Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-01 / 1. (3850.) szám
1936 január 1, szerda. 'PRXGAI-AY^fAARHmTtAP 5 Máramarosi magyarok között Aknaszlatina, a költözködő falu A híres sóbányatelep lakosának 62 százaléka ma is magyar ■ Az épület rozogasága miatt bezárták 470 magyar gyermek iskoláját Máramaros, december vége. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött tudósítójától.) Máramaros ... Keleti színekben tarkálló sejtelmes föld. eleven etnográfiai muzeum. Nincs népe, faja, vallása Csehszlovákiának, amelynek itt nem volna otthona. Él itt magyar, többségben, kisebbségben, szórványokban. Vannak színtiszta román falvak, németajkú telepek, zsidótöbbségü községek, nagy tömegekben ruszinok, huculok, jelentős számban csehek, kisebb százalékban szlovákok, egynémely helyütt lengyelek, a centrumokban orosz és ukrán emigránsok. A tizenegyféle nyelv bábeli zavarában az idegen kábultan áll, a máramarosi azonban pompásan tájékozódik. Amilyen soknyelvű, olyan sokhitü is Máramaros népe, de bármelyik felekezethez is tartozzon, vallásos meggyőződése mély s misztikummal teli. Máramarosban „minden mozog* És ez a soknyelvű, sokhitü, sokfaju nép hihetetlen leleményességgel, csodálatos szívóssággal fakaszt életet a föld színén, a föld mélyén, de még a viz hátán is, gyorsan surranó tutajain. Helyhez kötött foglalkozása csak kevésnek van, mert a válság a hely- benállókat befagyasztja, aki élni akar, annak mozognia kell. Máramaros pompás vi- talitásu népe alkalmazkodik is ehhez a korparancshoz és nyüzsgő akváriummá varázsolta ezt a három állam fináncaitól körül- állt országrészt. Tízezres tömegek hullám- zanak itt, percnyi megnyugvás nélkül. Úgyszólván mindenki utón van, ki gyalog, ki vonaton. A gyalogszerrel járók a határt képező Tisza hídjait rójják napestig hozva és szállítva szabadon vagy titkon a megengedett és tiltott holmit, hogy azután a vonatonjá- rók tovább vigyék az ország minden részébe. A Kassa felé menő gyorsvonatok hétköznapokon zsúfolt kocsikkal futnak, tömve hatalmas csomagokkal, kosarakkal, amelyekben viszik a tenger sok tojást, kopasz- tott libákat, dióbelet, vajat. Máramarosi tájkép Máramaros a királyházai állomásnál kezdődik, bár maga a község közigazgatásilag Ugocsához tartozott, most pedig a nagy- szőllősi járáshoz. A rakaszi tiszai hid hullámzó ivei közt ér a vonat Máramaros földjére. Morotvás területek, zsombékos legelők, alig zöldelő szántók, közöttük a mesgyékben gyülem- lett vizen csillogó jég fehér szalagjai, meszelt törzsű gyümölcsfák, lenyakazott napraforgók széltől görbült szárai, barnuló boglyák, légi támadásra készülő varjak fekete csapatai, a feléjük meredő kutgémek légei- hárító ütegeinek sebesen forgó képei töltik ki a hegyektől keretezett Tiszavölgyét. Magas töltésen fut a vonat, sűrűn zakatolva át olyan hidakon, amelyek alatt most fü zöldül vagy kavics porlik, de áradáskor a tengerré váló Tisza roppant víztömegei zúdulnak át pusztító sodrással. Megállóként szolgáló apró őrházak lapulnak a töltés aljában és csak Husztnak, Bus- tyaházának és Técsőnek van rendes állomása a román határig. A legtöbb megálló rakodóján kész talpfák várják elszállításukat. Kis kiruccanás Romániában Taracközön túl román granicsárok szállnak a vonatra, amely most idegen országon robog tovább. A pályatestet átszelő utakat piros-fehér festésű sorompók zárják le. Az őrházak előtt többnyire nagykenaŐjü, kék- kötényü asszonyok jelzik a jólismert piros zászlóval a szabad utat. Gyorsan kattog el a vonat kék-fehér táblás román állomáskák előtt, Máramarosszigeten csak egy percig áll és máris útjára engedi a román forgalmi tiszt. Az állomás kopott, a háború óta csak a feliratokat festették át, de egyébként a húsz év előtt meglódult világ minden porát, szennyét magán őrzi az elnyűtt épület. Máramarossziget után Szigetkamara következik, amelynek állomása még elhanyagol- tabb és a falán levő egyik petróleumlámpa üvegvázában a ráhajló fák lombjának esztendős avarja ül, éjszakai szállásául a verebeknek. Szigetkamarán granicsárok sorfala közt kell átszállani az aknaszlatinai vonatra. melyet a pár lépésnyire levő tiszafehéregy- házai hidig két granicsár el is kisér, de a hid előtt elhagyják a vonatot és az lassan, körülbelül úgy, mint a selmeci, bedöcög Ak- naszlatinára. Aknaszlatina, Máramaros legnagyobb szigete Aknaszlatina a máramarosi magyarság egyik legnagyobb centruma. A község lakosságának 62 százaléka magyar és így a legutolsó népszámlálás adatai szerint százalékszerÜen magyarabb, mint Beregszász. Aknaszlatina most éli második alapításának korszakát. Lakóit áttelepítik az aláaknázott régi telepről, mert az ottlakés már életveszélyes volt. Az első telepítéssel létesített régi község lassanként üres, elhagyott lesz és házait is sorra lebontják, a lakók átköltöznek az egykori külső kertek, szántók és legelők helyén épült uj házakba. Az áttelepítés uj gazdasági rendet teremt Akhaszlatinán. Az újonnan épült házak és a hozzájuk tartozó beltelkek a munkások tulajdonába mennék át, amellyel szabadon rendelkezhetnek, nem úgy, mint az eddigi házaikkal, amelyeket sem el nem idegenit- hettek, sem meg nem terhelttek, azokat csupán használhatták. Ingatlan vagyonuk a múltban nem volt az aknaszlatinaiaknak, de nem is vólt adósságuk, ma azonban a legtöbb uj házra bankadósság került, mert a kitelepített munkások saját hitelükből építették fel azokat. A mindennapi kenyér Aknaszlatina magyarságának a só kellene, hogy kenyeret adjon. A só itt az élet forrása, amely azonban egyre kevesebb magyarnak ad kenyeret. Az elbocsátás, a korai nyugdíjazás és a halál egyre jobban apasztja a magyar bányamunkások és alkalmazottak számát, helyükbe máshonnan jönnek uj munkaerők. Az állampolgársági kérdés rendezetlensége is sok magyar egzisztenciát sodort máshová. A fiatalság elhelyezkedése itt is probléma, holott ez a múltban ösmeretlen volt. Aknaszlatinán a munköröklés joga volt érvényben, minden munkás leszármazójának joga volt a bányaüzemtől munkát, kenyeret kérni. Ma ez a jog kialvófélben van és a fiatalok itt is az állástalanság bizonytalanságában élnek. Aknaszlatina magyar ku.túrája Az aknaszlatinai magyarság kulturélete változó elevenséggel lüktet. Voltak időszakok. amikor egyik szinielőadás a másikat követte, amikor minden társasösszejövetel anyagi sikerrel zárult, amikor a ruszin- szkói szintársulat estéről-estére zsúfolt házak előtt játszott, ami pedig nagy szó, mert a színházteremben hétszáz ember fér el. Voltak azután gyengeségi periódusok is, mint amilyen most is bágyasztja, az egyébként igen mozgékony aknaszlatinaiakat. Van itt magyar kulturegyesület, amelyet Jakobényi Péter hivott életre, van magyar zenegyesület és magyar munk&sdalárda. A zeneegyesületet Boródy László teremtette meg, aki fiatalkora óta foglalkozik zeneoktatással és most sajátnevelésü zenekarával játszik, amelynek zenei készültsége kifogástalan. A szinelőadásokat Keresztényi Sándor rendezi, ő tanítja be a határozottan tehetséges műkedvelőket. Magyar sportegyesület nincsen, de valószínű, hogy rövidesen megalakul, annál is inkább, mert az akna- szlatinaiak közt sok a sporttehetség. Egy idevaló magyar futballista ma Spanyolországban játszik és kapustehetségéből él. 470 tanuló iskolaépület nélkül Súlyos gondot okoz Aknaszlatinán a magyar gyermekek iskoláztatása. A kincstári római katolikus iskola beom- lással fenyeget és a téesői járási hivatal éppen e napokban záratta be. |Az iskola százötven éves épülete azon a területen fekszik, ahol a talaj egyre sülyed és a rajta levő épületekben életveszélyes a tartózkodás. A templomot, amely az iskolával szemben épült, már régebben lebontották, az iskola környékéről mindenkit kitelepítettek, csak egyedül a magyar iskolásgyermekek elhelyezéséről nem gondoskodtak. Az iskola bezárásával hajléktalanná vált 470 magyar tanuló. Kereskedő-üzletek — a szomszédban Aknaszlatinán csak római katolikus templom van, amelyben magyarul prédikálnak és a hívek magyarul imádkoznak, énekelnek. Aknaszlatinának kereskedelme nincs, mert a kincstár tulajdonát képező beltelke- ken a munkásokon és gyári alkalmazottakon kívül senki meg nem települhetett. A kereskedők az Aknaszlatinával teljesen egybeépült Faluszlatinán nyitottak üzleteket, itt nagy, portálés boltok vannak. Vevő azonban kevés akad bennük, mert mindenki, még talán maga a tulajdonos is, a szemközti Máramarosszigeten vásárol be mindent és hozza át szabadon vagy titkon a falu- szlatinai hidon, amelyen át Romániába visz az ut és amelyen naponta tiz-tizenkétezer ember megy és jön, minden útjáról csomagokkal térve vissza. Az aknaszlatinai magyarság hétköznapjai csendes eseménytelenséggel folynak. Aki teheti, napközben átmegy Máramarossziget- re, este pedig a jóféle nagyszőllősi bor mellett négy-öt magyar összehajol... s nagy lórumcsaták indulnak meg. Kedvelt szokás itten a nyársas készítése, ahogy errefelé a zsiványpecsenye sütését hívják. Csikorgó hidegben is kint kuporognak a tűz mellett és sütik nagy szakértelemmel a finom húst. A magyar ima, magyar könyv, magyar zene, magyar szó, magyar színház Aknaszlatinán meleg otthonra talál, jeléül lakói töretlen nemzethüségének, a kultúra iránti szerétének, komoly vallásosságának. A nemzetfenntartó erők hatékony tényezőinek folytonos élesztésével megvan a jogos remény arra, hogy a keleti részek e fontos centruma a jövőben is megmarad magyarnak, kisebbségi életünk egyik tartó pillérének. Dr. HUBAY KÁLMÁN. 1935 VILÁGTÖRTÉNELME Fönt balra: II. György király sok óves számkivetéséből isimét görög földre lép. — Fönt jobbra: Az angol királyi pár fényes külsőségek közt ünnepelte 25 éves uralkodói jubileumát. — Középső sorban balra: A lengyel nemzet nagy halottját, Pi'.saidskiit a krakói Wawel-vértemplomiba temetik. — Középen: Az olasz—abesszin háború egyik legnagyobb ütközete, Adna ostroma tankokkal. — Középen jobbra: Olaszországban a szankciók elleni védekezés során leszerelik és hadicélokra dolgozzák föl a vaskeritéseket. — Alsó sorban balra: Az év legszörnyübb elemi a katasztrófája, a formásai földrengés, amelynek sokezer emberélet esett áldozatul. — Alul jobbra: Jelenet a brazillal kommunista lázadásról. Kormánycsapatok ostroma egy felkelőktől megszállva tartott kaszárnya ellen.
