Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-16 / 12. (3861.) szám

1936 Január 16, csütörtök* 'I>RA:GAlArVAGfc\RHl fcLAP Héusoc jelent meg az egyik pozso­nyi magyar lap vasárnapi számában, név­sor azokról, akik felszólítják „Szlovenszkó magyarjait", hogy siessenek a lap anyagi támogatásira. Mert a szóbanforgó lap függet­len akar lenni, ami majdnem annak beisme­rése, hogy most nem az. — Különös névsor egyébként, ismerősökkel te találkozunk ben­ne, s vasárnapdélut&ni pihenésünk alatt já­tékból mindenféle statisztikát állítottunk ösz- sze a nevekből, táblázatokat és csoportokat foglalkozás, vagyoni helyzet, társadalmi súly, magyar jelentőség, politikai és világnézeti beállítottság szerint. Nagyon érdekes ered­ményre jutottunk és sokat mosolyogtunk. A statisztika nem tartozik a nyilvánosság elé, diszkréten elhallgatjuk. A nevek között két­ségtelenül van néhány jómódú ember, a lap szerkesztőinek régi barátai és mecénásai, de a többség nem igen tartozik a magyarság bajnokai vagy megsegitői közé. Legalább eddig nem tartozott, lehet, hogy bizonyos érdekei most mást követelnek. Egy-két ked­ves ősjogász, vidám bohém, a krízis követ­keztében letört kereskedő, néhány törekvő fiatalember, több közismert cionista vezér tarkítja a sort, — de a „magyarság kiváló- ságaihozu valóban kevés köze van a névsor­nak. Nem mi állapítjuk meg, hanem a listán szereplők egyike, aki tegnap megjelent nyi­latkozatában sietett visszautasítani a meg­tiszteltetést és rávilágított arra a különös módra, ahogy az előfizetőket, illetve a név- áláirásókat gyűjtötték. JÓI ismerjük e klasz- szikus gyűjtési módot, egész Szlovenszkó is­meri. Csak a cégér változik, a cégér, ami mindig félkent nemes cél, a módszer és az eredmény egyforma marad. A lap élén büsz­kén díszelgő névsoron repedések mutatkoz­nak, mint Brogyányi Béla esete igazolja, de még mielőtt komolyabb baj történik, szabad­jon karltoni nyelven megkérdezni: kit ábrá­tól tulajdonképpen a névsor, azokat, akiknél tárhdlni lehet, vagy azokat, akik — a segít­ségre rászorulnak? Huszár vagy. dcagottyos erről vitatkozik most a „Slovák“ a prágai lapokkal. A csehszlovák lovasság uj elnevezést kapott, dragonyosok- nak hívják ezentúl a vörösnadrágos katoná­kat, akik között feltűnően sok a magyar fiú. — Miért dragonyos, pattan fel a szlovák köz­vélemény, miért nem huszár? — Különös, hogy e jelentéktelen kérdésbe is belevegyül a köztársaság északnyugati és délkeleti ré­sze közti különbség, s különös, hogy a neve­lés és a tradíció ebbe az ártatlan vitába is belejátszik. A csehek az osztrák elnevezést állítják vissza, a szlovákok azt az elnevezést követelik, amit ők szoktak meg néhány év­század óta. Olyan ez, mint a gomb megjelö­lése Prágában és Szlovenszkón. Mindkét he­lyen »ik“-et tesznek az idegen szóhoz s kész a népi szó: Prágában a némethez s „knoflik“ lesz, nálunk a magyarhoz és „gombik,< lesz belőle. — Most szinte azon vitatkoznak, knof­lik, vagy gombik jöjjön az uj lovasok dol­mányára. Prágában mély és kedves tradí­ciója van a „dragounu-nak, a kisember tüzbe jön, ha a nehéz, mélydöngésü szót eldübörög- teti, Szlovenszkón a huszár szó lendülete éb­reszt hasonló érzéseket. Tulajdonképpen ezt a kis problémát is a bölcs kompromisszum oldaná meg a leghelyesebben: ha Prágá­ban dragonyosnak hivnák a lovast, Szlo­venszkón pedig huszárnak. Akár dragonyos, akár huszár, mi mindenesetre örülünk, hogy a lovaskatonának újra becsülete van, nem­csak Csehszlovákiában, hanem másutt is a vi­lágon s az olasz hadvezetőség éppen nemrégi­ben jelentette ki, hogy Abesszíniában a lovas néha értékesebb szolgálatot tesz, mint a gáz, a tank, vagy a repülőgép. A magyar lovas nemzet s kissé büszkék vagyunk a lovasság rchabttitására. Lengyelország és Csehszlovákia viszonya Beck lengyel külügyminiszter a világhelyzetről Mindenkivel barátság, csak Litvániával feszült a viszony • Az ellenzék nincs megelégedve a külügyminiszter nyilatkozatával Varsó, január 25. Beck József lengyel külügymi­niszter a szejm külügyi bizottságában szerdán dél­ben elmondotta nagy érdeklődéssel várt külügyi expozéját. A miniszter az ol&sz-abesszin konfliktus vázolá­sával kezdte nyilatkozatát és kijelentette, hogy ez a konfliklus jellemzi ma a nemzetközi helyzetet. Az ügy a lengyel érdekektől távol bonyolódik le, mert Lengyelországnak nincsenek közvetlen afrikai ér­dekeltségei. Az olasz-lengyel viszony a lehető leg­jobb és régi tradíción épül löl. Lengyelor z g Olaszországgal együtt a konfliktus előtt azon volt, hogy hozzájáruljon a dunai vidék tökéleterebb megszervezéséhez. Anglia nem tekinthető a kelet afrikai konfliktusban közvetlenül érdekelt félnek, mert a londoni kormány kizárólag a népszövetségi kereteken belül cselekszik. Az angol-lei gyei vi­szony ugyancsak kitűnő. A varsói kormány tárgyi­lagosan nézi az afrikai konfliktust. Lengye’orszí'g csatlakozott a szankciókhoz, mert ezt követel ék az elfogadott nemzetközi törvények, de magatartásá­ban senkivel szemben nincs ellenséges szárdé'c A népszövetségi paktum tervezett reformjáról Len­gyelország nem mond Ítéletet és addig csatlakozik a meglévő formákhoz, amig az államok nagy r'sze elfogadja azt. A lengyel politika folytalja azt a vi­lágos utat, amelyet Pilsudski marsall, Lengyelor­szág nagy építőmestere kijelölt. Oroszok és lengyelek A miniszter ezután emlékeztetett arra a döntő szerepre, amelyet Lengyelország játszott az euró­pai megbékülés történetében a szovjettel kötött tá­madást kizáró szerződéssel. A német-lengyel szer­ződést pedig a világ közvéleménye az egyik legje­lentősebb nemzetközi eseménynek tartja a háború utáni Európa békés együttműködése megterenv.é- sének munkájában. Az uj szerződés megkötésénél Lengyelország természetesen tekinteítcl volt a fran­cia és a román szövetségekre s ez utóbbiakat min­den tddntetben tiszteletben tartja. Beck ezután a regionális szerződések kérdésével foglalkozott s úgy véli, hogy mivel az univerzalizmus eszme e csődöt mondott, szükség van a regionális szerződé­sekre, de minden nép önmaga dönti el, hogy mi­lyen regionális szerződéseket tart sziik égesnek. Így Lengyelország is. Lengyelország e yetlen ab sztrakt doktrína kedvéért sem áldozza föl reális ér­dekeit. Beck ezután Lengyelország népszövetségi je­lentőségének növekedéséről nyilatkozott. Ni javíthatta meg a lengyel- csehszlovák viszonyt? A jó szomszédi viszonyt Beck is a leghatásosabb békefaktornak tekinti. A keleti és a nyugati nagy szomszéddal, továbbá Romániával és Leítor-zággal a viszony a legjobb. A litván-lengyel viszonyról ezt nem mondhatja, mert Litvánia Beck szerint nem ismeri el a civilizált népek szomszédi viszonyának normáit. Pierecki belügyminiszter gyükossági pőre fájdalmasan rávilágított arra, hogy a litván kor mány összefüggésben állt a terroristákkal és pén­zelte őket. A csehszlovák-lengyel viszonyról Beck szószerint a következőket mondotta: — A lengyel közvéleményt régóta nyugtalanítja az a bánásmód, amellyel a szomszédos csehszlovák köztársaság lengyeléivel bánik. Plunka képviselő, a varsói kamara tagja interpellációt jegyzett he ebben az ügyben, amely valóban kellemetlen. Ért­hető, hogy a lengyel közvélemény nem tud napi­rendre térni a határon kivül élő lengyelekkel szem­ben követett rossz bánásmód fölött. Diplomáciai levelezést folytattunk a prágai kormánnyal erről a kérdésről, mivel a meglévő szerződések följogosíta­nak, hogy beleavatkozzunk az ügybe. A tárgya­lások alatt ismertettem a két országban uralkodó hangulatot és vázoltam annak okait. Mesterséges procedúrák és diplomatizálások itt nem segíthet­nek. Kizárólag a csehszlovákiai lengyel kisebbség tényleges helyzetének javulásával érhető el ered­mény. A prágai kormány minden jóakaratát meg­felelően értékeljük és ha a jóakarat meg lesz, a le­hető legegyszerűbb módon megjavul a szomszédi viszony is. A teschcni területen uralkodó kivé dés helyzet felfüggesztését a javulás első lépésének óhajtom tekinteni. A külügyi vita csütörtökön kezdődik meg. a hatás Varsó, január 15. A képviselők nagy feszültség­gel várták Beck nyilatkozatát, de annak tartalma nem mindenkit elégített ki. Ellenzéki körökben kü­lönösen azt hibáztatják, hogy Beck össze-vissza egyetlen mondatban szólt a német viszonyról, ho­lott ezen a téren az ellenzék hetek óta támadta a kormányt. 6.5 milliárd helyett 14.8 miit árd A szovjet megkétszerezi a katonai költségvetését Nammut-büdiSé Szovielorosi országban ■ • ■ Az 1936-os év gazdasági tervei ■ A vasutak kiépítése Moszkva, január 15. Az orosz szovjet központi végrehajtóbizottságában napok óta folynak a beszámolók és a bejelentések a szovjet politikai, gazdasági és kulturális éle­téről. Mint jelentettük, Molotov vázolta 1936 gazdasági terveit és leszögezte, hogy az orosz nagyipar 1936-ban újabb 23 százalékkal fej­lődni fog. Beszédének érdekesebb részletei a következők: A villamos áramszolgálat 32 milliárd kilowattórára emelkedik, a kö- széntermelés 135 millió tonnára, a petróleum- termelés 30 millió tonnára, a nyersvasé 14 és félmillió tonnára, az öntött vasé 12 millió, az acélé 16 millió tonnára. 1936 folyamán 1900 aj mozdonyt állítanak a szovjet vasutak szol­gálatába, azonkívül a vasút 90.000 teherkocsit, a mezőgazdaság 155.000 traktort, 61.000 csép­lőgépét, 162.000 automobilt és 800.000 kerék­párt kap. 955.000 gramofont gyártanak és 51,000.000 gramofonlemezt. A munka min­denütt 20 százalékkal nőni fog és az átlag­bérek 10.2 százalékkal. A termelési költségek átlag 6.2 százalékkal csökkennek. A mezőgazdaság terén a termelés, mint jelentettük, 24.2 százalékkal emelkedik, mig az állattenyésztés 26.1 százalékkal. 6380 mil­lió púd gabonát termelnek, 40 millió púd gyapotot, 254 millió métermázsa cukorrépát 7.8 millió métermázsa lent. Az ásványtrágya termelése 63 százalékkal emelkedik. Az uj traktorok 2,000.000 lóerőt jelentenek s a me­zőgazdaság 911 millió rubel értékben 100.000 más uj gépet kap. A vasúti forgalomban a teherforgalom 457 millió tonnára emelkedik és naponta 78.500 vasúti kocsi rakódik át. 1936-ban 880 kilométer uj vasútvonalat építe­nek a szovjetunióban, mig 2077 kilométeren megépítik a második vágányt és 600 kilo­métert villamosítanak. A vasúti beruházások 5 milliárd rubelre emelkednek. A hajózásban az áruforgalom 107.2 millió tonnára emelke­dik, a beruházási munkálatok 1533 millió ru­belre rúgnak, a VoIga-csatorna építési költ­ségének 102 millió rubelével együtt. 7.85 milliárdos költségve’és Grinko pénzügyi népbiztos bemutatta az 1935-ös költségvetés zárszámadásait, majd föl­vázolta az 1936-os adatokat. Az elmúlt évben az orosz költségvetés bevételeit 63.6 milliárd rubelben előirányozták s a bevétel ezzel szemben 64.6 milliárd rubel volt. Az elő­irányzott 63.1 millió rubel kiadással szemben a kiadás 63.9 milliárd rubelre emelkedett. Az 1935-ös év tehát 700 millió rubel fölösleggel zárult. Az 1936-os költségvetés a szocialista fölépítő munka gigantikus költségvetése lesz — mondotta Grinko. A kiadások és a bevéte­lek tetemesen emelkednek és elérik a 78.5 milliárdot azaz a költségvetés kiadásai és be­vételei 14—14 milliárddal fölülmúlják az el­múlt évi adatokat. Az emelkedés 23 százalé­kos. A kiadási oldalon szerepel az építési be­ruházásokra előirányzott 32.3 milliárd rubel. Grinko lelkes helyeslés között bejelentette, hogy a katonai költségvetést is tetemesen fölemelik, Mig tavaly 6.5 milliárd rubelt for­dítottak a hadseregre, jövőre 14.8 milliárdot előirányoznak erre a célra, azaz 8.2 milliárd­dal többet. Hadügyi célokra a költségvetés 19 százalékát fordítják. Az óriási kiadástöbb­let összegeit a hadsereg technikai fölszerelé­sének tökéletesítésére fordítják, továbbá kaszárnyák és katonai lakások építésére, va­lamint a politikai nevelőmunkára. Szociális és kulturális célokra 5 milliárddal többet áldoznak, mint eddig, azaz 16 milliárd helyett 21 milliárdot. Az iskolásgyerekek száma a szovjetunióban tavaly elérte s 28 milliót és igy az uj iskolák építésére is gondot kell fordítani. Az egészségügyi kiadásokat 4.2 mil- liárdról 6.2 milliárdra emelik. Schschitai tárgyal Berlinben a magyar kereskede mi miniszter Berlin, január 15. Winohkler István keres­kedelmi és közlekedésügyi miniszter ma folytatta le az első jelentősebb megbeszélése­ket dr. Sohacht birodalmi gazdasági minisz­terrel, a Birodalmi Bank elnökével. Dr. Schaeht villásreggelin látta vendégül a Birodalmi Bank épületében a magyar minisztert, majd a két miniszter négyszem­közti megbeszélésre vonult vissza, hogy megállapítsa a két állam jövőévi gazdasági kapcsolatainak fontosabb irányelveit. A magyar miniszter a lehető legalaposabban készült föl a tárgyalásra, evégett Adton szál­lóbeli lakásáról ismételten fölkereste a ma­gyar követséget, aihol a magyar gazdasági statisztikákat tanulmányozta. Winohkler miniszter ma tisztelgő látogatást tett Göring porosz miniszterelnöknél is. A beteg Darré közélelmezésügyi miniszter he­lyett Backer államtitkárral folytatott tárgya­lásokat, hogy a legaprólékosabban készítse elő az első agrárexportot. Winchkler miniszter ma este megismerkedik Rosenberg A líráiddal. Holnap hivatalos jelentést adnak ki Winchkler berlini tárgyalásairól. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom