Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-16 / 12. (3861.) szám

Schuschnigg nyilatkozik prágai utjának jelentőségéről „A szükséges együttműködés belátása egyre terjed" Orosz tanulság (*) A szovjet közgazdaság „csodálatos évei­nek" nevezte Molotov az 1935-ös ^-s 1936-os esztendőket — s ha 1936-ról majd ezután lóg csak elválni, hogy valóban csodálatos volt-e vagy sem, annyi bizonyos, hogy az 1935-ös év döntő fordulatot hozott a szovjetpolgár életé­ben. A szovjet mintha letett volna arról, hogy a világ polgári rendjének megdöntésén munkál­kodjék s „elvei fenntartásával" elfogadta a vi'á- got olyannak, amilyen, sőt késznek nyilatkozott csatasorba állni a világ rendjének megóvása ér­dekében olyan hatalmakkal, amelyekről tagnap még rádióban, röpiratban, újságokban, köny­vekben, színpadon és filmben naponként szedte le a keresztvizet. Ennek a kilencvenöt!okos for­dulatnak természetesen gazdasági téren is vol­tak következményei s hogy ezek a következmé­nyek nem kerültek annyi vérbe, mint minden előbbi kísérlet és elgondolás, ha semmi ered­ményt nem hoztak volna általános eml—i szem­pontból, maga ez a tény is elég, hogy az en«'h't lés, a tisztulás, a fejlődés korszakának határkö­veit lássuk bennük. A helyzet azonban az, hogy az orosz polgár életszínvonala az utóbbi évek során jelentősen emelkedett. A forradalmi túl­zásoktól messze lendült a gazdasági rendszer, amely ma Oroszországban uralkodik s lassan dogmatikus elvi alapjairól is lesiklik, hogy vég­leg hozzáidomuljon a gyakorlati elet Íratlan pa­rancsaihoz. A gazdasági rendszernek, amelyben a legárgusabb kommunista szem Sem tudná fel­fedezni többé azoknak az eszméknek és elvek­nek magvát, amelyek ezelőtt tizenöt évvel még merev válaszfalat vontak a világ polgári része és Oroszország között — aligha lehetne nevet találni, s valószínűleg maguk az elv félretolt har­cosai tiltakoznának legjobban, ha ezt a gyakor­lati óvóintézkedésekkel, kompromisszumokkal, kitérőkkel és engedményekkel összefoltozott gazdasági mechnizmust be akarnák sorozni va­lamiféle rendszerbe. Oroszországban hatalmasan és döbbenetesen megbukott a laboratóriumi nem­zetgazdaságtan -— elvben és gyakorlatban egy­aránt. Bukása abban a pillanatban kezdődött, amikor a szovjet politikai létének megszilárdítá­sára megtette az első döntő lépést. Ez az első lépés, amit a forradalmi tulzásokál jelentkező rendszer a realitások utján tett — kompromisz- szumos lépés volt. Még Lenin diktálta, és való­színű, hogy kisebb egyéniség és kisebb autoritás el is bukott volna a forradalmi extázisbán égő alvezérek között egy ilyen kompromisszumos gondolattal. Az úgynevezett „Nep“ azonban Lenin tekintélyének erejével keresztül verekedte magát s elindított egy sajátságos folyamatot, amely időről-időre több és több elemet vegyitett a valóság ősanyagából a kiagyalt laboratóriumi kísérlet mechanizmusába. A szovjet azóta sok költséges, rengeteg energiát, embervért és pénzt emésztő kísérletet tett s majdnem mindig vissza­lendült a kiindulási ponthoz, ahonnan aztán kompromisszumokkal folytatta tovább útját. Nem akarjuk sorra venni a tizenhét év alatt ki­próbált gazdasági extravaganciáknak egész kol­lekcióját, csak utalunk arra, hogy minden nagy­szabásúnak ígérkező szovjetkisérlet megbukott, kivéve azokat, amelyekben szóhoz jutottak régi bevált gazdasági módszerek és elvek. Ezzel tá­volról sem akarom azt mondani, hogy a régi el­vek jobbak, mint az újak — egyáltalán nem akarok Ítéletet mondani az eseményekről, csak a tényeket idézem, minden különösebb célzatos­ság nélkül. A tények pedig azt mondják, hogy ami sikerült a szovjetnek, az elvei ellenére sike­rült. Sikerült például politikai helyzetét megszilár­dítani, de csak azon az áron, hogy feladta a for­radalmi elveket és célkitűzéseket,, amiknek va- lóraváltásáért jelentkezett 1917-ben olyan forró vehemenciával, hogy lábanyomán a régi világ­ból kő-kövön nem maradt. Külpolitikában ma pontosan ott tart ,ahol tartott a cári Oroszor­szág s vájjon mi egyebet csinál a mai kereskedel­mi diplomácia, mint amit a cáriak csináltak: Londonban és Párisban keres pénzt a hatalmas gépezet folytonos és állandó hibáinak megrepa- rálására. Ami pedig Oroszország belsejében tör­tént, az azért tanulságos az európai, ember szá­(FQLYTATAS 2, OLDAL L HASÁBJÁN) Becs, január 15. Schuschnigg osztrák kancellár prágai utazása előtt fogadta a csehszlovák távirati iroda bécsi munkatár­sát és nyilatkozott uíi céljairól. — Szívesen Fogadtam el a prágai nagyiparo­sok klubjának meghívását és szívesen folytatok majd Prágában eszmecserét a nagy aktuális problémákról. A legfontosabb világprobléma a gazdasági kérdés. Minden erőnkkel a nép mun­ka- és életstandardjának megjavítására kell tö­rekednünk, de ezt a problémát egyedül egy ál­lam sem oldhatja meg Csak ha Európa vala­mennyi állama és népe közösen lát a gazdasági reorganizáláshoz, akkor várható eredmény. Goodwin (Arkansas), január 15. Az amerikai légi forgalmi társaságot a tegnapról mára virra­dó éjtel szörnyű veszteség érte. Az American Air Line egyik legnagyobb repülőgépe, a „Southernex" az arkansasi Goodwin közelében lezuhant. A gépen lévő tizenhét ember, tizen­négy utas és a személyzet három tagja szörnyet­halt. A Southemer útban volt Newyorkból Los Angeles felé és legutoljára kedden este 19 óra 18 perckor küldött szikratáviratot a légi kikötő­nek és jelezte, hogy Memphis és Little Rock kö­zött halad. Röviddel a távirat után a Little Rock közelében dolgozó farmerek borzalmas robba­nást hallottak a kiterjedt mocsarak felől. Ami­kor a légi forgalmi hivatal kutató osztagával együtt a robbanás zajának helyére siettek, megtalálták az óriásrepülőgép roncsait. A hatal­mas vasdarabok és légcsavarok mélyen belefu- ródtak az ingoványba és valószínű, hogy az uta­sok a zuhanás után kivétel nélkül szörnyethal­tak. A szerencsétlenség négy kilométerre Good- wintól északkeletre történt. A gép rettenetes erővel zuhanhatott le, mert egyes részei két méterre befuródtak a földbe. Három utas nagy ívben kirepült és holttesteiket néhány méterrel odébb találták meg borzalmasan megcsonkított állapotban A többi tizennégy áldozat tetemét csak nagy erőfeszítéssel sikerült kiásni a gép romhalmaza alól. Az utolsó szihratávirat A Southemer kedden délben 12 óra 30 perc­kor indult el Newyorkból Los Angeles felé. Út­közben Washingtonban, Philadelphiában és Memphisben kil:" lőtt, utasokat és árut cserélt, majd 18 óra 3 perckor felszállt Memphisben* — A közgazdaság fölfrissitése, a termelőréte­gek együttműködése békét követel. Viszont a gazdasági együttműködés alkalmas arra, hogy sokféle politikai és nemzeti ellentétet eloszlas­son. A gazdasági újjáépítést semmiesetre sem mozdítja elő a politikai és a nemzeti ellentétek kiélezése, vagy a gazdasági elzárkózás. Az euró­pai kultúra letűnésének szomorú jóslatai valóra válnak, ha az európai népek nem ébrednek sorsközösségük tudatára és nem oldják meg a gazdasági és a kulturális kérdéseket* — Ami a dunai tér államainak viszonyát illeti, akkor csak annyit mondhatunk, hogy a szüksé­ges együttműködés belátása egyre jobban ter­hogy legközelebbi állomására, a texasi Fort Worth-ba repüljön. A 19 óra 18 perckor leadott utolsó távirat semmi olyat nem tartalmaz, ami­ből arra lehetett volna következtetni, hogy a gé­pen valami nincs rendben. A szerencsétlenség oka ismeretlen és a szakértők egyelőre meg se tudják magyarázni, hogy mi történt a levegő­ben a lezuhanás előtt. Az áldozatok között tíz férfiutas, három nő és egy gyermek volt, ezenkívül a főpilóta, a pi­lóta és a pincér. Az egyik halott az Arkansas- dyessi közmunkaügyi hivatal vezetője. 1930 óta a legnagyobb szerencsétlenség Többórás munkával sem sikerült valamennyi halottat kiemelni a gép roncsai alól és szerdán Páris, január 15. A francia léghajózásügyi mi­nisztérium szerdán délután 16 óra 45 perckor hivatalosan közölte, hogy a legnagyobb francia vizirepülőgép, a „Lieutenant de Vaisseau Paris", amely egyúttal a világ legnagyobb vizirepülő- gépe volt, a Florida melletti Pensacola öbölben elsüllyedt. A 37' tonnás repülőgép befejezte az Atlanti óceán déli részén át végzett útját és megláto­gatta Martinique és Guadelupe francia gyarma­tokat, a gyarmatok háromszázéves jubileuma alkalmával. Tegnap a repülőgép folytatta útját jed. Ez persze nem azt jelenti, hogy ma vagy holnap alapvető változások várhatók. De egyre jobban látjuk a természetes gazdasági össze­függéseket s ha prágai előadásom, valamint az azt követő tárgyalások további lépést jelentenek ezen az utón, akkor Ausztria ezt elégtétellelel fogja tudomásul vermi. Az 1934-es római szer­ződések jó kezdeményezést jelentenek és Ausztria hajlandó folytatni az ott kezdett poli­tikát. Nem kelthet meglepetést, hogy éppen ma vált aktuálissá a gazdasági és kulturális együtt­működés kihangsulyozása, mert hosszas előké­szítés előzte meg és több évig dolgoztunk ki­építésén. reggel még sok munkás foglalatoskodott a rom­halmaz körül. A mocsaras vidék, amelyben min­den besüpped, megnehezíti a munkát. A Souther- ner óriásrepülőgép lezuhanása az újabb évek legnagyobb amerikai légi szerencsétlensége. Az American Air Line legutóbbi hansonló arányú szerencsétlensége 1930-ban történt, amikor egy repülőgép lezuhanásakor tizenhatan pusztul­tak d. A légcsavar levált Goodwin, január 15. A New York Times értesülése szerint a hatalmas ameri­kai repülőgép katasztrófáját az okozta, hogy az egyik légcsavar a levegőben levált a mo­torról. Floridába és Miami előtt leszállt a vízre. A le­szállás nem jól sikerült és a gép csakhamar süly- lyedni kezdett. Már délután megérkezett a hir Párisba, hogy az óriásrepülőgép, amely a fran­cia aviatika büszkesége volt, veszélyben van. A hivatalos jelentés közli, hogy a gép elve­szett, de az utasokat és a személyzetet sikerült utolsó emberig megmenteni. Mint ismeretes, a francia óriásrepülőgép már több baleseten esett át és tavaly egyszer Brestben is csak­nem elsülyedl A világ egyik legnagyobb Tizenhét ember pusztult el a „Southemer" amerikai óriásrepütőgép lezuhanásánál A baleset oka ismeretlen ■ A gép több méter mélységig beluródott egy mocsár ingoványába Egy másik szerencsétlenség: a tengerbe veszett a világ legnagyobb vizirepülőgépe Ma: Képes melléklet 12 (3661) síim • MtMM » 1,36 Január 16 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A />c /7K77nC7jt’óí mn finnre n ri ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, „e9,edévre 114. havonta 38 Ki. • ^ SZlOVeUSZKOleSTUSZUISZKOI mügyürSüg pr4ga Pansk* ulice 12, 111. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOlÍtÍKQl napilapja •• TELEFON: 303-11, •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRRHR,

Next

/
Oldalképek
Tartalom