Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-15 / 11. (3860.) szám

1936 január 15, szerda* o. A gazdaadósságok rendezése Irta: Dr. Gergely! Béla A gazdaadósságok rendezése hosszú ideje 6!1 , a közgazdasági éiet homlokterében. 1933 május Ö óla iríDratórium védi a gazdát. Ez a moratórium 1936 szeptember 30-án megszűnik “Mi gazdák nehezen vártuk a törvényes intézke­dést adósságaink rendezése ügyében » mcst midőn végre megjelent, keserű csalódással s kiábrándu­lással olvassuk, mert a rendelet ugyan módon nyu;t a gazdának adósságai kifizetésére, de olyan mó­dot, amelyet a legtöbb gazda, különösen az, aki leginkább van rászorulva, nem fog igénybe ve­hetni. A 250. sz. rendelet I. része könnyítéseket larral- jnaz a hosszúlejáratú tartozásoknál, melyek több, mint 10 év alatt törlesztendők. Itt a gazda azon elönyög helyzetben lesz, hogy a maximális kamatlábon, vagyis 5%-on felül legfel­jebb %%-ot köteles tőkére törleszteni. De nem is itt van a baj. Mert hiszen ezek amortir zációs kölcsönök, melyek a gazda vagyonát csak kié mértékben terhelik. Azután meg kevés is az a gazda, akinek amortizációs kölcsöne van. A gazdák legsúlyosabb terheit az ugyncvczett rövidlejáratu kölcsönök, mint bankváltók, ma­gánadósságok képezik, ezeket kell radikálisan rendezni. A 250. sz. rendelet ezen rövidlejáratu tartozá­sokról is szól, kimondván, hogy a gazda ezekre 1936 október t-től kezdve nem köteles többet fi­zetni, mint a maximális kamatot s félévenk nt a tőke egytizenha'od részét, vagyis évenkint a töke egynyolrad részét s igy 8 év alatt köteles kifizet­ni adósságát A gazdát tehát terhelni fogja az évi kamat 5}$% e a tőke egynyolcad része, vagyis 12}$%, összesen 18%. Kérdem, melyik eladósodott gazda fogja bír­ni ezen horribilis terhet? Hiszen a gazda veszélyes helyzetbe akkor jutott, amidőn bankkölcsönének 10%-os kamatait nem tudta kifizetni, ekkor perel­te a bánk. Hogy fogja tudni most a 18%-os kamatot fizetni? Amellett még egyszerre kell kifizetni az 1933 május 9-ike óta ese­dékes kamatot, & per t végrehajtás, tetemes költségeit s a bizonyára felhalmozott adókat, szo­ciális terheket s végül még az 6em bizonyos, hogy a max. kamat 5%% lesz, mert sok olyan dij s já­rulék szedését engedi meg a kamattörvény, amit eddig a bankok nem is szedtek. Ezen horribilis terhet a legtöbb eladósodott gaz­da nem fogja bírni fizetni, ezeket október 1. után árverelni fogják. Az előbbiekből világos, hogy a 250. sz. kormány- rendelet nem elegendő a gazdaadósságok rendezé­séhez. Az a kérdés tehát, hogy és mi módon tör­ténjék a gazdák tehermentesítése? £ szempontból elsősorban azzal kell tisztába jönni, hogy mi a gazdák tehermentesítésének eéja? A gazdák tehermentesítését magasabb szempontból kelj fc>kinteni, még pedig mint az egész közgazdasági élet szanálásának eszkö­zét. Az egész közgazdasági élet beteg. Először a me­zőgazdaság krízise tört ki az egész világon s maga után vonta a többi közgazdasági ágak kriz;sét is Meg keli tehát a mezőgazdaságot gyógyítani s ak­kor megszűnik a többi ágakban is a krízis. A mezőgazdaság gyógyítása pedig annak teher­mentesítésében áll. A másik fontos kérdés, hogy mi jegyen a gazdaadósságok rendezésének alap­vető elve s módja? "Meg kell állapítani a mezőgazdaság teherbi- réképességét, az ezt meghaladó terhet el kell távolítani s a megmaradó részt arányosan kell elosztani, vagyis a gazdaadósságokat, melyek a gazda teherbírási képességét meghaladják, tör rolni kell, a fennmaradó részt pedig át kell ala­kítani hosszúlejáratú § alacsonykamatozásu adós­sággá. A Továbbiakban tehát fonton lesz megállapítani a gazda teherbiróképességét. Ezt természetesen álta­lánosan minden gazdára vonatkozólag egységes mértékkel kell megállapítani, mégpedig törvényho­zási utón Az eddigi adósságrendezési tervezetek­ben volt Is ilyen határról 6zó, mely 80%-bán lett kontemplálva. Ezt azonban a 250. rendelet elejtette, különben is, a 80%-os határ tulmagas. A teherbírás felső határát jóval alacsonyabban) köriilbe'tíl 50%-ban kell megállapítani. Minden adósság, mely ezen az 50%-on félül van, törlendő, a megmaradó rész pcd’g átalakí­tandó alacsonykamatozásu hosszúlejáratú köl­csönné. Emellett meg kell állapítani egy alsó határt, mond­juk 10% bán, melyen alul adósságul ér. ék'és nincs, csupán megfelelő kamatmérséklés s az az előny, hogy az adósság 4—5 év alatt volna törleszt n ő. Azok a gazdák, akiknek adóssága a két határ kö­zé esne, szintén kaphatnának adceságmérséklést kisebb mértékben, mely adósságaik mértfké.el együtt csökkenne s 10%-oe eladósodottság mellet! teljesen megszűnne. Az eladósodottság %-os mértéke sem egyéb, mint a gazda vagyona pénzbeli értékének c a gazda adósságainak viszonyszáma szorozva lOO-al. A vagyon értékének megállapítására kiindulási ala­pot a földadó kataszter nyújt, melyben a gazda va­gyona pontosan van megállapítva térmérték, osztá­lyozás, tiszta jövedelem szempontjából. Ezek. után nőhány példán akarom a gazdaad os­ságok rendezésének gyakorlati keresztülvitelét be­mutatni. 1. példa. Nagy Pál gazda; Ké a) kataszter alapján megállapított vagyona 1WVT0 b) max. teherbírása 50 százalék 50.0 0 c) összes tartozása 70.(100 Tehermentesítés oly módon történne, ho^y a maximális teherbíráson felüli adósság, vágy é az 50.000 Ké-t meghaladó adósság, tehát 20U03 Kö törölve lenne, a fennmaradó 50.00 Kö 30 óv alatt 3% mellett lenne törlesztendő. 2. példa­Kis István gazda: Ki a) kataszter alapján megállapított vagyona 80.000 b) max. teherbírása 40 0 0 c) adóssága ?8 0 0 Miután adóssága nem haladja tiul maximális te­herbírását, esetleg kisebb, mondjuk 20%-os adó- ságmérséklést kapna, a fennmaradó 32.400 Kö t 24 év alatt 4% mellett törlesztcné. 3. példa. Fekete Péter gazda; * Kö a) kataszter alapján megállapított vagyona 70.0 0 b) max. teherbírása 35 0 0 c) adóssága 20.OJO Tehermentesítése oly módon történne, hogy 10% adósságaié rsékl és t kapna a a fennmaradó 18.000 Kö-t 12 év alatt 4%% mellett fizetné. 4. példa. Kocsis Mihály gazda: Kö a) kataszter alapján megállapított vagyona 6( .030 b) max. teherbírása 39.0€0 c) adóssága 6.000 Miután adóssága a 10%-oe alsó határt eléri, adós­ságméraéklést nem kapna, csupán azt, hogy tarto­zását 8 év alatt 5% mellett fizetné meg. Szemünkre vetik esetleg, hogy olyan előnyöket kérünk, mely hitelezőink megkárosításával járna, Igaz, áldozatot kell hozni, de a közgazdasági élet más terén ugyancsak veszteségek árán szanálták az adóst. Ott van a kereskedő, iparos, vállalkozóosz­tály, melynek bajba jutott tagjait szintén vesztesé­gek árán szanálták. Ezek mind kényszeregyezsézet kötöttek 2ö—35, végül 45% százalék mellett. Sőt némelyek többször is egjezkedtek, minden alka­lommal hatalmas terheket rázván le magukról éa senki sem zudult fel ezen, sőt a hitelező maga belátta, hogy ügyfelét még veszteség árán is talp­ra kell állítani, hát miért volna ezen előnyből egyedül a gazda ki­zárva, aki eddi? -i* sok áldozatot hozott a rekvi- rálások, maximálások, földreform, kényszerbérletek, stb. terén. Azt vethetik ez ellen, hogy hiszen a gazda Is kérhet kényszeregyezséget. Igaz, kérhet, de nem fog kapni, mert hiszen hitelezői vagyonin mind be vannak kebelezve, már pedig a jelzálogi- lag biztosított követelések nem esnek kenj szer­egyezség alá. Prága, január 14. A népjóléti minisziterhez közelálló Náirodiní Osvobození a minisztérium gazdasági tervéről a következő részieteket közli: A népjóléti minisztérium törvényjavaslatot készít az építkezéssel és a háziak tatarozásá­val kapcsolatos további adókedvezmények­ről. A készülő törvény szélesebbkorü am­nesztiát ad azoknak, akik az adóhatóságok­kal szemben eltitkolták vagyonuk és jövedel­mük egy részét, ha az eltitkolt tőikét épít­kezésre vagy tatarozásra fordiljáik. Ugyan­csak törvényjavaslat készül az épitési tevékeny­ség hathatós támogatásáról. Egy másik törvényjavaslat azzal a céllal készül, hógy a családi ház fizetési zavarokkal küzdő tulajdonosai ellen kitűzött árverésekét egyelőre ne lehessen foganatosítani. A minisztérium továbbá törvényjavas­latot készit az épitési anyagok megokiolat- lan drágításának megakadályozására, tör­vény utján kivan gondoskodni a szegény lakók védelméről és végül törvényjavas­latot készít az építkezésekkel kapcsolatos állami szavatosságról, A fölsorolt törvényjavaslatok a népjóléti minisztérium gazdasági programjának első részét alkotják, a program második része a beruházó köz­munkák programját öleli föl. A népjóié.i minisztérium azon van, hogy az 1936. évi állami költségvetésben engedélye­zett köomunkák mielőbb megvalósuljanak s igyekszik az önkormányzati testületek in­vesztíciós munkálatait is elősegíteni. A ki­vitel ügyében a népjóléti minisztérium aizt Azok a hitelezők, kik a gazdaadóeság mérséklése miatt bajba jutnának, kényszeregyezséget kérhet­nének. Még csak azt a kérdést akarom felvetni, hogy vájjon, ha a gazdák adósságait nem ren ’ezzük ra­dikálisan, vájjon ez által megkapja e minden hite­lező teljes pénzét? Nem, sőt még többet vészit Mert hiszen akkor az erősen eladósodott gazda va­gyona dobra kerül é ki az. aki az ingatlanok ka­tasztrófába áresése mellett kielégítést kap? Az ál­lam. a szociális biztosító s az első helyen bekebe­lezett bank, az is csak akkor, ha maga veszi meg az ingatlant, a többi, aki utána jön, keres’ edő iparos, orvos, ügyvéd, magánhitelező elveszti a pénzét. Nem fog-e az egyenlőtlenül elosztott vesz­teség folytán a közgazdasági é’e'ben még nagyobb pangás beállni? A gazgaadósságokat tehát radi­kálisan kell rendezni s akkor hatása rövidesen az egész közgazdasági élet fellendülésében fog nyilvá­nulni. mely a szenvedett kárt helyrehozza. A 250. sz. rendelettel szemben támasztott mini- mál:8 kívánságaink a következők; 1. Ha a hite­lező bank, ne legyen köteles a gazda a banknak a maximális kamaton felül mást fizetni, nevezete­sen törlesztést nem, legalább is az e’ső nehéz években nem. Különösen nem az a gazda, aki azt nem bírja teljesíteni. 2. Az 1033 máius 9-ike után esedékes kamatok s per- és végrehajtási költsé­geket a gazda ne most egyszerre hanem 3—4 év alatt fizethesse. 3. A hátrálékos adók mérséklése íeirás által s különösen a hátralékos kamatok le­írása. 4. A per- s végrehajtási költségeknél a nagy bélyeg- s bekebelezési illetékek törlése az állam részéről. Emellett természetesen kell egy másik törvé­nyes intézkedésnek is jönni, mely az erősen el­adósodott gazdákat segíti. A kormány tervez is ilyet, amennyiben egy Gazdabankot akar létesí­teni, amely hivatott lesz az eladósodott gazdák adósságait rendezni. Emellett más cé’ja fs lesz ezen banknak, neve­zetesen a földreform folvta*ása a kis- és közép­birtokon, ahova az eddigi földreform el nem ért, vagyis az úgynevezett belső kolonizáció keresz­tülvitele. Elővételi joga lesz minden eladásra kerülő birtokon, tekintet nélkül annak terjedelmére. Az eladó földjét e’sősorban köteles ennek a Gazdabanknak felajánlani s másnak csak akkor adhatja el, ha a Gazdabank nem veszi meg Sőt, ezen bank még kisajátítási joggal Is bír a belső kolonizáció elérése céljától. Véleményem szerint ez a mód nem lesz meg­felelő az adósságok rendezésére. A bank szanálhatja a gazdát, de vájjon meg fogja ezt tenni minden gazdával, vagy kivéte­leket fog tenni? Ezek oly kérdések, melyek az önkénynek s pártoskodásnak legtágabb terét nyitják. Már pedig a tehermentesítést minden gazdára egyenlően s igazságosan kell keresztül­vinni. A német gazdák prágai és brünnd szerve, a Gescháftss téllé dér deutsehen Land- und Forst- wírtschaft határozottan elutasította a kormány­nak a Gazdabankra vonatkozó tervezetét. Ha­sonlóan a történelmi országok német gazdáinak •lapja, a Landwirtscha.ftliche Faobpresse für dde Ts-cihechoslovakéi állást fogla t ellene, kimutatván, hogy ennek nem a gazdák tehermentesítése, ha­nem a belső kolonizáció a célja. Szükséges tehát, hogy a tehermentesítés ne egy Gazdabank által történjék, hanem állami in­tézkedéssel az előbb előadott elvek szerint. kívánja, hogy az engedélyezési eljárást és a deviza©n ge*délyezést ©gy szerv végezze. A gazdasági terv további programpontjai a kö­vetkezők: A kollektív szerződéseket kötelező érvénnyel kell fölruíkáizni, a munkaidőt le kell redukálni,' rendezni kell a munkaköz­vetítés kérdését és tökéletesíteni kell a mun­kanélküli nyilvántartásának mai rendszerét. (Az üvegipari szindikátus hivatása.) A kor­mány, mint ismeretes, az üvegipar kényszer- szinoikalizálását rendelte el. A törvényről meg­jelenése idején megírtuk, hogy a gyáripari ter­melés terén alkalmazott irányított gazdaság szü­lötté. Ma a Právo Lddu méltatja a szindikallzá- lás jelentőségét s a következőiket Írja: Az üveg­ipari szindikátus nagy lépés az üvegipari terme­lés és értékesítés terén alkalmazott irányított gazdaság felé vezető utón. Az üvegipar hosszú éveken át súlyosan ráfizetett árra a fejetlenség­re, amely az üvegkereskedelemben uralkodott. Számos vállalat összeomlott és az állam is nagy veszteséget szenvedett. Az uj törvény. mindezt elkerülhetővé teszi. (Tovább javul az olasz lira.) A mai prágai devi­zapiacon Alexandria 0.25, Liszabon 0 25, Varsó 0.25, Zürich 0.50, Danzig 0.50, Helsingfors 0.075, Kopenhága 1, Oslo 1, Tailin 1 London 0,33, Mont­real 0.03 és Newyork 0.06 koronával megszilárdu’t A valutapiacon az olasz lira árfolyama további 5 koronával emelkedett. A német márkabankjegy kurzusa 10 koronával javult. A svájc1 frank 1, a délszláv dinár 0.125 és a román lej 0.10 koronával megszilárdult. Egyedül a francia frank árfolyama ment vissza 0.26 koronával. (Anglia ötven vagon magyar zsírt kötött le.) Bu­dapestről jelentik; Angol importkörök az utóbbi napokban ötven vagon magyar zsirt kötöttek !e. A zsír ellenértékét Magyarország szabad devizában kapja. A népjóléti minisztérium gazdasági terve (Világszerte emelkedett, Csehszlovákiábau csokiként a cukorprodukció.) Nemzetkö statisztikai adaték szerint a világ 1935/3(1 évi cukor terme lésének mennyisége 4.44 mi lió tonnára tehető, Ez a mennyiség 1.46%- kal nagyobb az előző kampány során gyár­tott mennyiségnél. Csehszlovákia produkció­ját a statisztika 570.291 tonnáira, vagyis az előző kampányban termelt mennyiségnél 10.57%-kai kevesebbre becsüli. (Meghosszabbították a német—francia kereske­delmi szerződést.) Berlinből jelentik; Az 1934 jú­lius 28-án kötött német—francia kereskedelmi szerződésben szerepel az a megállapodás is, amely szerint abban az esetben, ha Németország a szer­ződés tartama alatt kilép a Népszövetségből, to­vábbra is megilleti Németországot a legtöbb ked­vezmény joga a francia megbízatás alatt álló területeken, még pedig Németországnak a Népszö­vetségből való kilépésétől számított három hóna­pon át. Az 1934. julius 28-iki szerződés érteimé, ben január 10-én lejáró határidőt további három hónappal, azaz 1936 április 10-ig -meghosszab­bítják. (A svájri bankok helyzete stabil.) A nemzetközi fizetések bankja most tartotta Bázelben igazgató- sági ülését. Az ülésen Tannery, francia bankkor­mányzó bejelentette, hogy a francia bankkamat le­szállításával a hiteldrágulást akarja megakadó- ljozni. A belga nemzeti bank kormányzója tájékoz­tatta az európai jegybank-vezetőket a belga kor­mány konverziós tervezetéről, amely különböző közkölcsönökeí Igyekszik a mostani pénzpiaci hely­zethez hozzásimitani. Figyelmet keltett Bachmauai tanár, a svájci nemzeti bank képviselőjének kije­lentése: „a svájci pénzintézetek helyzete áltáléban stabil*4. (Másfé’mTliárd do'lár az amerikai deficit) Wa­shingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök 1936/ 37-iki költségvetésének végösszegei a követke­zők: kiadás 6752 millió, bevétel 5654 millió dollár, úgyhogy a jövő pénzügyi év 1068 millió dollár hiánnyal zárul. Az előirányzott összkiadásokba nem vette fel Roosevelt az állami segélyrmunkák címén fizetendő összegeket, amelyek a jövő pénz­ügyi évben legalább 500 millió dollárra becsül­hetők, úgyhogy az igazi pénzügyi hiány 1598 mil­lió dollár lesz. (A francia kamatlábemelés a helyzet Javulását jelenti.) A francia sajtó örömmel üdvözli a Fran­cia Bank leszámítolási kamatlábának leszállítá­sát, ami a legjobb jele a politikai feszültség eny­hülésének és a pénzügyi helyzet megszilárdulá­sának. A Petit Párisién a kamatlábleszállitást kél okból tartja jó jelnek: először azért, mert várat­lanul gyorsan jött, tekintve, hogy csak a múlt hé­ten történt a kamatlábnak egy százalékkal való leszállítása, másodszor azért, mert azt mutatja., hogy a bank vezetőségét nem nyugtalanítja a frank jövője. A Journal szerint a kamatlábleszál- litás jelentékeny hatást gyakorolt a pénzpiacra, ahol az eddigi feszültséget hirtelen kedvező for­dulat vá’totta fel. A Matin is hangoztatta, hogy a bank elhatározásából a pénzügyi és politikai helyzet lényegee javulására lehet következtetni (A saarvldékl közkölcsöaök átváltása.) A Saar­vidék községei, községi szövetségei és más köz- jogú testületéi márkára szóló kölcsöneit, ha azo­kat már előbb nem valorizálták, be váltó-kölcsö­nökre cserélték ki. Az 1919 január elseje előtt ki­bocsátott kölcsönök minden 500 márka névértéke után 12.50 birodalmi márka névértékű beváltási kölcsönt, az 1918 december 31-ike után kiadott kölcsönök minden 500 márka aranyértéke után szintén 12.50 birodalmi márka névértékű beváltó- kölesönt adnak cserébe. Mit kapunk a valutákért? Prága, január 14. Ké 100 pengőért ....... 47150 100 schlllingért ...... 471.50 1()0 zlótyért ....... 458.50 100 lejért ........ 12.95 100 márkáért ....... 668,— 100 ezüstmárkáért . . . , 0 735.— 100 dinárért . ....................... 53.925 10 0 svájci frankért.................. 787.50 10 0 francia frankért ..... 159.20 100 Belgáért ...... 407.— 100 Uráért ............................... 169.40 10 0 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért...................... 119.875 Mi t fizetőnk a valutákért? Prága, január 14. Ké 100 pengőért ....... 476.50 100 6chllUngért ...... 474.50 100 zlotyért ....... 461.50 100 lejért ............................... 13.25 10 0 márkáért........................... 672.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 745.— 100 dinárért ....... 54.323 100 svájci frankért . - . . 790.50 100 francia frankért ..... 159.80 100 Belgáért........................... 409.— 100 Práért .......................... . 170.60 100 holland forintért ..... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért ...... 120.875

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom