Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-12 / 9. (3858.) szám

18

^RVC^MA&^ARHlRLag_____________________________________

______________ 1936 január 12, vasárnap.

A dunajeci repülő barát herbáriuma és receptkönyve

Egy érdekes kultúrtörténeti dokumentum

Késmárk, január. (A PMH munkatársától.) A Dunajec mellett, közvetlen a szepességi lengyel határon áll a Vörös Kolostor romja. Ebben a kolostorban élt a 18. század elején Fráter Cyprián, akiről az a szájhagyomány járja, hogy ő volt az első középeurópai vitorlásrepülő. Szárnyakat készített és azokkal a Koronahegyről lerepült a Dunajecre. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem — állítólag — masinát is épített .magának és ezzel a szerkezettel elrepült a Magas Tátrába, a Halastóig. Ha ez igaz, akkor sikerült neki légvonalban 40 kilométeres repülőutat megtennie. Tény az, hogy a repülő barát körül a Szepességen egész legendakor támadt és történeti tudomás, hogy a nyitrai püspök — akihez Cypriánus fráter Istenellenes repülései miatt panasszal fordultak — elrendelte, hogy Cyprián repülőszerkezetét nyilvánosan el kell égetni. Ez az autodafé Szepes- béla vagy Rozsnyó piacán — hogy melyikben a két város közül, az vitás — meg is történt.

Ettől szerzetestől származik az a herbárium, amelyet a poprádi kárpátegyesületi muzeum őriz és amely egyike a legérdekesebb kultúrtörténeti dokumentumoknak. A herbárium egy barna bőrbe kötött hatalmas fóliáns. Úgy az első rész, amely 272 beragasztott növényt tartalmaz, mint a második rész, amely az orvostudomány akkori állásáról nyújt érdekes fölvilá- gositásokat, a legmesszebbmenő figyelmet érdemli. Az előlapon a következő mondat tűnik szemünkbe: Theologis animam subjecit lapsus

Adami, corpus medicis et bona juridicis. (Ádám bűnbeesése adta a theológusoknak a lelket, az orvosoknak a testet és a jogászoknak a földi javakat.)

Az első oldalon ezt írja Cypriánus:

Tria sünt vera quae fari unt Cyprianum Here. í-mum est durum, quia sdo me moriturum.

2- műm plango, quia morior et nescio quando?

3- tium autera flebo, quia nescio ubi manebo.

(Három dolog indítja Cypriánt sírásra: 1. kegyetlen dolog, mert tudom, hogy meg fogok halni, 2. panaszkodom, mert meghalok és nem tudom, mikor? 3. sírok, mert nem tudom, hol fogok maradni.)

Ugyanazon az oldalon két német vers van, az első igy hangzik:

Weder Kraut noch Würtz was helfen kan Weer Gott nicht ruft vöm Herzen an Wo Gott nicht Hülft und die Natúr So ist umbsonst mit aller Cur.

(Sem fü, sem fűszer nem használ annak, aki szívből nem folyamodik Istenhez. Ahol Isten nem segit és a természet, ott hiába minden kúra.)

A másik vers a következő:

VVeil Tádéin ldchter ist, als etwas besser ma[chen

Und jeder Corrdon die Menschen will ausla[chen

So kannst du Kind dér Nacht, ich merne Mo[mus dich

Auch tadeln wie du willst und schnarchen wi[der mich

So láng es dir gefállt, ich láss es gern geschehen Wedl solches oft von dir gehört wird und ge[sehen.

Du thust nichts sonderliches, nichts, dass mán

[sagen kann

Du habest deine Kunst und Wedsheit dargethan Wer sich von seinen Thun will darum lassen

[wenden

Und wer dein Urtheil fürcht, wird v/enig Gutes

[vollenden

Ich thue, was ich kann, du tadle was du willst Dein Urtheil weisz ich doch bei Christen wenig

[gilt.

A címlapot Cypriánusnak egy névtelen barátja készítette és itt Cypriánust szépen csengő versek alakjában mint erényes, jámbor tudóst, természetbúvárt, alchimistát, orvost, botanikust, tűzmestert, asztalost, csillagászt, tükörkészitőt, festőt és általában mint ezermestert jellemzi. A címlap két oldalán epv-egy piramis áll. A baloldali talapzatán ez a fölirás:

Ducit ad astra

Vivit poat funera virtus.

(Az erény az egekbe visz és a halál után is él.) A másik fölirás:

Hanc tata seeuada merentis Hanc prosint alma srientia rerum.

(Ezt a piramist egy érdemes férfiúnak jó szerencséje és a magas tudomány emelte.^

‘Végül a kettő alatt ez a mondás áll: Aequali robore certant. (Egyenlő erőkkel harcolunk.)

A könyv első része egy 97 lapból álló herbárium, amely 272 préselt növényt foglal magában, mintegy 80 növény a Magas Tátra flórájához tartozik, a lelethely csak egynéhánynál van megjegyezve. A növények elnevezései latin, görög, német, magyar és szlovák nyelven vannak föltüntetve. Némelyik növénynél érdekes megjegyzéseket irt föl Cypriánus. így például a hatodik oldalon az egyik növénynél:

Wer weder Tag noch nacht ruhe hatte in seinem Haupt, u. allzeit gern Bej Frauen were: dér Trag solche Blum Bej sich, sein Fantasy u. Böser will wird verwandelt inl gutten und dirimet wie hier dasz Obige wie- dér allé Zauberey.

A 27-ik oldalon:

Jesuxti wurtz zeuget das ganze Alphabet, ist berümbt vor Zauberey, zu seinerzrit gcgra- ben, Machen dic Goldmacher u. Geldsucher viel Narretej Hiermit, ausz dem einzigel stán- gel, wachst in Joannii Nacht ein Blum u. Sámen darausz Pressén Sie Blutt.

A 33-ik oldalon:

Calta vulgáris so einfáltig mán glaubet die Pauemweiber zu seyn, so betrüge Sie doch die Weiseu u. Ferben wrisse Putcer gelb.

A növények elnevezése nem felel meg semmiféle tudományos rendszernek, mert bár a herbáriumot 1764-ben fejezte be Cypriánus barát, mégse valószínű, hogy az akkori közlekedési viszonyok mellett ismeretes lett volna előtte a nagy svéd természettudósnak, Lineének híres sexualrendszere és 1735-ben nyilvánosságra hozott Philosophia botanicája, amellyel a növény- ismeretek akkori zűrzavarában rendet teremtett. Ezért Cypriánus herbáriumában a különböző elnevezések nagy egyvelegét találjuk, de a herbárium mégis értékes és mutatja a rendszerre való törekvést is. Sok növényt használatuk, az emberi szervezetre való behatásuk és a bennük rejlő gyógyerejük miatt külön kiemel, igy a choldumról szószerfnt írja:

A hagymája pestis ellen használ és a hagymája és a magva valóban irtja a tetüt, amit abban az időben, amikor a Szepességet pestisjárványok sújtották, igen jó volt tudni.

A herbárium után következik a receptkönyv, amelynek Cypriánus ezt a címet adta:

Anhang edniger Regei: Wasz? Natürlich. Wiss ein Medicu® zu Wüssen nöthig.

Néhány szabály, melyet az orvosnak tudnia kell. Különösen két dologra fekteti Cypriánus a fősulyt; az érverésre és a vizeletre. Felel arra a kérdésre, mi a vizelet, hogyan és mit kell belőle következtetni, szabályokat állít föl a vizelet elemzésére, amelyet színe után Ítél meg. Erre nézve azt mondja, hogy két főszine van: fehér és zöldessárga, de van fekete szine is és ezeknek több változata van, amelyeket a betegség jelenségeinél pontosan figyelembe kell venni. Az érverésről ezeket mondja:

Az érverés valóságos hírnök.

Azért szükséges, hogy minden orvos különös gondot fordítson az érverés különféleségének meghatározására, Az érverés változása sok körülménytől függ, forró komplexiókban erős és gyors, ellenben hidegben kevés és lassú, férfiaknál erősebb, mint a nőknél, de lassúbb és véknyabb. Változást szenved az étel és ital és más hasonló dolgok befolyása által.

A diagnózisról igy ir; Hogy az ember betegségét fölismerjük, ahhoz sok kell. Mert nem csak egy jelenséget kell figyelembe vennünk, hanem a legtöbbet, amelyet csak észlelhetünk és azután valamennyit egybe kell vetnünk. Ha azonban mindmegannyi egybehangzik és egy betegségre mutat, úgy nyugodtak lehetünk és annál biztosabban foghatunk a gyógyításhoz.

Érdekes az a figyelmeztetése, hogy az orvos, mielőtt a beteghez hozzányúl, jól és alaposan mossa meg szappanosvizben a kezét.

Aztán azt mondja: Ha már tudjuk a test gyengeségét és betegségét, akkor az étrendre figyelmet kell fordítanunk. Erre nézve szükséges kezelés közben három dologra figyelemmel lenni:

1. qualitas, milyen ételt adjunk a betegnek, 2. quantitas, mennyit lehet neki adni, 3. utendi modus, mikor és milyen gyakran adhatunk a betegnek ételt. Erre

diéta-előírások

következnek és utasítások, miként kell az étkezést a betegség neméhez és lefolyásához alkalmazni. Végül azt Írja erre vonatkozólag: Ha

pedig valaki beteg volt és ismét valamivel jobban lett és aztán nagy mohósággal eszik, de amellett nem testese.dik, úgy az bizonyos jel arra nézve, hogy rövid idő múlva előbbi betegségébe fog visszaesni és hogy a természet törvénye miatt lakolnia kell.

Cypriánus több esetet hoz föl, kit milyen betegség ellen gyógyított. Bevezetésül írja: Még

néhány ex praxi observationes medicas akarok hozzáfűzni, mert különben azt mondanák az utódok, hogy hazudtam.

Egy veszettségbe esett beteget érvágással gyógyított. Miután ez nem használt mindjárt, vesi.-atioriákat alkalmazott és újból eret vágott rajta. Mindig elegendő vért vesztvén, írja, igy feküdt 9 nap és 10 éjjel minden étel és ital nélkül, aztán tápláló levessel jóltartottam. — Egy asszony kezelését, akinek orbánca volt, igy írja le: Száraz borogatásokat, hamuval, korpával és kámforral töltött zsákocskát alkalmaztam és egy jó dosis mannát adtam a betegnek. Hogy szomjúságát oltsam, árpalevet csináltam neki, a láz engedett, az orbánc elmúlt. — Egy paroxizmus- ba esett beteg gyógyítását is leírja: Szédülés, fejfájás, ételektől való undor bántotta. Lábain eret vágott és egy tojássárgájából készített al- lövettel gyógyította. — Az egyik leirt betegségi esenél megtudjuk, hogy Cyprián az aranyVizsziutes: 1. A nemzetgyűlés évről-évre megismétlődő eseménye. 16. Nagy japán kikötő. 17. Égési termék. 18.Hus- vagy kenyérszelet. 19. Az orr tréfás neve. 21. Magyarország legmagasabb csúcsa. 22. Dorong. 23. Kettős nevű magyar író nevének első fele. 26. Gyom, dudva. 27. Orrdaganat. 28. Príma rövidítve. 29. Lutri nyeremény. 30, Észt kikötőváros a Finn-öböl partján. 32. A samarium vegyjele. 33. Kártyajáték. 34. Tata német neve. 36. Igeképző. 38. Végzet. 40. Bécsi sportegylet. 43. Időmutató. 45. Takar, borit. 46. Wallace meg is filmesitett exótikue regénye. 47. Az ablakos használja. 49. Szegecs. 50. Kutya. 51. írószer. 52. Török kard-szerű fegyver, 54. Lábaival végzi az ember. 56. Tanács — németül. 57. Ilyen jog is van. 58. Fűszer. 61. Igekötő. 62. Paróka. 64. Mosnak benne, 65. Gépkocsi-márka. 67. Iszony, borzalom — németül. 68. A mérés eredménye, 39. Z- T. 70. Zár. 72. Erdei gyümölcs. 74. Jde megy a gőzös a népdal szerint. 76. Lajos becézve. 77. Vallásrövidités. 79. Gondol, vél •— angolul, 80. A crewonai hegedűs. 81/a, A nap hatása a termésre. 83. A francia katona neve a világháborúban. 84. Népdal.

Függőleges: 1. A sportember napi trénhigje. 2. A délutáni tea időpontja. 3. Tág, bő. 4. Wagner- opera hőse. 5. S. U, 6, G. S. 7. Nem lát. 8. Nem kell több! 9. Csinos, szemrevaló. 10. írásjel 11. Ige végződés. 12. Kőműves dolga. 13. Az jrou régi neve. 14- Kiváló francia úszó. 15. Közmondás. 20. Ezüstszínű öntvény idegen neve. 2-4. Görög mitológiai alak. 25. Leáuyunoka — németül, 27, Palihoz hasonló fogalom. 31, Nevetgél. 31. ötlet, idea. 35. Haragos, lehangolt. 37. Kísérleti verseny. 89. Német betű, 41. Vallásrövidités. 12. Nyílás a falban. 44. Roham. 16. A levél (nem fa) része. 48. Tudomány. 10. Delibe* balettkompoziciója. 30. Európai nép, 53. A gépekkel készült áru, 54. Fájdalmas feb kiáltás. 55. Kimázol. 58. A mesebeli boszorkány jelzője. 59. Letesz, lehelyez. 60. Kémiai elem. 63^

ér ellen enyhitő és hajtó pilulát talált ki A honorárium

tekintetében ezt Írja: Ezek mind becsületesen fizettek és gyermekeik mai nap is hálát mondanak gondos fáradozásaimért, a bort, amelyet megittam, nem számították föl. Végül arra £i- /elmczteti az embereket, hogyan kell az orvost szeretni . és tisztelni. Már bölcs Sirach könyvében olvashatjuk — írja —, hogy a mindenség teremtője és a királyok királya, maga az Ur teremtette 'a gyógyszereket és rendelte el azoknak használatát, midőn mondja:

Tiszteld az orvost kellő megbecsüléssel, hogy szükség idején melletted legyen, mert az Lír teremtette őt és királyok tisztelik őt.

Az ovost művészié fölemeli és naggyá teszi. És hogy ez a tisztelet mennyire szükséges, arra nézve följegyzi egyik betegéről: Kezdettől fogva minden holdtöltekor dühöngött és minden hónapban kétszer eret kellett vágni rajta és merészelt engem megkötözni és négyszeres kötéllel verni. Fölemlíti, hogy hány kitűnő orvos volt az embereknek jótevője, úgyhogy egyáltalában nem lehet helyeselni, ha az orvosi kart üldözik és ócsárolják.

A dunajeci repülő barát herbáriuma és receptkönyve kultúrtörténeti jelentőséggel biró nagy kincse a poprádi múzeumnak.

Ünnep, 68. Floridai fürdőhely. 67. Magyar festőművész. 69. Faredőny. 71. Az üveg német neve. 73. Testrész. 75. Idő — németül. 78. Borit, takar. 81. Állati hang. 82. Francia folyóirat. 83. Búcsúszó.

*

December 29-i számunkban megjelent 36, számú keresztrejtvény helyes megfejtése: 2, Berliner Ta- geblatt. 11, Erdélyi fatányéros. 17. Farkasordiló hideg. 72. Csak egv amire kérem . . .

36. számú keresztrejtvényünket 299 beküldő közül 142-en fejtették meg hibátlanul, A megej'ett sorsolás alapján e heti könyvjutalmunkat, Nagy Endre „Hajnali beszélgetések Lukits MilossaF* e. miivét Deési Sándor ref. lelkész (Gicze) kapta.

A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztreít vénysze ívé n ye

A 2 számú rejtvényt megfejtette:

(név és pontos cint) 3

Dr. NEMÉNY VILMOS.

KERESZTREJTVÉNY

2. szám. — Megfejtési határidő: Január 21.

Beküldendő a négy hosszú sor megfejtése. ¥ * ¥

%

r