Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-05 / 4. (3853.) szám

14 _____________________ 1936 l«már 5, vMfaiap. 7 Sz mHÁzKönWKabTüRA Huszonötéves a jazz-muzsika Az 1935. évi nagy zenei ünnepségek és jubileumok közt szinte észrevétlenül siklott el a jazz-zene buszonö téves jubileuma. Ez a talp alá kívánkozó modern zene, amely sem eredetére, sem elnevezésére vonatkozó­lag hiteles dokumentumokat felmutatni nem tud, a klasszikus és ma már diadalmas zenei irányzatokkal csak annyiban tart rokonságot, hogy mindjárt bölcsőjénél lelkes barátokkal, de még több ádáz ellenséggel találkozott. De múlt és jelen minden ellenségének tilta­kozása dacára 1935-ben, 25-dik életévében elengedhetetlen száma minden tánemüsornak és legfeljebb csak rangsorcsatát vív a csár­dással vágj7 a valcerrel. „Jazz“ az amerikai angol népies kifejezé­se. Igealakja annyit jelent, mint űzni, sietni. Átvitt érteleimben jazznak nevezték New Orleansban azt a bán jó-muzsikát, melyet négerek és más vándorzenészek és énekesek pengettek centekért, koldulva falun vagy külvárosokban a gyermekek és a nép nagy örömére. Miig aztán 1910-ben váratlanul fel­bukkant Newyork szivében, egy színházi étteremben, ahol négy szerecsen fiú rögtönöz­ve adott elő btoesokat és egyéibb zeneszámo­kat. Kotta nélkül játszottak, mert a zenekar vezetője és trombonistája egyetlen személy volt és ez az ember vak volt. A Razz-Baud, igy nevezték magukat, hamarosan igen nép­szerű lett és nem sok idő tellett, bele, míg a tánczeneszerzők kutatni kezdtek a néger melódiák után, hogy ilyen újfajta dalokat Írjanak. Ifjúkorában kissé hangos volt ez az u,j zene, de ki vehetné zokon az ilyesmit egy egész­séges csecsemőtől'? A következő két évben egyremásra alakultak uj zenekarok egész Amerikában és a zeneszerzők szívesen irtaik számukra uj dalokat, köztük olyanokat is, amelyek ma is kedvenc számai a rádiónak. Kétéves csupán ez a furcsa amerikai palánta, amikor áthajózik az Óceánom és fényes kere­tek közt bemutatkozik Londonban és Angliá­ban, a westminsteri hercegnő estélyén. És innen aztánrtndul tovább hoditó útjára, fittyet hányva a háborús világ szigorúan ellenőrzött határzárlatainak. Mikor a jazz szót halljuk, lelki füleinkben felsír a szakszofon, a szuzafon és más, nehe­zen kiejthető hangszerek furcsa hangja. El- választhatatlanak tartjuk ezektől a jazzt, pe­dig az már jócskán tud volt a kannaszéveim, amikor fekarolta őket. Az eredeti „ősjazz“ jellemző hangszere a bán jó volt, eleinte zon­gora, később hegedű, klarinét, dob, majd tromibon-kisérettel, miig végül a banjót ki­szorította a gitár, a kürtöt pedig a trombita. És abban a mértékben, amint fejlődött, úgy civilizálódotl a jazz. A primitív, egyszólamu néger melódiák szabályszerű hangszerelést tanultak, az apró improvizáló néger koca­bandák pedig fokozatosan átalakultak mű­vészi szimfonikus zenekarokká. Művészek nőttek ki a jazz-televény talaján, akiknek nevét öt világrészen tette ismertté a rádió és a gramofon. És végül olyan kereseti források nyíltak meg a művészek előtt, amelyen ékről egy negyedévszázaddal azelőtt nagynevű mű­vészek is alig mertek álmodozni. Úgy, mint Ami erika fiai általában, a jazz is rokonságot, tart az ősi anyafölddel és ezért Angliát tette meg második hazájául. Egyes népszerű dalok gramofondemezei már a há­ború utáni években páratlan példányszámút értek el. Akadt köztük néhány olyan, amely két- és félmillió fontot jövedelmezett. A re­kordot a két Ivor Növello-dad tartotta három­millió font bevétellel. Azóta persze a gramofon aranykora letűnt, a rádió átszedte előle a millióikat. Ma már kénytelen megelégedni a gyáros, ha 50.000—60.000 példányszámú lemezt tud el­adni, de átlag csak 7000 készül egy-egy dal­ról. Persze ünnepek alkalmával 100 száza­lékkal nagyobb a kereslet. Lew Stopé, Jack Hydton, Harry Roy és Roy Fox olyan nevek, amelyeket világszerte hí­ressé tett a jazz, de a karmesterek mellett egyes vokalisták is sztárnévre és gázsira tet­teik szert. A jaziz-zenészek nem katonásan fegyelmezett zenekari tagok többé, hanem sokszor színészek is, akik önálló produkciók­ban szórakoztatják a tánc közben pihenő kö­zönséget. Nem csoda tehát, hogy úgy, ahogyan egy évtized előtt a rádió a gramofontól és a tánctermektől, ma a hangosfilm hódítja el a neves jazzwmüvészeket a rádiótól. Persze, az elhóditás mesés összegek felkínálásával tör­ténik. Nemrég történt, hogy Paul Withaman fizetésemelést kért a londoni rádiótól és nem kapta meg. A sértődött karmester nyomban felmondott, de néhány nappal rá hollywoodi szerződést irt alá, amelyben heti 10.000 dol­lár fizetésért egy negyvenobperces filmhang- verseny megtartására kötelezte magát. Most, amikor a jazz eljutott népszerűségé­nek tetőpontjára, hívei közt az elmaradhatat­lan meghasonlás is bekövetkezett. Ajz angol és amerikai jazz-klulbbokban — mert ilyenek is vannak — zenészek és zeneszerzők arról vitatkoznak, hogy vájjon a jazz tánc- vagy hallgató muzsika-e? A megszavaztatott angol közönség a maga részéről eldöntötte a vitát és 7 millió szavazattal 5400 ellen a tánczené­hez csatlakozott. Egyelőre tehát le kell tenni a zene legifjabb jubilánsának arról az ambí­cióról, hogy a hangversenyterem dobogójá­ról és magaslatáról szóljon a közönséghez. És ez rendjén is van, mert könnyen meges­hetne, hogy az nij zene művészi értéke felőli nagyon megosztó vélemények mellett üresen kongana a hangversenytereim, de viszont so­hasem fordulhat elő, hogy a legelitéiőbb jazz- birálat dacára közönség nélkül maradjon egy frissen, a talp alá huzó jó jazz-zenekar. (*) A prágai Nemzeti Színház diszelődása Benes elnök tiszteletére. A prágai Cseh Nemzeti Színház január 8-án, szerdán este fél nyolc' óra­kor Benes köztársasági elnök tiszteletére Sme- t;ana „Eladott. menyasszony“-át adja elő díszelő­adásban. Az előadáson B-eneg köztársasági elnök is megjelenik. (*) A Pesti Hírlap Szombathy Viktor uj regé­nyéről. Szombathy Viktornak Budapesten meg­jelent „Zöld hegyek balladája** című regényéről a Pesti Hirlap ezt írja: „Egy békésen szendergő szlovenszkói kis magyar város egy napon arra a hírre ébred, hogy Amerikából hazatér látoga­tóba a híres fi’.mmágnás, az ünnepelt rendező, a „város szülöttje**. Az egész kisvárost felvilla­nyozta az esemény hire s amikor a filmmágnás megérkezik, a város társadalma egymással vetél­kedve küzd a- nagy férfin kegyeiért, A helyi sajtó s a helybeli kaszinó a lázas izgalmakon keresztül nagy nehezen jut ismét nyugalmi helyzetébe és köziben az amerikai vendég ismét nekivág az óceánnak. A szlovenszkói kisváros mesteri ábrá­zolása, a fordulatos, mindvégig érdekes történet, az elbeszélés kedves derűje, mind azt bizonyít­ják, hogy Szombathy Viktor tehetségétől még ér­tékes alkotásokat várhat a magyar irodalom. A kitűnő regény a Franklin Társulat kiadásában je­lent meg. (*) A Toídy Kör vasárnapi szinelőadása. A pozsonyi Toldy Kör neves szinigárdája január 5-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor előadja a ipozsonyi városi színháziban Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül** cimü négyfelvo- násos víg játékát. Rendező Moravekné Kovács Mária, Jegyek elővételben a Seifert-cégnél kap­hatók (Goethe-u. 5., szemben a színházzal.) (*) Ingyen kapja meg Eok'hart Ferenc 334 olda­las , Magyarország története**, vagy Farkas Gyula 336 oldalas „A magyar irodalom története** cimü könyvét, ha 135 szeptember 1-től, illetve 1936 ja­nuár 1-től kezdődőkig legalább egy évre előfizet a havonkint 36 oldal terjedelemben megjelenő Magyar Minerva szépirodalmi és tudományos fo­lyóiratra, A 30 korona évi előfizetési összeg és a 3 korona 60 fillér portóköltség befizetésére a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-uccu, 1) kíván­ságra készséggel küld esek ki apót. A dublini ián tóm Bűnügyi regény (26) Egy vastag, nagy alakú könyvet vett elő, felnyitotta és Patrik Fitzmaurice elé tolta. Az index 1910-től volt datálva. Lapjai sűrűn voltak teleirva számokkal és betűkkel. Patrik Fiízmaurice találomra felnyitotta a hatalmas könyvet. Az 1914. év bejegyzéseire fordított éppen. És alighogy ujja végigszaladt az első rovatokon, megtorpant az egyik bejegyzésén. — Abrakain Paul Bruns. 1914 II. 8. Iratok 2678, 2679, 2680... Kérdőleg nézett Páréival Brooksra. — Édesatyja ismeretségben állott Ábrá­in am Paul Bruns-szál ? — Nem tudom, ki volt az az Abraham Bruns... — George és Anny Bruns édesatyja ... Várta a hatást, de az elmaradt. Paroival Brooks éppen olyan közönyös hangon vála­szolt, mint ahogy előbb beszélt. — Nem tudok róla, hogy atyám ismerte volna Abraham Paul Brunst. Nekem leg­alább soha sem emlegette... Ezek az iratok érdeklik? Patrik Fitzmaurice alig bírt izgialmával. Hátha a titok nyitjához jutott közel? — Igen, nagyon szeretném ezeket az ira­tokat megismerni. Okom van rá azt hinni, hogy Abraham Paul Bruns-nak, akii most az ascot-i elmegyógyintézet lakója, valami köze van az ügyhöz. Mos! újból különös fény villant fel. Kis gúny is volt a hangjában. — A fantáziája igazán páratlan. fi Irta: John Amos Cieever De aztán a szekrényhez lépett és az iratok közé nyúlt. A második polcon keresgélt — 2504 ... 2596 ... 2649 ... Tovább szaladt. — 2660 ... 2670... 71 ... 72 ... 73 ... 74... 75... 76... 77... — No mi az? — kiállott fel meglepetten. — 2681 következik, fordult a detektivhez. — Három akta hiányzik. Az a három, ami­ről Ön beszélt. — A fantázia néha helyes utón jár — adta most vissza a vágást Patrik Fitzmaurice. — Három ügyirat hiányzik atyja aktaszekrényé- ből. Az a három akta, ami Abraham Paul Brunsra vonatkozik. Talán ezek voltak a szerencsétlen Wetihered táskájában? Talán ezeket akarta megszerezni a gyilkos? XI. FEJEZET. EGY ÓDON IR KASTÉLYBAN. Amíg a rendőrségi autó mellékuccálk zűr­zavarán át a rendőirség épületébe röpítette, agya lázasan működött. Most már elhomályo­sodott benne a sötét biinügy sok-sok alakja, csak egy figura magasiott ki közülük, az a hosszú termetű, hajlott hátú, markáns arcai őrült, aki ma délelőtt az asooti intézetben olyan különösen, rejtélyesen viselkedett, akire olyan megrenditő hatással volt Horatio O’Briannak, a dublini egyetem kiváló fizikus- professzorának és Sámuel John Brooksnak, a zsirkirálynak halála. Végiggondolta ennek a találkozásnak minden részletét. Jól emlé­kezett minden szóra, minden felkiáltásra, ami az őrült száját elhagyta, visszaemlékezett azokra a különös szavakra, amelyek az Anny- ra váró nagy örökségre vonatkoztak. És sok dolog kezdett megvilágosodni benne. Nyolc óra múlt, amikor irodájába ért. Kissé késői az idő ahhoz, hogy látogatást tegyen, de hát a rendkívüli helyzet kény­szerűi arra, hogy szakítson a formaságokkal. Telefonon hívta fel Horatio O'Brian özvegyé­nek a lakását. — Asszonyom, bocsásson meg, hogy ilyen késői órában zavarom, de halaszthatatlan be­szélgetésein van önnel. Az igazságszolgálta­tás nagy érdekeit szolgálja és talán nagy szerencsétlenségeket előz meg, ha alkalmat ad erre a beszélgetésre. A különös szavak és a telefonból feléje hangzó komor hang megrémítette az asz- szonyt. El nem tudta képzelni, milyen ügy­ben fordulhat hozzá a dublini rendőrség bűnügyi osztályának tisztviselője. A felindu­lástól valósággal hebegett a hangja, amikor beleegyező válaszát megadta. Éppen szerény vacsorája mellett ült, amikor a telefonüzenet érte, de egyszeriben megszűnt az étvágya és kedvetlenül tolta félre a teáscsészét, meg a füstölt szalonnát, amely a Brooks-cég kiváló gyártási módjáról tanúskodott. Az izgalmas várakozás pillanatai nem tar­tottak sokáig. Nem telt el tiz perc a telefon­beszélgetés után és már belépett öreg ház­vezetőnője. — Egy ur keresi asszonyomat a dublini rendőrségről. Azt mondotta, hogy telefonon már értesítést küldött a nagyságos asz- szonynak. — Vezesd be az urat., Máry, te pedig vi­gyázz arra, hogy ne zavarjanak. Patrik Fitzmaurice mélységes tisztelettel iratok (*) A Kazinczy Társaság hétfői kulturestje. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai Kazin­czy Társaság harmadik kiulture&tjét hétfőn, ja. miár 6-án rendezi esti fél 9 órai kedzettel a Lő­csei ház nagytermében. Műsor: 1. Aczél Vilmosné magyar népdalokat énekel cigá/nykisérettel. 2. Gömöry János szabadelőadása: A nemzeti eszme érvényesülése nem akadálya az együtt élő népek testvériesü 1 érének. Belépés díjtalan. R/ubatár í korona. (•) Székelyhidy Adrién nagy sikerei Pécsett. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Székelyhidy Adrién, aki három évvel ezelőtt a kassai magyar színház drámai hősnője volt, ezádőszerint a pécsi színház tagja és legutóbbi szerepei utón az ottani lapok is egybehangzóan mint a legjobb magyar ■drámai színésznők egyikét emlegetik. Különösen az „Egy asszony hazudik** és a „Baskircsev Má- ria“ cimü darabokban aratott sikert Pécsett s mind a két, szerepe után a legjobb kritikát kapta. A lapok nemcsak a dekoratív megjelenésű színésznőt, hanem ugyanolyan hangsúllyal a, nagy művészi teljesítményt is kiemelték mindkét alakításában, melyekhez hasonlót vidéki szín pa­ci okon alig lehet ma látni. Mindezeket azért tart­juk szükségesnek közölni nyilvánosságunkkal, mivel Székelyhidy Adrién a Baskirc-sev Marja címszerepét valószínűleg Kassán is eljátsza a magyar színház tavaszi szezonja során. (*) Harmincmillió hallgatónak énekelt Jerítza Mária. Newyorkiból jelentik: A newyorki rádió minden vasárnap nagyszabású hangversenyt rendez. A stúdióban vasárnap 10-től 11-ig Je- ■ritaa tartott hangversenyt. A teremben kétszáz ember hallgatta meg a nagy énekesnőt és a, rádió 30 millió ember számára közvetiteífie a, hangversenyt. Kaliforniában délben hallgatták:, a keleti államokban estefelé — az idő és a föld forgási viszonyának megfelelően. Az első hang­verseny társadalmi szenzáció is volt, mert ez­úttal lépett, fel először mint Mrs. -Winfieíd Sheeiham. Férje egyike a legnagyobb film vezé­reknek. A kiváló énekesnő Csaijkovszki, Mas- cagni, Kneysier és Leihár-müvekből énekeit.. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Vasárnap délután: Katz bácsi. Vasárnap este: Én és a kisöcsém. Hétfő délután: Szépségkirálynő. Hétfő este: A három sárkány. Kedd: A velencei kalmár. Szerda: Érettségi. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek, szombat, vasárnap; Ne hagyj el soha. BIO RÁDIÓ: Szombat, vasárnap, hétfő: Tarzán, a vadon ara. A KASSAI CAPITOL-MOZGÖ MŰSORA: Krisztina királynő. (Greta Garbó.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Az orvos. (Kingsley drámája. hajolt meg a ház asszonya előtt és megcsó­kolta a felé nyújtott kezet, amely meglepően fiatalos és ápolt volt. Az asszonyon igazán nem látszott meg a kor és ha Patrik Fitz- maurioe nem tudta volna, hogy harminc éven át élt boldog háza&óletet Horatio O’Briannal, igazán nem tartatta volna többre negyven­ötévesnél. Törékeny termete szinte elveszett a nagy karosszékben, fekete hajában azon- ban alig volt még ősz szál, s arcán végtelen báj ömlött el. —■ Bocsásson meg asszonyom, ismételte mentegetőzését Patrik Fitzimaurioe, hogy ilyen késő esti órákban veszem igényibe ven­dégszeretetét ... Oh, éppen vacsora köziben zavartam meg ... — Ha teával szolgálhatok ... — Nem szeretnék több alkalmatlanságot szerezni, mint amennyit okoztam, de egy csésze tea ebben a nyirkos időiben .,. Az asszony már elő is készítette a csészét és a gőzölgő szamovárból teát töltött vendé­gének. A hangulat mindjárt barátságosabb lett. és az asszony is megérezte, hogy ebből az ügyből nem száumazhatik rá semuní kelle­metlenség ... — Hosszú história lenne elmondani mindazt, ami engem asszonyomhoz vezetett — kezdett bele jövetele céljának elmondá­sába Patrik Fitzmaurice, miközben teáját kavargatta — és a nyomozásnak mostani állapotában nem is szabad mindenről őszin­tén beszélnem. Szörnyű bűnügy történt teg­nap Daibíimban... — Oh igen — szakította félbe az asszony* Szegény Wethered naigyon jó barátunk volt. Igen sajnálom. (Folytatjuk.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom