Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-31 / 25. (3874.) szám
I Hitler három éve Í (sp) Prága, január 30. Három éve uralkodik Németországban Hitler Adolf, de ma sem lehet nyugodtan vagy tárgyilagosan szólni uralmáról, mert aki megkísérli, Hitler ellenségei azonnal „nemzeti szocialistának*', Hitler barátai „kommunistának" bélyegzik. Ugyanazokat a szavakat és megállapításokat a gyűlölet és j. a rajongás még mindig kétféleképpen látja s bevalljuk, gyakran a mi igyekezetünk is csődöt mondott, ha objektiven kívántunk írni, mert Szlovenszkón is ránksütötték a baloldaliak, hogy „hitleristák" vagyunk, I mig ugyanazokért a cikkekért számtalan súlyos testi sértéssel fenyegető levelet kaptunk a másik véglettől, mert szerintük viszont ellenszenvvel és gúnyosan irtunk a német eseményekről. Pedig mi soha mást nem tettünk, mint a magyar ügy szempontjából vizsgáltuk a német problémát s azt mérlegeltük, hasznára vagy kárára van-e az összmagyarságnak a német fejlődés. Más szempontot nem ismerünk és hidegen hagynak a lelkünktől-testünktől távolálló belső német problémák, legfeljebb akkor emeljük II, fel szavunkat, ha az európai humanizmust r sértő jelenetek peregnek le a birodalomban, mint amilyenek a vallások és a fajok elleni kisiklások voltak. Ezeket mindig elitéltük és el fogjuk ítélni. Lám, az angol király ugyanúgy bánik Litvinovval, mint a többi nép képviselőjével s a népbiztos sem talál kivetnivalót azon, ha királyokkal kocintgat és kapitalista népeknek udvarol lekötelező mosollyal. Világok választják el Edvárdot a népbiztostól, de a király nyugodt tárgyilagossággal bánik vele s mégsem nevezheti senki Edvárdot „kommunistának." A City lapjai úgy ünnepük a szovjetet, mintha kebelbarátot ünnepelnének s áradozó hangjukon legfeljebb a moszkvai lapok visszaünneplésének hangja tesz túl. Távolról sem kívánunk ugyanilyen tónusban írni Németországról, sem érzésünk, sem érdekünk nem követeli, de szeretnék, ha hároméves félreértés és mind- kétirányu vádaskodás után megértenék a tárgyilagosságra irányuló törekvésünket, amellyel nem a német részlethibákkal foglalkozunk, hanem a birodalom fejlődésének európai aszpektumát elemezzük. Mi mindent Írtak a lapok Hitlerről az el- ínult három év alatt! Hónapokra, hetekre, napokra, sőt órákra jósolták néha a rezsim bukását, biztosra vették a világháborút, amit Hitler erőszakol ki, (mennyire más helyeken keletkezett az igazi veszedelem!), bejósolták a biztos éhhalált, a gazdasági összeomlást, a polgárháborút, Németország alkonyát, ösz- szegyüjtöttünk annakidején néhány ilyen „holtbiztos" értesülést, csak olyanokat, amelyek Csehszlovákiában jelentek meg s ma mosolyognunk kell, ha a sok be nem következett jóslatot olvassuk. Szánalomra- méltó, ha a gyűlölet annyira elvakit valakit hogy elveszti a realitások iránti érzékét. Jóvátehetetlen hibát követ el, aki lebecsüli az ellenfél valódi erőviszonyait és a fantázia birodalmában keres irt sebébe. Nevetségessé válik, amint az idő megcáfolja vágyálmait. A mi lelkiismeretünk tiszta ezen a téren: soha nem vártunk világfelszabaditást a hitlerizmustól, de azt is leszögeztük kezdettől fogva, hogy az uj német forma megfelel * német tömegek Ízlésének s ezért tartós lesz. Ma is megismételhetjük, amit három FOLYTATÁS A 2. OLD. L HASÁBJÁN. A franc* a kormánynyilatkozat Sarraut nyugodt választásokat igér A többség biztosítva van ■ • ■ „Komoran vesszük a békejavaslatot, még ha Németországba! is jön" P á r i s, január 30. A Sarraut-kormány kormánynyilatkozatát csütörtök délután a hagyományosan ünnepélyes keretek között fölolvasták a kamarában és a szenátusban. A kamarában a miniszterelnök, a szenátusban az igazságügyminiszter mutatta be a kormány programját. Sarraut mindenekelőtt azt hangoztatja, hogy a küszöbön álló választásokat pártatlanul akarja lefolytatni. Ámbár a jelenlegi parlamenti ülésszak a végéhez közeledik, a kormány nem halasztja el munkáját, hanem mindent elkövet a folyó ügyek elvégzésére. Mindenekelőtt a frank biztosításának munkálatait folytatja az ország gazdasági újjáépítése és a belső béke érdekében. A belső békét a nemzetvédelmi kiépítés és a nemzetközi együttműködés külpolitikái programja is hivatott alátámasztani. A francia külpolitika változatlanul arra törekszik, hogy teljesítse a népszövetség gyámcli- tása alatt kötött barátságos és a kölcsönös megsegítés alapján álló szerződésekből származó kötelezettségeket. Franciaország mindenkivel jj szemben békét akar és komolyan veszi a béke-] akaratot még akkor is, ha Németországból jön. 8 A polgári béke érdekében a kormány teljesíteni j fogja kötelességét és a törvény erejével lesújt mindenkire, aki a békét zavarni akarja. A kormánynyilatkozat végén Sarraut a franciák polgári öntudatához folyamodik. A kormánynyilatkozatot a kamara többsége rokcmszenwel fogadta. Beavatottak biztosra veszik, hogy Sarraut megkapja a kért bizalmat, különösen amióta a szocialisták többsége kinyilvánította, hogy' hajlandó szükség esetén támogatni a kormányt Az interpellációk vitája a késő esti órákig elhúzódott, de a kormány fölénye a viták folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált. Sarraut kilátásai P á r i s, január 30. Sarraut miniszterelnök kormánya Csütörtökön délután mutatkozott be a kamarában. A kormánynyilatkozat fölolvasása után azonnal megkezdődik a beTizenkilenc interpelláció a kormány általános politikájáról szól és igy veszedelmes. A jobboldal és a centrum szigorú álláspontot foglalt el a kormánnyal szemben, de az általános vélemény szerint az első szavazásnál Sarraut mégis megkapja a kért bizalmat A szocialisták állítólag tartózkodni akarnak a szavazástól. Ebben az esetben a többség hatvan főnyi volna, de ha a centrum és a kormány közötti helyzet az utolsó pillanatban kiéleződik, az sem lehetetlen, hogy a szocialisták a kormány megmentése érdekében Sarrautra szavaznak. A minisztertanács elfogadta a kormánynyilatkozatot P á r i s, január 30. A minisztertanács egyhangúan elfogadta a kormánynyilatkozatot, amelyet a miniszterelnök délután a kamarában fölolvasott. Pietri és Elandin a minisztertanácson beszámoltak londoni tárgyalásaik eredményéről. jegyzett harmincegy interpelláció vitája. Litvinov aj akciója Japánellenet angol-orosz tárgyalások Londonban A nagy temetós po’Rikai következményei - Lantion közeledik a szovjethez - Sfarhemberg tárgyalásai Lón dó n, január 30. Tegnap jelentettük, hogy V. György angol király temetése után VIII. Ed várd és az angol miniszterek egymásután fogadták a Londonban tartózkodó államfőket és diplomatákat. Mint említettük, különösen két látogatásnak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget nemzetközi körökben: Litvinov és Sfarhemberg látogatásának. Sfarhemberg félóra hosszat volt a Buk- kingham-palotában Ed várd királynál, majd Edennel tanácskozott a külügyminisztériumban. Az osztrák alkancelhár este részt- vett azon a dineren, amelyet a légügyi államtitkár adott. Hivatalos cáfolatok ellenére erősen tartja magát az a hir, hogy Starhem- berg a Habsburg-restauráció dolgában puhatolózott és tudni akarta, mi a legilletékesebb angol körök fölfogása ebben a kérdésben. Az angol királyon kívül az osztrák álfamférfiu Károly román királlyal és Pál jugoszláv régensherceggel is tanácskozott s állítólag szóba került Schuschnigg osztrák kancellár prágai utazása is a kisantant uralkodókkal folytatott megbeszéléseken. Általában még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak Litvinov Edvárd királynál tett látogatásának. A fiatal uralkodó feltűnő szívélyességgel fogadta az orosz külügyi népbiztost és negyven percig beszélgetett vele az aktuális kérdésekről. Mint ismeretes, V. György állandóan feltűnő hűvösséggel bánt a szovjetdiplomatákkal és igy Edvárd király szívélyessége rendkívül feltűnő jelenség. Duff Cooper angol hadügyminiszter fogadta Tuhacsevszki szovjet marsallt és ennek a látogatásnak is politikai jelentőséget tulajdonítanak, ugyszinén annak a reggelinek is, amelyet Edén külügyminiszter adott lakásán kizárólag az orosz vendégeknek. Londoni szovjetorosz köröket rendkívül kellemesen lepte meg az a mód, ahogy az angol uralkodó Litvinovval bánt. Az eszPáris, január 30. A francia fővárosban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a tanácskozásnak, amely Litvinov, Edén, Tuhacsevszki és Edvárd között folyt lé Londonban. A látogatásokat az orosz—angol közeledés biztos jelének kell tekinteni. A Fi- ga'o szerint Oroszország és Anglia egyformán aggódnak a német és a japán veszélytől annak ellenére, hogy Japán és a birodalom között Hitler egyik liegutóbbi beszéde mecsere közöttük őszinte és szívélyes volt. Ugyanilyen hangnemben folytak Tuhacsevszki tárgyalásai a hadügyminiszterrel és a légügyi miniszterrel. Sfarhemberg Ottónál? B é c s, január 30. Starbemberg herceg osztrák alkancellár Londonból Belgiumon át utazik Bécsbe s ebből az alkalomból valószínűleg fölkeresi a Stenockerzeelben élő Habsburg-családot is. Állítólag tanácskozni fog Habsburg Ottóval. Illetékes körök ugyan megcáfolják ezt a hírt, de a belga és a londoni újságok továbbra is kolportálják. miatt komoly feszültség támadt, mert a német Führer a műveletlen ázsiaiakról szólt és az európai népek fölényét hirdette. Litvinov állítólag uj angol kölcsönt kért, amellyel a cári adósságok egyrészét törlesztenék Angliában. Az Echo de Paris is nagy jelentőséget tulajdonit a londoni látogatásoknak és többre értékeli őket egyszerű udvariassági (FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN) A londoni tárgyalások hatása Párisban w Ma^G^ermekmeHéklet évf. 25 (3874) szám • Pétitek • 1936 január 31 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍnSzkÓÍ maPUCLrsáQ “lice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . ö Prága II., Panská uíice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KI. r SÜRGÖHYCIM. HIRLRP, PRflHR.
