Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-24 / 19. (3868.) szám

5feymwÁ7<Kfti>W-Kcn>TORA.

Á magyar irodalom

legérdekesebb újdonságai

Harsányt Zsolt: „Magyar rapszódia“ („Ecce Homo**) Surányi Miklós: „Egyedül vagyunk“

A „regényes éűietrajíz44 divatos és ikiemesettlt szépirodalmi irásinü leüt. Mindenütt az egész világon. A könyvkultúrát s könyveit . igényllő közönség ma különösebb érdeklődést tanusit az olyan könyvek iránit, melyek egy-egy nagy eim- ibert emberi életében, „pongyoláiban14, házilkaibát- ban, regényes kenetben és száneizésten rnntat- nak be. Ezeknek a „regényes életrajzoknak44 .jelentőségét, olvasását többre letet, értékelini.. minit amiennyit egy érdekes személyről szóló leírás általában jelenít. Miért- ezek a müveik rendszerint egy egész kornak, a nagy ember élete egész miliőjének leírását és jelsmziésiét is adják. Életrajzok, melyeik regények, de egyben történelmi jellegű s értékű könyvek is. melyek közvetlenebbül s jobban érzékelhetően hozzák elénk a történelmet, s jobban 'hozzáiérmek a közönség érdeklő'déséhiez, mint a kimondott történelmi szakkön yvek.

A világháború utáni magyar regényirodalomban és könyvpiacon nia-gy kultiválása és nagy érdeklődése kezdődött a oregényes életrajznak. Ehhez anyaga bőven van a magyar múltnak, a magyar történelmi, politikai s művésze t-i élleit- neik. Fráter Györgyével Jókai voilt eflőifutárja a regényes életrajznak, de Jókai éppen úgy, minit P. Guláosy Irén Czibalc Imiével a Fekete- vőiiegényeikben m'ég tisztán a regény székieméinek és jellegének megfelelően dolgoznak. Har- sányi Zsolt az, aki a-z Üstökös, Ember küzdj és bízva bizzál, a Szólalj, szólalj virrasztó ciimii regényeivel ennek az irásmiünek jellemző s jeles munkása az utóbbi években. Majd mestere lett az Ecce homovaí! és a most megjelent Magyar rapszódiával. E két müvével Harsány! a Zenitre ér fel. De mindjárt mellette ott van Su- irányi Miklós is Egyedül vagyunk című regényével.

Harsány! Zsolt Ecce homo-ja Munkácsi Mihály nagy életének nagy regénye. Megragadó, szórakoztató, kultúrát adó első sorától az utolsóig. Érdekesebb minden regénynél. Munkácsy Mihály egyéniségét, robusztus alakját, világhírű művészetiét, mely robbanásszerűen tárul a világ elé, majd szörnyű tragédiáját olyan megka-póan j és olyan érzékelteifcően adja elő, hogy felülmúl! minden más regénj^es-életrajzírót. Nem fukaré-i koskodik az anyaggal, de nem is halmozza fel és úgy szövi bele a regénysaeirüségbe a tényétet, hogy az nem látszik az élet realitásának. Emellett pedig a festőművészet megismertetésének olyan mesteri iskoláján át vezeti az olvasót, hogy az, ha laikus a festőművészet terén, a mű elolvasása után egészen más szemmel, hozzáértéssel és meglátással néz a képre.

A Magyar rapszódia Liszt Ferenc élete. Olyan®

I közel áll hozónk Ldsizt a köztudatban és mégis olyan messze volt igazi ismeretében. Tudtuk róla. hogy virtuózok virtuóza, hogy a legnagyobb zenemüaillkotók egyike volt. De nem -tudtuk, hogy mibein állott s milyen volt virtuozitása, hogy imiért volt . a zemetörténelerűben korszakalkotó zene-költése. Tudtuk róla, hogy magyar volt. De nem- tudjuk,, hogy miiben nyilvánult meg ennek a majd mindig külföldön élő zenetitánmak a magyarsága, leit' németnek is alkarnak .kiisajátitaui. És Harsányi Írásában most mindent megtudunk Lisztről. — Végigv-jsz bennünket egész Európa országain, nagy vámosain, különösen az azokban folyó társadalmi életet ismerteti szineeen. Bemutatja -az akkori egész zeuevilágot, annak minden repreizentánsát és egyéniségét, jellemzi azok művészi sajátosságait. S minderre Wagnerben teszi fel a koronát. Liszt nélkül, Liszt felismerése és önfeláldozó pártolása nélkül Wagner csak sokkal későbben lehetett volna Wagner. Wagner megismerésiéhez sokak számára Liszt Ferenc életén át vezet az uit. — Csodálatos élet a Liszt élete és Harslányi mesterien irta meg.

Nem tudom, tudatosan tette-e, vagy csak véletlenül alkotta meg Harsányi e két óriási munkáját úgy, hogy az olyan -sokoldalú, minden olvasó érdeklődésiét felkeltő s a legkülönbözőbb felfogású olvasót kielégítő legyen. Nem akarok a munkák irodalmi értékéből -levonni semmit, mikor azt mondom, hogy az iro-dalmiliag legkönnyebb fajsúlyú olvasó éppen u-gy -megtalálja benne például a maga romantikus s erotikus felfogásának való részeket a Munkácsy és Liszt regényekben, mint a hivatásos festő, vagy zeneművész a maga tárgykörének és érdeklődésének jellemző részeket.

Időrendben eddig .mint utolsó, csak most jelent meg Surányi Miklós: Egyedül vagyunk-ja a könyvpiacon. Három hatalmas kötet. — A magyar irodalom egyik büszkesége!

Nem-magyar hiába olvasná, nem értené meg. Nem tudná beleiéin! magát abba a nemzeti lelki és érzelmi világba, mely a művelt magyar ember szármára ezt a munkát szinte szent könyv- szerűvé teszi. Széchenyi István gróf egyénisége | és szereplése egyik örök megoldatlan problé-1 mája marad a magyar életnek, a magyar felfo I gásnaik. Koronként megújul, újból előtérbe áll személye, egyénisége, politikája. Egy évszázaddal ezelőtt volt élő szereplője megindítója, iránytűje az akkor modernizálódó magyar szellemi, politikai, gazdasági életnek,, de a háború előtti múltnak éppen u-gy, mint a márnák újból -és újból felidézett, példaképül _ állított, magyarázott és vitatott élő problémája. Hogy miért.

azt a legjobban, legdnegéintte-tőbben, legközvetlenebbül Surányi Miklós munkájából érezzük meg.

Surányi Miklós legtöbbször Széchenyi István gróf saját szavaival szól. Vagy a naplójából idéz, vagy azt mondja el, amit. a legnagyobb magyar híven követő, akkor egyedül megértő titkára, remek munkatársa vetett papírra, hogy megőrizze szavaiban, az események pengésének megrögzítésében a jövő számára Széchenyi let ván grófot s gondolatait.

Döbbenetes érzés ebben a mes fémműben el- merüllni. Hol emberefeletti magasságba emel. hol. szörnyű mélységbe taszít. A Széchenyi-— Kossuth párbaj a nemzetért a mű legmegrázóbb, legtragikusabb jelene fsára.

Surányi könyve nemcsak Széchenyi -gróf élet- könyve, hanem történelme a magyar megújhodás harcainak, eseményeinek, többi -szereplőinek is, mely megelevenedik, lüktet, s -egészen u j, -sokkal megviilágito-ttabb s részié te zettebb képekben tárja elénk a legmozga-imasabb magyar kort. .

Széchenyi István gróf egyéniségének egyik legnagyobb histórikus-bonoolója, Szekfü Gyula. „A mai Széchenyi“-jében valahol azt mondja, hogy Széchenyi István gróf, ha mia élne, az utódállamok magyarsága meHlebt állana elsősorban, „annak érdekei sz-enitebbek lennének számára44. Amikor elolvastam Surányi munkáját, úgy éreztem, hogy Széchenyi munkássága -és felfogása, — pedig de nagyon megváltozott azóta a világ — sok, sók olyat foglal magában, molyét nekünk, kisebbséggé lett magyaroknak keli a legjobban megértenünk és magunkévá tennünk*

R. VOZÁRY ALADÁR.

(*) Erős fejlődésnek indult a magyar filmgyártás. ' Budapesti szentesztöségünk jelenti telefonon: A magyar képviselőház szerda esti ülésén egy interpellációra válaszolva, Kozma Miklós belügyminiszter hosszabb nyilatkozatot tett a magyar filmgyártás helyzetéről. A miniszter kijelentette, hogy a magyar filmgyártás terén az utóbbi időben mind számban, mind színvonalban jelentős emelkedés mutatkozik. Amíg 1931-ben csak három magyar film készólt, addig 1935-ben a magyar filmek száma húszat tet-t ki. A filmgyártás szerinte csak magántőke vállalkozása lehet. Jelentős volt nyilatkozatának az a része, amelyben kijelentette, hogy már tárgyalások vannak folyamatban Németországgal az iránt, hogy a Németországba irányuló magyar filmexport eddigi helyzetén javítsanak.

(*) Több országban betiltották a Rudolfj trónörökösről szóló filmet. Jelentette a PMH, j hogy Parisban „Mayeriing44 ciim-en film ké-1 szült, amely Rudolf trónörökös tragédiáját viszi a vászonra. A férfi főszer epet Charles j Boy er alakit ja és Olaude Anet regényéből -készült a szcenári-um. Az újdonságot Brüsszelben akarták bemutatni, de a filmceuzura • megakadályozta és párisi jelentés szerinti Ausztriában sem adható elő ez a film. K-étel-j kedn-ek -benne, hogy a filméi Angliába be le- j Ihet-e vinni.

(*) Harry Pjel dzsiingelHlmet forgat. Bérli; jelentik: Harry Piel, a legnépszerűbb és legs galmasabb filmrendező e héten fejezi be százé; dik filmjét. Ez alkalommal „Hiv a dzsungel!44 < mel dzsungelfilmet forgat, amelyet ő rendez amelynek főszerepét szintén ő játsza. A női fő repben Ureula Grabley szerepel.

(*) Friss filmhirek. Agpár Gitta ,.Dubarry“-já olyan sikere volt, hogy az ötszázadik angol elős emlékére ajándékba küldték neki a többezáz ; értéket képviselő hermelin-bundát, amelyet r Dubarry viselt. — A nemzetközi filmsajtószövel elnöksége Berlinben elhatározta, hogy megalap a filmhíradó nemzetközi szövetségét, amelybe c azok tartozhatnak, akik arra kötelezik magul hogy nem készítenek olyan fölvételeket, amel; hátrányosak a nemzetközi jóviszony kialakult ra. — A Paramount „Álmok kertje44 cimü vilá' rü filmjében szerepel egy álompalota, amelyi megoldására a filmgyár ötezer dolláros pályád tűzött ki A beérkezett pályaművek nem felel meg és erre a rendező elképzelése szerint épi' ték meg a palotát — ötvenezer dollár költsége — A szerzők nemzetközi kongresszusát 1935-t márciusban fogják Berlinben megtartani és kongresszuson 27 állam képviselteti magát. Boccaccio híres dekamenronjábó-1 a berlini Ufa met készít, amelyben Albrecht Schcnihals játsza főszerepet. — A „Golenü-et, Duvivier francia re dezö nagy filmjét, amelyet Prágában készített, fe máiban fogják bemutatni. — A prágai Impá filmtársaság uj telket vásárolt és ott fogja fölépít ni második számú stúdióját. — Puccini „Tosca44-, bői a Metro-gyár filmet készít, amelynek női í szerepét Jeanette MacDonald játsza. — Jack Googan nagykorú lett és így most kifizették ne a hátralékos tanti-émeket, amelyek egy k's vágyó tesznek ki. — A Micky egér beállt újságírónak Londonban februárban jelenteti meg első sajtóié mákét, amelynek címe „Mickey Morse Week!y.“ í uj sajtóterméket Walt Disney szerkeszd és érdeki dolgot akar benne elmondani a Micki egér cealá< járói.

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MÜSOR7 VÁROSI:

Péntek—szombat—vasárnap:

Kati. (Gaál Franciska.)

Kedd—szerda:

Jennie Gerhardt (Silvia Sidrrey.

Csütörtök:

Alattunk a pokol.

P ántelk—szó mbat—vasóm ap:

Folies Berger. — Döntő éjszaka BIO RÁDIÓ:

Péntek—szombat—vasárnap:

A fekete kártya. (Maria Bell.)

Hétfő—kedd—szerda:

Az ezüst nyil.

Csütörtök—péntek—szombat—vasárnap: Alattunk a pokol.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Péntek: A cigánybáró.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA* Viva Villa. (Wallace Beery,)

A KASSA] TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA* Ha volna egy millióm . ♦ ,

1936 január 24, péntel

Bűnügyi regény

(41)

— Az aláírást csak futólag néztem meg —• folytatta nyugodt, tiszta hangon — s be kell lá'tniok uraim, hogy távol állott tőlem a hamisításnak a gondolata is. Az apám aláírását a megtéve-s-ztésig hűségesem utánozták. Ami pedig a két koronatanú aláírását illeti, arról nem nyilatkozhatom, ment azokat előzetesen nem láttam soka életemben. Az ilyen módom hozzámkerült okmányt megmutattam ügyvédemnek, aki alapos vizsgálódás után megnyugtatóit afelél, hogy a végrendelet szabályszerű és a követelményeknek megfelel.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vitte az iratot a Webhered-i-r-odába, amely a Brooks-vállalatok ügyeit képviselte, ezt a feleletet adta:

— Amikor az iratot -megkaptam, telefonon felhívtam a Wethered-irodá-t, hogy az ügyvéddel beszéljek. A helyettese azt a választ adta, hogy az ügyvédet meggyilkolták. Wikkefield urat, az iroda vezetőjét nem ismertem és igy más ügyvédhez fordultam.

Az okirat alakiságára vonatkozó szakvéleményeket és vallomásokat már nagy unalomban hallgatta végig a közönség, amely végül is szenzáoióéihségében ki elégülve távozott az .egy hétig tartó tárgyalásról.

A kiinduló tömeg miied az esélyeket latolgatta. Patrik Fátzmaurice elkapott egy hangot:

— Aligha nem rövidesen letartóztatják.

Irta: John Amos Cíeever

XVII. FEJEZET.

A SÁRGA AKTATÁSKA.

Paroival Broofcs ügyvédijének társaságában hagyta el a törvényszék épületét: Az egy hétig tartó izgalmas tárgyalás után, amelyen gyakran érezte magát úgy, mintha szégyen- pádon ült volna, most még ki kellett állania a járókelők sértő kíváncsiságát. Amíg autójáig haladt, az érdeklődök sorfala közölt kellett végigmennie és ei kellett tűrnie, hogy fotóriporterek reáirányozzák lencséjüket és sok kíváncsi egészen belehajoljon az arcába. Szinte kedve kerekedett, hogy az egyik különösen szemtelennek az arcába vágjon. De erőt vett feltolakod-ó indulatain és a kiváncsiaknak meg kellett állapítaniuk, hogy férfiasán viselkedett a kellemetlen helyzetben. Henry Oranimo-re ügyvéd beszállt kliensével és a sofőr ügyes manővrirozással tört utat a tömegíbőil, hogy a Fitzwilliam-téri palotába hajtson. ;

— És -most? — fordult Parciva-1 Brooks ügyvédjéhez.

Henry Oranimore vállat vont..

— Egyelőre nincs más teendő, mint belenyugodni a helyzetibe, amit a tárgyalás és Ítélet teremtett. Legjobb lesz, ha be sem vájja a törvényes felszólítást, hanem azon nyomban kiiköitözkő-dik a palotából és kávámul a vállalatból. Azt hiszem, anyagi eszközei elegendők hozzá, hogy néhány heti gondtalan élete biztosítva legyen. Annyi idő pedig elegendő.

— Gondolja, hogy világosságot deríthetünk erre a s-ötét ügyre? — kérdezte Parcival Brooks és meglehetős aggodalom volt a hangjában.

— Jack Webbs útban van már és én ismerem őt, amikor valami ügynek nyomába veti magát. Olyan mint a bulldog, aki el nem engedi áldozatát, ha egyszer belevágta a fogait. Patrik Fizmaurice derék ember, csak egy kissé korlátoltnak látszik. És félek, hogy az ilyen korlátolt emberek könnyen követnek el valami ostobaságot.

— Patrik Fiízmauriee ökör! — mondta mélységes meggyőződéssel Parcival Brooks. Ettől az embertől minden marhaság kitelik. Jó lenne, ha beszélne vele, Mr. Oranmore. Hátha meg lehetne előzni bizonyos dolgokat.

— Magam is gondoltam erre. Tegyen 1-e a rendőrség épül-ele előtt.

Parcavil Brooks kiadta az utasítást a sofőrnek, aki az egyik m-ellékuccába tért be és igy megröviditette az utat a rendőrség épületéig. Henry Oranmore kiszállt a kocsiból és az ajtó felé fordulva, búcsúzott kliensétől.

— Azt hiszem, hamarosan értesítést kapok magától. Hová szándékozik?

— Egy pár napig el akarok bújni az emberek elől, mert vérig sért a tolakodó kíváncsiság. De azért Dub-limban akarok maradni, -hogy az ügyek mindenkori állásáról értesüljek. Már kiszemeltem a szállodát, ahol feltűnés nélkül élhetek és mégis könnyen bekapcsolódhatom az eseményekbe.

— Nos?

— Az Ulster-száM-ó. Ott van a Ld-ffey ímellett.

— Ismerem. Zugszálloda.

— De csöndes. És aránylag közel van mindenhez.

— Helyes, Parci. Tehát abban állap-odúnk meg, hogy amint megérkezik Jack Webbs, értesítést küldök. A rendes neve alatt száll -meg?

— Természetesen! Nem akarok ostoba pletykáknak továbbra is céltáblája lenni és esetleg gyanút kelteni...

Henry Oranmore barátságos kézfogással vált el Parcival Broo-kstól és gy-crs léptekkel sietett be a rendőrség épületébe. Egyenesen Patrik Fitamaurioe szobájának tartott és erélyesen kopogott az ajtaján.

— Éppen idejében jött. Patrik Fitamaurioe már felvette felöltőjét, hogy egy félórácskára leszökjön a Zöld Békába és felüdilse magát egy palack habzó lágerrel.

— Zavarom Patrik Fitamau-r-ice?

— Oh, a világért sem — felelte udvariasan a detektív és már le is vetette és fogasra akasztotta a felöltőjét. — Foglaljon helyet Mr. Oranmore! Mivel Lehetek a szolgálatára?

— Ebben az átkozott ügyben jövök magához Patrik Fitzmaurice, mert nemcsak kliensem érd-ekében valónak látom, hanem azt hiszem, a rendőrségnek is használok vele, ha esetleges súlyos következményekkel járható lépés-eket megelőzőik.

Patrik FLtzmaurioe az ügyvéd elé tolta szi- vanos dobozát, maga pedig pipájára gyújtott rá.

— Ön éppen uigy meg van győződve kliensem ártatlanságáról és jóhiszeműségéről-,

,miint jómagam — kezdte a beszélgetést Henry Oranimore — különben meg vagyok győződve arról, hogy Parcival Brooks mái* lakat alatt ülne.

Patrik Fiízmauriee n-eim felelt, de az élesen Ítélő ügyvéd a detektív arckifejezé-éböl ngy Ítélt, hogy alighanem igaza van a megállopi- tásának.

(Folytatása következik.)

h