Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-24 / 19. (3868.) szám

A politikai idény kezdetén Hodza bejelenti reformjait Meiváltoztatják a szlovenszkói választókerületek halárait - Kulturális és gazdasági autonómia Kárpátalján — A Hlinkával való tárgyalások Középeurópai modas vivendi Németországgal Magyar szintézis (d) A magyar egység eszméje elindult hóditó utján és az első két hét elmúltával megállapíthatjuk, hogy etapról-etapra dia­dalmasan halad előre. A gondolat térhódí­tása sokkal szélesebbkörü volt, a fogadta­tása sokkal egyhangúbb, semmint előre várni mertük volna. Az eszme Szlovén- szkon indult el és a megvalósítását célzó cselekvések is itt zajlanak le. Az első eta- pot jelentették a két párt szlovenszkói ve­zéreinek állásfoglalása. A nemzeti párt el­nöksége az egész párt nevében lekötötte magát teljesen és föltétlenül az egységes párt mellett. Az országos keresztényszocia­lista párt vezérei válaszul bejelentették, hogy fölhívják pártjuk illetékes szerveit az állásfoglalásra, de azt is leszegezték elő­re, hogy a maguk részéről hívei az egysé­ges pártkeretnek, amely a magyarság cél­jait sikeresebben szolgálná. Annak megál­lapításával, hogy az egyházellenes kor­mánypolitika megszűnésével pártjuk elsőd­leges föladata most már a nemzetvédelmi harc lett, fölvázolták az ideológiai alapot is, melyen a két tábor mint közös nevezőn találkozhat s fölépithetővé válik a magyar egység. A pártvezérek elvi nyilatkozata megbízható alapot nyújtott a továbbhala­dásra. A pártvezérek megnyilatkozásainak sorába tartozott dr. Korláth Endrének, a kárpátaljai magyar pártszövetség vezérének megszólalása is, amelyben Korláth az egy­ségesítési akciót Kárpátalján máris megol­dottnak nyilvánította, mivel ott a pártszö­vetség már régóta a legszilárdabb, legzár­tabb egységet alkotja. Ezzel a kérdés súly­pontja ebben az etapban Szlovenszkóra lo­kalizálódon és itt az egység gondolatának teljes sikerével zárult. A második etapot a sajtó állásfoglalása jelentette. Sajtó alatt természetesen csak a magyarság szolgálatában álló, a magyarság két pártjának politikai irányát valló füg­getlen magyar lapokat értjük. És ezek a la­pok —- két szlovenszkói hetilap és egy po­zsonyi délutáni napilap kivételével — egy­hangúlag a legnagyobb lelkesedéssel üdvö­zölték az egységes párt tervét. A két lap közül is az egyik csak az egységesítési terv időszerűségét vonta kétségbe, de nem az eszmét magát. A legilletékesebb lapok, a két párt szlovenszkói hivatalos lapjai közül egy sem mondott nemet. A második etap, a sajtómegnyilatkozások és a közvélemény ki­alakulásának etapja tehát szintén váratlanul és páratlanul nagy sikerrel végződött. A pártvezérek és a sajtó egyetértő elvi jellegű állásfoglalását gyors ütemben kö­vették a további események, a közvéle­mény egyéb megnyilatkozásai, amelyekben már maguk a tömegek hallatják hangjukat. Eredetileg az volt a pártvezérek elgondo­lása, hogy az országos keresztényszocialista párt pártvezetőségének összeülése előtt semmi olyan tömegmegnyilatkozás nem lesz, amely elébevágna a legfőbb pártszerv elha­tározásának és a közvélemény kialakítására befolyást kívánna gyakorolni, de az egysé­gesítés terve olyan elemi erővel foglalkoz­tatja minden szlovenszkói magyar ember érdeklődését, hogy a pártszervezetek és pártkörzetek maguk kívánták hallatni hang­jukat. Ilyen jellegű volt a nyitrai keresz­tényszocialista szervezet spontán ülése, ilyen az Esterházy villámgyors körútja a közép- és keletszlovenszkói krözetek soro­zatos értekezletein, ilyen volt a nemzeti párt kassai és pozsonyi szervezetének ma­nifesztáló csatlakozása a párt elnöksége által kezdeményezett tervhez. És a tömeg-. Prága, január 23. Hodza Milán minisz­terelnök fogadta az újságírókat és néhány fontos fölvilágositást adott a bel- és külpo­litika aktuális eseményeiről. Mindenekelőtt utalt december 5-iki kormánynyilatkozatá­ra, amelyben kifejtette, hogy meg kell te­remteni a jogbiztonság és a gazdasági biz­tonság légkörét. A kormány hozzálátott a program keresztülviteléhez, amit többek kö­zött a napokban megalakult jogi tanács megszervezése is igazol. A gazdasági krízis és az igazi munkanélküliség elleni küzde­lem egyforma ügye a köztársaság minden polgárának. A kormány kitart ama politikai vonal mellett, hogy az ipart semmiesetre sem szabad károsí­tani és a gazdasági élet valamennyi komponen­sének lojális együttműködésére kell töre­kedni. Beruházásod A krízisben különleges figyelmet kell szentelni az állami beruházásokra és a kor­mány 1936-ban mindent el kíván követni, hogy kellő beruházásokkal munkát teremt­sen. A munkanélküliségen gyorsan segíteni kell s azért az invesztíciós programot minél előbb megvalósítani. 1936 első felének beruházásait a kormány három részre osztotta. Az első rész, amely megnyilatkozások sorozatát illetően öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy az országos ke­resztényszocialista párt tömegei egy ember­ként állanak Szüllő és Esterházy történelmi jelentőségű megnyilatkozása mögött. Sehol nem utasították el az egységes párt tervét, mindössze egy olyan helyi határozat hang­zott el, amelyet határozott elutasításnak le­het venni. Ilyen országos jelentőségű ma­gyar kérdésben, ahol százezreket érintő dol­gokról van szó, egyenesen meglepő, hogy csak ilyen kis mértékű nézeteltérés jelent­kezik. Ellenkezőleg, csodálatraméltó az az egyetértés, amelyet a magyarság tömegei eddig nyilvánítanak. Azon viszont senki sem csodálkozhatik, hanem ellenkezőleg a legtermészetesebbnek kell, hogy tartsa, ha a leendő egységet egyelőre kiki a saját szájaize szerint képzeli el. Természetes az, ha programját a ke­resztényszocialisták kereszténynek és szo­ciálisnak, a nemzetiek pedig nemzetinek kívánják. Nem szabad elfelejteni, hogy a közös célok és közös harci taktika ellenére is itt két kijegecesedett pártideológiával van dolgunk. Másfél évtized alatt annyira össze­nőttek az emberek a meglevő pártkerettel, a párt eszmekörével és gondolkozásmódjá­val, hogy kiki ragaszkodik ahhoz a pro­gramhoz és jelleghez, amelyet eddigi párt­ja képviselt. De ez a dolgok természetes körülbelül 630 millió koronáról1 szól, már februárban megvalósul, a második rész 760 millió koronáról májusban, a harma­dik rész 614 millió koronával júliusban. Ezenkívül természetesen a múlt évben megkezdett beruházási munkákat is foly­tatni fogják, amely munkáknak értéke kö­rülbelül 1200 millió. A kormány határozott szándéka, hogy az ál­lami munkálatok eddigi hiányain rendszere­sen segitsen és meggátolja a munkálatok be­fejezésének lassulását. Idegenforgalom Hodza is elismeri, hogy az idegenforga­lomnak nagy jelentősége van az ország közgazdasági életében. Az eddigi adminisz­tratív szétdaraboláson segíteni kell. A nép kötelessége, hogy barátságosabban bánjék az idegenekkel és a hatóságok, a vasúti személyzet, a szállodák személy­zete, a vámorgánumok ugyancsak utasí­tást kapnak, hogy az idegenekkel szívé­lyesen bánjanak. A köztársaságban uralkodó árak kedve­zőek és az országba vonzhatják az idegene­rendje. Ez a meglevő tényhelyzet, ez az a valóságos lelki alap, amelyből az egysége­sítést el kell kezdeni építeni. És nincs ör- vendetesebb jelenség, mint amikor látjuk, hogy mind a két oldalon munkába kezdtek az építők, hogy a meglevő két pillérből egy egységes közös ivet, a magyar egység te­herbíró diadalivét építsék meg. Nincs lé­lekemelőbb látvány, mint amikor az ideoló­gusok mindakét oldalon azt emelik ki, ami a másik oldal felé az eszmei közeledést je­lenti. Amikor például a keresztényszocialis­ta Szüllő és Esterházy azt hangsúlyozza, hogy az elsődleges munkaföladat ma a ke­resztényszocialista párt részére is a nem­zeti önvédelem, a másik oldalon pedig a nemzeti párti Jaross azt hirdeti, hogy az egységes párt csak a keresztény erkölcsi- ség alapjaira és a legmesszebbmenő szociá­lis felelősségre építheti föl programját. A két táborból nem lehet máról holnapra egyet csinálni sem vezényszóval, sem vezéri szó­val, hanem csakis eszmékkel, meggyőzés­sel, a tömegek lelki átnevelésével. Nem kí­vánja senki, hogy akár az egyik, akár a másik tábor lemondjon egyéniségéről, pro­gramjáról, eszméiről, szellemiségéről és en­gedje magát elnyelni a másik fél által. Itt csak szintézis lehetséges. Magasra kell emelni azokat az eszméket, melyeket mindkét tábor a magáénak vallhat és mellőzni azo­ket. Ilyen körülmények között 1936-ban az idegenforgalom fejlődése várható. Harminchárom iii törvény A nemzetgyűlésnek sok munkája van. A kama­rában 13, a szenátusban 8 kormányjavaslat vár elintézésre, ezenkívül a kormány további 33 tör­vényjavaslatot készít elő. Ezek között a fonto­sabbak a következők: Törvényjavaslat az épít­kezésről és a lakásvédelemről, a tartományi is­kolai tanácsokról, a mezőgazdák tehermentesíté­séről és ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági in­tézet megszervezéséről, a szerkesztők munkavi­szonyairól, a kórházak építéséről, a szlovenszkói választási kerületek uj beosztásáról, az idegen- forgalomról, továbbá előkészítés alatt áll a kar- telltörvények novellizálása, a nagy vasúti unifi- kációs törvény és végre három hónap múlva ké­szen lesz a polgári törvénykönyv unifikálásának javaslata is, amely a csehszlovák polgárjogot a házasságjog kivételével teljesen egyformává teszi. Q iro'orizálás kérdése A miniszterelnök ezután Csehszlovákia moto- rizálásáról beszélt. Megállapította, hogy Cseh­szlovákia technikai fejlődése a legtökéletesebb Középeurópában, de az utóbbi időben a fejlődés irama némileg csőként és kisebb, mint a szomszé­dos államokban. A helyzet megjavításáról a mi­niszterelnök a közel jövőben nyilatkozni fog. kát a részletkérdéseket, amelyek elválasz­tanak s igy létrejöhet az a nagy szintétikus keret, amelyben a két tábor mindegyik tag­ja otthon érezheti magát. Ennek a szintetizáló ideológiai munkának az etapjáig jutottunk mostanáig s remélhe­tő, hogy ez a munkaszakasz is minden na­gyobb zökkenő nélkül eredményesen fog be­fejeződni akkorára, amikorra két hét múlva elérkezik a gyakorlati munka ideje. Két hét múlva érkezik el az a pillanat, amikor az országos keresztényszocialista párt legfelső szerve összeül és kiküldi a bizottságot, amely hivatva lesz a magyar nemzeti párt­tal a magyar egység kérdését dűlőre vinni. Akkor kezdődik el a megvalósítás munkájá­nak legkomolyabb etapja. Eddig egyik oldalról sem hallottunk ne­met s csupán arról van szó, hogy milyen formájú s jellegű legyen majd a leendő egy­ség. A lényegre nézve tehát megvan az egyetértés, csupán a formára vonatkozólag kell majd megegyezni. Reméljük, hogy any- nyi nemes jóakarat mellett, amennyit a ve­zérek, a két párt sajtója s legújabban a két párt tömegei részéről is tapasztalhattunk, a forma megtalálása nem lesz olyan nehéz, hogy a forma miatt elsikkadjon a lényeg. A reményteljes kezdet után jogosult opti­mizmussal tekinthetünk az egységesítő mun­ka, a magyar szintézis további etapjai elé. Kárpátalja autonómiát kap — Kárpátalján eddig számos okból megeléged-1 lyet az 1927. évi 125. törvény előír, — mondotta tünk azzal az adminisztrációs autonómiával, me- | a miniszterelnök, — Most azonban sorra kerül a Ma: Cyermehmelléhlet , ------------------------------------­----------------------------------------------------------------------------------------------­j X V. évf. 19. (3868) szám © Péntek * 1936 január 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVEnSzkÓi ÓS TUSzinSzkÓi mCLgUCirság “ 1 ‘ c e ^ n emfeAL *K ' adó hi v a t a i: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ^ ^ ® Prága U., Panská ulice 12, Ili. emelet. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOlÍtÍlcClÍ TlQpilCipjCL • * TELEFON: 303-11, • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R fl H fl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom