Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-01 / 1. (3850.) szám
wmmm Új évi számunk 14 oldal — Ara: 1.20 Xí Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapia Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12. II. emelek • Kiadóhivatal: Prága II.. Panská ultce 12, 111. emelet. • • TELEFON; 3 0 3-1 I. • • SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHft. ÚJÉVI BIZALOM Irtai r2 athó Pál A mérleg, amit a magyar kisebbség az elmúlt esztc, dobén felállíthat, nem annyira kedvezőtlen, mint régebben volt. Ó, anyagiakban nem gyarapodtunk s jogaink száma sem sokszorosodon meg, de erkölcsiekben mintha többünk volna s a sarokba lódított apró nemzetrészben mintha a belső regenerálódás egyelőre halvány és félénk tünetei mutatkoznának. 1933 és 1934 a megpróbáltatások éve volt, 1935-ben lélegzethez jutottunk. Két nagy belpolitikai esemény jelzi az évet: a májusi parlamenti választások és a decemberi elnökválasztás. Az elsőnél a magyarság derekasan megállta a helyét s az eredmény uj erőt, uj bizodalmát adhatott barátnak és fájdalmas csalódást jelenthetett ellenfélnek. Az elmúlt évek minden oldalról megindult támadása ellenére a magyarság kitartott pártjai mellett, nem bomlott kis és könnyen leverhető ellenséges csoportokra, mint a nagy megkisértők óhajtották s a szavazók bizalma a parlamentbe számos friss, fiatal erőt küldött, akik máris bebizonyították, hogy méltóképp sorakoznak az öregebbek mellé. A választási csatát fényesen megnyertük, ebben a tekintetben nem lehet kétség. Az év első hónapjai a választások élőké szitésével teltek el, a nyarat és az őszt a beszervezkedés, a tapogatózás, a parlamenti munka lehetőségeinek tanulmányozása töltötte ki. A decemberi elnökválasztáson elfoglalt magyar kisebbségi álláspont az intenziven megindult s a kisebbség reális adottságaival számoló politikai tevékenykedés első eredménye volt s méltán keltett feltűnést Szlovenszkószerte. A magyarság pártjai a spontánul adott ígéretek fejében támogatták BeneS elnökjelöltségét s lojálisán, — ,,lovagiasan“, mint a csehszlovák politikusok elismerték — bizalmat előlegeztek a remélt uj érának. Ezentúl senki a magyarok szemére nem vetheti, hogy mereven elzárkóztak az együttműködés elől. 1936 meg fogja mutatni, vájjon a nobilis gesztus megtermi-e gyümölcseit s a magyarság pártjainak készsége tényleg azokkal az erkölcsi, politikai és gazdasági eredményekkel jár-e vagy sem, amiket pozitív alapon remélni merészeltek. * A két kimagasló belpolitikai tett és elhatározás mellett örömmel figyelhetjük a kisebbségi lélekben történt fejlődést. Itt is két tengely köré csoportosíthatjuk az eseményeket. Az első a magyar kulturöntudat erőteljes ébredése és szervezkedése, a másik az ifjúság hatványozott erejű mozgolódása s e mozgalmaknak az eddigieknél gyakorlatibb, nemzetibb és kisebbségibb volta. 1933 és 1934 politikai krízisei megtanítottak arra, hogy az adott körülmények között a kisebbség csak úgy őrizheti meg kádereit és konzerválhatja erejét, ha fokozottabb mértékben kihasználja a magyar kultúrában levő szuggesztiv lehetőséget és a műveltségi propagandát az eddigieknél élénkebben beállítja a nemzetmentő faktorok közé. E sorok írója egyike volt az elsőknek, aki rámutatott a magyar kultúra varázsos hatására, az öntudatra ébresztő igazi nagy magyar műveltség erejére, amely két- és háromnyelvű területen is büszkén megőrzi a magyarságnak a magyar anyanyelvieket. A munka 1935-ben -— félig magától, félig a propagandától felpezsdítve — örvendetesen megindult. Soha ennyi magyar könyv nem jelent meg, mint mostanában, három-négy kiadó verseng a ^zlovenszkói magyar írásokért. Soha annyi kulturház nem létesült, mint ebben az évben. Soha annyi gondot nem fordítottak a nevelésre, mint legújabban, amit például a magyar tanitók pozsonyi Házának megnyitása s a református tanítóképző megszervezése jelez. Soha ennyi előadás, ünnep, szervezkedés nem történt. A SzMKE egyetlen év alatt többet végzett, mint előbb négy-öt év alatt. Kiépült, széles rétegeket bekapcsolt, együtt működött más kultúrintézményekkel s az érdeklődés soha nem volt akkora rendezései iránt, mint most. A szlovenszköi és kárpátaljai Rákóczi-ünnepek, az érsekujvári dalosünnep és töröknapok, a lévai és a nagyszőllősi gyöngyösbokréták, amely ünnepek tízezres magyar tömegeket mozgattak meg már, jelzik az uj érdeklődés megindulásának kimagasló pontjait. Forr, mozog, tervez, kritizál, jobbat és többet akar e kulturmentalitás s vitaiizmusa nagyobb és általánosabb a réginél. * A megindult mozgolódás szoros összefüggésben áll az ifjúság egyre határozottabb bekapcsolódási szándékával, amely néha mi Újabb politikai incidens a harctéren Diplomáciai bonyodalmakhoz vezethet az olasz repülők támadása egy abessziniai svéd kórház ellen Addis Abeba ki'enc svéd halottat lelent ' t A svéd konzul a helyszínére repült - Csend a harctereken Prága, december 31. A harctéri helyzetről nem érkezett bővebb jelentés. Az abesszin katonai műveletek Makale alatt tovább folynak, de egyelőre sem Addis Abeba, sem Róma nem jelentett eredményt. Az olasz repülőgépek több bombát dobtak egy abesszin szolgálatban álló svéd tábori kórházra és a bombák állítólag kilenc svéd állampolgárt megöltek. A jelentés nagy föl tűnést keltett Európában, főleg Svédországban és nem lehetetlen, hogy az incidensnek diplomáciai következményei lesznek* Az olaszok bombázlak egy svéd kórházat Addis Abeba, december 31. A fővárosba érkezett jelentések szerint az olasz repülőgépek hétfőp Dolotól 30 kilométerre bombákat dobtak a svéd vöröskereszt egyik kórházára. Dr. Fride HyPander svéd orvos a bombázás alkalmával könnyebben megsebesült. Stockholm, december 31. A svéd távirati iroda megerősíti az abessziniai svéd vöröskereszt kórházának bombázásáról szóló hirt. A kórház főorvosa súlyosan megsebesüli és az egyik kórházi repülőgépen Addis Abebába hozták. A harctéri hetyze? Addis Abeba, december 31. Az ideérkezett jelentések szerint az abessziniai hadi helyzetben lényeges változás történt. Az abesszinok fölénybe kerültek és a döntést Makale és Adua környékén akarják kierőszakolni, miután fölvcnul'ásukat befejezték. Makale veszélybe került. Ras Kassa csapatai délről ostromolják, Dedjaszmacs Kassa Sebhat keleten áll, mig Hajlu Kebbe- de Abbi Addit visszahódította. Akszum és Adua környékén ugyanez a helyzet, ahol Ras Ayalu csapatai a shirei hegyek között könnyen az olaszok háta mögé kerülhetnek és elfoglalhatják Akszumot és Aduát. E két város elscte az abesszinok szempontjából óriási erkölcsi sikert jelentene. Kilenc svéd pusztult el az abessziniai svéd tábori kórház bombázásánál í Addis Abeba, december 31. A svéd tábori kórház légi bombázásánál 32 ember meghalt, közöttük 9 svéd alattvaló. A hir vétele után a svéd konzul Addis Abebából azonnal a helyszínére röpült, hogy felülvizsgálja a helyzetet. Nem lehetetlen, hogy az eseménynek diplomáciai bonyodalmai lesznek. Az abesszinok azt jelentik, hogy az elmúlt napok harcaiban az északi fronton 23 olasz tiszt elesett. A veszteség mindkét oldalon számottevő volt. BadogUo hallgat Róma, december 31. A 84. számú harctéri jelentés szerint az eritreai és a szomáli fronton nem történt fontosabb esemény. Váratlanul meghalt koester párisi német nagykövet Paris, december 31. Roland Koester, párisi német nagykövet, rövid szenvedés után a párisi amerikai kórházban ma délelőtt meghalt. Hétfőn szállították a kórházba, miután néhány nap óta súlyos bronchi risben szenvedett és magas láza volt. A bronchitisből tüdőgyulladás fejlődött ki. Roland Koester 1882-ben született Mannheim- ban. Felesége a reichenbcrgi Theodor Liebieg textilnagyiparos leánya volt. Koester 1922 novemberétől 1925 júniusáig a prágai német követ- jégen teljesített szolgálatot, majd 1932 szeptemberében párisi nagykövetté nevezték ki.
