Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-26 / 21. (3870.) szám

13

f

1936 január 26, vasárnap, ■tm un iimi

..... ...............

Ötödik évfolyamába tépett januári számával a Magyar írás

Sziklay, Palotai Boris, Tersánszky, Rá ez Írásai ■

Mit olvasott Madách Imre?

Prága, január 25. A Magyar írás januári iramával ötödik évfolyamába lépett. A küzdelmes indulásból lett állandóság azt jelenti, hogy a folyóirat létezését a közönség elismerte és elismeri azoknak az íróknak valódi irodalmi értékét, akik a Magyar írás munkatársai. Az ötödik évfolyam első száma technikai és szellemi szempontból fejlődést jelent és semmi kívánni valót nem hagy hátra.

beszélő hang. Szombathy Viktor ,,Zöld hegyek balladája** cimü regényéről megállapítja, hogy színes és meleg epika, amelynek csak az a baja, hogy egy kissé felületes. A történet könnyed és Szombathy úgy szereti szükebb pártriáját, hogy ebből a szeretetből könnyen kinőhet a szlovenszkói regény fája. —- Kossányi Józeef Tamás Lajos költészetét méltatja. — Ijjász Gyula „Őskori isMa már a Magyar írás olyan folyóirat, amely mindenütt megállja a helyét. A Magyar írás az egyetemes magyar irodalomban is komoly fórummá emelkedett, megtalálta az utat a magyar közönség leikéhez és elérkezett az ideje annak, hogy a folyóirat körül csoportosuló irók segítségével az eddigi eredmények köveit alapul kínálja fel a szlovenszkói magyar nemzeti Szellemű irodalom épülete részére és ehhez kapcsolja az egyetemes magyar irodalom szellemiségének fir ^ tit.

Az uj számot Sziklay Ferenc „Optimista ének** cimü verse nyitja meg. Szelíd, békéltető derűvel vonul végig a versen egy akkord: „Valaki nem hágy kétségbe esnem, valaki mindig szeretett engem.“ — Palotai Boris, aki egy novellájával nemrég dijat nyert a Nyugat pályázatán, „Isten ölében** címmel hosszabb lélegzetű novellát közöl. Az életből vett irás. erős jellemzéssel, pompás stilisztikai fölkészültséggel. Talán any- nyi az egész, hogy egy asszonynak gyereke fog születni, de: „fejét a párnába fúrta és mélyet sóhajtott. Nem annyira boldogság volt, amit érzett, hanem más ősi valami, ami a sötétséghez hangolódott... Hasonló érzés volt ez, mintha egy nagy tükröződő vízfelületre nézne az ember: mintha a szem mély sötétséget pillantana meg, oly világos* mind:n és a túlsó parton a dolgok olybá tűnnek, mintha nem a földön állnának ...“

— Kossányi József két verse következik ezután. amelyekben a darvakkal szárnyal, mert visszajött a földek közé, ember lett és paroláznak vele a falusi vének. — Tersánszky J .Jenő „A mintaalkalmazott** cimü novellája teli van humorral és irói készséggel.

— Telek A. Sándor verse, a „Visszhang**

azt revelálja, hogy belekiált a téli világ jégvermébe, fel akarja verni a megfagyott csendet, úgy tűnik, mintha hangot hallana és embertársra lelne, de minden hasztalan, régen bezárult az ég és a sötét utón csak a költő lelkének a visszhangja dalol. —- Rácz Pál „Testvérharc** címmel irt rövi- debb, precíz szerkezetű novellát, amelynek minden mondata vág. Párbeszéd ez a novella, lüktető drámai erő van benne és épp ez az erénye ennek az epikának. — Kazoc&a Sándor „Madách Imre könyvei** cimü értekezése alapos munka, amelyben a Tragédia költőjének könyvtárával foglalkozik. Négy nemzedéken keresztül szállt apáról fiúra és most a budapesti Nemzeti Múzeumban nyert elhelyezést. Több mint kétezer kötetből állott ez a könyvtár és egy nyugtalanul kutató gazdag emberi szellem hü képét nyújtja. Madách nagyon becsülte a könyveket és ezt bizonyítja az is, hogy sohasem tartott meg idegen könyvet. A könyvtár alapjait a költő nagyapja vetette meg. Főbb könyvei voltak: a Biblia, Shakespeare,

Goethe, Schiller, Heine, Dante, Ossian, Cervantes, Humboldt könyvei, továbbá so kát olvasta Byront és Viktor Hugót. Nagyon szerette a klasszikus görögöket és a latin írókat és a filozófusok közül Kant. Hume és Hegel müveit olvasta főképpen.

— Féja Géza „Korszakok határkövénél** cimü írásában Bornemissza Péter irói pályáját rajzolja meg. az Irodalmi Szemlében pedig Márai Sándor óriási sikert aratott regényével, a „Válás Budán"-nal foglalkozik. Megállapítja, hogy „polgári regény**, amelynek őse Goethe és Márai tőle tanulta a ,,mértéket.“ A polgár és a végzet, —• a ma legizzóbb kérdései közé tartozik. Felveti azt az érdekes kérdést, hogy Vájjon ez a konfliktus meddig fogja táplálni Márait és hogy elvérzik-e benne? — Marék Antal irodalmi szemléjében Darkó István „Égő csipkebo- kor“ cimü regényével foglalkozik és azt mondja, hogy a legtisztább hangú szlovenszkói regény. Továbbá Jankovics Marcell „Hangok a távolból** cimü könyvét bírálja: s'JLblsa plasztikus, kissé lírikus színezetű el(*) Színházi szabályrendeletet bocsátanak ki Budapesten. Budapestről Jolién-tik: A ítoyiail Színház és a Király Színház bukása a szinháizá tár- jj sa-dahombaiu nagy izgalmat váltott ki. Most máir ■maguk a komoly színháziak Is sürgetik a színházi szabályrendelet kibocsátását, amely a színházaikra pályázó és igazgatóJeilölteik anyagi fölkészült gégének fokozioittaibb ellenőrzését van hivatva teljesítetni. A városházán már megtartották az eilaő értekezletet, amelyen részit vettek az érdekképviseletek megbízottai óe nemsokára kibocsátásra kerül a szabályrendelet, amely a budapesti sziniháizak működését és üzemét szabályozni fogják.

(*) Megvalósulnak a gellérthegyi szabadtéri

játékok, budapestről jeleuak: Körülbelül egy év óta foglalkoztatja a budapesti színházi világot az a terv, hogy a Gellérthegy egy megfelelő terén szabadtéri játékokat renueznenek. J\ terv eleinte ellenvetéssel találkozott, tüzetesebb vizsgálat során azonban kiderült, hogy valóban igen szép művészi produkcióra alkalmas lenne ez a várost uraló hely és a szabadtéri játékok terve a megvalósulás stádiumába jutott. A nyilvánosság már két héten belül meg fogja tudni, hogy milyen formában valósitjáK meg az idén a nagyszerű ötletet.

(*) Dictl: Hetedhétorezág-Hetcdhétesnber.

I

„Hetedhétország-Hetedibétember .. .** a cime Dietl Fedor uj könyvének (Palias Rt, Budapest). Amint Ígéretesen ránkvilágitt egy darab glóbuszról ti a kék fedélre nyomott cím, kíváncsian ütjük fel a „Világjáró művészek** kitűnő portretistájának könyvét: vájjon mit rögzített meg számunkra ezúttal lelkének szivár- ványos és csodálatosan finom pontosságú lencséje? És AXroditétöl kezdve dr. Szabóig rövidesen személyes ismerősünk lesz a hetedhét ország hetedhét embere, kiket az emlékezés gazdagon pergő filmjén a tökéletes européer biztonságával könnyedén és szellemesen mutat be nekünk a globetrotter Író. Charm és elegancia-, poézis és humor ölelkeznek ezekben a művészi pillanatfelvételekben, melyek nem mesterséges magnéziumfénynél, de a valóság pótolhatatlan napvilágánál készültek s amelyek mindegyike mögött hatalmas perspektiváju háttérnek szerényen húzódik meg egy kisebb-r agyobb darab élet. (A. E.)

(*) Kis művészeti és filmMrek. Csathó Kálmán befejezte uj vígjátékét, amelynek címe .,Az én lányom nem olyan41. A darabot még az idén 6z*n e- hozza a Vígszínház. — Rökfc Marika bá omhónayos szabadságra Budapestre érkezett, ahol a Fővárosi Operettszínháziban a „Marióra“ női főszerepét fog a játszani. Az operettet Bús Fekete László irta és Brodszky Miklós szerezte a zenét. — A bécsi Deutschcs Volkstheater e héten mutatja be Békefi- Stella „méltóságos asszony14 cimü vigjátékát. — Herczeg Ferenc „Bizánc41 a most került szinre a Royal Színházban. — Ormándy Jenő, a világh’iü magyar karmester, aki nagy Liszt-hangversenyt vezényel Newyorkban, megkapta a Bruchner-So- ciety nagy aranyérmét. Ormándy főleg Bruckner és Mahler müveket népszerűsített. — Slavinszky, a kitűnő filmrendező jelen’eg a Slávía filmválblat- nál dolgozik. — „Dante InTcrnója4* címmel Ho1- lywoodban óriási méretű film készült. A filmet Harry Lachmann, Reinhardt egyik tanítványa rendezte. Prágában nemsokára bemutatásra kerül. — Kleanor Powell, az amerikaiak legújabb filmkedvence néhány hónappal ezelőtt még ismeretlen sta- tiezta volt és első nagyobb szerepét a „Broadway- Melodie 1936“ cimü filmben játszotta, ame’yben óriási sikert aratott. — Franchot Tonc, Joan Ca w- ford férje, a Columbia gyárhoz szerződött le, ahol egy „Cecília14 cimü filmben fog szerepelni.— „Pokol a földön14 a oime a legújabb Fox filmnek- amely egy amerikai gangsztermilliomos éleiét és bukását mutatja be. A film vízionárius erővel állítja elénk az amerikai alvilág döbbenetes életét.

A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON:

Vasárnap délután: Egy görbe éjszaka. Vasárnap este: Én és a kisöcaém.

Hétfő este: Az abbé*

Kedd este: Nagy szereiéin.

Szerda este: Nagy szerelem.

Csütörtök este: Aki mer, az nyer.

Péntek este: Három ember a hóban.

Szombat délután: Három sárkány.

Szombat este: Három ember a hóban.

tennevek a magyar nyelvben** cimü tanulmánya filológiai szempontból impozáns irás. —' Vájtok Sándor „Pázmány egyeteme és a csehszlovákok** címmel irt terjedelmes és aktuális tanulmányt. — Duka-Zólyomi Norbert a kisebbségi regényről, Sándor Dezső, a szlovenszkói magyar színház elmúlt idényéről. Rácz Pál a kárpátaljai magyar szín- ügy válságáról értekezik. A kritikában fontos könyvismertetéseket olvashatunk Egri Viktor tollából és a Magyar írás külön helyet szentelt egy kis, de érdekes értekezésnek az erdélyi magyar líráról, az értekezést Kemény Katalin irta. — Muhoray Elemér „Az énekes madár lelke** címmel irt tanulmányt. Az uj számot az ifjúsági mozgalomról, továbbá színházról, filmről és rádióról szóló beszámolók rekesztik be.

n. p.

OROMRIADÓ

Bólya La os versei. (Komárom, 1935)

Régen olvastam olyan meghatott örömmel verseket, mint Bó.ya Lajos „Örömriadó14 cimü füzetét. Mert egészen más a gondolatvilága, mint a ma divatos költői frázisok kiagyalóinak, vagy pláne ezek utánzóinak formátlan-értelmetlen nya- valygáea, Más a hangulat, más az íz, más a megoldás, mint a többieké. A szenvedések mélypontján nem ragad bele a pesszimizmus poeványába. A szegénységtől, éhségtől nem keserű nyál gyűlik fel szájában, hogy azt köpködje a mások, a világ szemébe. És nem lázit puffogó bombasztokkal ember és osztály ellen. Hirdet harcot ő is, de

„az aggok, rokkantak, betegleiküek, a lassúk, a lebzeelők, a habzsolók világa ellen44.

Nem akar vihart támasztani, mely romboljon, de

várja a vihart, hogy tisztítson. (Viharváráe.) Nem esik el a bajok súlya alatt s nem ejti kétségbe mások bukása:

„Mindég és mindég erősebbek leszünk, mert a gátakon naponként buknak le tesvéreink. Halottainkból átvesszük az erőt, izmot, vért e boldogan telítődünk belőlük szebbé, biztosabbá *1

Nem siránkozik egyéni bajokon, mert úgy érzi:

„Mindennek része vagyok és mindennek egésze és örökkévaló.

A halált nem ismerem, mert a létezés örök

és nem félek az átváltozástól,

mert a lényeg marad, csak köntösét 6zépitgeti'4

(Vallás.)

Még sohasem volt versek olvastán az az érzésem, hogy egy költő, tehát kivételes, meghatározott egyéniség úgy tudja a kollektivumot, az etn- 'beriség-atomérzését teljesen individuális hangon ■egészen sajátszerü nyelvezettel és utánozhatatlan erővel kifejezni, mint Bólya Lajos.

„Millió szívben dobog a szivem a földön s földet körülfogó roppant láncában k érges műnk ásk ezek nők, óh, milyen öröm,

az én kezem is benne van.*4 (Öröm.)

Érzi a „futószalag14 gyilkos, minden emberséget iföiáló kegyetlenségét s ha fel is jajdul ezen :

„Hát jajdulok néha ! —

De sohasem csüggedek, hiszek, bízom és harcolok 1 Növök mindennap és sokasodom.

Erősödöm

s dalomban a megelégedett munka jövendő ritmusát próbálgatom.44 (Öröm.)

Bólya Lajos, úgy érzem megtalálta a szomorú jelen igazi hangját, a mélységből fölfelé lendítő remény, a jövőbe vetett hit és a jövőt munkáló erős akarat igazi „vox humana“-ját. —Yf—

(*) Kínai darab kínai rendezővel a budapesti Nemzeti Színházban. Budapestről jelentik: Nem ■miindieminapi eaeinizációt készít elő az évad második fetöre a Nemzeti Színház. Dr. Németh igazgató megszerezte előadásra S. I. Heiung, Londoniban éilő klna* író „Gyémánt Patáik K fensz- szörny14 cimiü szín játék át, amely Londoniban kiót ©sztoridéig volt ez inén egyfolytában. A darab a régmúlt kínai viliágban és a naipnyugait/i birodalomban játszik A Nemzeti Színházban a két női főisz>arepet Bajor Gizi és Titkos Ilona fogják játszani. Szenzációszámba menő meglepetés, hogy a darab rendezését maga a szerző vállalta, aki darabját, Londonban is rendezte és aki két kínai munkatársával, a díszlettervezővel és a kellékessel Budapestre fog érkezni a darab előkészületeinek leio.lytatására. Magával hozza azokat az eredeti kosztümöket is, amelyekben a darabot az angol színészek játszották. A darabot Kosztolányi Dezső fordította művésziesen.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Viva Villái (Wallace Beery)

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Varieté (Annabella)

Szlovenszkói

magyar irók antológiája

Prága, január 25. Újra akadt két bátor

kezdeményező, aki fáradságot és rizikót nem sajnálva, nagy vállalkozásba fogott, amely szép irodalmi eredménnyé terebélyesedhetik ki, ha a magyar irodalmat szerető

szlovenszkói közönség támogatja.

Dallos István és Mártonvölgyi László nyitrai Írók szerkesztésében „A Hid1* címmel magyar irók antológiája indul útnak, amelynek nem az a feladata, hogy egy kötetben bemutassa az irodalmi termést, hanem, amely mindjárt négy kötettel kezdi a munkát és évente négy ilyen antológiái kötetet akar kihozni, ha a viszonyok megengedik. Ez azt jelenti, hogy az uj antológia folyóiratszerü lesz, nóvum az itteni magyar irodalomban, vaskos kötetek, amelyekben sok iró és költő mutathatja be termése legjavát, de szerves, élő valami, ami megújul és mindig újat hozhat.

I

..A Hid“ cim szimbolikus, mert minden világnézet kikapcsolásával, azaz tisztára művészeti szempontok figyelembevételével szerkesztik az antológiát és

a sorozat egyesíteni kívánja a szlovenszkói földön élő magyar írókat, úgy hogy keresztmetszete lesz az itteni irodalomnak. Az első kötet megjelenését már áprilisra tervezik a szerkesztők,

8 Ez a kezdeményezés különösen a jelen pillanatban igen fontos, mert hiszen a Frank- lin-Társulat sorozata révén most indult el a szlovenszkói magyar irodalom azon az utón, amely az egyetemes magyar irodák .nba vei zet. Az államfordulat óta sok ilyen kísérletezés történt, de majdnem mind sikertelen maradt. A szlovenszkói magyar Íróknak nem volt fórumuk, nem tudták megtörni a mostoha gazdasági viszonyok következtében beállott közönyt és amig az erdélyi irodalom nagyot és maradandót alkotott, Szlo- venszkó visszamaradt. Sokat vitatkoztak a regionális irodalom kérdésével kapcsolatban arról, vájjon van-e tehetség Szloven- szkón és a sikertelenség azokat látszott igazolni, akik ezt kétségbevonták. Nos. az első nagy kísérlet a Kazinczy-Társaság kiadványai voltak, a Magyar írás kiverekedte a szabad fejlődés útját és a budapesti Frank- lin-Társulat sorozata most minden kétséget kizáró módon bizonyítja, hogy vannak Szlo- venszkón tehetséges irók, sőt, amint Schöpflin egy előadásában hangoztatta, olyanok, akik elérik az egyetemes magyar irodalom szinvonalát,

„A Hid“ szerkesztői programot adnak: Nagyvárad példát mutatott és a nyitrai két iró ezen az utón akar haladni.

Kedvező pillanatban kezdtek beto a vállalkozásba: ma már van nemcsak szlovenszkói irodalom, de van irodalmi siker is és az itten élő és működő erőket csak össze kell fogni, A szlovenszkói magyar irók antológiája az itteni irodalom keresztmetszetét kívánja adni és azt ígéri, hogy az irók termésének legjavát mutatja be.

Dallos István és Mártonvölgyi László olyan buzgó és szorgalmas, de egyben hozzáértő szerkesztők, akiknek ezt a programot elhisszük és meg vagyunk győződve, hogy célkitűzéseiket el fogják érni.

összesen nyolcszáz oldalon, többszínű fedőlappal készül a négy kötet, amely mindössze 75 koronába kerül.

Reméljük, hogy a magyar közönség megérti a vállalkozás fontosságát és támogatni fogja az antológiát, nehogy az első megjelenés után kénytelen legyen beszüntetni a munkát, hiszen az a fontos, hogy ezentúl rendszeresen jöjjenek ki ezek a kötetek, amelyek az irodalmi törekvések pozitív eredményeiről kívánják tájékoztatni a közönséget.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI;

Péntek—szombat—vasárnap:

Kati, (Gaál Franciska.)

Kedd—szerda:

Jennie Gerhardt. (Silvia Sidney.) Csütörtök:

Alattunk a pokol.

Péntek—szombat—vasárnap:

Folies Bergen — Döntő éjszaka.

BIO RÁDIÓ:

Péntek—szombat—vasárnap:

A fekete kártya. (Maria Bell.)

Hétfő—kedd—szerda:

Az ezüst nyil.

Csütörtök—péntek—szombat— vasárnap; Alattunk a pokol.