Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-26 / 21. (3870.) szám

12 'PRXGAÍ-A'VagÍ’AR-H I SItAI? 1936 január 26, vasárnap. Prága, január 25. A rimaszombati összejöve­tel magyar fiataljainak folyóirata, az „Egyenes Utón" ma odatartozik már a szlovenszkói ma­gyar kul túr megnyilvánulások legszebb értékei közé. A lapot „a nemzeti szellemű magyar ki­sebbségi ifjúság" nevében adja ki Baráth László. Első száma a nagy port fölvert rimaszombati ifjúsági ankét vitaanyagát tartalmazta, a máso­dik szám a december 28. és 29-én ugjmncsak Rima­szombatban lezajlott ideológiai ankét anyagát ismerteti. A mozgalom vezetői örömmel láthatják, hogy a magvar társadalom nem zárkózik el kívánsá­gaik elől, amíg e kívánságok becsületesek és a fiatalokat nem a bontás és a kaján destrukció óhaja vezeti, hanem egyedül a meglévő hibák megjavításának vágya. A rimaszombati ankét például erélyesen kö­vetelte zz egységes párt megteremtését, s Íme, a magyar társadalom máris komoly lépéseket tesz e gyakorlati cél felé, ha a különféle meg­gondolások nehézzé is teszik a terv azonnali megvalósítását. A ..reálpolitika" ugyancsak az ankét követel­ménye volt, s a fiatalok a közelmúltban láthat­ták, hogy a, magyar pártok nem zárkóznék el ama politikai módszerektől sem (ha alkalom és mód kínálkozik), amit a fiatalok reálpolitikai módszereknek neveztek. Néhány kultúrintéz­mény átszervezése és fölfrissitése ugyancsak fo­lyamatban van és megfelel a fiatalok kívánsá­gainak. jj Á pozitív célok, A folyóirat második számából megtudjuk, hogy' a decembérvégi összejövetelen a fiatalok mellett részt vett a magyar társadalmi élet né­hány vezető egyénisége is, így Szilassy Béla, Szent-Ivány József, Groó Géza, továbbá a szlo­venszkói gazdasági élet két pompás szakembere és megszervezője: Sicitcrí Károly és Kutky Géza. A vita lefolytatásának ismertetéséből és az el­fogadott határozatokból látjuk,' hogy a mozga­lom egyre gyakorlatibb és építőbb lesz. A kez­det kinövései letompultak, az ingerült kritika .hangja megenyhült, az öregek és a fiatalok meg­találták az egymáshoz vezető utat, s ma már nem az a cél. hogy egymásnak felesegessenek, hanem közös erővel kidolgozzák a gyakorlati tervet a meglévő hibák kiküszöbölésére, a ki- sebbségnevelő munkára, a gazdasági megszerve­zésre. a mellékgondolatnélküli reálpolitika meg­indítására. A magyar bank, a szövetkezeti rend­szer. a kultur ne vei és, a nyílt és Őszinte szociális és demokratikus szellem, a szakmüvelés, a köl­csönös megértés és kibékülés vágya, intézmé­I nyeink fölfrissitése és hasznossá tétele, a nem- | zeti keresztény szellem összeegyeztetése a de- j mokratikus és szociális korszerű követelmények- | kel, harc a dilettantizmus és a íölületesség ellen, 9 ilyen és hasonló kérdések szerepeltek napi- 9 renden. Csímdes mtsukts 1 A fiatalok, akik között sok olyan névvel' ta- | lálkozunk, amelyek más mozgalmakban is szere- ] pet játszottak, nem akarják nagydobra ütni ter- | veiket, s megállapították, hogy az első ankét el­túlzott kommentárjai, amelyek vastanbetüs bou- Icvard-szenzációvá dagasztottak egy komoly megmozdulást, ha jók is voltak a figyelem föl­keltésére, nem célravezető módszerek s ezért a második a okéira meg sem hívták a sajtó kép-j viselőit. Az Egyenes Utón folyóirat az egyetlen fórum, ahol a beszámolók torzítás nélkül, az igazságnak megfelelően és tárgyilagosan megje­lenhetnek. Örömmel lapozzuk az értékes beszámolókat, s most már látjuk, hogy a rimaszombati kezde­ményezés, amelyhez immár sok száz érett ma­gyar fiatalember csatlakozott Szlovenszkó-szer- te. komoly eredménvekhez és tényleges meguj- 8 hodáshoz vezethet. Hiszen a mozgalom eddigi 8 hatása sem íebecsülhetetlen már a szlovenszkói | magyar nemzeti társadalomban. A folyóiratban ismertetett részletkérdésekre még visszatérünk. (*) A Kassai Kazinczy Túrs.'e.ág ötödik vita­estje. Kassai szerkesztőségünk jelenti:. A Ka­zinczy Társaság kedden, január 28-án este 8 órai kezdettel Kovács-uccui helyiségében vita­estét rendez. Tárgy: Magamról. Előadó: Gön- czy Gábor. Belépés díjtalan. (*) A Csallóközi Muzeura Egyesület, előadásai. Somon,a.i tudósi tó nik jeleníti: A Csallóközi Mú­zeum ■ Egyesület, a téli Imáitokban előadáissotro- zaibot rendezett, melynek első előadását Rhitn Antal pozsonyi tanár. a. inozeuin igrogga,tája tar­totta. A legutóbbi előadáson Ba:z«ó Tóréz sp- morjai tanítónő ismertette ••vetitattképes előadás kieirettében Kelieti-tengeri útját. Az előadást az cgybegyült közönség magy • ^efklő-désseO ball- g&tte, végig. (*) Tamás Lajos válogatott verseit adja ki a budapesti Franklin Társulat. A budapesti Frank­lin Társulat, amely tudvalévőén sorozatosan' adja ki a szlovenszkói magyar irók könyveit, leg­közelebb Tamás Lajos költő verseit j<'értét? me.g a budapesti könyvpiacon. A válogatott verseket tartalmazó kötet ..Hamuszinü ég alatt15 címen je­lenik meg és a szerző több mint tízéves költői termésének javát adja. Pozsony, január 25. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Mint jóin formált körökből értesü­lünk, a szlovenszkói országos választmány csütörtöki ülésén a csehszlovák pártok képvi­selői komoly formában azt a tervet vetették fel, hogy Pozsonyban állsmköltségen uj nagyméretű reprezentációs szlovák színházat építsenek, amely kizárólag a szlovák színházi lcultnra hajléka volna. Hangoztatták, hogy a pozsonyi Városi Színház nem felel meg a hivatásának és nem al­kalmas arra, hogy a három nemzetiség színházi igényéit kielégítse. A magyarság pártjainak képviselői nem zár­kóztak el a terv elől, sőt hajlandók a tervet támogatni, ha a pozsonyi Városi színházat kizárólag a magyar és német színészet kap­ná és ezáltal megoldást nyerne az oly régóta rendezetlen magyar sziniévad kérdése is, amely nagy sérelme a magyar kisebbségnek. Másrészt pedig az uj terv megvalósulása elejét venné a jövőben esetleges súrlódásoknak is. Magyar kisebbségi körökben örömmel fo­gadták a hirt és most már csak azon múlik, hogy a terv megvalósuljon. Van reménység arra, hogy a kormánykörök megértést fognak tanúsítani a fontos kultur kérdés iránt, hiszen az aj terv megvalósítása minden nemzetiség érdekét kielégítené. (*) Eredeti operett bem ti taté Komáromban. Ko­máromi tudósítónk .■■•jelenti: .A Komáromban tar­tózkodó Földes-színtársulat tudatában van annak a kötelességnek, hogy színpadán szlovenszkói szerző­ket is meg kell szólaltatnia Eredeti, szlovenszkói színmű kerül előadásra a jövő héten Komáromban, az. igen lehetséges.szindarábíró, Borka Géza tollá­ból. míg a- zenét a. színház inverrciózus karmestere Fest Vidor irta. Borka Géza nem uj ember a szín­mű írás terén: „Gerde .Tamás leánya15 című népszín­műve legtöbbet játszott színdarab egész Szí öve n- szkón, tavaly iá nagy sikerrel játszották a Fö’des- társulat tagjai a „Van még szerelem55 című érdekes és mulatságos operettet, amelyet szintén Borka Géza és Fest. Vidor ír. -azonkívül számtalan diák- 6 cserkész-darabja, tréfája s rádiódarabja került már színre Borka Gézának. A jövő héten két estén át játsszák a két szerző ..Hajrá, szenzáció!5' cimü igen fordulatosnak és kedvesnek Ígérkező operett­jét. nagyon jó szereposztásban. A cselekmény kö­zéppontjában egy szenzációs találmány. Dénc-s':y ;nérirök távpibáláió készüléke áll. A gépet éllopják, majd újra megtaláljak s bemutatják. A gép annyi­ra tökéletes, hogy szinte veszedelmet jelentene a társadalomra nézve: minden titkot fölfed s minden illúziót leront. Az operett egy kis tanulságot is rejt: nem ,ió minden titkot ismerni, jó egy kis il­lúzió is, amely az emberi élet boldogságának egyik főíorrása. A detektivdráma gyorsaságával- és érde­kességével pereg a cselekmény, amelyet bájos s:e- rsírni történet tfesz vonzóbbá. Fest Vidor zenéje igen fülbemászó, finom. A darabot nagy érdeklődés előzi meg. • (*) Hanpjátékpályáratot hirdet a csehszlová­kiai magyar -iskólairádió. A prágai Radiojournal szerkesztésében megjelenő magyarnyelvű „Rá­dió Hírszolgálat" közli: A csehszlovákiai Radio­journal hangjátékpályázatot hirdet a magyar is­kolarádió részére a következő föltételek mel­lett: Az iskolásgyermekek számára irt hangjá- íékpályázat időtartama nem haladhatja meg a 30 percet. A pályázaton minden csehszlovák ál­lampolgár részt vehet. Egyoldalúan gépelt pél­dányokat kell beküldeni. A pályadijak 500, 300 és 200 korona, ezenkívül a Radiojournal a díja­zott pályaművet és esetleg egyéb beérkezett pá­lyamunkát megvásárol. A munkákat jeligés le­vélben április 30-ig kell beküldeni a Radic’our- na! központjának, Prága, XII., Fochová 16. A boríték bal felső sarkában a következő megje­lölés álljon: „Magyar iskolarádió hangjátékpá- lyázaf". A szerző jeligével látja el a pályaművet és csatolt lezárt borítékban vezeték- és kereszt­nevét, valamint pontos lakcímét tünteti föl. A beérkezett pályaművek előadatási joga a prágai Radiojournal é. (*) Cyrano mint opera. Rómából jelentik: Franco Alfano, a fiatal olasz zeneszerzőgárda egyik legjelesebb tagja megzenésítette a Cyrano de Bergerac-ot, Rosíand világhírű drámáját. Az egész római művészi világ nagy várakozással te­kintett a premier elé, amelyet a Teatro Reale igazgatósága nagy gonddal készített elő. A be­mutatónak mindjárt az első fölvonás után óriási sikere volt. A zeneszerzőt és a szereplőket szám­talanszor függöny elé hívták és az előadás fo­lyamán ez minduntalan megismétlődött. Alfano újra bebizonyította, hogy csalhatatlan érzéke van a színpad zenedrámai cselekménye iránt és a szövegkönyv megválasztása kiváló ötletnek bizonyult. Már Puccininek és Honeggernek ajánlották föl, hogy zenésitsék meg Rostand drámáját, de mindketten visszautasították. A szövegkönyv a lehetőség szerint pontosan hoz- zásimul Rostand müvéhez. Az operában Cyrano inkább boldogtalan szerelmes és kevésbé az a bátor verekedő, akinek Rostand mutatja be, úgyhogy Alfanónak módjában volt drámai len­dületű, de amellett lírai aláfestésü zenét kompo­nálni, amelyben a modern diszharmóniákat pom­pásan egyesíti a mélosszal. A zenekar sehol sem harsogja túl Rostand költői müvét és a szenti­mentális és tragikus alaptónusa dacára a mü jel­lemét Alfano mindenütt megőrzi. Kerüli a túl­zott atonalitásokat, szabadon kezeli a zenei for­mákat és a párbajballadában valóban egészen magas drámai alkotást nyújt. Az egyes szerep­lők és az együttes elsőrangú alakítást nyújtott és az uj műnek átütő nagy sikere volt. Bűnügyi regény (43) ] Megnyugodva és virágos kedvre hangolt au 1 lépett ki a teleíonfüLkéböJ. és égy divatos | angol valóért dudorászott. Könnyöd, friss lé-1 pékekkel ugrált fed a lépcsőfokokon az első emeletre és szobája felé tartott. A nyílt folyo­són, a vasrácsnak támaszkodva egy hotel­szolga hajolt az udvar fölé, de Parcival Brooks most ügyet sem vetett senkire. Ami­kor az ajtaja elé ért, elővette zsebéből kul­csát és éppen bele akarta illeszteni a nyílás­ba, amikor a szomszédszoba ajtaja megnyúlt és egy karcsú, elegáns hölgyalak lépett ki rajta. Parcival Brooks önkénytelenül szom­széd nője felé fordította fejét, az is odanézett és ebben a pillanatban meglepett kiáltás szakadt fel ajkáról: — Parci, te vagy az? Mit keresel itt? Parcival Brooks arcán az indulat vérvörös hulláma szaladt végig. Jó kedve egyszeriben oda volt. No ebben a helyzetben még csak ez kellett neki, ez a nő itt! Egyéb baja sem volt! Kissé fanyar hangon szólalt meg. — Jó napot, Anny. Mit keresel Dubl inban? Nem széip tőled, hogy nem tartottad be a megegyezésünket... A leány már előtte állott és bocsánatkérő [mozdulattal tette kezét a fin karjára. Kelle­mes, lágyan csengő volt a hangja, amikor mondta: — Bocsáss meg, Parci, nem tehettem más­kép. Olyan okok kény szerit ettek rá, hogy magad is be fogod látni. Meg kellett szeg­nem az ígéreteméi. Irta s John Amos C^eever — És itt laksz? Pont ebben a szállodában? — Igen! Itt vagyok már három hete meg­szállva! A férfi hangja egyre hevesebbé vált: — És annyira sem érdemesítettél, hogy' telefonon közöld velem ezt. Nem hoztál vol­na vele ennyire kimos helyzetbe ... — Én nem is akartam aiz utadba kerülni, Parci —• ment ege tőzött a leány. — A sors szeszélye, hogy éppen ezt a szállodát válasz­tottad ... — Nekem most ki kell innen hurcolkod- .nom... — De hát miért, az Istenért? — Hiszen mindenki azt fogja mondani hogy temiattad költöztem ide. És ez lehetet­len helyzetet teremt, ügy is a pletykák cél­táblája vagyok ... — Olvasom, Parci, a kellemetlenségeket, amikben részed volt az utolsó hetekben ... — Ne sajnálj! Most csak éppen az hiány­zott, hogy sajnálkozzál rajiam! — Nem értelek,’Paroi! Miért ez az idegesség? Parcival Brooks maga is érezte, hogy túl­ságosan szabad folyást engedett indulatainak. Kínos volt ez a találkozás és kimos ez a jele­net, de hát itt a nyílt folyosón... Jó lesz ha­marosan véget vetni neki... Kezet nyújtott a lánynak. — Szerelném ezt a dolgot békésen elintéz­ni, Anny és szeretném, ha te költöznél el In­nen és nem én. Tudod, feltétlen nyugalomra van szükségem ... , — Értem Parci és annál testietek, mentes zem érted... ! ■— A költségeidet megtéri tem. Szerelném ezeket az ügyeket megbeszélni veled... — Bármikor találkozhatunk ... — Egy félórás beszélgetésre... Hogy ezt az ügyet kielégítő módon intézzük el... •— Várj csak ... Mikor? — Este miikortájban érsz rá? A leány kissé elgondolkodott. — Ha ráérő időd Lesz.. . Este fél nyolckor bekopogtathatsz hozzám. Egy félórám lesz a számodra!... És ezzel váltak el. Este fél nyolc órakor pedig Parcival Brooks abbahagyta a -munká­ját. Néhány perccel ezelőtt telefonált Orao- more ügyvéd, hogy Jack Webbs megérkezett. Kilenc érában állapítottak meg találkát az ügyvéd irodájában. Addig még kényelmesen meg is vacsorázhat. — Előbb azonban végezzük el ezt a kis ügyet... Bekopogott Anny Brtins szobájába. A Come in-re benyitott. A leány már uccára feliöltözöt- ten volt és a tükör előtt igazgatta magát. Jobbjával az egyik székre intett. — Foglalj helyet, Parci! Bocsáss meg, hogy így fogadlak, de nyolckor halásziba tál lan fontos dolgom van és igy nagyon kérlek, hogy gyorsan végezzünk. Az a londiner, aki fülét a kulcslyukra ta­pasztotta, néha egy-egy indulatos szófosz­lányt kapott el. Ilyeneket: — Nem gördíthetsz akadályokat a boldog­ságom elé... Ha ő megtudja, mindennek vége ... Szégyen és gyalázat várakozik rám! Ezt a férfi mondta ... Egyszer a leány is felkiáltott hevesen ... — Nem váltottad meg ezzel a jogodat az egész életem felett! A hoteliszolga lázas gyorsasággal vetette papírra mindazt, amit hallott. Három negyed nyolc óra tájban fejeződött be Parcival Brooks látogatása. Olyan gyorsam ugrott el a hotel­szolga a feltáruló ajtóból, hogy7 elsiklott és végigvágódott a folyosón. Parcival Brooks dühösen mordult rá: — Mit lábailankodik itt? Mi dolga folyton erre? — Bocsánat, Sir, ügyetlen voltam ... Parcival Brooks szúrós szemmel mérte végig a feltápászkodó alakot. — Megmondhatja Patrik FiIzmaurIcának, hogy ügyesebb kopót küldjön a nyakamra — mondotta dühösen ... Visszatért a szobájába. A hotelszolga még megfigyelte, hogy Anny Brums hét óra ötven perckor, Parcival Brooks pedig nyolc óra tíz perckor hagyta el a szállodát. A telefonhoz sietett és jelentést tett. Patrik Püzmaurice ekkor éppen é’énk beszélgetésbe volt merülve. Egy magas, so­vány fiatalember volt a látogatója és jó egy óra hosszat tárgyaltak. — Én mondom magának kolléga ur — szólalt meg a tárgyalás vége felé Patrik Fitzmaurice — hogy Parcival Brooks szerepe gyanús, nagyon gyanús. A hosszú soványnak jelentősen villant meg a szeme és élénken mozgott inas nyakán az Adám-csutkája ... — Én minden elfogultság nélkül kívánok az ügyhöz nyúlni, kolléga ur és kötelességem­nek fogom tartani, hogy amint valami ered­ményre jutok, azonnal érintkezésibe lépjek önökkel... — Nagyon megtisztető — hajtotta meg a fejét kissé gúnyosan Patrik Fitz.mauricé. — Minden adatát köszönettel veszem és nyug­tázom ... A látogató a fali órára nézett és ijedten ki­áltott fel: — Hüh, hogy elrepült az idő. Három­negyed kilenc... És nekem pontban kilenc órakor Henry Oranmore irodájában kell len­nem. Bocsánatot kérek ... (Folytatása következik.) % ■i i'i iiiilhirti J ooBBSTIilBaeBeeHeMB * Megoldás előtt a pozsonyi magyar szini évad ügye Uj szlovák színház építésének terve

Next

/
Oldalképek
Tartalom