros János plébánost, aki a rende­zés munkáját végezte. # A gölnicbányal Általános Nőegyesület felru­házás] ünnepélyt rendezett, amikor is 42 szegénv- sorsu gyermeket láttak el cipővel és más hasznos holmival. A jólsikerült ünnepély özv. Apátihy Vi.1- mosné elnök nő, Heutschy Kálmánná. Nem esik Pálné, Stefánné és Kárpáthyné érdeme. # A taksonyi kulturegyletek sikerült közműve­lődési előadást rendeztek. A kuiturestet Troch Pál helybeli esperes-plébánosnak, az egyesületek dísz- elnökének szavai vezették be. Galambos Béla hi­daskürti plébános szép előadást tartott Kreztus- ról, mint a valláserkölcsi kultúra megalapító áréi, utána Horvatovich György tanító az eszkimók éle­tét ismertette. Az énekkar népdalokat adott elő Kardos Ödön igazgató-tanitő vezényletével s vé­gül Lelovics Sándor tanító az egyesülete^ neveken köszönetét mondott az est közreműködőinek. # A dobsinai Dusek-intézet növendékei fényes- sikerű műsoros estélyt rendeztek a Fejér-szálló nagytermében, amelyet a közönség zsúfolásig megtöltött. 150 növendék vonult fel a színpadon bájos jelmezekben. Az előadást Mária Alfréda iő- nöknő rendezte. # A Losonci Atlétikai és Futballklub január 11-én tartja a losonci Vigadó termeiben bálját. A bál iránt nemcsak Losoncon, de az egész vidéken igen nagy az érdeklődés. # A csécsi műkedvelő gárda Pelegrén Elek rendezésében bemutatta a , Katóka őrmesterné44 cimü darabot. A címszerepben Sváb Klára ara­tott szép sikert. Gyönyörű magyar ruháktól volt tarka a színpad. A közönség mindvégig kitünően szórakozott. VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratlslavc, Lő- rinckapn-ucca 17 11. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. \ többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, 11. Panská ul. 12. III. A mim lm Iám Irtai John Amos Cleever Bűnügyi regény (27, , — Nos, a Wethered üggyel a dolog egy­általán nem zárult le. Nem is tudom, hogy nem kell-e még súlyosabb gonosztettekre el­készülnünk. Nem ismerem az ellenfelemet, azt sem tudom, egyedül dolgozik-e, vagy pe­dig egy veszedelmes bűnszövetkezettel állok szemben. Éppen azért kérnem kell Nagy­ságos Asszonyomat arra, hogy mindnyájunk érdekében ez a ma esti látogatásom titokban maradjon, vagy legalább is senkinek se szól­jon arról a tárgyról, amiről beszélgetünk. Nem is a rendőrségi autón jöttem. Az asszony szem© tágra nyílott a rémü­lettől. — A Wethered-ügyben keresett fel engem? De hát mi vonatkozásom lehet Wethered meggyilkolásához? Hiszen, ha jól emlék­szem, hat hónappal ezelőtt beszéltem vele utoljára, nem ismerek senkit, aki az ő köré­hez tartozott. Nem hiszem, hogy bármiféle használható felvilágosítással szolgálhatnék. — A Wethered-ügybe különösképpen be­kapcsolódik Abraham Paul Bruns alakja. — Abraham Paul Bruns? — kiáltott fel meglepetten az asszony. •— Hiszen Abraham Paul Bruns, ha jól tudom, jó két. évtizede el­megyógyintézet Lakója. — Úgy van. És mégis körülötte zajlik min­den. Ma délelőtt látogattam meg Abraham Paul Brunst. Ascotban. Tőlem tudta meg, hogy tiszteletreméltó férje, az ir tudományos élet büszkesége, Horatio O’Brian ur két év­vel ezelőtt meghalt. Ez a hir rendkívül ha­J fással volt rá. Lesújtotta, majd csaknem dü- höngeni kezdett... Persze, egy használható adatot nem lehetett volna kivenni belőle.l Hiszen őrült! De meggyőződésem, hogy azok| mögött, amiket mond, igazság rejtőzik, igaz-8 ság, amelynek birtokában el tudnék jutni a| célomhoz. — Abraham Paul Bruns — mormogta el­gondolkodva az asszony. — Újból kisért tehát ennek az embernek az árnyéka? Azt gondol­tam, hogy soha többé nem kell rá gondol­nom ... — Kérve kérem asszonyom, mondjon el mindent, amit Abraham Paul Brunsról tud. Különösen az érdekel, ami megboldogult fér­jének Bmmsszal való összeköttetésére vonat­kozik. — Abraham Bruns a háború előtti időkben gyakran került az utunkba, A férjem fiatal kora óta ismerte. Együtt végeztek orvosi tanulmányokat a Sörbenne-on és Berlinben. Ez a kilencvenes évek után volt. A közös laboratóriumi munka összehozta őket. Soka probléma merült fel, amely egyformán az ér-j deklődésükbe tartozott. Amint tudja, aiz ura­mat különösképpen a sugárzások tana érde­kelte. Abraham Paul Bruns ezen a téren is kísérleteket végzett, habár az ő érdeklődési köre sokkal tágabb volt, mint az uramé és később főleg vegytani problémák fog Iáihoz- j tatták. Az uram mindig nagyra becsülte i Bruns tudományos képességeit és gyakran 1 mondogatta, hogy ez az ember nagy haszná­ra válhatna az emberiségnek, ha nem volna annyira állhatatlan, ha jelleme megbízható volna. így azonban félő, hogy áldás helyett átok fog a munkájából fakadni... — Az uram 1910-ben kapott rendes ka­tedrát és ebben az időben telepedett meg Abraham Paul Bruns is Dubliimban. Gyakran kereste fel az uramat. Mivel nem volt pénze önálló laboratórium berendezésére, az urain laboratóriumát vette igénybe és az egyete­men is dolgozgatott. Együtt is voltak mun­káik, de nekem nem tetszett Bruns egyéni­sége és mindág igyekeztem lebeszélni az ura­mat arról, hogy vele társuljon. Ezért szegény Horatio nem is igen beszélt róla, mert tudta, hogy ezzel bosszúságot szerez nekem. Mégis tudtam azt, hogy elég sűrűn együtt vannak, sőt kutatásaikhoz később harmadik társ is csatlakozott, Oskar Creevey, az orvos, aki akkoriban Sámuel Brooksnak háziorvosa volt. Ha jót tudom, valami nagy találmányon tör­ték akkoriban a fejüket, s szerették volna Sámuel Brooks tőkéjét belevonni a dologba, hogy a rendkívül költséges tanulmányokat zavartalanul folytathassák ... — Oskar Creeveyt ki ismertette meg az urával? — Abráham Bruns. ő akkoriban minden­napos volt a Creevey-házban. Creevey lelke­sülten beszélt róla mindig. A legnagyobb orvosi zseninek tartotta ... — És... és meddig tartott férje össze­köttetése Brunsszal? — Bruns 1913-ban elköltözött Dublinből és családját is magával vitte. Ha jól tudora, Londonban telepedtek meg. — Igen. Azóta nem tud róla semmit? — Egy jó félévre rá, hogy elköltöztek, olvastuk a lapokból, hogy különös körülmé­nyek között a törvény kezére került, majd elmegyógyintézetbe zárták. A férjemet rend­kívül megrendítette az eset. — A férje talán gyakran emlegette? — Oh, nem mindig. Csak egy alkalommal, amikor Ypernnél megtörtént a németek első gáztámadása. Cosgrave kivégzése az uramat teljesen az angolok ellen hangolta. Soha sem volt annyira túlzó, mint Cosgrave és a világ­ért sem kereste olyan eszközökkel az ir nem­zet boldogulását, mint az a szerencsétlen, ő a világért nem szövetkezett volna a németek- I kel Anglia megrontására, de Cosgrave ki­végzése elkedvetlenítette. Brutális és eszte­len cselekedetnek tartotta. — Az is volt... — De amikor a németek az első gázfel­hőket bocsátották az angol lövészárkokra, Í akkor felháborodott. És egy ebéd alkalmával, amikor a gáz pusztító hatásáról olvasott, igy kiáltott, fel: Nem tudom, nem kellene-e az angol hadvezetőség kezébe adni azt az esz­közt, amit Bruns bízott rám! A kíváncsiság nem hagyott nyugton, faggattam, hogy miről van szó. De ő csak annyit mondott, hogy Bruns, mielőtt a baj megtörtént volna vele, valamit rábízott, valami rettenetes dolgot, amivel most egyszerre véget lehelne vetni a háborúnak, de ennek nem szabad a nyilvá­nosságira kerülnie, mert később visszaélhet­nének vele és ebből az egész emberiségre mérhetetlen veszedelmek következnének.... — Többet nem mondott? — Nem és bárhogyan akartam későbben is erre a témára vinni a beszédet, kitér! előle... — Asszonyom, férje hagyatékában nem ta­láltak valami olyas dolgot, ami Brunstól vao volt... — De igen — szólt, közbe O’Brianné élén­ken. — Egy nagy lepecsételt boríték volt. az iralok közölt. Ez volt ráírva: Abraham Paul Bruns halála esetén leányának, Anny Bruns- nak kézbesítendő ... Patrik Fitzmaurice szive hevesen vert. Ez tehát az a vagyon, amiről az őrült beszélt. Ez az a titokzatos hagyaték, amely gazdaggá teszi Annyi! (Folytatjuk.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom