Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-22 / 17. (3866.) szám

8

'PRÁGAI ■A^G'kAR-HlRLAP

1936 január 22, szerda.

Snr>H ÁzKönVvKuLTURA.

Budapesti színházak

Bodnár Lujza

Szomory Dezső színmüve a Vígszínházban

Budapest, január 21. Ez a szegény Bodnár Lujza, Szomory Dezső szombaton bemutatott színmüvének hősnője, ez a sajnálnivaló kettős- predikátuma leány, úri család letört sarja, váci- uccai kalapezalon-tulajdonos, mit keres ebben a mai zilált, tülekedő, kíméletlen világban? Takács Alice, Szeged y Anni, a szerző előző darabjának hősnői, kiket Lujza idősebb testvéreinek mond az illusztris szerző, legalább voltak valakik. Életüknek volt célja és értelme, megvivták a maguk egyéni harcát, — de mit csinál Bodnár Lujza? Miért él, mit akar, vagy mit nem akar? Rejtély, amelyre nem kaipunk választ. Bodnár Lujza úgy imbolyog a szegénység és a szerelem, a kényszerű házasság és az ezzel járó jólét, a gazdagság és a kisértő házasságtörés zátonyszigetei között, mint valami árnyéknélküll lény, aki mögött, bárhová is lép, nincsen semmi, ő, a hősnő, Szomory uj darabjának egyetlen alakja, aki légüres térben mozog. Mindenki más, akit a szerző a színpadra állít, élő, húsból és vérből való ember. akit emberi érzések és indulatok fütenek és akit egy költő dús képzelő ereje, emberfőrmáló készsége, nagy írói tehetsége és színes lelkivilága teremtett meg. Mert az kétségtelen, hogy Szomory Dezső költő és van mondanivalója. Gondoljunk csak történelmi tárgyú darabjaira. Menynyi gyönyörűséget, mennyi élvezetet, milyen p^iységeket és milyen magasságokat tárt fel bennük ez a maga külön útját járó író, aki még külön nyelvezetet is teremtett magának, amely lehet a mi fülünk számára helyenként hibás, itt-ott talán magyartalan is, de amely mégis úgy hat, mint a zene, vagy mint egy, az érzések és indulatok minden skáláján zengő orgona.

De beszéljünk Bodnár Lujzáról, aki ahelyett, hogy a kalapszalonjával törődnék, úgy él, mintha még mindig egy tizezerholdas birtok úrnője volna, az üzlet vezetését teljesen rábízza nagynéniére, mig ő maga egy töröttkaru és bizonytalan exisztenciáju volt pilótával jár-kél mindenfelé, ahol valamelyes élvezet kínálkozik. Sőt, mintha szerelmes lenne a fiúba, akinek nincsen semmije és aki rokontalanul és állástalanul tén- fereg a világon. A nagynéni, egy szintén letört és préddkátumos, de kedvesen ravasz és számitó hölgy, nem jó szemmel nézi ezt a fejlődő szerelmet, amely 6emmi jóval sem biztat és áperte meg is mondja a véleményét a pilótának, akit — mit csürjük-csavarjuk soká a dolgot — Lujza a nagynéni mesterkedése révén fakéipnél is hagy Rados Miksa, vagy ahogyan a darab további folyamán nevezik, Misi kedvéért. Ez a Rados Misi képviseli a darabban az erőt, a férfiasságot, a mai tempót és lendületet, amely a gazdagság és az érvényesülés felé röpiti azt, aki üstökénél fogja meg a kínálkozó szerencsét. Lujza Misi felesége lesz, aki elhalmozza őt minden jóval és

széppel. Birtokot vesz neki, társaságról gondoskodik számára, képviselőséget, sőt a játék végén már államtitkárságot vagy pénzügyminiszterséget vállal (hogy a kettő közül melyiket éri el, az tisztázatlanul marad), Budán palotát rendez be, szórja a pénzt, csakhogy megnyerje Lujza szerelmét. De Bodnár Lujza nem boldog. Utálja a fényt és a pompát, amellyel a szerelmes Misi körülveszi, szeszélyes és akaratos, meg is csalná Misit a főszolgabíróval, aki azonban nem reagál a célzásokra, végre is megint a pilóta felé vonzza a szive, aki persze azonnal le szeretné aratni a sikert és amikor Lujza erre nem hajlandó, — ott hagyja az ájult nőt, Misi értelmetlenül áll az eseményekkel szemben. Hiszen ő mindent odaáldozott a nejének: a szivét, a pénzét, a karriér- re is csak miatta szomjazik — és a nő mégis otthagyja. De nemcsak Misi, mi is úgy vagyunk Lujzával hogy nem értjük, miért csinálja mindazt, amit csinál? Valószínűen azért, hogy a harmadik felvonásban ráeszméljen arra, hogy mégis csak jobb gondtalanul és nagylábon élni egy különben rokonszenves, erős, szerető ember oldalán, aki nagy stréber ugyan, de a stréberek kedvesebb fajtájából való.

Azt hiszem, sikerült valahogyan kihámoznom a szavaknak és a túlfűtött lírának színes, lávasze- rüen leendő zuhatagából Bodnár Lujza történetét. Ez a történet, — sajnos, — nem érdekes de ahogyan Szomory Dezső a maga zenekarhoz ha-| sonió, sajátos nyelvezetén elmondja, helyenkénti igazán szép és költői. Az ő kéziében a szavak 8 súlyosabbakká válnak és majd minden mondata mögött érezzük a költőt, a kifinomult izlé6ü iró- müvészt.

A Vígszínház Szomory írói rangjának megfelelő előadással sietett az iró szolgálatára. Tar- nay Ernő rendezői ízlése, művészi tudása és biztos ízlése uralja a színpadot és az előadást, amelynek Vörös Pál szép díszletei szolgálnak diszee keretül. A szereplők élén Muráti Lili Bodnár Lujzája halad a maga sokrétű, de passzív egyéniségével. Muráti ebben a nehéz és — valljuk csak be — kissé hálátlan szerepben nagyot nőtt. Szépen beszél és kifejező játékával mindenek érdeklődését felkelti. Radost Góth Sándor karakteri- záló művészetének erejével és derűjével keltette való' életre, mig a nagynéni szerepét Góthné Kertész Ella ruházta fel sok kedves vidámsággal és — ahol erre szükség volt — tompábbra hangolta a szerep egyes kirivó mondatait. A pilótát Somló Istvánra bízta a színház. Nem jól tette. Somlónak sem a megjelenése sem a beszéde nem tette elfogadhatóvá Sztany Elemér alakját. Kitűnő Szombathelyi Blanka masamódlánya és egyenesen meglepő Leővey Leó grófi figurája. Gárdonyi, Vértes, Ladomerszky Mária, T. Oláh Böske, a kitűnő Peti Sándor, Szem!ér Mária játszanak még a sok szereplőt foglalkoztató darabban, amelyet szombati bemutatóján nagy érdeklődéssel és zajos tetszéssel fogadott a közönség. Az illusztris szerzőt és a szereplőket minden felvonás végén sokszor szólították a lámpák elé.

ZÓLYOMI DEZSŐ.

(*) Liszt Ferenc hangverseny a prágai rádióban. Prágában január 26-án adják elő az egyik templomiban Liszt Ferenc Missa Cho- ralds cimü fenséges müvét. A prágai egyházi zeneegyesület és Wiedermann orgonámé vész működnek közre ezen a hangversenyen, amelyet a prágai rádió délelőtt 8.30 óra kezdettel közvetít.

(*) Szigeti József világkörüli útja. Szigeti József, a világhírű magyar hegedűművész jelenleg világköruti turnén van. Amerikai újságíróknak elmondotta, hogy Londonba, Hágába és Romába visz az útja és szinte kibírhatatlan az iram, amellyel végigszáguldja a világot. „Valami furcsa képben kavarog ellőttem az egész forgatag: egyik világváros a másik után, egyik koncertíerem a másik után. Japán! élményeim? Csodálatos az a tiszta szépséget kereső vágy, amellyel a japánok a muzsikát fogadják. Megdöbbentő tempóval fejlődik a sárga faj zenekultúrája."

(*) Aranybánya Londonban a gyerekszínház. Londonból jelentik: Angliában gazdag irodalma van a gyermekek részére szánt színdaraboknak. A legnagyobb írók sem restéinek ilyen darabokat írni. Itt van például Sir James Barrie, akinek „Péter Pan" cimü darabja évek óta a gyermekek kedvence. Ennek a darabnak olyan sikere volt, hogy egymagáiban tekintélyes vagyont hozott az Írónak. Karácsonykor fölujitották és most újra szakadatlanul játszáík. Vannak hónapok, amelyek valóságos aranybányát jelentenek azokra színházakra, amelyek ifjúsági darabokat tűznek műsorukra. Nagy sikere van a ígyer.mekéknél az „Ali baba és a negyven rabló" cimü pazar kiállítású pantomimnek is. Játszanak azonban számukra irt bohózatóikat is és többek között a dramatizált Robinson Cruzoet. Jelenleg tizennégy londoni színház tart gyerekelőadásokat, naponként kétszer és mindig telt házak előtt.

(*) Olasz rádió az olasz-abesszin fronton. Az olaszok az abessziniai fronton kétféle rádióhir- szolgálatot szerveztek. Az egyik rövid hullámhosszon dolgozva zenemüsort ad a fronton szolgálatot teljesítő olasz katonaságnak, a másik több nyelven közvetített híreket ad a háborús műveletekről. E két állomáson kívül a francia hírszolgálati iroda egy külön telefonközpont igénybevételével jeleníti a harctereken szerzett benyomó sóikat. A római nagyadó állomás ezeket a harctéri leadásokat kábelen továbbítja a többi olasz adóknak.

A KASSAJ CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA- Az uj rokon. (Magyar film.)

A KASSAJ TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Aranyos Katinka.

Megalakult

a rimaszombati SzMKE

Rimaszombat, január 21. (Saját tudósítónk*

tói.) A rimaszombati magyar kulturmunkások vasárnap délben értekezletet tartottak a városháza nagytermében a régóta esedékes SzMKE* szervezet megalakítása ügyében. A SzMKE céljait és megszervezésének szükségességét Márkus László főszerkesztő, a SzMKE központi tagja ismertette, majd dr. Ragályi Antal mutatta be az egyesület alapszabályait. Sichert Károly, Havas Vilmos, Istók Lenke fölszólalásai után

a jelenlévők közül nyomban 38-an beiratkoz* tak a SzMKE tagjai sorába s igy az előérte* kéziét azonnal alakuló gyűléssé alakult át* amely egyhangúlag kimondotta a helyi szervezet megalakulását.

A gyűlés azután elfogadta az alapszabályokat és azoknak kormányhatósági jóváhagyásáig meg is választotta ideiglenes tisztikarát. Elnökké Báthory Andort, alelnökké Havas Vilmost, jegyzővé dr. Túrós Dezsőt, pénztárossá Jellinek Lászlót, ellenőrökké pedig Ferenczy Esztert és Nagy Miklóst választották meg. Az ideiglenes tisztikar az alakuló gyűlés befejeztével azonnal megbeszélést tartott a munkaprogram összeállítása céljából,

(*) Kis művészeti és filmhirek. Németh Mária,

aki februárban Hubay Jenő Karcain Annájában énekli a női főszerepet Bécsiben, márciusban Briisz- szelben fog vendégszerepelni az Aidában. — A bécsi Theater an dér Wien nagy sikerrel hozta ki Ábrahám Pál uj operettjét, amely most Bokor Margittal a főszerepben Budapesten is bemutatóra fog kerülni. — A német propagandaminiszter meghívta Benno von Arent színpadi tervezőt, hogy a birodalmi német színházi kamarával karöltve a jövőben ő irányítsa az összes német színházak szcenikai dolgait. — Liszt-hangversenyt rendeztek a római ujságirószövetség székhazában és a hangversenyen Liszt mellett Bartók és Kósa-müvek Í6 szerepeltek a műsoron. — Korda Sándor egy uj megállapodás szerint uj filmjeit a londoni bemutató után az angol Odeon vállalatnak köteles átadni, amely egész Anglia területén fogja őket bemutatni. — Michiko 3Ieinl asszony játsza az uj Álbra- hám-operett főszerepét StokhoLmban, Kopenhágá- ban, Amszterdamban és az olaszországi előadásokon. — Greta Garbó álnév alatt utazik Sanfrártcifi- kóba és a hajó névjegyzékében mint harmincnyolc- éves férfi szerpel és a hajó utasai között férfini- hában jár. — Egy francia püspök Belgiumban pro- pagandaelőadásokat tartott abból a célból, hegy nemzetközi katolikus akciót szervezzen az erkölcstelen filmek ellen. — Borisz Karloff uj rémd-á- ma filmfelvételein dolgozik és a filmet Kertész Mihály rendezi. — A nagy Rin-Tin-Tin „fia" szintén filmsztár lett és már készülnek is a felvételek róla. '

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN:

Szerda: Érettségi.

Csütörtök: 3 ember a hóban.

Péntek: A cigánybáró.

Irta: John Amos Cleever

kihallgatására, akik hivatva vannak igazolni

Bűnügyi regény

(39)

Az első végrendeletet 1929 február 22-én irta az öreg Brooks, akit felesége halála annyira megrendített, hegy egyszerre betegeskedni kezdett és rémiképeket látott. A közeli halál árnyéka tűnt fel elölte. Ezért látta a szükségét annak, hogy végrendelkezzék halála esetére. Mnrray Brooks erre a végrendeletre alapította keresetét. Ezt a végrendeletet a Wethered ügyvédi irodában őrizték s eszerint a végrendelet szerint az üzleti vagyont nem szabad kivonni a vállalatiból, a B roo.k s -magán v agyon örököse pedig Murray Brooks, miig Páréival Brooksnak be kell érnie egy 30 fontos havi járadékkal.

Walter Hibbert talpraesett beszéde vezette be az érdemi tárgyalást. Be fogoim bizonyítani — mondotta — hogy ezt az utóbbi végrendeletet nem Mr. Brooks készítette, ez teljesen kizárt dolog, mert az ebben foglaltak homlokegyenest ellenkeznek az örökhagyó szándékaival. Elvégre ugyan az sincs kizárva, hogy Mr. Brooks megváltoztatta előbbi elhatározását és uj végrendeletet készített, ez nem is lehet vita tárgya, de ez semmi esetre sem azonos azzal a végrendelettel, amit Mr. Parcival Brooks mutatott be, mert az közönséges hamisítvány, ami kétségtelenül bebizonyítható. Ennek igazolásául Mr. Walter Hibbert mindjárt előterjesztést is tett néhány tanú kihallgatására.

Az ellenfél részéről viszont Mr. Henry Or- namore ugyancsak nagyon ügyesen és udvariasan, szintén előterjesztést tett néhány tanú

azt, hogy bár Mr. Brooksnak a multiban egész más szándékai voltak, mégis jónak látta eredeti tervét közvetlenül a halála előtt megváltoztatni, miért a Mr. Parcival Brooks által bemutatott végrendeletet a halott párnája alatt találták meg, már pedig ez a végrendelet teljesen az előírásoknak megfelelően készült s azt két tanú is láttamozta. Maga a végrendelet a törvényes követelményeknek megfelel, de hát majd a tanuk elmondják a többit.

Ez volt az ouverture, amely kellőiképpen felcsigázta a hallgatóság izgalmát. Most megindult a harc.

Mindkét részről rengeteg tanút vonultattak fel, akik tübbé-kevésbbé jelentős vallomást lelitek, azonban akikor lett a legnagyobb az érdeklődés, amikor a John O’Neill köznapi alakja jelenít meg a tanuk padján. Ez a tanú ugyanis harminc éven át volt inas a Brooks- házban.

— Anniikor a reggeli edényeiket szedtem össze — mondotta John O’Neilly — megboldogult gazdámnak egy-egy indulatos szavát hallottam a betegszoba felől. Nagyon haragudhatott, mert nem igen válogatta meg a szavait. Ilyen szavakat hallottam: „gyalázat", „aljas", „hazug szemlén y vesz tő", meg „baletttáncos", „csibész" és aztán egyebeket, amik nézetem szerint valami nőszemélyre vonatkozhattak és ezért nem is igen szeretném itt őket megismételni. Eleinte nem sokat törődtem vele, mert évek hosszú során át megszoktam, hogy Mr. Parcival és édesapja között ilyen heves jelenetek játszódtak le. Lementem a földszintre, hogy a rendes napi munkámat elvégezzem és éppen hozzáfogtam az ezüstnemük tisztításához, amikor egyszerre csak élesen megszólalt a betegszoba csengője és Mr. Parcival hangja harsogott le az emeletről:

„John, jöjjön gyorsan! Azonnal szalasszon el valakit Mr. Muilliganért, mert az apám nagyon rosszul van. Küldjön érte valakit, s aztán siessen fel és segítsen nekem, hogy ágyba fektessük az apáimat."

— Egy inasgyereket azonnal - elküldtem az orvosért — folytatta John O’Neill a vallomását és egyszeriben' nagyon elérzékenykedett, mert szemmelláthatólag nagyon megrendítette a gazdájára való visszaemlékezés. — Aztán felmentem Mr. Broofcshoz. Hálókabátban volt és sápadtan ült a karosszékében, mellette állott aggodalmas arccal Mr. Parcival és jobb karjával atyjának derekát támasztotta.

— Apám elájult — mondotta kis gazdám. Valami rendkívül felizgathatta. Vajijon md történhetett? — Kérdezte Parcival ur. — Jöjjön, vigyük az ágyba és fektessük le, amíg az orvos megérkezik.

— Ketten felemeltük a gazdámat és az ágyhoz cipeltük. Parcival ur, aki nagyon sápadt és nyugtalan volt, levetette a hálókabát- ját, lehúzta a papucsát és igy lefektettük. Megkérdeztem, hogy órtesitsem-e Mr. Mur- rayt, aki édesatyjának megbízásából egy órával azelőtt átment a gyárba — almenüben mondotta ezt nekem — de még választ sem kaphattam, máris bejött az orvos, aki az ágyhoz sietett és injekciót adott. Jó sokáig maradt a beteg mellett, még azután is, hogy magához tért. Eimenőben Parcival ur le- ikisérte és egyes szófoszlányokat elkaptam.

I — Valami nagyon felidegesitheíte — mondotta az orvos — innen a roham.

— Csak nem gondolja, doktor, hogy valami súlyosabbtól kellene tartanunk?

— Nem. Megmondottam, hogy ezzel a bajjal még évekig húzhatja. Persze, gondoskodni kell a nyugalmáról és minden izgalomtól távol kell őt tartani. Az íróasztalán most is iratokat láttam. Biztosan még mindig üzleti ügyekkel epeszti magát. Ne engedjék!

— Nem hallottam többet, mert megszólalt újbóli a csengő és fel kellett sietnem a betegszobába. Gazdáim mintha jobban lenne, legalább is élénknek látszott a szeme és a hangja is rendes volt. Dél felé járt ekkor az idő ...

— John, menjen át azonnal Wethered ügyvédihez és kérje meg, hogy amint teheti, jöjjön át hozzám — igy adta ki. a rendelkezést.

— Én rohantam. Az ajtéban Mr. Murray-be ütköztem, aki most tért vissza a gyárból.

— Mi újság itthon? — kérdezte.

— Édesapja rohamot kapott, Mr. Murray — mondottam — de már jobban van. Én most Wethered úrhoz sietek, mert érte küldött, de hamarosan megjövök. Dávid addig is foglalatoskodik a beteg körül, ha valamire szükség lenne.

— Wethered urat nem találtam otthon, de meghagytam Mr. Wikkefieldinek, hogy azonnal küldje át, amint megérkezik. így az ügyvéd ur három óra tájban megjött. Jókedvű volt szegény és még el is tréfálkozott velem. Nem hittem volna, hogy utoljára látom...

Fátolyós voilt a hangja. A meggyilkolt Wethered szelleme elevenedett meg a hallgatóság lelkében. Az izgalom most már tetőpontra hágott.

(Folytatása következik.)

%