Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-30 / 24. (3873.) szám

1936 Január 30, csütörtöli &*aRg*; Kö:^Aza>AfirA<^ . [ Prága, január 29. A cseh Szlovákiád német ndriparosok országos szövetsége az egyenes jdó'król szélé törvényjavaslatról tanácskozóit, j csehszlovákiai német GYOSZ, amint az ■lésről kiadott jelentés mondja, sajnálattal IIlapkő Ha meg. hogy a tervezett törvény január 1-vel, azaz visszaható hatállyal liéip jna'd életbe. í Á javaslat a gazdasági testületek megokolt [ módosító indítványaival ellentétben számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a I azdasági elet szempontjából elviselhelet- onek cs veszedelmesek. A visszaható ha- | ály a jogrend megrendít sét jelenti, s 'odza min'szterelnök is programbeszédé- [ ken legiutübb kijelentette, hogy ellene van annak, hoTy a törvények visszaható erővel 'épjenek életbe. Vavrsika a Dunahaiózás jövőjéről á Pozsony, január 29. Vavreöka Hugó volt oseihszlo- r vák követ érdekes előadást tartott Pozsonyban a i’ Dunáhajó/áő időszerű kórdéséeiről. Az előadás so 2 rán annak a véleményének adott kifejezést, hogy a a Duna tulajdonképpen nem összekötő kapocs Cseh t Szlovákia és tenger között, mert Csehszlovákiából i alig szállítanak tengerre árut a Dunán. Nézete £ szerint f a Duna hivatása abból áll, hogy a dunamenti ál- £ lamok egyinásközötti kereskedelmi forgalmának £ lebonyolítására szolgáljon. I A Duna tengeri kikötői: Braila, Galac és Sulina, n.ncsenek megfelelően kiépítve és nincsenek össze- j köttetéseik a nemzetközi vonalak leié. A dunai j forgalmat a rendkívül magas nemzetkötzi illetékek j is gátolják. Az európai Dunabizottság a 6ulinai Du- i naágon keresztüLmenő hajókat a hajók tehe.hi.ó- ^ képességének minden tonnája után 3.70 aranyfrank illetékkel terheli. Vavreöka annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Duna és a konstanzai kikötő között csatornát , kellene építeni, mert Konstanzából jobban lehet a nemzetközi ha­józási vonalakat elérni. Ez a negyvenhét kkomé.er . hosszúságú csatorna Középeurópa és a Levente J szempontjaiból legalább olyan jelentőséggel bír­na, mint amilyen jelentősége Nyugateurópa szem-j pontjából a Szuezi csatornának van. (Domorázek kormánytanácsos lesz a kár-1 pataijai országos pénzügyigazgaíóság el-S nöke.) Tichy kormánytanácsos, a kárpát- I aljai országos pénzügyigazgatóság elnöke,! mint ismeretes, nyugdíjba vonult s a pénz­ügyigazgatóság vezetését dr. Bayer kor­mánytanácsos vette át. A Metropress érte­sülése szerint a kárpátaljai országos pénz­ügyigazgatóság elnökévé a kormány dr. Domorázek kormánytanácsost, a prágai or­szágos pénzügyigazgatóság elnöki osztályá­nak főnökét nevezi ki, aki úgy korban, mint rangban megelőzi Bayer kormánytanácsost. (Búzából és rozsból februárban az egészévi há­nyad 4 százalékát őrölhetik meg a malmok.) A csehszlovákiai malomteetület a malmok februári őrlési hányadának megállapítása kérdésében oly­képpen határozott hogy a malmok februárban is az egészévi kontingens 4 százalékát őrölhetik meg úgy búzából, mint rozsból. Januárban is 4 százalékos őrlési hányadot engedélyezett a ma­lomtestület, azonban utólag még 1 százalékos pótkontingenst állapított meg. A kontingenst az 1931-től 1933-ig terjedő időszak során őrölt meny- nyiség alapján állapította meg a malomtestület, A lisztelhelyezés torén kedvezőtlen tünetek mu­tatkoznak. A gabona ára havi pótdijjal emelke­dik, ezzel szemben a liszt ára nem változik, ami főképpen arra vezethető vissza, hogy a zugforga­lom egyre nagyobb arányokat ölt és a zugból ere­dő gabonából készült liszt lerontja a legális for­galomban őrölt áru árát. A liszt árának 10 fii-1 térrel való fölemelése tárgyában döntés még nem történt. (Luxemburg nem devalvál.) A luxemburgi kormány cáfolja azokat a híreket, hogy a luxem­burgi frankot leértékelik éspedig a belga frank árszintjére. A kormány hangsúlyozza, hogy sem- | miféle ok nem készteti a kormányt a körtéké- 1 lésre. • (Uj angol-magyar gazdasági egy ezményt kötőt-1 tek Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk je-1 lenti; Az angol kormány kiküldöttei mintegy tiz j nap óta tárgyalásokat folytatnak Budapesten a de­cember végén lejárt angol-magyar gentleman ag- reement megújításáról. A tárgyalások ma érlek vé­get és sikerült blyan megállapodásra jutni, ame'y lehetővé teszi azt, hogy az angol-magyar áruíorga­ll lom ez évben is megmaradjon a múlt évben elért keretek között, sőt a kivitel fejlődhessen is, ha a I piacok és az árak alakulása erre módot nyújt. A megállapodás az angol hitelezők érdekeit is bizto- yitja, amennyiben a nemzeti munka 6009 fontot fog fordítani az angol áruhitelezőkkel szemben fennálló tartozások törlesztésére és biztosítja azt, hogy az újonnan keletkezett árutartozásokat zavartalanul fi­zethessék a magyar adósok. Az angol-magyar tár­gyalások befejeztével szombaton magyar-svájci ke­reskedelmi tárgyalások kezdődnek Genfben. A ma­gyar-svájci árucsereforgalmi és fizetési egyezmény érvénye ugyanis március 15-én lejár és svájci rész­ről az az óhaj nyilvánult meg, hogy a két állam ke­reskedelmi kapcslatainak ki mélyítése érdekében addig uj kereskedelmi szerződés jöjjön létre. (A szlovenszkói és a kárpátaljai malmoknál: csehországi rozsot szlovenszkói árban nem ad a Gabonatársaság.) A csehszlovák Gabonaíár- saság felhívja a szlovenszkói és a kárpátaljai malmok figyelmét arra, hogy idejekorán fedez­zék le rozsszükségletüket és elsősorban a saját 1 vidékükön vásároljanak 1935. évi termésű ro­zsot, mert a Gabonatársaság a szlovenszkói és a kárpátaljai malmok részére egyéb vidékről származó rozsot semmiesetre sem szállít a ma­lom átvételi állomásán érvényes eladási áron. (Ugrásszerűen emelkedik a magyar por. i Lrfolyama.) A mai prágai devizapiacon Zr- •ich 1, Heísinigilors 0.025, Mowireail 0.03, New- ponk 0.06, Oslo 0.50, Stockholm 0.50 és Dan­iig 0.50 koronával megszilárdult, amiig ; ' unsz térd ami kifizetés 1 koronával lanyhul i. A valutapiacon a magyar pengő árfolyama jjabb 5 koronával emelkedett. Az olasz 111 a 3, a német márka 2, a svájci frank 0.50, a francia franik 0.25, az amerikai dollár 0.10 és 2lz angol font 0.25 koronával javult. A len­gyel zjloly árfolyama 0.50 és a jugoszláv di­náré 0.25 koronával gyöngült. (Páneurópai mezőgazdasági konferencia Lesz Becsben.) Bécsiből jelentik: A páneuró­pai központ befejezte tanácskozásait. A kon­ferencián elhatározták, hogy a páneurópai központ szeptemberben mezőgazdasági kon­ferenciát rendez. A tanácskozások szeptem­ber 9-én kezdődnek és szeptember 13-ig tar­tanak. A páneurópai mezőgazdasági konfe­renciát Becsben rendezik. Egy másik határo­zat szerint a páneurópai központ az osztrák ■fővárosiban idegenforgaImii irodát lélesit. (Befagyott a görögországi és a törökországi kivitel.) A görög-csehszlóvák kliringforgalom közel 70 miibó koronás követelést mutat Cseh­szlovákia számára, ami annyit jelent, hogy eb­ben az idényben Csehszlovákiának le ke.il mon­dania a Görögországba irányuló további kivi­telről. A görög-csehszlovák gazdasági egyez­mény szermt ugyanis Görögország csak arra _____ 9 1 csehszlovákiai német gyáripar tiltakozik I az adótörvény megszigorítása ellen A javaslat törvényerőre való emelését a többi között azzal okolják meg, hogy már az idei állami költségvetés is számol a terviheve'.t törvény következtéiben fölemelt adóbevétellel. A csehszlovákiai német gyáriparosok ezzel őzeimben úgy vélik, hogy az állam a sürgős szükségletek kielégíté­séhez kellő fedezetet könnyen teremthetné elő, ha a több milliárdra rugó adóháírá- lékok likvidálását gyorsan és észszerűen bonyolítaná le. A gazdaságii tényezők, mondja végül az ülés­ről kiadott közlemény, egzisztenciájukért küz­denek s ezért, továbbá a nagy munkanélküli­ségre és az általános gazdasági válságra való tekintettel óva intik a kormányt attól, hogy újabb megterheléssel sújtsa a gazdasági életet. iyler népszövetségi biztos üagyarorsiái saiilasisi helyűiének Javulásáról tett je'entést Budapest, január 29. (Budapesti szerkesztő-jj Bégünk telefon jel emiése ) Tyler, Magyarországi népszövetségi pénzügyi biztosa elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről az el-1 mnlt esztendő második felére vonatkozólag. A jelentés szerint az elmulit 1935 év második feléiben Magyarország közigazgatási kiadásai és be-1 vételei az 1934 év megfelelő időszakához 1 képest növekedtek. A kiadási oldalon a növekedés valamivel na-| gyoibb voilit, mint a bevételeknél. A jelentési megemlíti, hogy lényeges rendelkezéseket | foganatosítottak a magyar exportőröknek és| importőröknek kiutalt devizák után fizetendő j leiárak egységesítése tekintetében. A felárak ezután nem áruoiikkek, hanem bizonyos orszá­gok szerint változnak. A felárak 38—53%-ig terjednek. A jelentés ezután Magyarország kereske­delmi szerződéseivel foglalkozik részleteseb­ben. Magemiliti, hogy Magyarország és Olasz­ország között való kereskedelem nagyrészét árucsereszerződés szabályozza, Németország­gal viszont kompenzációs remid szer jött létre. Csehszlovákiával uj szerződés létesült, amely elvben az árucsereegyezmény alap­ján épült fel. Jugoszláviával a devizakompenzációs eljárás nyert alkalmazást. A külföldi adósságok transz­ferálásának részleges fölfüggesztéséről szóló rendelet hatályát meghosszabbították. A továbbiakban Tyler jelentése megállapítja, hogy Magyarország ipari termelése és forgat-' ma az elmúlt év második felében növekedői irányzatot mutatott. Az ipari és mezőgazdasági árak emelkedése! folytatódott, az ország kiviteli többlete 1935-ben 2.6 millió; pengővel volt több, mint 1934-ben, A rossz tengeritermés miatt Magyarország 2.5 millió mázsa tengerit volt kénytelen importálni takarmányozási célokra és szükséges még to­vábbi mennyiségek behozatala is. Magyarországnak az angol piacon való ver­senyképességét újabban befolyásolta a jugo- szlávoknalc juttatott különleges preferencia. Az angol kormány az Olaszországgal szemben alkalmazott szankciók által szenvedett károso­dás kompenzációja céljából a szárnyasok vám­ját Jugoszláviával szemben csökkentette és a hús, valamint szalonna beviteli kontingensét, továbbá a tojás vámmentes behozatali kontin­gensét fölemelte. A jelentés végül megállapítja, hogy a pengő külföldi árfolyama megszilárdult és lehetségessé' vált, hogy a Magyar Nemzeti I Bank nagyobb mértékben elégítse ki az importő- ■ rök devizaigényeit. A magyar (népgazdaság helyzete a Magyar Nemzeti Bank jelentésének tükrében Budapest, január 29. A Magyar Nemzeti Bank február 3-án tartja idei rendee közgyűlését. A fő­tanács jelentése, amelyről már tegnap beszámol­tunk, a. magyar mezőgazdaságról az alábbi ösz- fizefoglalé helyzetképet nyújtja. A mezőgazdaságot az elmúlt évben számos sú­lyos csapás érte. A késői fagyok nagy károkat okoztak gyümölcs- és zöldség termékben., sőt egyes vidékeken a gabonatermésben is, maj'd a: ■hosszantartó nyári szárazság a tengeri-, a burgo­nya-, a cukorrépa- és a takarmánytermés hozamát! csökkentette igen lényegesen Ezekért a veszte-5 ségekért nem nyújtott kárpótlást, hogy a 20.11 millió métermázsát kitevő búzatermés jelentéke-! nyen, a 6.8 millió métermázsás rozs- és az 5.7 mil­lió metermázsás árpaterméa pedig kisebb mérték­ben meghaladta az 1234, évi eredményeket, mert a terméseredmények még ezekben a cikkekben sem érték el az utolsó 10 év átlagát a másik négy főterményben pedig messze elmaradtak az említett átlag mögött. Olaszországgal és Ausztriával az elmúlt évben is az 1934. évi buzaegyezményekhez hasonló meg­állapodások jöttek létre, amelyek az említett or­szágokból jövő behozatalnak nyújtott kedvezmé­nyek ellenében 4.2 millió métermázsa magyar bú­zának a világpiacnál magasabb áron való külföldi elhelyezését biztosították és lehetővé tették, hogy Magyarországon a búza ára a világpiaci áralakulásnak megfelelő szintnél magasabban álljon. Az év második felében bekövetkezett, már emlí­tett áremelkedések egyes cikkek, igy különösen a búza és baromfi kivitelét megnehezítették. Az eladósodott gazdák helyzetének javítása ér­dekében az október hónapban kibocsátott 10.000/1935. M. E. sz. rendelet nagyjelentőségű intézkedéseket lép­tetett életbe, amelyek közül a legfontosabbak az 1000 holdnál nena nagyobb területű védett birtok­nál a kataszteri tiszta jövedelem 40-szeresét meg­haladó terünknek az állam által vállalt és 40 éven át fizetendő évi 3 százalékos annuitással törlesz- \ test nyerő könyvadósság utján való rendezése, a 10 hokinál nem nagyobb birtoknál a kataszteri tiszta jövedelem 40 szeres szorzatán belül eső tar- tartozásoknak 50 éven át fizetendő év.i 4jü-os an- n- itással törlesztést nyerő hosszúiéjáratuakká való átalakítása, továbbá az 1933. évi rendezés során a 10 holdnál nagyobb birtokok számára biztosí­tott kedvezményeknek a 20 kataszteri holdnál nem nagyobb földbirtokra való kiterjesztése. A rendelet a gazdaadóssal szemben érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a korábbi 5la százalékról 5 százalékra, a védett birtokok tulajdonosai által fizetendő kamat legmagasabb mértékét pedig a korábbi 4 százalékról 3hS százalékra szállította le. A 10 holdnál nem nagyobb ingatlanokat ter­helő és a 40 szeres terhelési határon belül eső, hosszulejáratuakká átalakított pénzintézeti köve­telések mobilizálásának lehetővé tétele céljából a Magyar Pénzügyi Szindikátus a reá engedménye­zett ilyen követelések alapján legfeljebb 80 millió pengő névérték erejéig évi 5 lA száza­lékkal kamatozó, 50 év alatt beváltásra kerülő kötvényeket bocsát ki. A hosszúlejáratúvá át­alakított gazdatartozások és a kibocsátandó kötvények adósságszolgálata között adódó kü­lönbözeiét az állam viseli. A Magyar Nemzeti Bank abból a célból hogy a Pénzintézeti Központ hozzájárulhasson a Pénz­ügyi Szindikátus, üzletrésztőkéjónek szükségessé vált felemeléséhez, 5 millió pengő rendelkezésre bocsátását határozta el, amely összegből 3.5 millió pengő az 1935. évi üzleti nyereség terhére folyó- sittatott Mit kapunk a valutákért? Prága, január 29. Ké 100 pengőért ........................... 488.50 10 0 schillingért ...... 471.50 ICO zlotyért .......................... 458.— 10 0 lejért ............................... 14.10 10 0 márkáért . ....................... 678.— 10 0 ezüstmárkáért... 735.— 10 0 dinárért ........................... 53.30 10 0 svájci frankért... 784.50 10 0 francia frankért... 15970 10 0 Belgáért ............................ 407.— löO Uráért................ 179.40 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért....... 119.50 Mit f izetünk a valutákért? Prága, január 29. Ké 100 pengőért ....... 491.50 100 schillingért ....................... 474.50 100 zloíyért ........................... 461.— 10 0 lejért ................................ 14.40 100 márkáért ....... 682.— 100 ezüstmárkáért .................. 745.— 100 dinárért ....... 53.70 100 svájci frankért... 787.50 10 0 francia frankért ..... 160.30 100 Belgáért ........................... 409.— 10 0 líráért ................................ 180.60 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol foutért ,**««» 120.50 r álfáit kötelezettséget, hogy legfeljebb 70 millió rorona értékű árut vesz at Csehszlovákiától s mnek az árunak az ellenértékét kliring utján ízeti ki. Csehszlovákia eddig 30 millió korona isszegben dohányt vásárolt Görögországtól s egíeljebb tavasszal vesz még gyöngeminőségü árut, az idénycákkek (déligyümölcs, mazsola ;tb.) behozatalának szezonja pedig véget ért. A behozott cikkek ellenértékét a görög kormány elsősorban a csehszlovákiai cukorból importált mennyiség megfizetésére fordítja s csak a ienmmaradó összeget írja jóvá az egyéb áruszál- itások számláján. Ezekután valószínű, hogy a görög-csehszlovák áruforgalom hosszabb ideig szünetelni fog s az exportőrök jól teszik, ha a görög rendelésekre történő szállítások előtt meggyőzödnek arról, hogy követeléseik ki­egyenlítésére belátható időn belül számithat- nak-e, —- Török viszonylatban a helyzet ha­sonló képet mutat: a Törökországgal szembeni csehszlovák követelések összege 63 millió ko­ronára rúg s a török dohányért Csehszlovákia ezzel szemben csak 12 millió koronával tarto­zik. A csehszlovákiai exportőröknek tehát tö­rök viszonylatban nagy óvatossággal kel'l el- járnáok, ha nem akarják, hogy az odairányitott küldeményeik hosszú hónapokon keresztül a vámhatáron heverjenek. (Közel tízmillió baromfi van Szlovenszkón.) A da tisztikai hivatal adatai szerint Szlovenszkó ba­romfiállománya 'közel 10 millió baromfiból áll. Fia­tal baromfiból pontosan 1,011.062 darabot számlál­tak össze. Ezek között 4,383.212 kakas és tyuk, 1,747.259 gúnár és liba, 836.422 gácsér é3 kacsa, valamint 39.169 pulykakakas és pulyka van. (A világ nikkelfogyasztása,) R. C. Stanley, a kanadai nemzetközi nikkelváilalat elnöke ki­mutatta, hogy a világ nikkelfogyasztása 1935- ben 66,500.000 kilogram volt. Az eddigi legma­gasabb nikkelfogyasztás 56,240.800 kilogram volt 1929-ben. A világ nikkelfogyasztásának ugrásszerű növekedését a hadiiparok fokozott üzemének tulajdonítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom