Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-24 / 19. (3868.) szám

. Közcíazda^ácP . \ Engyenrészvény után a jövőben : 15 százalékos adót kell fizetni Csak a stabilizációs alap terhére történ 5 tőkeemelés lesz X adómen.es ■ A neaue gyüJés e é került az adénove.la ' Prága, január ~113. Az egyenes adukról szóló örvény módosításának javatilatát ma terjesztette kormány a ’képviselőház elé. A két főrészből is 50 fejezetből álló törvényjavaslat részletei italában ismeretesek. A részvénykibocsátások dójára vonatkozó fejezet a többi között a kö- ■etkezőket tartalmazza: Ha a részvénytársaságok a tartalékalapjuk crhére, beleértve a nyereséget fölemelik a rész- lény tökéj "két s á részvénytőke fölemelése tij Í ^szvények kibocsátása vagy a régiek föIüHié- pegrés; alakjában történik és az uj részvényeket régi részvények tulajdonosai kapják, akkor fezért a részvényeseknek külön Tetőket kell fi­zetniük. Ez az illeték a részvény értékének 15 Százalékát teszi ki, ha a részvényesek díjtalanul kapják az új részvényeket. A 15 százalékos illeték fizetésének kötele­zettsége elesik, ha a részvénytőke eme’ése a sta­bilizációs tarta’ékalap terhére történik. Az illetéknek megfelelő összeg behajtását a részvénytársaság végzi és a részvénytársaság szavatol az államkincstárral szemben az illeték beszolgáltatásáért A törvényjavaslat eme pontját az indokoló je­lentéé a következőképpen okolja meg: Számos jól prosperáló részvénytársaság az elért üzleti hasznot teljes egészében igen gyakran nem osztja föl osztalék alakjában a részvényesek között, hanem a haszon nagyobb részét külön­böző tartalékalapokba folyósítja. Ezeket az össze­geket rendszerint átviszik a következő üzlet- évre és bizonyos időközönként egyszerre fizetik ki a részvényeseknek, akik a nyereségnek ezt a részét ingyenrészvény vagy olyan részvény alak­jában kapják, amelyért csak minimális összeget l'izotne.k. Ezek a részvényesek ilyképpen jogosu­latlan előnyhöz jutna.k másokkal szemben s ezért igazságos, hogy ezeket a részvényeseket külön illetékké] sújtsák. A javas atot a képviselőház pénuma a költ­ségvetési bizottsághoz tette át. ,A csehszlovákiai árak színvonala a korona áevaválisa ellenére is tu.masas“ Prága, január 23. Dr, Fierlinger Zdenők, bő- si csehszlovák követ a világválság mai hely­eiéről tartott előadást a prágai népjóléti inté- etben. Az előadás bevezető részében annak a meggyőződésének adott kifejezést* hogy a vil­ágot az arany értékgyarapodása idézte elő* aert ennek tulajdonítható az árak esése, az azt övető thezaurálási folyamat és a gazdasági depresszió. Az utóbbi időben a helyzet kissé ja- uít, ami az árak megszilárdulásában jut kifeje- ésre, tartós javulásról azonban csak ott lehet só, ahol az árak emelkedésével párhuzamosan melkedett a munkából eredő jövedelem is. A evalváció egymagában nem állítja helyre azt z egyensúlyt, amelyet az arany értékgyarapo- ása felborított, de elősegíti a lúvitelt, ami szín­in a helyzet javulásához vezet. Az egyensúly elyreállitásának másik módja a deflációból áll. Csehszlovákia előbb deflációs politikát köve­it*, majd a devalválás eszközéhez nyúlt. A fo- [anatositott rendszabályok ellenére a csehszlo­vákiai árak színvonala még mindig tulmagas. ^iérlinger követ előadása további folyamán íegállapította, hogy a javuló tünetek a lég- jbban a fontsíerling-blokkhoz tartozó álla­tokban láthatók s örvendetesnek tartja, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma ezek- el az államokkal élénkülő irányzatot vett fel. L kapcsolatok kimélyitését azonban — nézete :érint — a még mindig tulmagas árak akadó- rózsák. I beregszászi adóhivatal a bevásárlási kimutatás beter­jesztésére utasította a Gabona­ársasig nagytzői ősi bizományosát Nagyszőllős, január 23. (Saját tudósítónktól.) lárpáibalján nagy feltűnést és érthető izgalmat el tett az a hir, hogy a beregszászi adóhivatal én&büntetós terhe mellett utasította Redizmauaí aálöl hagyiszöLlösi terménykere&kedőt, a Gabo- a társaság bizemányobét, hogy záros határidőn elül közölje, mailt év júliusától a Gabona tár­aság részére kitől mennyi gabonát vásárolt és i ennyit fizetett az áruért. Reizman® az adóhi- atal felszólításának nem tett eleget és hivat- ozott a gaboniaimoinopó.li'umiról szóló rendelet­én és a statisztikai szolgálatról szóló törvény­en foglalt rendelkezésekre, amelyek szerint a rabonatársasáig közegei a etat.jsztákai hivatal ivébe lé vei mindenkivel szemben titoktartásra annak kötelezve. A terménykereskedők és gaz- á.k nagy érdeklődéssel várják, hogy a bereg- záezi adóhivatal tudomásul veszi-e Relzmann álaszát. vagy pedig valóban 8 kilátásba helys­eit 300 koronás pénzbüntetéssel sújtja, amiért z utasításnak nem tett eleget. (Ratifikálták a holland-csehszlovák kereske- elmi szerződés pótegyezményét.) A törvények s rendelitek gyűjteményében 7. szám alatt mp íodza miniszterelnök és külügyminiszter hir- .etménye jelent meg a holland-csehszlovák ke- eskedelmi szerződés pótegyezményének rati- ikálásáról, A pótegyezményt a nemzetgyűlés őváhagyása után a köztársasági elnök ratifikál- a s a ratifikációs okmányok kicserélése után iz egyezmény életbelépett. (A külkereskedelmi forgalom a vasúti kimu­tatás tükrében.) Decemberben 39.538 teibeinkocs' érkezett külföldről Cseheizlovákiáiba s ezzel egy­idejűm 47 870 kocsi hagyta el Csehszlovákia területét. A teanzitóifongaJmiat lebonyolító 15.331 v-ago® számának leszámítása után a behozatal­ra 20.571 e a kivitelre 82.539 vagon esik. Az 1934. év azonos havának adiait.a.ilhoz viszonyítva a behozatal 3636 vagonnal emelkedett e a kivi­teli 1630 vagonnal csökkent. (Megjelent « bírósági illetékek uj jegyzéke.) A törvények és rendeletek gyűjteménye Trapl pénzügyminiszter január 10-én kelt rendeletét a bírósági illetékek módosításáról 9. szám alatt mai kiadásában közli. A rendelet az uj bírósági illetékek teljes jegyzékét tartalmazza. (A történelmi országokban fölemelték a há­ny afa árát.) A csehszlovákiai erdészeti szindi- káifcus a bányafa árát fölemelte. Az uj árak ab átvevő állomás 75—130 korona között válta­koznak. (A kereskedelmi hitelek nyilvántartása.) A Csehszlovák Nemzeti Bank, amint jelentettük, április 1-től rendszeresíti a kereskedelmi hitelek nyilvántartását. A nyilvántartásba a 100.000 koronás összeget meghaladó összegű hitelek kerülnek. A hitelnyilvántartás előkészületei se­rényen folynak s rövidesen szabatosan megha­tározza a jegybank, hogy mit kell a kereskedel­mi hitel fogalma alatt érteni. (Lanyha a holland forint és a német márka.) A mai prágai devizapiacon Helsingfors 0.05, Lon­don 0.05, Kópén hág a 0.50, Lisszabon 0.075, Madrid 0.25, Oslo 1, Pária 0.10, Stockholm 1 és Varsó 0.125 ko-ronával megszilárdult. Brüsszel 0.375, Zürich 0.25, Montreal 0.04 és Newyork 0.06 koro­nával lanyhult. A valutapiacon a holland forint árfolyama 7.50 és a német márkáé 14 koronával esett vissza. A Belga 1 és a svájci frank 1 ko­ronával lanyhult. A jugoszláv dinár 0.875 és az angol font 0.125 koronával megszilárdult. (Csökkent a húsfogyasztás.) A etett'&zitilkad hi­vatal most tette közzé a húsfogyasztás novem­beri adatait. A ik'imu tartásból kitűnik, hogy a húsfogyasztás visszaesett. Novemberben az ok­tóberi kimutatásban közölt 154 000 q és az 1934. novemberben fogyasztott 144.000 q marhahús­sal szemben csupán 135.000 q marhahús fogyott. A sertéshúsfogyasztás mennyisége novemberben 130.000 q-t (októberben 123.000, 1934 novem­berben 172.000 q-t) tett. 1935 novemberében összesen 304.000 q hús fogyott Csehszlovákiá­ban, vagyis 55.000 q-val, illetve 15 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos havában. Ez­zel szemben a zsirfogyafiiztás emelkedő irány­zatot mutatott: novemberben az 1934. év no­vemberére vonatkozó kimutatásban közölt 66 000 q z8?rral szemben 80.000 q zsír fogyott. A januártól novemberig terjedő tizenegyhavi fogyasztás részletes adatai a következők: 1935 1934 | „ J , s II 8 lí S jí § sít marfialhue 1593 10.54 1614 10.71 sertéshús 1611 10.66 1696 11.30 sertészsir és szalonna 563 3.63 570 3.79 hús összesen 3662 24.22 3783 25.14 zsjir összesen 678 4.50 690 4.59 A januártól novemberig terjedő időszak során az 1934. év azonos szakának adataihoz viszo­nyítva a húsfogyasztás mennyiségben 121.000 q-val és százalékban 8.2 százalékkal esett visz- eza. A tizenegybavi zsirfogyiasztás csökikenéee azonos arányú. Megjelent az ériékpapir-beviiel eltiltásáról és a sze vény beváltás szabályozáséról szóló magyar rendelet Budapest, január 23,. Á magyar hivatalos lap a magyar kormánynak az értékpapirbehozatal eltiltásáról, részvények osztalékszelvényei, zá­logleveleik s kötvények szelvényei beváltásának újabb szabályozásáról és a küllőiddel szemben fennálló áruvételíartozásoknak • pengőben lero­vásáról intézkedő rendeletét közk. A rendelet szerint 1936 január 22-től kezd­ve részvényt, záloglevelet, államadóssági vagy más kötvényt, pénztárjegyet, kincstári váltót vagy kincsuíri jegyet a Magyar Nem­zeti Bank engedélyé nélkül Magyarország te­rületére behozni tilos. Egyedük kivétel az említett értékpapírok már lejárt osztalék- és kamatszelvényei, amelyek to­vábbra is szabadon behozhatok. Kimondja to­vábbá a rendelet, hogy részvények, valamint záloglevelek és kötvények szelvényeire fizetést teljesíteni, vagy az ellenértékét szabad számlán jóváírni csalr akkor szabad, ha a szelvényhez tartozó értékpapír belföldi tulajdonban van és a szelvény bemutatója ezt a Magyar Nem­zeti Bank által megállapított módon igazolja. Igazolás hiányában a szelvények ellenértéké csak zárolt számlán írható jóvá, azonban még ehhez is a Nemzeti Bank engedélye szüksé­ges. Intézkedéseket tartalmaz továbbá a rendelet a külfölddel szemben fennálló áru vámtartozá­soknak pengőben való lerovásáról is. A rendelet szerint a magyar importőr az eset­ben, ha a külföldről behozott áruik külföldi péznemben számlázott vételárát külföldi javára pengőben egyenlíti' ki,' a jövőben a hivatalos ár­folyamon átszámított ellenértéken felül a Ma­gyar Nemzeti Bank által megállapított felárat is megfizetni tartozik, feltéve, hogy a követelés 1932 január 31-e után keletkezett. A fizetés pengőben csak a hitelező zárolt számlájára történhetik, mégpedig csak a Nemzeti Bank külön engedélye alapján. A hite­lező akkor is kívánhatja felár fizetését, ha a rendelet életbelépése előtt esetleg olyan nyilat­kozatot tett, hogy hajlandó a hivatalos árfolya­mon kiszámított ellenértéket teljesítésül elfogad­ni, vagy ha a Magyar Nemzeti Bank korábban kiadott pengőle fizetési engedélye azt a korlá­tozást tartalmazza, hogy a fizetést az engedély­ben feltüntetett árfolyamon kell teljesíteni. Felárat kell fizetni akkor is, ha az adós a fen­tieknek megfelelő árutartozását külföldi pénz­nemre szóló váltó adásával teljesíti. A felár fizetésének kötelezettségét a pénzügy- miniszter az igazságügymdniszterrel egyetértve kiterjesztheti külföldi hitelező javára belföldi adóssal szemben külföldi pénznemben fennálló egyéb követelésekre is, kivéve a pénz kölcsön­zéséből vagy biztosítási ügyletből eredő, to­vábbá értékpapíron alapuló követeléseket, vala­mint általában belföldiek között fennálló köve­teléseket, tekintet nélkül arra, hogy ezek a kö­vetelések milyen jogcímen alapulnak. A Nemzeli Bank rendelkezései A Budapesti Közlöny január 22-i számában közzétett 300/1936. M. E. számú rendelet 3. §-ban kapott felhatalmazás alapján a Nemzeti Bank a Budapesti Közlöny január 24-i számá­ban hirdetményt fog közzétenni, amelyben kö­zölni fogja, milyen módon kell igazolni azt, hogy az idézett paragrafus hatálya alá eső értékpa­pír belföldi tulajdonban van. A hirdetmény fel fogja sorolni azokat az értékpapírokat, amelyek csak abban az esetben tekinthetők belföldi tu­lajdonában lévőnek, ha az értékpapír az erre megállapított módon számjegyzékbe vétetett és az értékpapír köpenye el van látva a számjegy- zékbevétel megtörténtét tanúsító megjelöléssel. Számjegyzék be vétellel igazolandó továbbá a belföldi tulajdon egyes olyan részvényeknél, amelyek az úgynevezett arbitrázsforgalomban nagyobb szerepet játszanak. A szám jegyzékbe­vételt az erre kijelölt pénzintézetek fogják vég­rehajtani. Gondoskodás fog történni arról, hogy a szám jegyzékbevétel során az értékpapirtulaj- don anonimitása megővassék. A kijelölt intézetek a szám jegyzékbevétek kérő értékpaplrtulajdonosok nevét és személyi ada­tait szigorúan bizalmasan fogják kezelni. (Kartellbe tömörülnek a csehországi talnfa- szállitóik.) A Qsetho-r&zdgi talpfnezállirtók, lap- ,jelentéseik sztorint k?Ttellt alakirtanak. A moz­galom élén dir. Ftrejkia Ottó és Garvinka Fri­gyéé áld-. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, január 23. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde tegnapi forgalmában megnyilvánult lany­ha irányzat nem terjedt át a mai tőzsdenapra s úgyszólván valamennyi értékpiacon már a tőzsaeidő elején szilárd irányzat domborodott ki. A forgalom mindvégig élénk ütemben bo­nyolódott le s a legtöbb papír árfolyama jelen­tősen emelkedett. A szilárd irányzattal ellen­tétben szórványosan árfolyamveszteségek is észlelhetők, ezek azonban nagyobb mérete' ’tj nem öltöttek. Drágultak) Bánya és Kohó 40, Brosche 15, Cseh Kereskedelmi 30, Budweisi Sör 20, Cseh- Morva Gépgyár 55, Dux-Bodenbachi 23, Hel- man 7, Horvát Cukor 2, Heinrichsthali Papír 3, Kábel 8, Kolini Vegyi 2, Kosmanos 3, Königs- hofi Cement 21, Krizsik 5, Tejipar 20, Malom rt. 5, Brüxi Szén 20, Nestomitzi 8, Olleschaui Papír 9, Orion 18, Podoli Cement 3, Poldi 12, Prágai Vas 3, Rakó 8, Ringhoffer 10, Egyesült Gyapjú 3, Zettlitzd Kaolin 10, Sellier 30, Észa­ki Vasút 80, régi Északi Vasút 20, uj Északi Vasút 18, Schoeller 2, Aussigi Vegyi 23, Hen­gerművek 5, Walter 5, Nyugat cseh Szén 18 és Skoda 8 koronával. Olcsóbbodtak: Csehszlovák Nemzeti Bank 40, Cseh Cukor 5, Schönpriesenl Cukor 3, Északcseh Szén 5, Csehszlovák Solo 6, Aussigi Finomitió 5 és Nyugatcseh Kaolin 5 koronával, A beruházó értékek piacán ma is élénk ér­deklődés mutatkozott a 6 százalékos kamato­zású állampapírok iránt. Ezenkívül fokozódott a lisztkölcsön iránti kereslet is. A lisztkölcsön árfolyama 30 fillérrel javult, a többi beruházó érték 5—10 filléres árfolyamnyereséget mutat. Nemhivatalos kuliszban a pozsonyi Magne­zit árfolyama 10 koronával emelkedett, amíg a Dráva 2.50 és a Zsolnai Cellulózé 1 koronás árfolyamveszteséget szenvedett. A nemhivatalos kulisz beruházó értékei közül az osztrák C. C. aranyjáradék árfolyama 7.50 koronával meg­szilárdult, ezzel szemben a frankra szóló Skoda- obligáció árfolyama 5 koronával visszament. A bankrészvények közül a Cseh Iparbank 2.50, a Cseh Leszámitolóbank 2 és a Cseh Unióbank 1 koronával javult. A magánlombard- kölcsönök kamatlába nem változott. BUDAPEST BARÁTSÁGOS. Budapest, január 23. Az értéktőzsde mai for­galmát lanyha irányzat mellett kezdte meg. Ar- bitrázsértékekben már a tőzsdeidő elején nagy kínálat mutatkozott s ennek következtében a forgalomba került értékek árfolyama vissza­ment. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irány­zat barátságossá változott és a legtöbb érték behozhatta kezdeti árfolyamveszteségét, sőt ezen túlmenően több papír aránylag tekintélyes árfolyamnyereségre tett szert. A forgalom ba­rátságos záróirányzat mellett ért véget. A ba­rátságos irányzat a szilárdkamatozásu értékek piacán is megnyilvánult. A beruházó piac for­galma élénk ütemben zajlott. BÉCS BIZAKODÓ. Bécs, január 23. Bizakodó hangulat és barát­ságos irányzat jellemezte az értéktőzsde mai napját. A magyar értékek iránt ma nagy keres­let mutatkozott s ennek nyomán a forgalomba került papírok árfolyama emelkedett. A barát­ságos irányzat a tőzsdeidő folyamán jóformán valamennyi értékpiacon megnyilvánult. Erőtel­jesebben Rima, Salgó és a Duna-Száva priori-* tás árfolyama javult. A beruházó értékek pia* cán egységes irányzat nem jött létre. BERLIN GYÖNGE. Berlin, január 23. A szórványosan észlelhető, árfolyamjavulások ellenére az értéktőzsde maf forgalmát gyönge irányzat mellett bonyolította le. A kuliszban eltrjedt hírek szerint a Krupp- müvek az idén nem fizetnek osztalékot. E hit nyomán a Stahlverein árfolyama 76% és a Hösché 86 % márkára ment vissza. A forgalom­ba került értékpapírok árfolyamvesztesége kü­lönben nem haladja meg az 1% százalékos ha­tárt. Mit kapunk a valutákért ? Prága, január 23. Kő 100 pengőért ........................... 473.50 10 0 schillingért ....................... 47L50 10 0 zlotyért ....... 458.50 100 lejért ................................ 13.475 10 0 márkáért........................... 666.— 10 0 ezüstmárkáért .................. 735.— 10 0 dinárért ........................... 53.80 10 0 svájci frankért ..... 785.50 100 francia frankért . ... 158.95 100 Belgáért ....... 407.— 100 Mráért ................................ 169.40 100 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért....................... 119.625 Mit fizetünk a valutákért? Prága, január 23. fc Kő 100 pengőért ........................... 476.50 10 0 schillingért ....................... 474.50 10 0 zlotyért .......................... 561.50 10 0 lejért ................................ 13.775 100 márkáért........................... 670.— 10 0 ezüstmárkáéro .................. 745.— 10 0 dinárért ....... 54.20 100 svájci frankért.................. 788.50 10 0 francia frankért ..... 159.55 100 Belgáért ............................ 409.— Í00 Uráért................. 170.60 10 0 holland forintért .... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért ...... 120.625 1936 január 24, péntek. . • ■ . , • , , ________ , ___________________15

Next

/
Oldalképek
Tartalom