Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-12 / 9. (3858.) szám

Prága, január U. A budapesti Franklin Társulat szlovenszkói sorozatában jelent meg Tarnál Mihály regénye, amelynek szűkített alakjával már találkoztunk a Ma* gyár írásban. Akkor a regénynek mintegy a fele jelent meg olymódon, hogy egyes ré* szék kihagyásával a mese kerek egész kér pét nyertük. Az uj kiadás sok vonatkozás­ban gazdag tartalommal bővült és tulajdon* képpen csak ebből a kiadásból ítélhetjük meg Tamás Mihály legújabb könyvét, Két part közt fut a viz: Magyarorszag és Csehszlovákia közt Az államfordulat után itt maradt magyar emberek lelkét és mindennapi életét, történelmi sorsát této* vázasát, riadt mozdulatait, dacos nekijen* dülését alakítja Tamás. Mihály ebben a könyvében. Kataklizmás napok voltak ezek, lélekromboló, de egyben léleképitp órák és percek, amikor remegésből és alak­zatból, dacból és bátorságból formálódott az uj adottságok által determinált uj élet, A két part kpzött futó vi? tnitsenj tűd er* ről, lankás dombokon verőfényben érő mii* lió szőlőfürt nem veszi tudomásul a váltó* zást: a természet hallgat. Szinte percek alatt tört rá az emberekre az a tudat, hogy uj világ van indulóban. És ezeket az embereket rajzolja meg Tamás Mihály. Nehéz feladat volt, amibe belefo­gott, nemcsak azért, mert a napi politika éppúgy belejátszik az egyéni sorsokba, mint a „magas politika" és nincs olyan tárgyila­gosság. amely tisztán szemlélhetné ma, ami akkor történt, Hosszú időnek kell még el* múlnia, Hogy ez a történelem tükrében meg* történhessen. Tamás Mihály bátran birkózott a nehéz feladattal és nagy Írói készségének latba- vetésével elérte azt, hogy az ő tolióból született meg az első csehszlovákiai ma­gyar kisebbségi regény, amely rövid kétszáz oldalon és hiányosan bár, de be­pillantást enged abba, hogyan alakult ki lassan a két ország egymás melletti uj élete. A regénynek nagy előnye, hogy számos (•) Díszelőadás less Huba? Jenő „Anna Karén!- ná“-jának bécsi bemutatója. Bécsből jelentik: We|n- gartner Félix, a bécsi állami opera világhírű Igaz­gatója, aki jelenleg Londonban dirigál, február 9-re tűzte ki Hubay Jenő „Anna Karenma“ eimü operájának bécsi bemutatóját. A bemutató rendkí­vül ünnepélyes keretek közölt fog megtörténni. Hu- hay operáját maga Weingartner vezényli, a női fő­szerepet Németh Mária, a férfi főszerepet pedig Jerger. a világhírű tenorieta énekli. A magyar mester jelen lesz a bemutatón, amelyre bejelen­tette megjelenését a milánói Scala és a római Teatro Reale igazgatója, valamint számos külföldi zenei nagyság is. (*) Kis művészeti és filmhirek. Tamási Árun „Az énekesmadár" cimü székely mesejátékét Anto- nio Widmar olaszra fordította és Rómában is szín­re kerül. — Molnár Ferenc Nizzában Írja uj da­rabját. — Giraud francia iró Tolsztoj „Karenma Anna“ cimü regényéből színdarabot irt, amelyet a bécsi Burgszinház februárban bemutat. — Korda Sándor három film főszerepére kötötte le Charles Laughtont, aki sorra eljátszó nála a Cyrano de Ber- geracot, I. Claiidiue és Randlors szerepét, amely utóbbi szerep a délafrikai gyémántláz légköréből van véve. Korda a Hamlet megfilmesítésének ter­vével is foglalkozik, amelynek főszerepét Róbert Donat fogja játszani, — Dán művészeti kiállítás nyilt meg Budapesten, amely a dán művészet fej­lődésének teljes tökre. A dán király nagyertékü mügyüjteményének legszebb darabjait Budapestre küldötte. — A „Cirkuszhercegnö^-t Bécsben föl- ujitották és a primadonna szerepben Karácsonyi Ili magyar színésznő mutatkozott be az osztrák kö­zönségnek és nagy sikert aratott. — A francia rá- diótársasóg a francia gyarmatokra három rövidbul- lánnhosszíj állomás segítségével hétnyelvű rád'ó- hirszolgálatot ad le naponta. A híreket francia, apgol, olasz, spanyol, portugál, német és arab nyelven adják la. (*) Gerhardt Haijptnvann a budapesti Nem­zeti Színházban. Budapestről jelentik: A Nepi'^etj Színház szinrehozza Gerhardt Haup't- mann „Éa Piippa táncol" cimü hires fszimmü- vét, a társulat legfiatalabb tagjainak elő­adásában, A darab kiaórözenójót farkas Fe­renc irta. alakja végesvégig valóságos ember, akik élnek és lélegsenek és akiknek a* iró nem ad a szájukba szavakat, hogy a maga vé* leményét mondja ej a dolgokról, hanem akiket úgy beszéltet, ahogyan abban a meg­riadt időben mint megbolygatott hangya­boly valóban minden valószínűség szerint beszéltek, Emberábrázolás a javából ez a keménytollu irás, amely oly kevéssé, lágyul el, mint főszereplője. Bodák Iván. a szlo­vák-magyar fiatalember, az, aki nem ismer megalkuvást és tisztán lát, akár a jövője* ről, akár az életéről van szó. Nem irt régi mintára olyan regényt, amelyben csupa an­gyal és ördög szerepel, az „ellenség" nála nem az önmagáért való rossz és a „barát" nem a? önmagáért való jó, Emberek mind, emberi tulajdonságokkal és Tamás Mihály még azt is tudja, hogy mindent megérteni annyit tesz, mint mindent megbocsátani. Vibráló légkör, ágáló emberek, politikai áramlatok és két part közt futó viz mejlett egy fiatalember áll a történés középpontié* bán, aki súlyosan küzd mérnöki oklevélé* ért: a jövőért. A föld megremeg a lábai alatt, de ugyanakkor megtalálja azt az asz- szonyt, aki szeret és akit társául választ ás amikor a futó viz hullámai majdnem élőn* tik a határokat, utolsó akaratmegfeszités- sel megszerzi az oklevelet és vele a jövőt é§ ugyanakkor tudja meg, hogy gyereke fog születni a szeretett asszonytól: a jövő Nem lát a jövőbe, nem firtatja, mi lesz a remegő földdel, nem kérdez és nem átko- zódik. hanem dolgozik. Rájött a legna­gyobb bölcsességre, arra, hogy a jövő min­den egyéni élet számára más és más és mégis egy és ugyanaz, Ezzel a perspektíva* akkorddal végződik Tamás könyve, A re­gény struktúrája és technikája a vérbeli, nagytehetségü iró kezére vall. Stílusa egy­szerű. vonalvezetése biztos és egyéni. A Franklin Társulat, amely a szloven- szkói magyar Írók sorozatának már máso­dik kiadását nyomja, szép kiállításban hoz­ta ki Tamás regényét. NEUBAUER FAL. (*) Magyar Kató budapesti sikerei, Buda­pestről jelentik: Beszámoltunk annak idején arról, hogy az eperjesi származásai Magyar Kató verskötetének mily őszinte, meleg sike­re volt a magyarországi sajtóban. A nagy- tehetségű költőnő és ujságirónő azóta Is szép sikereket aratott a legnagyobb magyar napi­lapokban érdekes és színes cikkeivel (többek között útleírásaival). Az előadóasztaloknál is gyakran szerepel, Igiy a budapesti La Fon­taimé Társaságnak a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Manzoni-emlékünnepén Magyar Kató előadást tartott Manzoni Himnu­szairól és felolvasta Manzoni Pünkösd cimü himnuszának magyar fordítását. Magyar Ka­tóé az érdem, hogy ő fordította le elsőnek magyarra ezt a rendkívül nehéz verset, ügy a versfordításnak, mint a felolvasásnak me­leg visszhangja volt. Legújabban a budapesti rádió hallgatóinak szerzett Magyar Kató él­vezetes félórát „Istamibuli mozaikok" cimü felolvasásával. A színes, eredeti „helyszíni közvetítést" Magyar Kató szlovenszkói tisz­telői is nagy érdeklődéssel hallgatták, (•) Filmbank alakul Bécsben. A „Bécsi Gazda­sági Hét" szaklap utotső számában annak a film­banknak az üzletvezetésével és feladataival fog­lalkozik, amelyet most állítanak fői Bécsben, A szükségelt tőkét már föllhajtották és most csak ar­ról van szó, hogy az állam miképpen fog felügyele­tet. gyakorolni a bank működésére, amely az osz­trák filmiparban valószínűleg igen jelentős szere­pet fog játszani. (*) Filpi és politika: néni forgatják Werfel film­jét, Az amerikai filmgyárak elővigyázatosak. Ami­óta egy Marleue Dietrich-film kihívta az erkölcsi kritika ellenszenvét, azóta nagyon meggondolják, mielőtt egy film gyártásához hozzáfognak. Minde­nekelőtt kikérik ama országok kormányainak a vé­leményét, ahol a filmek története játszik. A Metró- gyár legutóbb megvásárolta Franz Werfel híres re­gényének az „Mijea Dagh negyven napjakjának a filmjogát, de jnivel a töröli kormány óvást emelt ez öllen a film ellep, amely az örmény tragédiával foglalkozik, a- Metró-gyár elhatározta, hogy Werfel filmjét nem forgatja, Nagy zenészek és színészek < a próbákon Devrient Lajoshoz, a legnagyobb német drámai színészhez egyszer beállított egy kis- tehetségű szininövendék és arra kérte, Hogy juttasson neki egy nagy szerepet, Devrient a szinmövendéket délutánra berendelte a kulisszák mögé a főpróbára. Igen, de a szerepem inditószava? ... — kérdezte 3 színinövendék. — Csak jöjj oda, igen jelentős szerephez foglak juttatni. így is történt és a fiatalember izgatottan várt a kulisszák mögött. Lepergett az első, a második, majd a harmadik fölvonás s nem történt semmi. A darab végén a törtető szí­nész megkérdezte Devrientől, hogy mit je­lentsen ez? <— Nos, fiacskám, — mondotta Devrient — nem hallottad nagy drámai színésznőn­ket felkiáltani; Megyek az elnökhöz! Lá­tod, az elnök te voltál. * Mikor Weber, a német romantikus zene megalapítója az „Oberon" első próbáját di­rigálta, igy szólt egy tenoristához, aki Hüon Szerepét énekelte: —' Nagyon sajnálom, hogy annyi fárad­ságot vesz magának ,,. 0, nagyon szerencsés vagyok, hogy ennyire elismer, mester ,.. «—< szabadkozott 3 tenorista. . hogy ennyi fáradságot vesz magá­nak olyan kottákat énekelni, amelyek nin­csenek a partitúrában — fejezte be Weber, * Wagner Richárd egy barátja kérésére egy pozaunistát fogadott fel, aki még kez­dő volt. Az első próbánál a jeles színész nem kezdte meg a szólóját azon a helyen, amely ki volt jelölve. Wagner lekopogta a zenekart és újra kezdte. Másodszor ugyan­ez a jelenet játszódott le, harmadszor a fú­vós megint elmulasztotta a szólót és ekkor Wagner torkaszakadtából rábömbölt: — Az ördögbe, ha már kezdő, miért nem kezdi idejében?! * A bécsi Operaházban történt. Mahler Gusztáv vezényelt. A fúvósok tulerősen ját* szottak. Mahler lekopogott és újra vezé­nyelt. A fúvósok még mindig fortéztak. Mahler megint lekopogta a zenekart. Ez igy ment egy darabig, mig végül a fúvósok megunták és összebeszéltek, hogy a partitú­ra eme helyén egyáltalában nem fognak ját­szani. Mikor ez a hely elkövetkezett, be­szüntették a fuvást, Mahler azonban tovább dirigált és a boldogságtól sugárzó arccal igy szólt: — Most már igen szépen hangzik, csak még egy árnyalattal halkabban kérném. * Wagner Richárd Königsbergben vezé­nyelte az Operaházat. Ideges volt és ezért olyan gorombaságokat vagdosott az éneke­sek és énekesnők fejéhez, hogy végül is egyesek megsértődtek. Egy alkalommal bor­zasztó goromba volt egy énekesnővel szem­ben, úgy hogy az énekesnő sírva fakadt és miközben kirohant a szinpadról, kijelen­tette: — Amig nem fog tisztességesebben visel­kedni, nem jövök többet vissza! Wagner dühösen utána kiáltott: — Akkor mindjárt végleg kint maradhat! * Bülow, a legnagyobb német dirigens 1866-ban távozott Münchenből és helyét Lachnernek, az uj dirigensnek adta át. A nyilvános főpróbánál az uj ember hatalmas sikert aratott. Lachner kötekedően és a di­csőségtől hízva megkérdezte a világhírű Bülowot: — Nos, főzeneigazgató ur, mit szól eh­hez? *— Bülow kedélyeskedve válaszolt: — Tudja, Lachner ur, harminc évig ve­sződtem ezzel a társasággal, hogy végre is rendes zenekart csináljak belőlük. Szomorú dolog lenne, ha már első dirigálása alkal­mával fölborítaná a zenekart, elvégre any- nyira kiképeztem, hogy kibír valamicskét, még magát is. (*) Magyar újságírók Liszt-hangversenye. Budapestről jelen tik: A magyar újságírók a budapesti Operaháziban február 3-án nagy­szabású Liszt-hangversenyt rendeznek, ame­lyet Herczeg Ferenc prológusa vezet be. A műsor első száma a Tasso szimfónikns költe­mény, amelyet Dohnányi Ernő vezényletével 3 filharmóniai zenekar ad elő. Bartók Béla „Haláltánc“-át játszák ezután, majd Stefániái Imre Liszt A-dur zongoraversenyét játsza zenekari kísérettel. Bátiky Anna és Svéd Sán­dor Liszt-dalokat énekel. (*) Fehér Artúr szavalóestje Nyitrán. Nyitral munikaitáreuink jelenti: Fehér Artúr, a kitűnő elöadóinüv’éez, a budapesti Vígszínház volt tag- a, január 14-én Nyitrán lép fel. Fehér Artúr íedvenoe a myitirai közönségnek és előadóestje iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. (*) Uj magyar férfikarok. Az „ApolLo" ma­gyar férfikarok antológiái gyűjteménye most hozta ki harminckilencedik évfolyamának januári számát. A gazdag füzet Liszt müveket hoz nyilvánosságra, amelyek ©didiig kevéssé voltak ismeretesek. Ezenkívül érdekes uj ma­gyar férfikarokat jelentet meg az „Apoiío". Az antológia ezzel a számával harmadfélezer férfikari szerzeménnyel llátja el a magyair dalosegyesületeket. (*) Prágai filmbemutatók. „Az eszkimó1*. Rö­viddel ezelőtt a hires Lederert láttuk egy nagy amerikai filmben, amelyben egy eszkimó szerelmi tragédiáját mutatta be. Ami ebben a filmben, nem volt szavahihető, az ebben az uj eszkimó­filmben komoly, Szomorú és izgató grönlandi film ez, amelyet egy északsarki expedíció tizenhét hó­napja alatt forgattak. Nem csinálnak belőle kul- turfiknet, hanem realisztikus drámát, amely be* pillantást enged az eszkimók életébe és sorsába. Az együttes egytől-egyig kiváló alakítást nyújt, az egyes eszkimó-típusok, a kis falvak, a rop­pant jéghegyek, a mostoha természettel való küzdelem nagy hatással vap az emberre és bemu­tatja azt a világot, amelyről oly keveset tudunk. Az itt látott képek soha többet nem mosódnak el az emlékezetben, teli vannak fantasztikus ál­latokkal, rohanó erdőkkel, tengerrel és fehér sí­kokkal. A film emberi epizódja nem szentimen­tális és drámai mag rejtőzik benne. A filmnek igen nagy sikere volt. — „Bécs, álmaim városa.* Egy állítólag szép amerikai hölgy koktélt akar inni egy híres jazzmuzsikussal, de e célból egy gőzösre kellene mennie, amely egy óra múlva Európába hajózik. Liáné Haid (a szép amerikai hölgy) elmegy a hajóra, megissza a kuktáit és közben áthajózik Európába. így indul a mese, amely Bécsben folytatódik és Bécs természetesen az „álmok városa." Ezen a szomorúságon és gics- esen csak Slezák menti át az embert. — „Szép do­log szerelmesnek lenni.* A szerelmes címnek meg­felel a hangosfilm-operett kedves tartalma, amely­hez jó zenét irt két fémjelzett bécsi slágerkom- ponista. Egy színházi munkás karriert csinál és hőstenor lesz. A színész jól játsza a szerepét, az együttes olajozottan működik. (*) Villát kapott a tolvajból lett hires szovjet- regényíró. Moszkvából Írják: Gorkij városa, ame­lyet régebben Nisnij Novgorodnak neveztek, az orosz irók lakhelye. Ott telepítette le őket a szov­jet. Most a rövid idő alatt nagy népszerűségre vergődött Avdiejenko regényíró a helybeli kom­munista pártvezetőség ajánlatára a várostól villát kapott, hogy ott telepedjék meg fiatal feleségével. Avdiejenko még nem is olyan nagyon régen egy tolvajbandának a vezetője volt, amely Moszkva külvárosaiban garázdálkodott. Letartóztatták, fog­ságbüntetésre Ítélték, de feltűnő intelligenciája, és jó magaviseleté jutalmazására szabadon enged­ték és hozzásegítették, hogy egy gépgyárban al­kalmazást találjon. Szabad óráiban regényt irt, amelyben a saját élettörténetét festette meg és ez a regénye hallatlan sikert ért el. Eddig több mint egymillió pétdányszámban fogyott el 6 írójának szép jövedelmet hajtott. Avdiejenko beleszeretett egy moszkvai színésznőbe, akit még gyárimunkás korában ismert meg és ezt a színésznőt tette meg regényének hősnőjévé. A szerelmet házassággal pecsélték meg és az ifjú pár most Gorkijban fog megtelepedni A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Vasárnap délután: Aki mer, az nyer! Vasárnap este: Katz bácsi. Hétfő: 120-as tempó. Kedd: 120-as tempó. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Vaeá.map délután: Én és a kisöcsém. este: Aki mer, az nyer. Hétfő: Nápolyi kaland. Kedd: Nagy szerelem. Szerda: Történnek még csodák. Csütörtök: Történnek még csodák. A KASSAJ CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA* MAZURKA (Poia Negrivel.) A KASSAJ TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A HERCEGNŐ ÉS SZABÓJA (Ohevaláer és Jeanette MacDonald.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁ R O SI: Péntek—szombat—vasárnap, jan. 10—12-én; Baskircsev Mária szerelme. Hétfő—kedd—szerda, jan. 13—15-én: Viva Villa. BIO R A DIO: Péntek—szombat—vasárnanp: Az első csók, Hétfő—kedd: Dick Turpln* SzmHÁz-KönWKabTORA.. Tamás Mihály: „Két part közt lut a viz“ (Franklin Társulat kiadása, Budapest) jMiato U viwtanp.____________________________________________________"PRAGAI/VVAGVARHIRLAH ________________________________________________r-

Next

/
Oldalképek
Tartalom