Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-05 / 4. (3853.) szám
14 _____________________ 1936 l«már 5, vMfaiap. 7 Sz mHÁzKönWKabTüRA Huszonötéves a jazz-muzsika Az 1935. évi nagy zenei ünnepségek és jubileumok közt szinte észrevétlenül siklott el a jazz-zene buszonö téves jubileuma. Ez a talp alá kívánkozó modern zene, amely sem eredetére, sem elnevezésére vonatkozólag hiteles dokumentumokat felmutatni nem tud, a klasszikus és ma már diadalmas zenei irányzatokkal csak annyiban tart rokonságot, hogy mindjárt bölcsőjénél lelkes barátokkal, de még több ádáz ellenséggel találkozott. De múlt és jelen minden ellenségének tiltakozása dacára 1935-ben, 25-dik életévében elengedhetetlen száma minden tánemüsornak és legfeljebb csak rangsorcsatát vív a csárdással vágj7 a valcerrel. „Jazz“ az amerikai angol népies kifejezése. Igealakja annyit jelent, mint űzni, sietni. Átvitt érteleimben jazznak nevezték New Orleansban azt a bán jó-muzsikát, melyet négerek és más vándorzenészek és énekesek pengettek centekért, koldulva falun vagy külvárosokban a gyermekek és a nép nagy örömére. Miig aztán 1910-ben váratlanul felbukkant Newyork szivében, egy színházi étteremben, ahol négy szerecsen fiú rögtönözve adott elő btoesokat és egyéibb zeneszámokat. Kotta nélkül játszottak, mert a zenekar vezetője és trombonistája egyetlen személy volt és ez az ember vak volt. A Razz-Baud, igy nevezték magukat, hamarosan igen népszerű lett és nem sok idő tellett, bele, míg a tánczeneszerzők kutatni kezdtek a néger melódiák után, hogy ilyen újfajta dalokat Írjanak. Ifjúkorában kissé hangos volt ez az u,j zene, de ki vehetné zokon az ilyesmit egy egészséges csecsemőtől'? A következő két évben egyremásra alakultak uj zenekarok egész Amerikában és a zeneszerzők szívesen irtaik számukra uj dalokat, köztük olyanokat is, amelyek ma is kedvenc számai a rádiónak. Kétéves csupán ez a furcsa amerikai palánta, amikor áthajózik az Óceánom és fényes keretek közt bemutatkozik Londonban és Angliában, a westminsteri hercegnő estélyén. És innen aztánrtndul tovább hoditó útjára, fittyet hányva a háborús világ szigorúan ellenőrzött határzárlatainak. Mikor a jazz szót halljuk, lelki füleinkben felsír a szakszofon, a szuzafon és más, nehezen kiejthető hangszerek furcsa hangja. El- választhatatlanak tartjuk ezektől a jazzt, pedig az már jócskán tud volt a kannaszéveim, amikor fekarolta őket. Az eredeti „ősjazz“ jellemző hangszere a bán jó volt, eleinte zongora, később hegedű, klarinét, dob, majd tromibon-kisérettel, miig végül a banjót kiszorította a gitár, a kürtöt pedig a trombita. És abban a mértékben, amint fejlődött, úgy civilizálódotl a jazz. A primitív, egyszólamu néger melódiák szabályszerű hangszerelést tanultak, az apró improvizáló néger kocabandák pedig fokozatosan átalakultak művészi szimfonikus zenekarokká. Művészek nőttek ki a jazz-televény talaján, akiknek nevét öt világrészen tette ismertté a rádió és a gramofon. És végül olyan kereseti források nyíltak meg a művészek előtt, amelyen ékről egy negyedévszázaddal azelőtt nagynevű művészek is alig mertek álmodozni. Úgy, mint Ami erika fiai általában, a jazz is rokonságot, tart az ősi anyafölddel és ezért Angliát tette meg második hazájául. Egyes népszerű dalok gramofondemezei már a háború utáni években páratlan példányszámút értek el. Akadt köztük néhány olyan, amely két- és félmillió fontot jövedelmezett. A rekordot a két Ivor Növello-dad tartotta hárommillió font bevétellel. Azóta persze a gramofon aranykora letűnt, a rádió átszedte előle a millióikat. Ma már kénytelen megelégedni a gyáros, ha 50.000—60.000 példányszámú lemezt tud eladni, de átlag csak 7000 készül egy-egy dalról. Persze ünnepek alkalmával 100 százalékkal nagyobb a kereslet. Lew Stopé, Jack Hydton, Harry Roy és Roy Fox olyan nevek, amelyeket világszerte híressé tett a jazz, de a karmesterek mellett egyes vokalisták is sztárnévre és gázsira tetteik szert. A jaziz-zenészek nem katonásan fegyelmezett zenekari tagok többé, hanem sokszor színészek is, akik önálló produkciókban szórakoztatják a tánc közben pihenő közönséget. Nem csoda tehát, hogy úgy, ahogyan egy évtized előtt a rádió a gramofontól és a tánctermektől, ma a hangosfilm hódítja el a neves jazzwmüvészeket a rádiótól. Persze, az elhóditás mesés összegek felkínálásával történik. Nemrég történt, hogy Paul Withaman fizetésemelést kért a londoni rádiótól és nem kapta meg. A sértődött karmester nyomban felmondott, de néhány nappal rá hollywoodi szerződést irt alá, amelyben heti 10.000 dollár fizetésért egy negyvenobperces filmhang- verseny megtartására kötelezte magát. Most, amikor a jazz eljutott népszerűségének tetőpontjára, hívei közt az elmaradhatatlan meghasonlás is bekövetkezett. Ajz angol és amerikai jazz-klulbbokban — mert ilyenek is vannak — zenészek és zeneszerzők arról vitatkoznak, hogy vájjon a jazz tánc- vagy hallgató muzsika-e? A megszavaztatott angol közönség a maga részéről eldöntötte a vitát és 7 millió szavazattal 5400 ellen a tánczenéhez csatlakozott. Egyelőre tehát le kell tenni a zene legifjabb jubilánsának arról az ambícióról, hogy a hangversenyterem dobogójáról és magaslatáról szóljon a közönséghez. És ez rendjén is van, mert könnyen megeshetne, hogy az nij zene művészi értéke felőli nagyon megosztó vélemények mellett üresen kongana a hangversenytereim, de viszont sohasem fordulhat elő, hogy a legelitéiőbb jazz- birálat dacára közönség nélkül maradjon egy frissen, a talp alá huzó jó jazz-zenekar. (*) A prágai Nemzeti Színház diszelődása Benes elnök tiszteletére. A prágai Cseh Nemzeti Színház január 8-án, szerdán este fél nyolc' órakor Benes köztársasági elnök tiszteletére Sme- t;ana „Eladott. menyasszony“-át adja elő díszelőadásban. Az előadáson B-eneg köztársasági elnök is megjelenik. (*) A Pesti Hírlap Szombathy Viktor uj regényéről. Szombathy Viktornak Budapesten megjelent „Zöld hegyek balladája** című regényéről a Pesti Hirlap ezt írja: „Egy békésen szendergő szlovenszkói kis magyar város egy napon arra a hírre ébred, hogy Amerikából hazatér látogatóba a híres fi’.mmágnás, az ünnepelt rendező, a „város szülöttje**. Az egész kisvárost felvillanyozta az esemény hire s amikor a filmmágnás megérkezik, a város társadalma egymással vetélkedve küzd a- nagy férfin kegyeiért, A helyi sajtó s a helybeli kaszinó a lázas izgalmakon keresztül nagy nehezen jut ismét nyugalmi helyzetébe és köziben az amerikai vendég ismét nekivág az óceánnak. A szlovenszkói kisváros mesteri ábrázolása, a fordulatos, mindvégig érdekes történet, az elbeszélés kedves derűje, mind azt bizonyítják, hogy Szombathy Viktor tehetségétől még értékes alkotásokat várhat a magyar irodalom. A kitűnő regény a Franklin Társulat kiadásában jelent meg. (*) A Toídy Kör vasárnapi szinelőadása. A pozsonyi Toldy Kör neves szinigárdája január 5-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor előadja a ipozsonyi városi színháziban Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül** cimü négyfelvo- násos víg játékát. Rendező Moravekné Kovács Mária, Jegyek elővételben a Seifert-cégnél kaphatók (Goethe-u. 5., szemben a színházzal.) (*) Ingyen kapja meg Eok'hart Ferenc 334 oldalas , Magyarország története**, vagy Farkas Gyula 336 oldalas „A magyar irodalom története** cimü könyvét, ha 135 szeptember 1-től, illetve 1936 január 1-től kezdődőkig legalább egy évre előfizet a havonkint 36 oldal terjedelemben megjelenő Magyar Minerva szépirodalmi és tudományos folyóiratra, A 30 korona évi előfizetési összeg és a 3 korona 60 fillér portóköltség befizetésére a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-uccu, 1) kívánságra készséggel küld esek ki apót. A dublini ián tóm Bűnügyi regény (26) Egy vastag, nagy alakú könyvet vett elő, felnyitotta és Patrik Fitzmaurice elé tolta. Az index 1910-től volt datálva. Lapjai sűrűn voltak teleirva számokkal és betűkkel. Patrik Fiízmaurice találomra felnyitotta a hatalmas könyvet. Az 1914. év bejegyzéseire fordított éppen. És alighogy ujja végigszaladt az első rovatokon, megtorpant az egyik bejegyzésén. — Abrakain Paul Bruns. 1914 II. 8. Iratok 2678, 2679, 2680... Kérdőleg nézett Páréival Brooksra. — Édesatyja ismeretségben állott Ábráin am Paul Bruns-szál ? — Nem tudom, ki volt az az Abraham Bruns... — George és Anny Bruns édesatyja ... Várta a hatást, de az elmaradt. Paroival Brooks éppen olyan közönyös hangon válaszolt, mint ahogy előbb beszélt. — Nem tudok róla, hogy atyám ismerte volna Abraham Paul Brunst. Nekem legalább soha sem emlegette... Ezek az iratok érdeklik? Patrik Fitzmaurice alig bírt izgialmával. Hátha a titok nyitjához jutott közel? — Igen, nagyon szeretném ezeket az iratokat megismerni. Okom van rá azt hinni, hogy Abraham Paul Bruns-nak, akii most az ascot-i elmegyógyintézet lakója, valami köze van az ügyhöz. Mos! újból különös fény villant fel. Kis gúny is volt a hangjában. — A fantáziája igazán páratlan. fi Irta: John Amos Cieever De aztán a szekrényhez lépett és az iratok közé nyúlt. A második polcon keresgélt — 2504 ... 2596 ... 2649 ... Tovább szaladt. — 2660 ... 2670... 71 ... 72 ... 73 ... 74... 75... 76... 77... — No mi az? — kiállott fel meglepetten. — 2681 következik, fordult a detektivhez. — Három akta hiányzik. Az a három, amiről Ön beszélt. — A fantázia néha helyes utón jár — adta most vissza a vágást Patrik Fitzmaurice. — Három ügyirat hiányzik atyja aktaszekrényé- ből. Az a három akta, ami Abraham Paul Brunsra vonatkozik. Talán ezek voltak a szerencsétlen Wetihered táskájában? Talán ezeket akarta megszerezni a gyilkos? XI. FEJEZET. EGY ÓDON IR KASTÉLYBAN. Amíg a rendőrségi autó mellékuccálk zűrzavarán át a rendőirség épületébe röpítette, agya lázasan működött. Most már elhomályosodott benne a sötét biinügy sok-sok alakja, csak egy figura magasiott ki közülük, az a hosszú termetű, hajlott hátú, markáns arcai őrült, aki ma délelőtt az asooti intézetben olyan különösen, rejtélyesen viselkedett, akire olyan megrenditő hatással volt Horatio O’Briannak, a dublini egyetem kiváló fizikus- professzorának és Sámuel John Brooksnak, a zsirkirálynak halála. Végiggondolta ennek a találkozásnak minden részletét. Jól emlékezett minden szóra, minden felkiáltásra, ami az őrült száját elhagyta, visszaemlékezett azokra a különös szavakra, amelyek az Anny- ra váró nagy örökségre vonatkoztak. És sok dolog kezdett megvilágosodni benne. Nyolc óra múlt, amikor irodájába ért. Kissé késői az idő ahhoz, hogy látogatást tegyen, de hát a rendkívüli helyzet kényszerűi arra, hogy szakítson a formaságokkal. Telefonon hívta fel Horatio O'Brian özvegyének a lakását. — Asszonyom, bocsásson meg, hogy ilyen késői órában zavarom, de halaszthatatlan beszélgetésein van önnel. Az igazságszolgáltatás nagy érdekeit szolgálja és talán nagy szerencsétlenségeket előz meg, ha alkalmat ad erre a beszélgetésre. A különös szavak és a telefonból feléje hangzó komor hang megrémítette az asz- szonyt. El nem tudta képzelni, milyen ügyben fordulhat hozzá a dublini rendőrség bűnügyi osztályának tisztviselője. A felindulástól valósággal hebegett a hangja, amikor beleegyező válaszát megadta. Éppen szerény vacsorája mellett ült, amikor a telefonüzenet érte, de egyszeriben megszűnt az étvágya és kedvetlenül tolta félre a teáscsészét, meg a füstölt szalonnát, amely a Brooks-cég kiváló gyártási módjáról tanúskodott. Az izgalmas várakozás pillanatai nem tartottak sokáig. Nem telt el tiz perc a telefonbeszélgetés után és már belépett öreg házvezetőnője. — Egy ur keresi asszonyomat a dublini rendőrségről. Azt mondotta, hogy telefonon már értesítést küldött a nagyságos asz- szonynak. — Vezesd be az urat., Máry, te pedig vigyázz arra, hogy ne zavarjanak. Patrik Fitzmaurice mélységes tisztelettel iratok (*) A Kazinczy Társaság hétfői kulturestje. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai Kazinczy Társaság harmadik kiulture&tjét hétfőn, ja. miár 6-án rendezi esti fél 9 órai kedzettel a Lőcsei ház nagytermében. Műsor: 1. Aczél Vilmosné magyar népdalokat énekel cigá/nykisérettel. 2. Gömöry János szabadelőadása: A nemzeti eszme érvényesülése nem akadálya az együtt élő népek testvériesü 1 érének. Belépés díjtalan. R/ubatár í korona. (•) Székelyhidy Adrién nagy sikerei Pécsett. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Székelyhidy Adrién, aki három évvel ezelőtt a kassai magyar színház drámai hősnője volt, ezádőszerint a pécsi színház tagja és legutóbbi szerepei utón az ottani lapok is egybehangzóan mint a legjobb magyar ■drámai színésznők egyikét emlegetik. Különösen az „Egy asszony hazudik** és a „Baskircsev Má- ria“ cimü darabokban aratott sikert Pécsett s mind a két, szerepe után a legjobb kritikát kapta. A lapok nemcsak a dekoratív megjelenésű színésznőt, hanem ugyanolyan hangsúllyal a, nagy művészi teljesítményt is kiemelték mindkét alakításában, melyekhez hasonlót vidéki szín paci okon alig lehet ma látni. Mindezeket azért tartjuk szükségesnek közölni nyilvánosságunkkal, mivel Székelyhidy Adrién a Baskirc-sev Marja címszerepét valószínűleg Kassán is eljátsza a magyar színház tavaszi szezonja során. (*) Harmincmillió hallgatónak énekelt Jerítza Mária. Newyorkiból jelentik: A newyorki rádió minden vasárnap nagyszabású hangversenyt rendez. A stúdióban vasárnap 10-től 11-ig Je- ■ritaa tartott hangversenyt. A teremben kétszáz ember hallgatta meg a nagy énekesnőt és a, rádió 30 millió ember számára közvetiteífie a, hangversenyt. Kaliforniában délben hallgatták:, a keleti államokban estefelé — az idő és a föld forgási viszonyának megfelelően. Az első hangverseny társadalmi szenzáció is volt, mert ezúttal lépett, fel először mint Mrs. -Winfieíd Sheeiham. Férje egyike a legnagyobb film vezéreknek. A kiváló énekesnő Csaijkovszki, Mas- cagni, Kneysier és Leihár-müvekből énekeit.. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Vasárnap délután: Katz bácsi. Vasárnap este: Én és a kisöcsém. Hétfő délután: Szépségkirálynő. Hétfő este: A három sárkány. Kedd: A velencei kalmár. Szerda: Érettségi. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek, szombat, vasárnap; Ne hagyj el soha. BIO RÁDIÓ: Szombat, vasárnap, hétfő: Tarzán, a vadon ara. A KASSAI CAPITOL-MOZGÖ MŰSORA: Krisztina királynő. (Greta Garbó.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Az orvos. (Kingsley drámája. hajolt meg a ház asszonya előtt és megcsókolta a felé nyújtott kezet, amely meglepően fiatalos és ápolt volt. Az asszonyon igazán nem látszott meg a kor és ha Patrik Fitz- maurioe nem tudta volna, hogy harminc éven át élt boldog háza&óletet Horatio O’Briannal, igazán nem tartatta volna többre negyvenötévesnél. Törékeny termete szinte elveszett a nagy karosszékben, fekete hajában azon- ban alig volt még ősz szál, s arcán végtelen báj ömlött el. —■ Bocsásson meg asszonyom, ismételte mentegetőzését Patrik Fitzimaurioe, hogy ilyen késő esti órákban veszem igényibe vendégszeretetét ... Oh, éppen vacsora köziben zavartam meg ... — Ha teával szolgálhatok ... — Nem szeretnék több alkalmatlanságot szerezni, mint amennyit okoztam, de egy csésze tea ebben a nyirkos időiben .,. Az asszony már elő is készítette a csészét és a gőzölgő szamovárból teát töltött vendégének. A hangulat mindjárt barátságosabb lett. és az asszony is megérezte, hogy ebből az ügyből nem száumazhatik rá semuní kellemetlenség ... — Hosszú história lenne elmondani mindazt, ami engem asszonyomhoz vezetett — kezdett bele jövetele céljának elmondásába Patrik Fitzmaurice, miközben teáját kavargatta — és a nyomozásnak mostani állapotában nem is szabad mindenről őszintén beszélnem. Szörnyű bűnügy történt tegnap Daibíimban... — Oh igen — szakította félbe az asszony* Szegény Wethered naigyon jó barátunk volt. Igen sajnálom. (Folytatjuk.) %
