Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-19 / 15. (3864.) szám
rPRXGAI-MAGfoVRHIKT-AP 1936 Január 19, vasárnap* Dr. Ungár Jób a csehszlovákiai magyar zsidóság kérdéseiről tartott előadást a kassai Kazinczy Társaságban „Magyarság és zsidóság4' — A kulturközösség fogalmának meghatározása — Érvek és ellenérvek a vita Solyamán Kassa, január 18. (Kassai szerkesztőségünktől.) A „Magyarság és zsidóság" címen tartott előadást Kassán a Kazinczy- Társaság vitaestjeinek keretében dr. Ungár Joób ügyvéd a közönség nagyfokú érdeklődése mellett. Az előadó bevezetésként a zsidóság külön nemzeti aspirációinak s ezzel szemben a földtekén szerteszórt zsidók asszimilációjának kérdésével foglalkozott s rámutatott arra, hogy a zsidóság a jeruzsálemi szentély lerombolása óta hallgatólag, jóformán teljesen feladta nemzeti különállásra való törekvéseit gyár kultúra sem nélkülözheti. Dr. Lővy felszólaló nem teszi magáévá az előadónak azt a megállapítását, hogy a magyarországi zsidóság a háború előtt teljesen asszimilálódott. Ő mindig a zsidó nemzet tagjának érezte magát s bár szeretettel viseltetik a magyar kultúra értékei iránt, nem kívánja zsidó nemzetiségi öntudatra ébredt testvéreit a magyar kultúrához lekötni. Dr.', Enten Manó főrabbi helyreigazítani kívánja az előadónak szerinte téves nézetét, hogy nincs a magasabb intellektuális igényeket kielégítő zsidó nemzeti kultúra. Foglalkozott az Európa-szerte lábrakapott antiszemitizmussal s rámutat arra, hogy annak okai semmiképp sem kereshetők a zsidó faj állítólagos inferioritásában. Gönczy Gábor elnök mondott köszönetét az előadónak a Kazinczy-Társaság nevében s felszólalásában tiltakozott az ellen, hogy a zsidóságot ért esetleges sérelmeket az itteni magyarság terhére rójják. A vitaest az előadó zárszavával fejeződött be, melyben az egyes felszólalóknak válaszok az elhangzott hozzászólásokra. A MnrtUd csali iskola tanítója károm kémig várta tanítványait... * Már 164 ísHola működik Kárpátalján 618 tanítóval s mindenütt, ahol megtelepedett, igyekezett fenntartás nélküli nemzeti érzéssel beilleszkedni a gazdanépek nemzettestébe. A zsidó nacionalizmus gondolata alig idősebb 30 évesnél s nagyobb lökést a cionizmus áramlatának csak a legújabb idők eseményeiből levont következtetés adott, hogy a nemzeti összeolvadás érzése a történelem mindig megismétlődő tanúságai szerint örökkön és reménytelenül egyoldalú, csak a zsidóságban él időnként ennek illúziója. A gazdanépek azonban események idején sokszor idegennek érzik a nemzet testében a zsidóságot. A történelmi múlt Az egyetemes zsidóságnak az összes gazdanépekhez való viszonyát tárgyaló általános bevezetés után az előadó áttért a zsidóságnak a történelmi magyarsággal való viszonyára. Részletesen ismertette a magyar impérium alatt elhelyezkedett zsidóság sorsát a honfoglalástól napjainkig és főleg kimerítően foglalkozott a francia forradalom idejétől az 1895. évi egyházpolitikai törvények megalkotásáig letelt évszázad asszimilációs folyamatával, melynek betetőzéseként Urgvár, január 18. A kárpátaljai ruszin tanítók egyesületének hivatalos folyóirata, az Ucsiitelszkij Hoiosz érdekes cikket közöl a kárpátaljai iskolaügyi viszonyokról. A‘lap mindenekelőtt leszögezi, hogy a ruszin tannyelvű népiskolák általában túlzsúfoltak és az iskolaépületek a legtöbb helyen elhanyagolt állapotban vannak és egészségügyi szempontból ki nem elé- gitők. A tantermek elégtelensége miatt sokhelyütt reggeltől késő estig szünet nélkül tanítanak, úgyhogy a tantermeket nem lehet eléggé szellőztetni. A folyó tanévben Kárpátalján 164 cseh tanitásnyelvü iskola működik 616 osztállyal. Ezidén 72 osztállyal van több, mint a múlt esztendőben. A cseh iskolákba összesen 22.178 tanuló iratkozott be. A Lidové Noviny szerint 618 cseh tanító működik Kárpátalján, tehát egy tanítóra átlag 35 gyermek esik. Van olyan cseh tannyelvű polgári iskola is Kárpátalján, ahol egy osztályban három tanuló van. Egyedülálló eset sült ki a nagyszől-lősi járásban. Nagyrákóc községben ez elmúlt iskolai év végén aláírásokat verbuváltak a fölállítandó cseh tannyelvű iskola érdekében. Különféle kedvezmények Ígéretére a falusi ruszinok közül sokan aláírták az ivet, ennek alapján megszervezték az iskolát és szeptember elejére a hatóságok kiküldték az uj iskolába a tanítót. Őszre azonban a jó falusiak meggondolták a dolgot és gyermekeiket nem küldték el az iskolába. A cseh tanítót nem lepte meg a gyermekek elmaradása, mert abban reménykedett, hogy a hideg őszi idők beköszönt ével, amikor mindennemű mezei munka megszűnik, majd csak beállítanak a kis nebulók is és ezért nem küldött jelentést a tan- föliigyelőségnek. A fizetése minden hónapban szabályszerűen megérkezett kezéhez. December elején azonban kellemetlen meglepetés érte a tanítót. A tanfölűgyelő szokásos iskolalátogatásai során betért a nagyrákóci iskolába is és kisült a nagyrákóci iskola titka. A tanfölügyelőt meolepte a szokatlan rend és tisztaság s érdeklődött az iskolásgyermekek iránt. Ekkor a tanító kénytelen volt bevallani, hogy bizony már három hónap óta várja hiába tanítványait... Mm§M4ifi# időwe szóié idő Húsz milliárd lóerőt képviselnek a légköri szelek és orkánok Irta: Neubauer Frigyes mérnök a milfenium már jóformán csak olyan zsidókat talált Magyarországon, akik nem is voltak zsidó nemzetiségük tudatában, csak zsidóvallásu magyaroknak hitték és vallották magukat. Az előadó történelmi fejtegetéseiből kiemeljük annak megállapítását, hogy a zsidóság a magyarság körében egy évezreden át viszonylag sokkal jobb sorsban élt, mint bárhol másutt s hogy a magyar nép és köznemesség részéről soha, legfeljebb csak az aulikus főúri körök oldaláról volt mostoha kezelésben része. A történelmi visszapillantásból az előadó azt a végső konklúziót vonta le, hogy: ha a zsidóságot világszerte —- és igy részben a magyarsággal sorsközösségben élő zsidókat is — az újabb idők eseményei a zsidó nacionalizmus gondolatához kezdik is terelni, ez nem ok arra, hogy ne ragaszkodhassék fenntartás nélkül ahhoz a magyar kultúrához, amelyet magába szívott és husává-vérévé hasonitott. Az előadó ezt a kulturkapcsolatot jelölte ki a Csehszlovákiában élő magyarság és zsidóság összekötőjéül és a Pfeiffer Miklós és Gömöry János által inaugurált magyar lelkiközösségnek legfőbb alapjául. Vita a magyar zsidóság kérdéséről A hozzászólások során Gömöry János a fajteória ellen nyilatkozott s helytelenítette a magyarság és zsidóság fajszerinti meg különböztetését. Ha egyes események fel is ébresztették a zsidóságban az ősi Cion iránti vágyódás érzetét, arra kéri a zsidóságot, hogy semmiféle katasztrófa ne zökkentse ki a magyar kultúra szeretetéből, amelynek fejlődésében a zsidóság nagy értéket képvisel 6 ezeket az értékeket a szlovenszkói maAz örök jég és sarki fény birodalmában való hősies kutatások az utolsó években a legkülönbözőbb tudományágak számára sokféle gazdag eredménnyel jártak. Ez eredmények egyik leg- értékesebbike gyanánt kiderült, hogy a Sarkvidékek meteorológiája sokkal nagyobb fontossággal bir a klimakutatás és különösen az időjárás- jóslás szempontjából, mint ahogyan ezt eddig tudtuk. Már 1912-ben dolgozta ki Bjerkiiess a légkör sarki frontjának elméletét és annak fölhasználását a grönlandi és norvégiai cikiónok erejének és lefolyásának megjósolására, — Napier Shaw meg arra figyelmeztetett, hogy az északi félgömb fölötti légkör súlya januárban 10 milliárd tonnával nagyobb, mint a déli félgömb fölött, júliusban viszont megfordítva van, — ez fogalmat nyújt azokról az óriási eltolódásokról, amelyek az atmoszférában az évszakok hőmérsékletritmusa következtében végbemennek, amelyekben pedig a félévig tartó sarki éjszaka hideg légtömegeinek döntő szerep jut. A Föld légkörében állandóan fujdogáló, viharzó, áramló szellők, orkánok, szelek mindenesetre több, mint 20 milliárd lóerőt képviselnek — ez 60-szor annyi, mint az emberiség összes erőgépeinek együttes teljesítménye. A törvényeket, amelyek ezeken a hatalmas folyamatokon uralkodnak, voltaképen még csak nagyon kevéssé ismerjük és az idevágó kutatásoknak még ma is csak túlnyomóan tapasztalati jellegük van. Pontosabb ismeretek s főképen elméleti átvilágítás hijján azonban a meteorológia nem juthat el az időjárásjóslásnak annak a tökéletesebb fokáig, amely a légköri események lefolyását hosszabb időre állapíthatná meg. Már pedig ilyenek birtokában mezőgazdaságunk nagy területei hetekkel, tán hónapokkal előre megtehetnék óvórendszabályaikat nagy hidegek, orkánok, vagy szárazság átvonulása ellen. A légkörtudomány ezirányu haladásának Í 'gyik főfeltétele, hogy nemzetközi meteorológiai szolgálat felölelje az egész földqömböt, vaqyis — a sarkvidékeket is. De hol vagyunk még attól, bogy a két sarki körön túl húsz vagy harminc meteorológiai intézet működjön! A sarki légkörkutatás egyik újabb vívmánya olyan sarkexpedició, amelyben ember nem vesz részt. Uszóteströl van szó, amely belsejében kis meteorológiai állomást hordoz, olyat, amely az összes följegyzéseket önműködően végzi és e följegyzéseket ugyancsak önműködően kis rövidhullámú rádióadója utján közli. ' Sarki expedíció, amelyen ember nem vesz részt A légkör jellemző adatait, hőmérsékletet, nyomást, nedvességtartalmat stb. automatikusan jegyző készülékek már régóta ismeretesek és a modern finommechanika remekei. E készülékek különlegesen könnyű és különleges szerkesztésű formáit a nemzetközi légkörkutató munka rendszeres időközökben föibocsátott vezetőnélküli ballonjai is már régen viszik föl a légkörbe. Az orosz Molcsanov tanárban 1923-ban az az eszme fogamzott meg, hogy a ballonfölszerelést kis dróttalan adóval egészíti majd ki, amely a műszerekkel kapcsolva, a jegyzett adatokat már a levegőből jelenti, — ennek többféle előnye lenne: az adatjelentések nagyobb aktualitása -— függetlenség a ballon után való kutatástól és a műszereknek tudattalan megtalálók által Való esetleges megrongálásától. De akkoriban a dróttalan technikának még számos oly eszköze nem állt rendelkezésére, amelyekkel ma dolgozhat, — így az első ilyen táviratozó légi vándorok csak 1930-ban szálltak föl a „Zeppelin" sarki expedíciója alkalmából és tényleg sokat jelentett, hogy a roppant lakatlan területeken nem kellett utánuk kutatni. A mai táviratozó ballonok már olcsóbbak és egyben tökéletesebbek az akkoriaknál. Ezt a vívmányt most Molcsanov tanár a sarki légkörkutatás szolgálatába állította. A bója körülbelül két méter átmérőjű masszív uszótestből áll és természetes, hogy a rajta és benne elhelyezett műszerek és rádióadó méretei és teljesítményei nagyobbak lehetnek azokéoál. Vidám cwat MIÉRT NE ? Menyasszony: Akkor ie szeretni fogsz, ha szürke lesz a hajam? Vőlegény: Hogy kérdezhetsz ilyet? Hiszen szerettelek, mikor szőke, barna és fekete volt a hajad . . , A SZAKEMBER. —; Érdekes, hogy ön nem szakember és mégis olyan pontosan tudja az állatok árait a baromfiaktól a szarvasmarhákig. Hogy lehet ez? — Autóvezető vagyok. MOST MÁR ÉRTED ? — Papa, mit jelent az: bakot lőni? — Ha a vadász egy bakra lő és nem találja el, akkor bakot lőtt. A BOLDOG VŐLEGÉNY. — Szeretném, ha látnád a menyasszonyomat, öregem. Hidd el, maga a három grácia egy személyben. — Olyan kövér? MÚLIK AZ IDŐ. — Borzasztó! Az ember naprói-napra öregebb lesz. Érzem, hogy vénülök. —■ Min érzed? — Azelőtt mindig azt kérdezték a nők: „Miért nem házasodik?" És most . . . — És most? — Ma azt kérdezte egy szép szőke lány tőlem: „Miért nem házasodott meg?“ mint amelyeket egy kis léggömb elbír. A parti állomás dróttalan utón értesül a messzi északon úszó bója körüli légköri nyomásról, hőmérsékletről, a szél irányáról és erejéről. E bóják számának növelésével a kutatás olyan megfigyelő helyeknek a hálózatba vonását is reméli, amelyek a nagy távolság és a területek lakatlansága miatti nagy költségek miatt eddig nem jöhettek tekintetbe. A kicsi, de erőteljes rövidhullámú adó naponta többször önműködően bekapcsolódik és mindig csak rövidebb időre, igy az áramot szolgáltató szárazelemtelep, amely a hideg iránt különlegesen érzéketlen, egy évig is fönnakadás nélkül teljesítheti szolgálatát. E kis úszó állomáson nincsen kapitány, gépész, táv- irász és kutató és mégis állandó összeköttetés áll fönn e jegestengeri kisértet és az emberiség között, különösen két, egymástól távol lévő szibériai parti állomás figyeli a láthatatlan bója jeleit és keretantennák segélyével állapítja meg az irányt, ahonnan a jelek érkeznek, a két iránynak a térképen való kereszteződési pontja mutatja a bója helyzetét. így állandóan nyomon követhető az úszó állomásnak a sarki fény honában, a Jegestengerben megtett útja. Ennek az útnak az ismerete a rádióbója egyik legfontosabb célja, mert belőle a nagy szilárd jégmezőknek a sark felé való nyári visszavonulási útjára következtethetünk, — ez a nyári visszavonulás és a téli előrenyomuló mozgás bolygónk egyik legjellegzetesebb természeti tüneménye és lényeges befolyást gyakorol a földövek időjárásának alakulásaira. Hasonló tüneményt észlelünk csillagászati távcsöveinkben a Mars bolygó sarki sapkáin is. Saját Földünkön persze nincs meg a szükséges áttekintés. Az utolsó évtized sarki expedíciói révén csak annyit tudunk, hogy a jégmezők határai e hatalmas mozgások következtében néha 1600 kilométerrel is tolódnak el észak vagy de! felé. Naponta készülnek az időjárásiértlépek Amíg a sarki jégmezők e látszólag szabálytalan eloszlási és kiterjedési változásainak törvényeit nem fogjuk fölismerni, addig a kontinentális időjárásváltozások törvényeit sem fogjuk a maguk elméleti átvilágításában láthatni és addig az időjárásjóslás alapjai is tökéletlenek lesznek. A rádióbóják az előfutárai a sarki övékben létesülendő kellő számú állandó meteorológiai megfigyelő állomásnak. Máris gyakorlati haszonnal is járnak: a jégmezők alsó határán működő meteorológiai állomások e bóják jelentéseit azonnal tovább adják, azokat a rádióvevős halászbárkák fölveszik és igy nyilván tudják tartani a Jegestenger klimatikus viszonyait. A bárkákon naponta készülő időjárástérképek tehát a legészakibb területek meteorológiai adatait is tartalmazzák, miáltal az eddigieknél sokkal jobbak, mert ez utóbbiak a maoa®- északi adatok hiányában nagyon sokszor váltak már néhánv óra múlva meghaladottakká és használhatatlanokká. De ez a kis gvakorlati -siker, amely egyelőre csupán az északi Jegestenger és a Bahrc^t- tenger halnszbárkáira szorítkozik, csak kezdet. A tulajdonképeni tudományos és gyakorlati célok. mint láttuk, sokkal messzebbmenők: a többi földövre is vonatkozó hosszú időre szóló időjárásjóslásról van szó. Ennek birtokában például tudnók. hogv milyen és még mennyi hideo- hullámra kell elkészülnünk a tavasz végleges győzelméig. % 9 8
