Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-23 / 18. (3867.) szám

^MGATMag^AR-HTRIiAD 1936 január 23, cnfitörtCfc, ERZSÉBET HERCEGNŐ, a yorki herceg legidősebb leánya, aki apja után az angol trón legközelebbi várományosa. — A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HÉTFŐN LÁ­TOGATJA MEG A PRÁGAI VÁROSHÁZÁT. A kabinetiroda ima értesítette Prága fővárost, hogy a köztársasági elnök hátion, január 27-én 11 órakor a-dja vissza a főváros látoga­tását. A polgármesteri hivatal máris megtette a köztársasági elnök fogadásához szükséges intézkedéseket. Az elnök megérkezésekor a városháza erkélyén üdvharsonák szólalnak meg. A polgármester az elnök kocsija elé megy, majd a városi gárda s a légionárius ok sorfala között az elnököt a városi képviselő- testület üléstermébe vezeti. Az ülésterembe való lépéskor a prágai tanítók énekköre az állami himnuszt énekli el, majd a város ke-! rü'leti polgármesterei s a főpolgármester üd-j vöztik az elnököt. Az ünnepség újabb ének-! kei fejeződik be. — MIKLAS ELNÖK A BÉCSI MAGYAR! KÖVETSÉG BALJÁN. Becsből jelentik: A bé~| esi magyar követségen tegnap rendkívül előkelő fényes bált rendeztek. A bálon hatszáz előkelő vendég jelent meg. A vendégeket Rudnay Lajos követ és báró Kövess Hermanné üdvözölte. Az előkelő vendégek sorában ott volt Miklas oszt­rák szövetségi elnök leányaival, továbbá báró Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter,, Baar Baarenfels és Draxler miniszterek, Fey őr­nagy, Papén német, Preziosi olasz, dr. Fierlin- ger csehszlovák és Brediceanu román követ is. — GREGUSS GYULA KASSAI EVANGÉ­LIKUS LELKÉSZ ELŐADÁSAI. Kassai ezor- kesatőöégünik jelenti: Gnegues Gyula, a kassai magyar-német evangélikus egyház köztisztelet­ben álló lelkésze, sorozatos előadásokat tartott a kassai Luther-körben a • tízparancsolatról. Tiz előadásra osztotta be mondanivalóját a kitűnő előadó s mindem előadását lelkes érdeklődés kí­sérte. A befejező előadás pénteken, január 17-én, hangzott el a Malom-uccai volt polgári iskola nagytermében nagyszámú hallgatóság előtt, amely a záró előadás végeztével sok tapssal kö­szönte 'meg Greguss Gyula fáradozását. — KERESZTÉNYSZOCIALISTA TISZT- UJITÁS ZSITVAGYARMATON. Pozsonyból je­lent'k: A verebélyi járásban levő Zsitvagyarmat községben január 5-én folyt le a tisztujitás. Az egyhangú választás eredményeképpen elnök lett Nagy Vilmos, alléinak Szabó István, titkár Nagy Gyula, jegyző Mészár Tivadar, pénztáros id. Konc&ek István, ellenőrök Javorovszky István ée Mészár Benedek. — A KASSAI ORVOS-ZSUPA TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSE. Kassai szerkesztőségünk jelen­ti: A 36. orvos-zsupa most tamtoihta nagyszabá­sú kereteik között tisztújító közgyűlését, ame­lyen a vidék képviselői is nagyszámban jelen­tek meg. Dr. Schwartz Gyula főtitkári és dr. Nemessányi László elnöki megnyitója után dr. Zipser Sándor, a lelépő elnök mondott köszöne­tét a tagoknak, akik dr. Táncos indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak meg dr. Zip- sernek. Az uj tisztikart egyhangúan a követke­zőképpen választották meg: elnök dr. Nemes­sányi László, társelnökök dr. Sinnkó Lajos, dr. Austerlitz Vilmos, ügyvezető elnök dr. Mélch- mer Vilmos, álelnökök dr. Duscknitz Soma, dr. Kunsoh Pál, dr. Glück Samu, főtitkár dr. Schwartz Gyula, titkárok dr. Biró Sándor, dr. Lefkovits Dezső, dr. Láng Lajos, dr. Teiohner Ernő, dr. Fuche Lajos, jegyzők dr. Balázs János, dr. Friedmamn László, pénztáros dr. Barna Ar- nold, ellenőrök dr. Balázs y Andor, dr. Szilágyi Gábor. A választmány, a gazdasági bizottság és a fegyelmi bizottság megválasztása után dr. Melohner Vilmos, az uj ügyvezető áléinak len­dületes beszédben fejtet,te ki az orvosegyesület programját. Dr. Friedmanm Dezső felszólalása az orvos-zsupa egységét méltatta. A gyűlés dr. Nemessányi László elnök bejelentésére a le­mondott Masaryk államelnököt, valamint dr. B&Qj&át, az uj áíaanfot (táviratban üdvözölte. Látogatás Európa fülénél Hogyan dolgozik a beelítzi transzkontinentális rádió vevőtelep ■ Antenna-erdő Berlin körül ■ Mindent a biztonságért 1 ■ Hullámpá­lyaudvar s 17 csöves rádiógigászok a világ modern Bábeljében ■ Berlin-Beelitz, január közepe. I (Németországi munkatársunktól.) Igen, nos | többé ez sem boszorkányosság: telefonozhatunk, I sürgönyözhetünk és k ép távir ózhatunk Amerikába. Afrikába, vagy Ausztráliába. Korunk rohanó tem­pójának, a rekordok századának láthatatlan hul­lámokkal sikerült a tengerek partjait összekötni, emberiségeket s kultúrákat láthatatlan szálakkal közelebb fűzni egymáshoz. A hírszolgálat technikája a világháború után egyre inkább függetkniteni igyekezett magát a kábelektől s teljes érdeklődésével fordult ezért a idróttalan összeköttetési lehetőségek tanulmányo- I zása felé, de különösképpen a rövid hullám tech- j nikája volt az, mely az utóbbi években szinte hi­hetetlen fejlődési folyamattá alakult. I Az európai kontinens szivében fekvő Németor- j szág már a világháború éveiben felismerte, mi- | lyen jelentősége lehet a kábelnélküli összekötte- ] tésnek, miyen megtakarítások s katonai szem­pontból megzavarhatatlan biztonságok előnyei kapcsolódnak ehhez a rendszerhez, érthető tehát, hogy ma, a háború utáni időkben éppen Német- j országnak sikerült a kontinensen leginkább isme­reteit kihasználnia 6 ezzel a tengerentúli össze­köttetés oroszlánrészét is magához ragadnia. A drótnélküli leadás már háború előtt Is Is­mert állomása Nauen, mely ma rövid és hosszú hullámú tengerentúli adóberendezésével a vi­lág egyik legnagyobb rádiótelepe. A vele együttműködő s azt kiegészítő, ugyancsak Te- lefunken elgondolása beelítzi „vevő“-telep azonban csak alig néhány éves s mivel már tel­jes mértékben a hegemónia-kérdés jegyében épült, elképzelhetően a legmodernebb vevő­telep e percben az egész világon. Nauen és Beelitz természetesen kábelösszekötte- tésben egészitik ki egymás között munkakörei­ket, az automatikus távirók s telefonok, kisebb, házi rövidhullámú adókon kívül, miáltal az igy megszervezett, egymással való akadálytalan ősz-1 szeköttetés a független adás és vétel belső üzem- J technikai biztonságát az elképzelhető határig en- 5 gedélyezi. Erre azért volt legfőképpen szükség, mivel ré- j gebben ugyanaz az állomás szolgálta az adást és j vételt, ami viszont azzal az állandó bosszúsággal járt, hogy adás esetén pékiául a vételnek mindig hallgatnia kellett s fordítva, igy pedig egyldőben lehet egyszerre s állan­dóan adni, de venni is. Vagyis: az állandóan kétoldalú aktív munkának ma már nincsen többé akadálya. „Via Transradió" A beelítzi állomást nyugodtan nevezhetjük „Európa fülének11, mert ide futnak be nemzetközi megegyezés alapján majdnem az összes, konti­nensünkre irányit,ott tengerentúli rádióleadások, melyek vételére a Berlin körüli antenna-erdőben egyedül Beelitzben nem kevesebb, mint 40 karcsú aoálsztirke fémtorony nyúlik a magasba. Beelitz­ben fut össze a nagyvilág számtalan részéből 15 fontos nemzetközi sürgöny-, 9 telefon- és 4 képtáviró vonal, itt találkozik össze Szíria, Ma­rilla, Chile, Sziám, Mexikó, vagy akár Mandzsu- kuo és San Franciskó minden leadott híre; innen továbbítják mindezeket Königewusterhauseneu át az európai rádió-szolgálatba, de innen íródik auto­matikusan a naueni adó telepén át mindaz a sok ezernyi sürgöny, mely a tekintélykölcsönző „Via Transradió" jel alatt fut, éppúgy, mint ahogy végül itt kapcsolnak át minden olyan telefonbe­szélgetést is, melyet dróttalan utón kíván Euró­pával glóbuszunk bármelyik más földrésze le­folytatni. Európa füle ... E két szerény szó mögött mennyi e milyen bonyolult munka húzódik meg! A beelítzi antennákról külön is tanulmányokat lehetne írni, hogy eléggé megismerjük boszorká­nyos működésüket. Ezek a vízszintesen függő dróthuzalok, me­lyek mindenütt egy képzeletbe'! merőlegest ké­peznek a mindenkori leadó irányához, külön- külön állandóan ugyanarra az adóállomásra vannak fixen beállítva melyet az antennák kö­zött egyszer és mindenkorra szétosztottak; felfogó szervük két párhuzamos huzalsorból áll, melyek közül az egyik a beérkező energiák erő­sítését s az idegen — zavaró — hullámok távol­tartását szolgálja, működése azonban még azzal a külön érdekességgel is jár, hogy egy egyszerű távkapcsolással a fix beállításnak megfelelő, pon­tos — ellenkező irányba is kapcsolható, miáltal viszont miniden antenna tehát, hogy úgy mond­juk: előre és hátra is egyaránt használható. A tudós antennák De éppen olyan érdekesen történt gondoskodás a vétel biztonságát illetően is. Beelitzben úgy kü­szöbölik ki az egyelőre még világszerte megold­hatatlan fadingHproblémát, hogy egyszerűen két, sőt néha három, ugyanazon irányba, egymástól bizonyos távolságra felállított antennával veszik a nehezen felfogható leadásokat; vagyis Beelitz­ben is ugyanazzal a megoldással oldották meg a feltétlen vételbiztonság kérdésiét, mint amellyel az amerikai Rádió Corporation is a Beverage- antennák segítségével a fadingot üzeméből ki­küszöbölni tudta. S hogy ezzel a rendszerrel va­lóban milyen jó eredményeket is sikerült elérni, azt bizonyítják az előttünk heverő üzemnaplók, melyek tanúsága szerint az ily módon biztosított vételeknek mindössze csak 1 százaléka nem tu­dott a fading-jeleneégen úrrá kuni. A huUámpályaudvar További, igen elmés biztonsági berendezés még a már szinte gondolkozó, tudós beelítzi antennák időbeli sokoldalúsága Is, melyek aszerint, hogy nappali, átmeneti vagy éjjeli üzemről van szó. 20, 40 és 100 méteres hullámalapon képesek mű­ködni. Vételbiztonsági berendezésekben tehát nin­csen hiány. Mi „történik11 azonban a beérkező hullámokkal? Kalauzunk nem mosolyodik el erre a kérdésre sem, hanem azt teljesen jogosultnak tartva, nyit ki válaszképpen előttünk egy ajtót, mely mögött terül el Beelitz igazi szive: a „hullámpályaudvar". A „pályaudvar11 tetejéről mintegy 40 vaskos, szí-; getelt kábel csüng alá egy közel 2 és félméter át­mérőjű, kerek, kutformáju térségbe, melynek al­ján a geográfiai égtájaknak megfelelően szét­osztva találjuk körös-körül a beelitzi vevő-anten­nák tengerentúli adóállomásainak egyes neveit, egy-egy kapc6oló-csap szomszédságában. Hogyan történik tehát gyakorlatilag az összeköttetés? Kapcsolni kívánják — mondjuk — Venezue­lát Kairóval, akkor az adóállomás alácsüngő kábelét egyszerűen a vevőállomás szélrózsába épített megfelelő csapjára kapcsolják, néhány egyszerű fogás az egész, csak egy kis ka- rocska átváltása az antennák távirányító táb­láján s ime: Venezuela máris akadálytalanul közölheti minden mondanivalóját a tőle — ki tudja — hány ezer mérföldnyire fekvő idegen földrésszel! Tizmázsás rádiókészülékek S vájjon mennyibe kerül egy ilyen telefonbe­szélgetés? Hát bizony, nem olcsó mulatság a tengerentúli telefonozgatás a hosszan csevegni szeretők szá­mára: Európa egyes városaiból Japánba egy 3 perces beszélgetés például 500—700 koronába kerül, mely összeg egyharmadát kapja a vevő­állomás s kétharmadát pedig az adótelep, ez azonban csak a rádió-telefonikus összeköttetésnél van igy persze, mivel a kábel-összeköttetésnél mindazon országok, melyek területén a huzalok csak átvonulnak, részesedést kérnek Mr. Wang- Csek telefonbeszélgetéséből éppúgy, mint Herr I^hmann összeköttetéséből is. Érthető tehát, hogy Németország például inkább a rádió-összekötte­téssel dolgozik — tette még hozzá mosolyogva kisérőnk — ... különbség van a */* és az 1/i* kö­zött ! A közel 40 méter hosszú vevőterembe vetünk azután még egy rövid pülantást Katonás sorrendben áll itten egymás mellett a huszonhárom 17 csöves, egyenként is nem kevesebbet, mint 10 mázsát nyomó hatalmas univerzál-késziilék, melyeket mind saját erő­telepük is lát el energiával. Fehérköpenyes tisztviselők hajolnak néma csend­ben készülékeik szerelékfala fölé , . . ebben a napfényes teremben látszólag teljes csend honol, valójában azonban az acélon s a fém legkisebb kis poreikáján át is, a hangok egész özöne lük­tet .. . igen: a nagyvilág modern bábelje ad egymásnak ezen a csodás telepen találkozót ... a hang pedig, mely egy másodperc alatt 7 és félszer nyargal körül földünkön, itten válik csak az emberi zsenialitás jegyében igazán hanggá, Itten lesz értékké a hang, hogy 1936 életét, a távolságokat többé nem ismerve, tegye még tökéletesebbé, még kényelmesebbé. „Európa füle11, a rádiótechnika egyik legna­gyobb alkotása, egyben azonban a legcsodásabb hid földünk éterében is . . . láthatatlan híd, mely ma már nemzeteket és kultúrákat köt össze. DOROS FERENC — AMIKOR A CIGÁNY IS „TERJESZKEDNI" AKAR. Komáromi tudósítónk jelenti: Lakatos Ist­ván, bátorkeszi illetőségű cigány szűknek érezte maga körül a járás határait. Tudvalevő, hogy a vándorcigányok mind igazolvánnyal vannak ellátva s csak az ujjlenyomattal ellátott személyazonossági igazolványban feltüntetett területen szabad akár gyalogszerrel, akár kocsival közlekedniük. Ez az intézkedés főképpen a hatósági ellenőrzés miatt van. Minden cigánycsoportnak megvan a maga „országutja14, amelyen kívül mutatkoznia nem sza­bad. Ezeket a szűkre szabott határokat unta meg Lakatos István. Igazolványából kitörölte a „párká­nyi járás11 szavakat e „egész Szlovenszkó területé­re érvényes11 irattal látta el. Rájöttek a csalásra 8 letartóztatták. Nem volt különösen Iovagias férj, mert a csalás elkövetését a feleségére fogta, aki éppen az ógyallai fogház lakója. — GAZOLÓ SOFŐRÖKET ÍTÉLT EL A KAS­SAI FELSŐBÍRÓSÁG. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai felsőbíróság ma több közlekedési baleset ügyét tárgyalta. Szlavkovszky Béla podolini sofőr gondatlanság miatt okozott emberölés vádjával állott a bíróság előtt. Két év­vel ezelőtt Pozsony mellett autójával egy tehén- csordába került és elgázolta Simák József le­gényt, ak.i oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy rövidesen meghalt. A lőcsei kerületi bíróság an­nakidején egyhavi fogházra ée 1000 korona pénz- büntetésre ítélte, feltétlenül. A felsőbíróság két hónapra súlyosbította a büntetését, de az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. — A második vád­lott Krizánsky Ferenc poprádi sofőr volt, aki az állami autóbusszal elgázolta Sobweizer Rudolf poprádi lakost. A lőcsei kerületi bíróság felmen­tette a gázoló sofőrt és az ítéletet a felsőbíróság most helybenhagyta. — TIZENÖT FELDERÍTETLEN ELTŰNÉS KAS­SÁN. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai rendőrség most adta ki a tavalyi év statisz­tikai adatait. Ezek szerint tavaly 41 férfi és 27 nő eltűnését jelentették be. Az eltűntek között több fiatalkorú van, akik részben a rossz bizonyítvá­nyuk miatt mentek világgá. Legnagyobb részük azonban néhány nap múlva hazatért. A hatvannyolc esetből ötvenhárom esetben sikerült a rendőrség­nek megtalálnia az eltűnteket, tizenöt esetben azon­ban 6emmi nyomot sem talált a rendőrség és még most sem tudják, hogy az eltűntek hol tartózkod­nak. Több fiatalember boldogtalan házasélete miatt bujdosott el. — ELÍTÉLTEK KASSÁN EGY VESZEDEL­MES BETÖRŐT. Kassai &zorkesztőaégünk jelenti telefonon: A bíróság ma tárgyalta Balázs Mihály szepessümegi rovottmultu betörő ügyét, aki ta­valy nyáron betört Fischer kassai tüzérkapitány lakásába és onnan nagymennyiségű értéktárgyat vitt magával. A rendőrség egy más ügye miatt házkutatást tartott Balázs lakásán és akkor ke­rültek elő a lopott holmik. Balázs a házkutatás előtt Kassára szökött, ahol az egyik detektív fel­ismerte és a Komenszky-uocáiban vad hajsza után elfogta. A tárgyaláson Balázs beismerte a tett elkövetését. A bíróság 15 havi börtönbüntetésre ítélte. _ NYUGATSZLOVENSZKÓRA TETTE AT SZÉKHELYÉT EGY ROMÁNIÁI „SZERKESZTŐ". Nyitral munkatársunk jelenti: Hónapokon kereszt­től garázdálkodott a csehországi városokban egy Nesztor Miklós nevű, romániai származású állítóla­gos szerkesztő, akit végül is kiutasítottak a köztár­saság területéről. A csendőrség tudomást szerzett arról, hogy Nesztor most Szlovenszkón bujkál. El­rendelték körözését. Berlinbe utazott a magyar mezőgazdasági kamara elnöke Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Az „Esti Kurír11 jelentése szerint Mecsér András, az országos mezőgazdasági kamara elnöke tegnap Berlinbe utazott, ahol a német gazdasági élet vezető tényezőivel gazda­sági tárgyalásokat fog folytatni. — NYUGATSZLOVENSZKÓN BUJKÁL EGY CSEHORSZÁGI HAZASSÁGSZÉDELGÖ. Nyitral munkatársunk jelenti: Közel három éve annak, hogy a Nyitra melletti Aleóköröskóny községben feltűnt Navrátil Antal csehországi származású fia­talember és udvarolni kezdett az egyik falusi szép­ségnek, Porubszky Máriának. Rövidesen megtartót* ták az esküvőt és egy ideig boldogan éltek, majd egy szép napon Navrátil eltűnt a faluból. Nemré­giben kiderült, hogy Navrátil a morvaorezági Los* tice községben telepedett le, ahol szintén megháza­sodott. A dologról a csendőnség is tudomást szer­zett, a bigamista azonban idejében megneszelte a bajt és elmenekült. Megállapították, hogy Szlo* venszkó felé vette útját és Nyugatszlovenszkóu bujkál. Pontos ezemélyleirását megküldték a csend- örállomásoknak e igy várható, hogy hamarosan hu* rokra kerül. xx Senger Alajos, Főrév, Fő-ucca 42. Vállal­ja templomok, lakások, díszletek, cimtáhlák stb. festését, valamint művészi képek, szobrok restaurálását stb. és minden szakbavágó mun­kát jutányos áron. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom