Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-18 / 14. (3863.) szám

1936 január 18, szombat. t>t«cgm-Mag^ar-hi rlap ■■■usnnHHHBHW Kárpátalján 4.4 százalékkal emelkedett a búza vetésterülete Prága, Január 17. A statisztikai hivatal ma tette közzé a gabonanemüek idei vetésterületére vonatkozó első becslésjelentését. A jelentés sze­rint a köztársaság egész területén a búza vetés- területe 895.247 (az előző gazdasági évben 910.527), a rozsé 1,005.572 (997.022), az árpáé 6219 (5641) hektár. A búza vetésterülete a köztársaság egész te­rületét véve átlagul, 1.7 százalékkal csökkent, a rozsé 0.9 százalékkal s az árpáé 10.2 száza­lékkal emelkedett. Szlovenszkón 366.246 (373.378) hektáron ve­tettek búzát, a rozs vetésterülete 221.074 (219,675) és az árpa vetésterülete 1987 (1790) Prága, jam/uár 17. Dr. Rroz Rudolf érdekes előadást tartott a cseh mezőgazdasági akadé­miában. Az előadás bevezető részében meg- áiiapitotta, hogy a háború előtti időben az arányban volt az áru s főképpen a mezőgazda­arányban volt az áru főképpen a mezőgazda- i sági terményeik árával. A mezőgazdasági termények piacán be­következett áresés az arany értékgyarapo­dása és a bankjegyforgalom csökkenése után történt. Nézete szerint heilytelein az árak esésének okát a túltermelésben keresni, mert a világ gabonatermelése 1928 óta nemi növekedett. Az árszínvonal süllyedésének magyarázata az arany értékgyarapodásában és abban van, hogy az aranykészletek a világ egyes pontjain (főleg Párisiban és New-Yoeban) halmozódtak föl. Az arany értékgyarapodása következté­ben mindenütt a defláció módszeréhez kellett nyúlni és el kellett, viselni e módszer minden hátrányos következményét: a hiteleik csökke­nését, a bankjegyforgalom apadását, a kere­set és a jövedelem csökkenését sllb. Figyelemreméltó, hogy az áldatlan arany­valutától elsőnek a tengerentúli nagy agrár- államok igyekeztek megszabadulni. Ai aranyvaluta alapjáról leiért államok­ban a mezőgazdasági termények ára 10—15 százalékkal csökkent, amíg az aranyvaluíá- ju államokban az agrártermékek ára 50—60 százalékkal zuhant. Állandó és tartós agrárválság azokban az (Atalányositják a belföldön őrölt paprika forgalmi adóját?) A kamarai központ azzal a kéréssel fordult a pénzügyminisztériumhoz, hogy a külföldi eredetű paprika forgalmi adó­jának átalányositásáról szóló rendeletének ér­vényét terjessze kJ a belföldön őrölt paprikára [ is. A pénzügyminisztérium, hir szerint, a kama­rai központ kérését teljesíteni fogja. (Enyhébb adógyakorlatot követelnek a ke­reskedelmi utazók.) Az egyenes adókról szó­ló törvény novellája rövidesen a képviselő- ház költségvetési bizottsága elé kerül. A no­vella tárgyalásával kapcsolatban a kereske­delmi utazók annak a köve teles üknek adnak kifejezést, hogy a kormány mielőbb rendez- tesse az utazók jogos és mé’tányos kívánsá­gainak ügyét. Kérik, hogy a készillő novella olyan rendelkezést is tartalmazzon, amely kifejezetten elrendeli, hogy jövedelimiiadót ne fizettessenek azokkal az utazókkal, akik a nyugdíjintézetnél biztosított tagokként van- nkk nyilvántartva. (Félbeszakadtak a jugoszláv—francia gazda­sági tárgyalások.) Belgrádból jelentik: A jugo­szláv—francia kereskedelmi tárgyalások tegnap félbeszakadtak. Jugoszlávia azt kívánta, hogy Franciaország 30 millióval emelje föl Jugoszlá­via behozatali kontingensét. A francia kormány azonban csak 1 millióval volt hajlandó emelni a behozatali kontingenst. Ezért szakadtak félbe a tárgyalások. (Kína pénzügyi reformja.) Shaiiighaibó! jelen­tik: Kung pénzügyminiszter a Havas-iroda tudó­sítója előtt a kettes valuta bevezetésére irányú ló amerikai javaslattal ka.peso'atba.n kijelentet­te, hogy egyelőre még nem beszélhet erről a tárgyról, habár lényegesen két valutája van Kí­nának. A kormány bankjai kétféle pénzt hoznak forgalomba. Az egyik, amelyikeit Customgoildu- nitnak neveznek, csak adók és vámok fizetésé­re használhatók, a másik az uj kínai dollár, amelyet az 1935 év november 4-iki pénzügyi reForm alapján adtak ki. Az ar anyfdlhalmozás kérdésében a miniszter kijelentette, hogy ebben a kérdésijén azt kell s®em előtt tartani, hogy a devizákat fedező fém'tartalék elég e aora, hogy a kormány a mosta ni árfolyamon tarthassa meg mindkét pénznemet. hektárra rúg. Szlovenszkón tehát a búza vetés­területe 1.9 százalékkal csökkent, amíg a rozsé 0.6 és az árpáé 11 százalékkal emelkedett. Kárpátalján a búza vetésterülete az előző évi kimutatásban közölt 35.186 hektárról 36.722 hektárra emelkedett, vagyis a vetéste­rület a búza vetésterületének korlátozásáról szóló kormányrendelet intenciói ellenére 4.4 százalékkal emelkedett. A rozs vetésterülete Kárpátalján 25.759 hektár­ról 126.240 hektárra ment föl, az emelkedés 1.9 százalékra rúg. Kárpátalján egyedül az árpa vetésterülete csökkent, mégpedig 819 hektárról 801 hektárra, vagyis 2.2 százalékkal. államokban van, amelyek nőm szüntették meg valutáris válságukat. Ezit az. állítást Franciaország példája igazolja a legjobban. Franciaországban és Lengyelországban a me­zőgazdaság jövedelme 80 százalékig terjedő mér léikben hanyatlott. A csehszlovákiai viszonyok taglalásánál az előadó annak a vélemény ének adott kifeje­zést, hogy a mezőgazdasági árak zuhanásának a vámvédelem, a szindli'kalizáiás és a gabona- monopólium szabott határt. A foganatosított intézkedések a* agrár­válságot azonban nem szüntették meg s a válság megszüntetése érdekében monetáris intézkedések révén emelni kell a gazdák vásárlóerejét. A válság — mondotta — mindaddig nem szűnik meg, amig a Cseh­szlovák Nemzeti Bank deflációs irányt folytat s amig a nemzeti jövedelem terén csökkenő irányzat mutatkozik. A csehszlo­vák korona árfolyama a külföldi piacokon ma még túlértékelt és a kivitelt az arany- standardhoz való ragaszkodás teszi tönkre. A monetáris téren eddig foganatosított in­tézkedések, mint például a kamatmérsék­lés, éppen olyan keveset eredményeztek, mint például a búza vetésterületének kor­látozásáról szóló rendelet. Az olcsó pénz elve — fejezte be érdekes elő­adását dir. Broz — csak a bankjegyforgalom emelésébe® állhat meg, amire a legjobb pél­dát Anglia adja. (Magasabb lisztárakat követelnek a molná­rok.) A molnárok soraiban mozgalom indult meg aziránt, hogy engedélyt kapjanak a liszt árának fölemelésére. Az érdekeltek szerint a tavalyi búza- és rozskészletek csakhamar telje­sen kifogynak s a molnároknak drágább áron kell búzát és rozsot vásárolniok. A molnárok egyelőre kg.-kénti 10 filléres emelésre kérnek hatósági engedélyt. (A szakszervezetek Magyarországon.) Buda­pestről jelentik: Magyarországon az 1930. évi oép- 8'iá Találás szerint a bányászat, ipar, kereskedelem és hitel, valamint a közlekedés munkakörében f <£ 'alkoztatott segédszemélyzet száma 1,261.230 fát tett, amelybői 81 százalék férfi s 19 százalék nő volt. A munkás szakszervezetek közül a leg­kiterjedtebb a szociáldemokrata szervezetek háló­zata. A magyarországi szociáldemokrata szak- szervezetek taglétszáma 1930-ban 88.780 főből ál­lott Azóta a létszám 25 százalékkal emelkedett, úgy, hogy 1934 december 3t-én a szociáldemokra- t; szakszervezetek 111.783 tagot mutattak ki. A szociáldemokrata szakszervezetek 1934 december 31-én 34 munkaágat képviseltek. A szakszerve­zetek közül a legnagyobb taglétszáma a vas- és fémmunkások szervezetének van (23.991 fő.) A második szervezet a sorban 9984 taggal az épitő- munkások frakciója. Valamivel kisebb a fa- munkások 7063 tagból álló csoportja. A nyomdá­szok szervezete 6905 tagot, a magántisztviselők szervezete 6895 tagot mutat ki. A szociáldemo­krata alakulatok között a legmagasabb arányú szervezettséggel a nyomdászok és grafikai mun­kások együttes érdekképviselete vezet. A szo­ciáldemokrata alapon szervezett munkások száma itt a férfi nyomdászoknak 83.6 százalékát, a női munkásoknak 65.5 százalékát teszi. A szervezett­ség tekintetében a második helyen ugyancsak ro­konig, a könyvikötő- és papirártiipar áll; a szer­vezett férfi munkások száma Itt 68.5 százalék, női munkásoké 81.5 százalék A cukrászoknál és a tükörgyártóknál az arány 63.5 százalék, illetve (női munkásoknál) 23.0 százalék, a kalapos mun­kásoknál 62 százalék illetve 5 százalék, a szob­rászoknál 79.8 százalék, mig a nagy tömegeket foglalkoztató munkaágaknál a szervezettség jó­val alacsonyabb. Szervezettség tekintetében nem egy iparágban jóval nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké. így például a húsipari munkásság so­raiban, a könyvkötőknél, a magántisztviselőknél, a vas- és fémipari munkások között, a zené­szeknél. Megszilárdult a nagykereskede.mi mutatószám Prága, január 17. A statisztikai hivatal jelen­tése szerint a nagykereskedelmi árak mutató- száma január 1-en az előző havi kimutatásban közölt 707-ről 0.6 százalékkal 711-re emelke­dett. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek indexe 0.8 százalékkal 719-ről 725-re ment fel, a ta­karmányáruk együttes mutatószáma 0.7 száza­lékkal 713-ról 718-ra emelkedett. Az iparcik­kek indexszáma a decemberi kimutatásban kö­zölt 701-ről 704-re ment fel. A növényi erede­tű élelmiszerek sorában a gabonaárak 1 száza­lékkal emelkedtek. Az állati eredetű élelmisze­rek közül a marhahús 9.1, a sertéshús 2.7, a tojás 10.4 és a vaj 0.2 százalékkal drágult. Ezzel szem­ben a belföldi sertészsír ára 6 százalékkal és a külföldié félszázalékkal visszament. Az egyéb élelmiszerek és élvezeti dkkek so­rában a nyerscukor 1.6, a kávé 1.9 százalékkal olcsóbbodott és olcsóbb lett a komló, valamint a maláta is. A bor ára ezzel szemben megszi­lárdult. A fémek csoportjában 0.2 százalékkal, olcsóbbodott a vas és a vasáru. 0.9 százalékkal az ón és 4.6 százalékkal az ólom. Az öntött­vas ára 2.2 és a rézé 0.4 százalékkal drágult. A szövőipari cikkek csoportjában a nyersgya­pot 2.6, a gyapotfonal 0.4 és a nyersselyem 15.2 százalékkal olcsóbb lett, arnig a juta és a kender megdrágult. Az egyéb iparcikkek és ké­szítmények sorában a nyersbőr 4.9, a petróleum 1.5 százalékkal olcsóbbodott, a lenolaj 4.7, a gömbfa 11.8, a fűrészáru 2.3, a puha gömbfa 5, a puha fűrészáru 5, a cement 6.3 és a tégla 5.4 százalékkal drágult. (Oroszország csökkenti kivitelét.) A megválto­zott orosz gazdaságpolitikának legérdekesebb b'zo- nyitéka, hogy a külkereskedelmi népbiztoséig a fontos cikkek egész sorozatánál csökkenti a kivi­telt Mint Moszkvából jelentik, a növénytermelési cikkek közül többnek a kivitelét teljpsen megtilt­ják,'a textilipari termékek egész Borának kiviteli mennyiségét pedig felére, vagy enné! is kisebb hányadára korlátozzák. A megszorítások révén mintegy 10 millió rubellel csökken az orosz kivitel. (A nemzetközi búzapiac eseményei.) A búza vi­lágpiacán az elmúlt héten nagyjából változatlan árakat jegyeztek. Újév óta egyes tőzsdéken — fő­ként Amerikában — bizonyos olcsóbbodás volt ta­pasztalható, aminek következtéiben a kanadai és a csikágöi árak között mutatkozó nagy különbség már kiegyeniitődött. Az árak változatlansága elle­nére a nyugati piacokon árjavulásra számítanak, mert Kanada igen tekintélyes mennyiségű huzat hajózott el Nagybritannia és Délamerika felé. Li­verpoolban azonban éppen a nagy kanadai buzaki- nálat miatt inkább gyengültek, mint javultak az árak. Nyomasztóan hatott egyébként a tengerentúli árakra az ie, hogy az amerikai legfelső birósáu ha­tályon kivül helyezte Roosevelt mezőgazdasági újjá­építési rendeletéit. (A prágai mintavásár utazási kedvezményei.) A március 6-tól 15-ig tartó prágai tavaszi minta­vásár látogatói a következő vasúti kedvezmé­nyeket kapják: A csehszlovák államvasutak a mintavásár belföldi látogatóinak és kiállítóinak 35% -os és a külföldieknek 50%-os kedvezményt adnak. A külföldi vasutak közül a belga, a né­met, a holland, az osztrák, a svájci és a török vasút 25%-os kedvezményt ad úgy az ide-, mint a visszautazás során. A bolgár, észt, a délszláv, a litván és a román vasút a visszauta­zás során ad 50%-os.kedvezményt. Lengyelor­szág, Olaszország 30 és Görögország x)%-os kedvezményt ad mindkét útra. Magyarországon a mintavásár igazolványa alapján alacsonyabb kocsiosztályra váltott jeggyel magasabb kocsi- osztályban lehet utazni. (Megszilárdult a francia frank.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 0.50, Brüsszel 0.25, Mantreal 0.02 ée Newyork 0 025 koronával javult Berlin 0.50 Stockholm 0.50, Buenos Aires 1, Zü­rich 0.25, Helsingfors 0.05 és London 0.025 ko­ronával gyöngült. A valutapiacon 10 koronával visszaesett a német márka árfolyama. A francia frank 0.25, a lej 0.25, az amerikai dollár 0.075 és a holland forint 5 koronával javult. A svájci frank 1.50 és a jugoszláv dinár 0.125 koronával lanyhult. (1935-ben csökkent a fizetésképtelenségek szá­ma.) A statisztikai hivatal jelenlése szerint 1935- ben 1090 csődeljárás indult az 1934-ben lefolytatott 1261 csőddel szemben. A követelések összege 83 millió 331.100 koronát tett ki » ezzel eremben a tar­tozások összege 138,546.776 koronára rúgott. 1934- ben 163,861.564 koronáé aktívummal szemben 256 525 063 koronás pasezivum áll. A kényszer- egyezeégek száma az 1934. évi kimutatásban kö­zölt 1977-ről 400-tal 1571-re ment vieeza. A köve telések összege 262,517.901 és a tartozásoké 423 millió 639.967 korona volt. 1934 ben a követelések összege 441,938.453 és a tartozások összege 690 millió 207.355 koronát tett. (Csőd.) Stern Béla volt duDaezerdahelyi, jelenleg Palesztinái lakos, kereskedő. Ceödlömeggondnok öt. Sió Albin ügyvéd Dunaezerdahely. Az első tárgya­lást február 3-án tartják a dunaszerdahelyi járás- bíróságon. A követeléseket február 20-ig kell beje­lentem. Értéktőzsde Prága szilárd Prága, január 17. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde mai torg almát szilárd irányzat mellett bonyolította le. A tőzsdeközönség a külkeres­kedelmi mérleg adatait kedvezőknek találja s úgy véli, hogy a nyersanyagimport emelkedé- seoől a gyáripari vállalatok foglalkoztatottsá­gának javulására lehet következtetni. Igen megnyugtató hatást keltett Laval legújabb par­lamenti diadaláról érkező hir, amely kihatással volt a francia valuta pozíciójára is. Élénk ér­deklődés nemcsak speciális értékek iránt mutat­kozott, hanem úgyszólván valamennyi érték­piacon megnyilvánult. A forgalomba került ér­tékek árfolyama jóformán zárlatig emelkedett, zárlat előtt azonban néhány érték árfolyama visszaesett. A forgalom ennek ellenére szilárd alapirányzat mellett ért véget. Drágultak: Apolló 6, Bánya és Kohó 15, Centrokomise 5, Rothkosteletzi 3, Cseh Cukor 12, Cseh-Morva Gépgyár 20, Dux-Bodenbachi 3, Kábel 17, Kolini Pótkávé 2, Kosmanos 20, Königshofi Cement 4, Schönprieseni Cukor 13, KriZsik 3, Olleschaud Papir 12, Orion 10, Podo- li Cement 5, Poldi 2, Prágai Vas 13, Rakó 4, Ringhoffer 4, Egyesült Gyapjú 9, Zettlitzi Kaolin 10, Sellier 10, uj Északi Vasút 24, Schoeller 5, Csehszlovák Solo 6, Aussigi Ve­gyi 58, Nyugatcseh Kaolin 45, Nyugatcseh Szén 5 és Skoda 5 koronával. Olcsóbbodtak: Csehszlovák Nemzeti Bank 5, 5, Horvát Cukor 2, Budweisi Sör 5, Északcseh Szén 8 és Aussigi Finomító 5 koronával. A szilárd irányzat a beruházó értékek piacán is megnyilvánult, ahol számos állampapír to­vábbi 5—10 filléres árfolyamnyereséget ért el. Nemhivatalos kuliszban az osztrák C. C. já­radék árfolyama 5 koronával emelkedett, amig a magyar C. C. aranyjáradéké 0.50 és a frank­ra szóló Skoda-oblágációé 7.50 koronával gyön­gült. A nemhivatalos kulisz osztalékos értékéi­nek árfolyama nem változott. A bankrészvé­nyek magánforgalml piacán változások nem történtek. A magánlombardkölcsönök kamat­lába szintén változatlan maradt. BUDAPEST BARÁTSÁGOS Budapest, január 17. A spekuláció és a tőzsdeközönség kereslete nagy mértékben fokozódott, ennek nyomán az értéktőzsde mai forgalmában barátságos irányzat ala­kult ki. A forgalom élénk ütemben bonyo­lódott le. Nagy érdeklődés bányapapirok, cukoripari értékek és Ganz iránt mutatko­zott. Kedvező gazdasági hirek következté­ben jóformán valamennyi érték árfolyama emelkedett. A tőzsdeidő második felében az irányzat átmenetileg ellanyhult és az árfo­lyamok egyrésze lemorzsolódott. A forga­lom szilárd záróirányzat mellett ért véget, A barátságos irányzat a szilárdkamatozásu értékek piacán is megnyilvánult, főképpen a fővárosi kölcsönök árfolyama emelkedett. Mit kapunk a valutákért ? Prága, január 17. K6 iöO pengőért 473.50 100 schiüingért ...... 471.50 100 zlotyért ....... 458.50 100 lejért ........ 13.60 100 márkáért ....... 668.— 100 ezüstmárkáért ..... 735.— 100 dinárért ....... 53.80 100 svájci frankért ..... 785.50 100 francia írankért ..... 159.70 ICO Belgáért ........................... 407 — 10 0 Hráért ...................... 169.40 100 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dohárért .... 23.975 1 angol fontért...................... 119.625 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, január 17. Ke 100 pengőért ....... 476.50 100 schillíngért ...................... 474. jS 10 0 zlotyért ........................... 461.50 100 lejért ............................... 13.90 10 0 márkáért.......................... 672.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 745.— 100 dinárért ........................... 54.20 100 svájci frankért.................. 788,50 100 francia frankért.................. 160.30 100 Belgáért ........................... 409.­100 líráért..................... 170.6C 10 0 holland forintért .... 1643.­1 amerikai dollárért .... 24.17' 1 angol fontért 120.6Í4 Csak monetáris rendszabályok révén leket az agrárválságot megoldani 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom