Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-05 / 4. (3853.) szám

MAGYAR KULTURALAP Irta: Darvas János Még egy utolsó tekintet a betlehemi nagy misztérium végső jelenetére, a napkeletről jött három királyok hódolatának képére: s utána újból kezdődik a szürke hétköznapi munka. Az újévi munkakezdés időpontja az ősi hagyományok szerint éppen egybeesik a farsangi vigalmak szakának kezdetével. Munka és vigalom, — ez a két fogalom vol­taképpen erősen összetartozik. A vigalom természetes jutalma a munkának, természe­tes felüdülés a munka után. De a mai szo­ciális korban valahogyan fordítva is áll a tétel. Erkölcsileg indokolatlannak és jogta­lannak látszik az olyan vigalom, amely nem a munkának a jutalmaként, hanem Tart pour il'art, magáért a vigalomért történik. Züllő korok és romlott társadalmak vigalmai min­dig ilyen önmagukért való, öncélú, céltalan vigalmak. A dekadens korok pusztuló réte­gei elvesztik szemük elől'a lavőlibb, maga­sabb célokat, percemberkék dáridójába me­rülnek el, bomlott farsangolássá züllik le életük. Bennünket, kisebbségi magyar tár­sadalmat magas nemzeti föladatok elé állí­tottak, aszketikus életmódra rendeltek a történelmi erők, amelyek sorsunkat meg­szabták. Ezért nekünk most, amikor a vi­lág minden részében megkezdődik a társas vigalmak főszaka, egy pillanatra sem sza­bad megfeledkeznünk arról a történelmi fe­lelősségről, amely minden öntudatos ma­gyart elkötelez népe iránt. Még az önmeg- feledkezés vig óráiban sem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy még a hangver­senyteremben, a bálteremben is vannak nemzeti kötelességeink. Nálunk mindent, te­hát még a farsangi idényt is a nemzeti ön­segély szolgálatába kell állítanunk. Az utóbbi időben fiataljaink sokat hang­súlyozzák a gyakorlatiasság szükségét. Eb­ben teljesen igazat adunk nekik. Ha minden munkát elvégeznénk, amely a gyakorlati életben magától kínálkozik elvégzésre, ak­kor meszebb lennénk nemzeti önvédelmi küzdelmünkben, mint amennyire jutottunk. A farsangi idény az öntudatos magyarok számára rendkívül sok apró, gyakorlati le­hetőséget nyújt arra, hogy a magyar ki­sebbségi kollektívnál kulturális és szociális érdekeit érdemesen szolgálhassák. Elsősor­ban a fiatalok részesek a farsangi idény örömeiben, ezért tehát elsősorban az ö ma­gyar buzgóságuktól függ, hogy ez az idény a magyar kisebbségi önsegély elvének je­gyében több gyümölcsöt hozzon a magyar kollektivum számára, mint az eddigiek. Milyen föladatok várnak itt reánk? Mindenekelőtt a magyar szellem ápolá­sára kell fölhasználnunk a kínálkozó alkal­mat. A farsangi idény alatt minden város­ban, minden községben legalább egy olyan bál legyen, amely a magyar ruha, a magyar muzsika és magyar tánc szépségének ünne­pélyes kidomboritását célozza, hogy igy az ártatlan vigalom lelket nemesitő kollektív nemzeti élménnyé, az öntudatos magyarok ünnepévé emelkedjék. A magyar szépségek­nek szentelt magyar bál megszervezésén kívül az összes rendezéseket anyagi tekin­tetben is a magyar kisebbségi célok szolgá­latába kell állítanunk. A rendezések jöve­delmét mindenkor jótékony célra fordítják. Úgy kell megválasztani ezt a jótékony célt, hogy az a legegyetemesebb magyar kisebb­ségi érdek legyen. A jótékonykodásban a kizárólagos partikularizmusnak el kell tűn­nie, a jövedelmet nem szabad vicinális csip­csup célokra adni, hanem elsősorban a leg­egyetemesebb magyar célra: a kultúrára kell fordítani. Mi ez az egyetemes kulturcél? Minden magyar városban és falucskában első kulturcél: a magyar közművelődési egyesület fiókjának megalakítása, a magyar- iskola segítése és a magyar kulturház föl­építése. Minden társadalmi összejövetel, hangverseny vagy táncmulatság jövedelmé­ből legalább egyrészt erre a célra kell át­utalni. mint magától értetődő önkéntes kul­túrádét. Ez legyen a farsang kisebbségi kulturadója. A legsürgősebb kulturális teen­dőnk az, hogy minden egyes magyar falu­ban megalakuljon a kulturegyesület fiókja. Ahol még nincs, ott a bálok jövedelméből legalább annyit kell félretenni, hogy a meg­alakítás költségei együtt legyenek s anyagi okok miatt ne késsen a szervezés. A ma­Uf olasz fegyvernemek Gáihábora kezdődik Abesszíniában Hylander, a dolói.r^d főorvos Addis-Abebában - Dr. Lundstrom svéd orvos belehalt sérüléseibe - Lezuhant egy olasz repülőgép Has Gugszát az olaszok Prága, január 4. Dr. Hylander, az abessziniai svéd kórház bombázásánál meg­sebesült svéd főorvos Rosen báró repülőgépével Addis Abe.bába érkezett és világossá­got derített a bombázás részleteire. Időközben az a szenzációs hir érkezett Abesszíniá­ból, hogy dr. Lundstrom, Hylander egyik asszisztense a bombázásnál ugyancsak meg­sebesült és ma belehalt sérüléseibe. Lundstrom nevét eddig a sebesültek között nem is emlegették. — A harctérről nem érkezett lényegesebb jelentés. Az olaszok állítólag megkezdik a gázbombák alkalmazását, ami azt jelenti, hogy eddigi fegyvereikkel, a tankokkal és a gyújtó bombákkal nem tudtak eredményt elérni, úgy hogy át kell tér- niqk az erélyesebb fegyvernemekre. Szenzációszámba megy az a hir is, hogy Ras Gug- szát, akit az olasz király annakidején Tigre tartomány kormányzójává nevezett ki, olaszellenes tevékenysége miatt a front mögött bebörtönözték. Ezt a hirt egyelőre nem erősítették'meg. Ugyancsak megerősítésre szorul még az az addisabebai jelentés, hogy az olasz repülők Dagah Búrban bombázták az egyiptomi vöröskereszt kórházát. Az olaszok 30(30 gázbombát dobtak le H a r r a r, január 4. Az olaszok vala­mennyi abesszin fronton áttértek a gázok használatára. Vehib pasa tábornok és De- djaszmacs Makonnen, akik ma visszatértek Dzsizsigából! Harrarba, azt jelentik, hogy az olaszok Ogaden keleti részén, a déli front nyugati peremén és északon egyformán használják a gázokat, de az abesszinok egy­előre nem ismerték föl e gázok természetét. Külföldi szakemberek véleménye szerint könnygázokat és kábító gázokat használnak s igy nem tömeghalált okoznak, hanem cél­juk az, hogy demoralizálják az abesszin csa­patokat. A Dessieből származó jelentések szerint a Makaletól' délre eső területeken az olaszok december vége óta naponta hasz­nálják a gázt. A repülőgépek összesen 3000 gázbombát dobtak le, de az abesszinok csak 10 halottat és 15 sebesültet vesztettek. Az Harrar valamennyi íérfia bevonult. Az utóbbi napokban tömegesen érkeznek a vi­dékről a fegyverforgatók, akik jelentkez­nek a katonai hatóságoknál. Aki nem telje­sítette a parancsot, azt elfogták, felakasz­tották, egész családját letartózatták és va­gyonát elkobozták. Ras Gugszát az olaszok bebörtönözték? Addis Abeba, január 4. Az olaszok­hoz átpártolt Ras Gugsza északabessziniai törzsi önökről az elmúlt napokban hírek ter­jedtek el, hogy kémkedés miatt az olaszok agyonlőtték. A legújabb hírek szerint Ras Gugsza nincs az agyonlőtt bennszülöttek között, de annyi igaz, hogy az olaszok bör­tönbe vetették, mert az oltasz csapatok háta mögött összeesküvést szervezett. Dr. Hylander beszámol a svéd kórház bombázásáról Addis Abeba, január 4. Dr. Hylander, az abessziniai svéd tábori kórház főorvosa dr. Smlth-szel, a segédorvossal együtt báró Rosen repülőgépén szombaton Addis Abebába érke­zett és a Reuter-iroda munkatársának vázolta a svéd kórház bombázásának történetét. Dr. Hy­lander szerint az olasz repülők előre elhatáro­zott és jól átgondolt tettéről van szó. — Már néhány nappal a bombázás előtt — mondotta a főorvos — gépfegyverekkel lőtték a kórház környékét. A bombázás napján, ami­kor éppen a műtőteremben voltam, váratlanul bombák zuhantak az épületre és gépfegyvergo­lyók röpködtek a teremben. Alig volt annyi időm, hogy kinézzek és lássam, hogy hat repü­lőgép éppen a kórház fölött száll. A következő pillanatban golyó ért és összeestem. Amikor fölébredtem az ájulásból, köröskörül a vérontás borzalmas jeleit láttam, sok halottat és haldok­lót, számtalan sebesültet. Lehetetlen megállapí­tani, hány bomba esett a kórházra, de körülbe­lül kétszáz lehetett. Az állandó gépfegyvertüz még ekkor sem ért véget. Készleteink teljesen tönkrementek és a bombázás után a legkezdet­legesebb módszerekkel kellett a sebesülteket ke­zelni, Hylander szerint semmiféle mentség nem hoz­ható föl a bombázásra, mert a kórház sátraira messze láthatóan ráfestették a vöröskereszt jelét és máskülönben is mindenképen megfeleltek a nemzetközi vöröskereszt törvényeinek. Nem fe­lei meg a valóságnak Hylander szerint, hogy a kórházban abesszin csapatok tartózkodtak. Ras Desta környezetének tagjai sem voltak a közel­ben. Az olasz repülők alacsonyan repültek, amit csak azért tehettek, mert nem kellett ellen­támadástól tartamok. Báró Rosen, a sebesülteket elhozó nagy re­pülőgép vezetője ugyancsak nyilatkozott a Reu- ter-iroda munkatársának. Amikor társaival le­szállt a déli fronton, állandóan nagy vöröske­resztes zászlót lobogtatott, hogy a bennszülöttek tudják, mit akar. A leszállástól a frontra gya­log ment s a bokrokból mindenütt puskacsövek meredtek reá. Ras Desta hadserege a szó szoros értelmében bokrokban van elhelyezve és itt ke­res fedezéket. Von Rosen ismeri a bennszülöt­tek nyelvét és igy megmagyarázta nekik, hogy milyen célból jöttek. Amikor az abesszinek megtudták, hogy mentőexpedicióról van szó, bántódás nélkül tovább engedték von Rosent és társait. Az egyik svéd sebesült meghalt? Addis Abeba, január 4. Lundstrom, a doloi svéd kórház egyik svéd alkalmazottja tegnap belehalt sérüléseibe. Az előző jelentések meg sem említették, hogy Lundstrom a bombatáma­dás sebesültjei között volt. Badogiio jelentése Róma, január 4. Badoglio marsall legújabb harctéri jelentésében a következőket közli: „Földerítő osztagaink tevékenysége tegnap a tembieni szakaszon Makaletól délkeletre külö­nösen élénk volt, Az előőrsök szétszórták az állá­saink előtt megjelenő ellenséges osztagokat. Az előcsaíározásoknál a hazai hadsereg 6 és az eritreai hadsereg 2 halottat veszített. Repülőink bombázták a Socota és Selao közötti karaván- utat. Az együk olasz repülőgép Cafra község fölött fölrobbant. A megfigyelő tiszt és az al­tiszt-pilóta szörnyethalt." Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — fia jv Ke 1 XV- évf* 4- í3853) szám • Vasárnap ® 1936 január 5 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76. havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, ^4 SzlöVeUSzkÓi és TUSZinSzkÓi JTiaPUarsáS ulicel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfi. • 007 a Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Kü, vasárnap 2.— Kl» SŰRGÖNYCiM HÍRLAP. PRftHR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom