Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-31 / 25. (3874.) szám

ia#ajaj9/ sdiimdij ^oidA^oui §iz| ff

:qnfiozoq xjj XBqozsBi?A V •qoxjpr uq^ipjzso qipBÁupq 89 qojÁSnA qasaAp Aupq ‘bje qoxBfxj *5iojB£3Bnisiq jzbSi ^B^Biig uasaj’iax uaqqa qajaASag *q!Z8xa; qBuqoxBSBin qaxqau ixub ‘aj qoxpíxj jzb qusg 'inas ig;qajjajnzs sapp Spin ‘xosapuBj qajatxaq as igxiquas uaqpsazaSaAozsSaiu qoxíBzsEiBA ÁSoq ‘qajxpq XBqoxoiXuaBpuij\[

•iu|tuaq 3oj bjjos zsbjpa

iXuoauiBiBA 'JB^uBqauXSa qnjoiaq qunxiozoq xbui uaqpfpuaxjos s^zaqj^aq b S9 qa;zaq -xpaq qozsB]BA osja zy qa^aiajaj b Sipqos xxoxbxba uiau BfppxBS ^ojb/CSbox siq y

ópaujajazs iu;aApq )e[-Bpjfd B ASoqÁSn ‘uBqqofSai b paqan qizsiax a;ai? xaquia jbASeuj sajiq qi^jaH *£

89 zsou bjjCSbu Bq ‘inuaj jbujbijb ijy ‘z áinAiq uBjoqsi zb sa UBqBioqsx zb naqqasaAizsSaj b lozoqjBiSoj |3aij\[ *x

:zoqBf;pJBq

89 zoqBSjpjBqnmu iXuuaniBiBA qundBj siq uiajzajui jsppj^q uioxBq b jza qqpjnSaq

zoygoMoík^ntu sty » sppisy uioapj£

— m —-ezs XBqEjíSapxnBX sezsso zb ep ‘ipsara Teayi 9XJUBX b Bq ‘uieqaJazs uBqqofSo[ uBqy[oq« zy -x :9puBX *XZ90 *n ‘Bqiszpp zoadoqoxg •qoujpui iqB ‘raisoyq^SBU b li93?q pBg raadpqBXunn up zb ‘xpxajp qoJBjfSBm saxiq b majauisi mou Spin ksoufBg ’g -tapuifzs qopaiq ipf JJ9H1 "iaaai qpuxoxazs qguxpft -g "W Xt9 -p]iA Som ‘xoSuaso upzBS] zb oq ej^q -oa jpdraBiiínBniA “sua }oSü993 9iq 89 qex;d9

XBqEzpq i9qqpqooq Sipad uoqxxo ‘qoiorayza waqqasaAtzsSaq *x :b9A9 1 ‘bijuv lÁuiinBj

•UBqqofSei b qizsxa'X axa{9 ouexax xzstq ’g maíaApeq xpuaz b vaun ‘mnax qouxaxazs pnxyuBXBJoS'uo^ ’Z •uoqqas -aArzs3ej mozoqjBjSoj iB8spixoq»B.iC3Bxoíhioz

jnAiq uTqoqst ‘iBssppüBj, *x :tAg A3bn

•5pZ3}9X ö}9p xopuyg UPPrX £ nuexiSos qoiBqB qBupqnXuB ‘qaz?0i XSbiz br ‘Z ’ítrzp^nmnizpq ‘inzpxoSaoz npxn Bpljsr ‘tupzfBi ‘itrsBA]0 T. :s»A9 q ‘Binaíg qn^aAQ-q uioxb^b xBfpp|9d BqndB ng ’g tnaj -9J0Z8 ^aqazsauna; b xiatn ‘urnaj jjpoqajaze zsbpzbS ‘qoAou b.iá“bu bjj *g •spzojjBqxn|

‘SBZpJO^aOZ ‘SBZSppBA IPATíf ny|0^si nBÍ-iára ‘uBjoipzg *x :99'A9 xi ‘^OQíX JfBuBf

•TüqaAoq XBqnfpp qad raanpiazg 'ineqau 'Jfizgpi b“b99{ íaqpez -jg xua'Zg sa bS^szbSt ^ibjj^ ap^Bft "g 'BJírf sa aad^zs x&anajpuuajfS b raBS9Bqx]UBq

‘tUU9{ q0U]0i9ZS BiíüB í1'Bq'?I0q9t ZB UIOJ!-pfiq bjj -g •u0qq0B0AizsS0[ jja^aJazs przpjf -nnroizíiq {BAiq up[oqsi zb ‘irapuiB? inBXíiq uBqBjoqsi zy :99A9 OT <ÍPnJX Ja^Sunw

*0190x019x9 rox9A9Jf XBfBpxad ‘oBqqofSox b •qizsx&x 9qap9 iopopg íjoxaj oraqa^ -g -raz0Í>9Aí& ipio^st aBdí zb IU9UX0.T0Z9 ojo;0ÁS'g -g •ro^xiSafi xf'aqaj -azs OBqspxiBxzpq b ^BopjfOjíaB S9 raozo^BX-Soj JBS9BSBAjO «tp9d |nAI5[ Opj05f9t ‘XBZZfBI

o9qqa90Aiz8S0T; -x :s0A9 gx ‘BpSBW

•UBX -Siód -n ‘S9A9 gx SOÍB1 zsyqnr ■Sojoj uaqAi9ZsaA XXO UI9X3I9 zb ioqift ‘Sojop iXi^Jjq uws ‘uoASba uiaqau naq uiaM •oad^zs u»xpajq9|Oj ipquicqp zb ioq{^{ *H3d9 qBXiipzs BqaiBH ‘bxbso b úopppza^ •ajaaztx3aiD XBpBH B Xi9Jjq p9zsuiozs -tSoH

‘aAxap ;x«í aaQPiBM

i***XU9XJQl !»n JazsAite 3(| *Xíau»3! !Uib uapniw niaqau Ijoa 3aui iba9z§ ‘XXauuaj xxo b3iozs ;9>i JIOIBIBA bh •aAzaAoq (BXXuprapXQ nai3(pad uioJBApfi ‘aAjaAiq ib^uubív BfndBq uipxoiBj •SoiCSei £3n qssa uapuiui g ‘Bduiod oiaxxginjo^ ‘qOiCSBA Aa°H

‘raBXporaip xzb Joqxinw

•wvnoA UAnyai^i

TTBX 'XZ6O A ‘JOqji iÍBSJB'H

•3uBiB3-3nn;o ‘SuBJBq xsa zb Aiq Bjyuii *3uBJBqsiq b pzs ‘3uBiB3-3ujno •qauuaxsi zb BApB X?I?H ‘qau39 zb npzs BÍpuii Jfi *V •Á’upqB pupu qizoqppiuj aAiapjpxa] qarajaAS SajQ supAuci ‘uniBj ‘uozaui ‘uppjg *3jBu3uBJBq siq BfSuBH Iipzs azssara ‘ixpzg •3ubibS-2u]|iq ‘SuBJBq-xsia zb Aiq bjbuii •SuBJBqsiq b ipzs

3ubibS-3ujuo •OMVHVH I1S3

•99A9 gx ‘whIIA Jajaniaa

•Bjp’qos mán zsbab; b aop

‘BJjpjBq dfzs B HBZS UIOJQ

‘aqsoaq siq b [pjjn ub3|a ‘aqsaaj ‘93u Spra uoí bzssja tuoj^a 3ijb jpra xzsbabx y ‘raospxjB*1 SJM ‘uxaJ{ao 3am ppiH •Scupq nfjBA uoxajBi y ‘XJOJJ9ZS azssara aqsaaj ‘93fa •9814 eSjbs xzoq qpj b satti^ ‘9q b qisa uaqqaqX[ad ASb^sí

9im3i

•B3A9 gx *bp3bw J3IPB®MV

•zsdBqjq Bifn uaqugjnq )ia{V ‘zsdBq xjui [bzzb 3aui fpaSfig qozoq x[«q íjeso BJpB3BUi JiaW ‘fioxzsoqpd au Joqspw

•Bifpi azssaui x;ozsxB[iBqi3 cs?3oa?Xu ra9qpJ{W 8IM *BX|Oqpdp 6 XQ Bx3oj3aw ‘BjdBq BxfBJ lu^u íjnf

*9IBA bj^Soj Xpw ‘Bisnq B Xl?lBX?J oaqzQM *9{BA;uua uba ph ‘X90uid ‘xpjuiEjj ;p3uBJBqag

qopoqsoqjoj pamig ‘jp38aj b 3pp }pA majsi tl3JlW sojzsoqpd y ‘inpqsnop 09 zb XJffinjpd

•ONVIV^ VDI3

•ubx ’xz8o ‘ai ‘PHIPII ^assaaa'H

pf«™ in-»2| Bqqos ‘Bqji eqsq 89 A^uoq BqBg •Bqppqsj X3aui aiOAop ‘exzoq 3A9 XQ Bqsnz^f

•Bxjoxqoraoq B J3pu 9f ‘EÍpBSojia ‘dB?l juua bh •9pB3opzs ‘xpo3n/?u ‘sapuaso ‘9f uoA3eu xjara ‘09 uiaxaaazg

•JBqB sj raau xaqqox puug ‘IBXZSB Bqsq ‘iCn9iqazs BqBg •Bfpqsa^qni soxbajp sg Bfpqjsooq snj jqau uba

•BÍpindraazs BuiBq nzsson ‘bTbzs sojjd araazs b jph ‘Bfáq b JUpQJQpuQO ‘BqXjpiH nipqBq 09 zy

•wyava m zv

ra-ex ■qzso ’ai ‘BSBg sxjAOJBtitjg

•Bfpp sí 3aui uajsi 9f V XBq9isapq Pxzsa^jazs 9p ‘BfdBi>xauna£3 stojB/CSBUi s;h ífuqqau zajazs xamoiQ jíb’sq

‘XS^Aiq 91BA qBusjpxBqunui s XaqpqisiaA 93uoq-o3uas3 ‘xspjj jbX3bui saApaq ‘sapg 9IBA qunqau qunxJ^A ba£2$a

•319XPB inijq qBnjBX3Bni 8iH napúira jpsppBiq qaoXjaw ‘XBtdBj qauuaX3 „loSpij" y qn;jBA baj^a aA9 ^2a xso^

•VMínnaaojAa

ívsvm xoavAOVN six

— 90» —

— 402 —

PIPÁS MIHÓK

Aiosfyné EÖTVÖS IRÉN meséje

Több se kellett a Mihók asszonyának, cserélgetni kezdte a 6zót rögtön, bogy igy 6 bogy úgy, milyen fáintos pipát kapott az ő ura a ezentjgyörgyi vásáron. Olyan még a királynak sincs, mert sotha&e fogy ki belőle a dohány.

Nem telt belé egy pillanatnyi idő, már az egész falu tudta az uj6ágot. Öreg Panni bizony nem tartotta begyében. Megsúgta a keresztkomájának, az meg tovább súgta titkon az ángyának 8 mivel az meg tepsimosogató volt a király udvarában, a felséges ur fülébe is eljutott a hir a Mihók pipájáról.

No, ha neszét vette, ki is adta tüstént a kemény parancsot.

— Nyergeijetek paripát s hozzátok el a pipát! — kiáltotta. Azzal kiült a vadszőlős tornácra s onnan leste, hogy mikor térülnek.

Hozták is sietve, a gazdájával együtt s holdjöttére már a király eregette a füstöt belőle. Mihók meg a tömlőé fenekén szivta a fogát, mert oda zárták szegényt, nehogy visszavegye a pipáját.

Hej, buault az árva. Hét nap, hét éjjel le se hunyta a szemét szörnyű bánatában. Egyszer aztán a feje alá hajtotta a karját s elaludt, mint a bunda. Még álmot is látott. Az öreg koldus jött hozzá álmában és letett mellé egy nagy kenderzsákot.

— Látod ezt, fiam? Ebbe béfoghatod minden ellenséged, csak azt kell mondani: „uccu zsákom, nyílj ki zsákom!"

Be sem fejezte a szavát jóformán a vén- ség, mikor felserkent Mihók. Kereste az embert mindenütt, de csak a zsák feküdt mellette.

Éppen nyilott a börtönajtó, a früstököt hozta a porkoláb. Mihóknak se kellett több. — Uccu zsákom, nyilj ki zsákom! — parancsolta s hát az abban a minntában elnyelte a porkolábot. Mihók meg kiugrott az ajtón s álló, a palotába. Egy-kettőre bémarsoltatta a zsákba a sok fegyveres istrázsát, azzal meg se állt a kiráJy szobájáig.

Az a délebédjét kanalazta éppen. — Uccu zsákom, ugorj zsákom! — rikkantotta Mibók s hát abroszostól, tányérostól ott csücsült már a király a kenderzsák fenekén, csak a pipája maradt a széken.

— Tiéd minden aranyom, jaj, csak eressz sza/badon — kiabálta szegény. De Mi hók nem engedett, ő lett helyette a király ót azóta folyton pipál.

Élt egyszer egy ember s volt annak bárom rézgarasa. Áldott nap pengette, nézegette őket s azon törte a fejét, vájjon mit vegyen rajtuk. Egyszer aztán nyakába akasztotta a rojtos tarisznyát s útnak indult.

Éppen vásár zajlott a faluban, hát arra szaporázta a lépést és számolgatta örömmel az ujján:

— Egy garasért dohányt veszek, másodikért meg gyufát az utolsó fityingemért választok egy szép pipát.

Hej, sietett Mibók, mert úgy hívták az ipsét, alig várta, hogy elérje az első tarka sátrat. Amint megy, mengedél, szembe jő véle az utón egy nagy6zakállu koldus 8 igen rimánkodik.

Megszánta Mihók szívből s menten belé- pottyantotta a három garast a koldus kalapjába.

— Jó ember vagy, öcsém — hálálkodott a vénség. — Mit kivánsz cserébe, hosszú életet-e. vagy egy olyan pipát, amelyikből sohase fogy ki a dohány?

— Biz én, öregapám, az utóbbit választom — kiáltotta Mihók s már nyújtotta is a markát a ritka portékáért.

— No vigyed fiam. Használd egészséggel. De annyit mondok, el ne áruld senkinek a jó tulajdonságát, mert bajt hoz a fejedre. — Azzal úgy eltűnt az öreg, mint a tavalyi hó.

Hej, vígan kocogott Miihók a pipával, mert igen takaros szerszám volt ám a koldus ajándéka. Cifra rézkupakos, mályva- szin cserT" volt, a szárát meg jószagu meggyfáról metszették. Bodoritott is belőle akkora füstöt, hogy a pocakos biró se kü- lömbet.

öreg este lett, mire hazatért a becses ajándékkal. Azt 6e mondta, hogy mukk! — a feleségének, hanem subástól. csizmástól bebújt a dunyha alá s tette magát, hogy alszik, nehogy kikottyantsa a titkot. De hiába szorította, nyomkodta a szemét, nem szállt rá az álom, olyan szörnyen fúrta az oldalát a mondanivaló.

Hajnal felé aztán csak felrázta az aez- szonyt s elhirelte néki a dolgot.

— Hallod-é, feleség, féken tartod ám a nyelved s el ne kiáltsd, arait most hallottál.

— Jaj, lelkem-uram, dehogy is kiáltom, — fogadta az asszony. De alig jött fel a nap, máris kapta a korsót s loholt véle a kútra. Éppen Panni néni is ott merítette a vödröt.

MÓKA

A SÖTÉTBEN.

Magyarázza a tanító bácsi:

— ügy ám, gyerekek, a, macska olyan teremtmény, amely a sötétben is lát... Nagy ritkaság az ilyesmi.

Föláll egy gyerek:

— ó. tanító ur kérem, hiszen én is látok % sötétben ...

— Tisztán?

— Tisztán.

— Hol?

— A moziban ...

000

AGGODALOM.

— Édesanyám, — kérdi a kis Peti, — lehet még a Bodrinkból rendőrkutya?

— Miért ne lehetne?

— Mert tegnap burkát lopott a konyhából.

OOO

DICSÉRET.

— Mi újság az iskolában? — kérdi a mama a kisfiától.

— Megdicsért a tanító bácsi, — feleli a kisfiú.

— Mit mondott?

— Hogyha minden tanuló olyan lenne, mint én, akkor becsukhatnák az iskolát.

OOO

AZ ISKOLÁBAN.

— Mondd meg őszintén Laci, — kérdi a tanító bácsi, — ki csinálta meg a feladatodat?

— Az édesapám.

— Teljesen?

— Nem, én is segítettem nelri.

KIS LEVELEK

Több kis magyarnak. A Kis Magyarok Lapjának küldött leveleitekre írjátok rá, hogy: „Gyermekmelléklet." — A megfejtéseket legkésőbb kedden délután adjátok póstára. — Földes Éva. Felvettelek a kis magyarok táborába. — Biedermann István. Rajzod megkaptuk, közölni fogjuk.- Vácz Nóra. Könyvet megkaptuk, ha lehet, elküldjük helyette a kórt könyvet. • Janók Tibor és Etuska. Felvettelek benneteket a kis magyarok táborába.

MEGFEJTÉSEK

Az 51. szám rejtvényeinek helyes megfejtése :

Keresztrejtvény: Toldi Miklós, Verne,

lábnyomokon, tárogatóval, démon, Szigetváron, díván. — Sarokrejtvény: Levél,

Etel, vet, el, L — Massányi Lajos rejtvénye: Tintatartó. — Böszörményi József

rejtvénye: Vöröstenger. — Keresztesy

Paula rejtvénye: Jó napot kívánok. — Nagy Olivér rejtvénye: Fenn az ernyő lent »

kas. — Pénzes Joákim rejtvénye: Paplan. — Keresztesy Paula rejtvénye: Kávé. — Szám- rejtvény: 2, 3, 4, 9; 3, 2, 9, 4; 4, 9, 3, 2; 9, 4, 2, 3.

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

Árvay Pali;

Baranyay Edit;

Ozintula Géza, Csery Eus;

Földes Éva;

Ghyczy Árpád, Gáthy Éva, Gönozy Éva;

Herczeg Alice, Hurin Géza;

Jankovich Imre, Jankovich Mária, Janda Lóránd. Janics Alajos, Jelűnek Harrv;

Kemény Zoltán, Kenessey Ildikó, Krenkó Ancsi, Kareay Tibor;

Lenkey Imre, Legeza Tivadar;

Mágory Juci, Mikus László, Minarovits Sasa Mészáros Béla, Mumgyer Trudi, Mun- gyer István, Massányi Lajos, Molnár Ilona;

Négyesy Sarolta;

Öllé Lajos, Öllé Elvira, Ocsovay Zoltán;

Paulinyi Attila, Pozsonyi Nándor, Pető Irénke, Pálka Magda, Papp Kató, Polányi Gyula;

Riszner Jenő, Riszner Karcsi, Rozlosnik Bözsi;

Sebők Évi, Sebők Juci, Szarka Lajos

Vácz Nóra, Ványai István;

Zirkelbach Tibor.

#

Sorshúzás utján az első dijat Jetiinek Harry Payeken: „A vörös kém", a második! diiat Földes Évi, Balogbné: „A tornyos

villa lakói" cimfl könyvét nyert©.

%

3[9X9^2S p9S9xri)^”39.íi9q S9 XEXX-iods 8iiped uoqjxo ‘íBzzfBjpjQj 99 Í0uiuia]9U9X4QX qqp^ui -Saq *x : ubx izso 'Siód -j ‘ppdjy ÁzaXqQ

•jnxjy laJBJO-Q g

"lax^BnoxB^ n ui0|0Ap0q x-iaui üuua; -X&49Z9 xzS!XBuoxBy[ 'Z ’nrozoraniuprajBq [tiA -iq uiqoqsi ‘uiozoqifqSoj iau]uia'i9U9XJQx uaq -qeseAizsSág *x :t30A9 gx ‘soíet i^upssEW

•uoq9^u98-ozs b xx»Xí“9s XBqo9 uOíÍSbu xjoui ‘xaqaszjg Xnazg izpqppcLiy ‘g •iubxiubx q9uxaxaz9 uoÁS -vn xiaín ‘pnpxjuBj, ’Z uusbaio x^qaAjfnQq d9rzs uBqqol' 89UI ap ‘tuBZSxyC uoqxxo ‘in -JMTBX qax^zS *1 ;93A? 01 ‘equon xyn;o^ •raxoAoq irt^ojej&zs xp['pp[0d xpqoxxo eqzspqoij ’g •uibsxiubx napi x»qeqomxají8 b iSoq 'ttruai qpuxaxózs pjtuBX ’Z 'nqnpa^aq 99 juz’oqqBS qoxax9Z9 Sípod IPAiq up[oqst ‘X9piozfBX S9 xnBxmyzg *x :Joqix Absjb>i

'uaqpkSP qBxnsBA b xxozoSfop XBqos uoSt ÁSoq qpxuiBdB -sap9 raBXX0[|Bq X^b xjoui ‘luqsAoq ra9UX9X9zs qnyAjsi liuoqoazg jnzoq qa^iaqma ^3bu y '8 •iuuO'I q9UX0xazs qoux9iu IXUSB^ 'g •qBUigo -pq o;zs0qx0zs B mqpjnqoq plBUi ‘uiaAÁuoq -99S0U1 b Z99[ u-azsaq bjj TxiojozfBi 91 Sora XiBrq^BjB 99X9Z9A9U qasom y •mBjxoxniBazsso Xpsara qos uaSi "sCdBq qoxBjCSBpí siyj b Xxnra ‘raafaj b iuojox ubs^xüIP^ssq dB[ ubí([o Xsoq\r ’qapdpSoJ! uaqqaaoAr/.sSox UBqBUBXSOj^ *I9qBjznj uibxSbjbj XBqBj£2.iBx sbuijoj Spjo naqqaSpxi •raozoqiiBjSoj jaunapuira qos jba -tq npioqsi zy quBXuiBZ9 b raaxoxozg iiBqqoC -Saj UBqBtóqsi zy -x :saA9 8 ‘Pl^SBg xojBg •qizsx&x 0X0J0 sou -Bf ipBjfunH uBqqorSoq ’g ’X^qp uioxbSiibj na xfSoqB ‘qBnjBxSn ’áSn 59 qouexrgoS.iara raau qoqpq b x-iani ‘urnaj q9uxaxoz9 SBzpquizs -qpq ‘qoAOu bj^Sbu bh 'Z lUBzsxpC qaqaxazs XBZBqrazsqpq übxu sqqnuBX b uoqxxo ’maqoi