Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-14 / 10. (3859.) szám
]WpS»v ^XV. • Kedd • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. * • SÜRGÖNYCIM: HIRLftP, PRflHfl. »1 POZSONY, január 13. A magyaT nemzeti párt a Prágai Magyar Hírlap 1936 január 10-iki számában a párt elnöki tanácsának január 8-án hozott határozatát tette közzé „Csehszlovákia magyarságához'* intézett kiáltvány alakjában. Ugyanazon a napon Szent-Ivány József és Jaross Andor aláírásával a magyar nemzeti párt elnöksége az országos keresztényszocialista párt elnökségéhez átiratot is intézett. Mind a két politikai megnyilvánulásban a magyar nemzeti párt mint politikai egység felajánlotta azt, hogy a csehszlovákiai magyarság kulturális és gazdasági erejének fokozása céljából hajlandó pártkereteit feloszlatni és fuzionálni az országos keresztény szocialista párttal, ha az országos keresztényszocialista párt a magyar egység érdekében hasonló áldozatot hoz. E cél elérésére a magyar nemzeti párt konkrét formában a maga részéről' bizottságot küldött ki, melynek tagjai Szent-Ivány József, dr. Szilassy Béla és Jaross Andor, A csehszlovák alkotmány értelmében minden politikai párt jogilag kötelezően csak alapszabályai értelmében nyilvánulhat meg. Az országos keresztényszocialista párt hivatalos fórumai az országos végrehajtó bizottság és az országos pártvezetőség. Ezeknek összehívása és megnyilatkozási módja az alapszabályokban lefektetett határidőktől van függővé téve, melyeknek betartása az elnökségre kötelező. így a párt hivatalos szerveinek megnyilvánulása elé vágni az alkotmányosság szelleme szerint nem lehet. Politikailag azonban a feltett kérdésre sürgősen, ideiglenesen válaszolni kell. Ezért már most kijelentjük, hogy minden olyan törekvés!, mely az itt élő magyarság közjogi, kulturális, gazdasági ereiét van hivatva előmozdítani, helyesnek tartunk s ehhez hozzájárulunk. Vagyis világosan kife’etve: az egy párt gondolatát elvileg magunkévá tettük. Amikor a köztársaság megalakult és az alkotmányos első törvényes képviseletnek megalkotását, a nemzetgyűlés összehívását a kormány elrendelte, az itteni magyarság közös eszmei alapon úgy szervezkedett, hogy megalkotta az országos keresztény szocialista pártot és a második skrutiniumnál szavazataival segítette a magyar kisgazda pártot. így választották meg akkor dr. Körmendy-Ékes Lajost, dr. Jabloniczky Jánost, Szent-Ivány Józsefet, Tobler Jánost stb. Ez tehát mutatja azt, hogy az országos keresztényszocialista párt már akkor is át volt hatva attól, hogy az egységes, harmonikus együttműködés az egyetlen hatékony fegyver a kisebbségi jogok eredményes megvédésére. A köztársaság megalakulásakor az akkori kormányzat politikai szelleme szabadgondolkodó és nemzetileg soviniszta irányt követett. Természetesen az akkor keresztényszocialista nevet viselő párt e két irány ellen egyforma erővel küzdött. Harcolt a szabadgondolkodó és a katolicizmus alapjait megrendíteni akaró törvényhozási szellem ellen, de ugyanolyan erővel küzdött a magyar nemzetiséget amalgamizálni akaró soviniszta szellem ellen is. A lelkiismeretszabadság és a katolikus érdekek elleni támadások irányvonalától azóta a kormányzat eltért. Más belátásu politikai irányvonalat fogadott el a kormányzat, amit igazol az, hogy 1935 év végén az álam és az egyház megegyezett a modus vivendin. A római katolikus egyház feje, a pápa Őszentsége a konkordátum megkötése előtt approbálta a modus vivendit, az egyházi birtokok visszaadása áltel az egyházi szabadság gyakorlásának lehetősége megalapoztatott és igy az egyház érdekeinek védelméért való küzdés másodlagos helyre szorult. Az egyház és állam közti jóviszony a kultúrharc veszedelmét eltávolította, melynek bizonyítéka az is, hogy maga a pápa Őszentsége az újonnan kinevezett csehszlovák bíboros utján a volt államfő és a jelen államfő részére apostoli áldást küldött. A nemzeti amalgamizálás és a kisebbségi politika tekintetében azonban a kormányzat azóta sem változtatta meg irányzatát. A második cél: a magyarság nemzeti jogainak fenntartása, közjogi, kulturális és gazdasági erejének fokozása maradt tehát meg elsődlegesnek és a politikai pártoknak az ez ellen való támadásokkal kell teljes politikai fegyverzettséggel küzdeni. A küzdelem azonban nemcsak szándékot követed, hanem a szándék kihívására alkalmas készség megteremtését is szükségek. Nem az a lényeg, hogy egy párt van-e vagy kettő, de az a lényeg, hogy a fegyver miként hatékonyabb. A spontán hirtelen fellángolás csak tűz, amelynek azonban a fizikai tételek szerint való alkalmazása szervezettséget, instrumentumot igényel. Ennék a fegyvernek kikovácsolása bizottsághoz tartozik, mert a nyílt diplomáciának is nem az a lényege, hogy minden tárgyalást a piacon folytat lé — ebből csak a lárma az, ami maradandó — hanem a megfontolt cselekvés. A baráti jobbot elfogadjuk. A pártvezetőséget és a párt végrehaj tóbizottságát összehívjuk és megnevezzük azokat a kiküldötteket, akik a magyar nemzeti párt által megjelölt bizottsággal megteremtik a lehetőségét annak, hogy az áldozatkész javaslatra hasonlóval feleljünk. Az országos keresztényszocialista párt, mely régi programjához híven az összetartást mindig helyesnek tartotta, erről soha le nem lépett és azt soha meg nem bontotta, mint azt az elmúlt tizenhét esztendő politikai pártfluktuációja is igazolja, ezért a tárgyalások fonalát felveszi, mert a pártot soha semmi más nem vezette, mint az, hogy az itt élő magyarság nemzeti jövendőjét minél biztosabban alapozza meg. Dr. Szüllő Géza Esterházy János
