Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-05 / 278. (3830.) szám

10

'PRAGM-A\\G^AR-HIRLA1?

n

SZIDHÁ^Kön^KaLTORA

*

„Az emberi Széchenyit

nem eltitkolni, de megmutatni akartam" —

mondja Surányi Miklós, aki háromkötetes regényben megrajzolta a magyar mitológia fénykorát

Budapest, december 4. (Budapesti munkatársunktól.) Most jelent meg Surányi Miklósnak, a kiváló magyar írónak, aki történelmi regényeivel nagyszerű nevet vívott kii magának a magyar irodalomban, a régen beígért hatalmas Széchenyi-regénye. Három kötet ez a mü, amely valóságos eposza Széchenyi korának. Surányi hat évig dolgozott ezen a müvén, amely ezerkétszáz nyomtatott oldal terjedelmű. Most többen felkeresték és az iró a következőkben nyilatkozott művéről.

Regénnyé süriteitem az élet- anyagot és a történelmet

— Ha évi hallgatásom csak látszólag volt hallgatás — mondja Surányi Miklós — amint csali a föld rétegén mozgó ember számára csendes a föld mélye, ahol valójában szünet nélkül folyik az erők átalakulása. A kristály- képződéshez hasonló folyamat az iró hallgatása két müve között. Bennem már esztendők óta gomolyog az a rengeteg mondanivaló, amelyből Széchenyi-regényem lett. Előbb az anyagot kellett összehordanom, annak könyvtárra menő tömegéből megismernem és magamban ujjáaikotnom azt a nagyemlbert, akiről müvem szól. Ennek a hosszú folyamatnak csupán befejező és talán könnyebb része az a két esztendei munka, amivel írás közben regénnyé sűrítettem azt, ami addig szétszórt életanyag volt, politika és történelem.

— Nagy nehézségekkel kellett megküzde- mem, amelyek a műfajban rejlenek. Péterfy Jenő egyik esszéjében panaszkodik arról, hogy milyen nehéz Magyarországon történelmi regényt Írni. Az iró kezét konvenciók kötötték meg és sokáig előírták, hogy nagyjain- kat olyan attitűdben örökítsék meg az irók, amikor éppen emberfeletti dolgokat visznek véghez. Ez a nehézség kétszeresen tornyosult elém Széchenyinél, akinek alakja fogalommá és jelszóvá vált és vele kapcsolatban bizonyos előítéletek annyira megrögződtek, hogy velük alig lehet megküzdeni. Gátlások nélkül arra törekedtem, hogy a művész alkotó szabadságának teljes kifejezésével azt nyújtsam, ami a legteljesebben mutatja meg Széchenyiben az embert és a történelmi hűséghez is a legközelebb áll.

Széchenyi és Kossuth ellentéte olyan, mint tűz és viz

— Aki Széchenyiről regényt ir, annak akaratlanul is regényt kell Írnia a nagy ellentétről, Köss utóról.

Ennek a két nagyembernek személyes ellentéte valójában olyan, mint a tüze és a vize a kémia világában: egymásra való hatásukban ellentétek, de a természet nagy kiegyenlítő összhangjában mind a kettő nélkülözhetetlen eleme az életnek.

Nem titkolhattam el azt, hogyan látja Széchenyi Kossuthot, aki fiatal szerkesztő és kezdő politikus volt még, amikor szembekerült Széchenyivel. Többször megdöbbentem Írás közben azon, mit fog szólni az olva.só, aki inkább Kossuth, mint Széchenyi pártján áll. Erőszakos koncentrációra volt szükségem, mig megnyugtattam magam afelől, hogy mindnyájan úgy szerethetünk, ahogy tőlünk telik. Ezt hősömtől a regényben sem lehet megtagadni. Kossuth az emigrációban lett azzá a nagysággá, aminek most látjuk. Viszont regényt úgy Írni nem lehet, hogy az ember valamelyik mondás után tett csillaggal figyelmeztesse az olvasót, hogy Kossuth a regény idején még csak harmincnyolc éves és majd csak tiz év múlva lesz az a nagy Kossuth, akinek ma ismerjük.

Paradox politikai problémák teszik naggyá Széchenyi alak át

— írtam egy Széchenyi-tanulmányt és ebben céloztam azokra a paradox problémákra amelyek nélkül Széchenyi alakja elképzelhetetlen. Éppen ezek a problémák teszik Széchenyi alakját nagyon emberivé és alkalmassá arra, hogy minden monumentalitása mellett egy regénynek izgalóan érdekes hőse lehessen.

Széchenyi néha gyűlöli, néha imádja a népet. Működésének kezdetén ellensége a magyar alkotmánynak, működésének második felében pedig makacsabbiií védi az alkotmányt, mint a legkonzervatívabb táblabiró.

Az emberek a történelmi alakot bronzba öntve látják: egységesnek, vál tozh a tat la n nak,

következetesnek, mintha teljes fegyverzettel ugrott volna ki Zeus koponyájából. Széchenyi egyebet is tett, mint akadémiát alapított, Lánchidat épített, könyveket irt, Tiszát szabályozott, lótenyésztést csinált és rendes napi köszöntés helyett azzal köszöntgetett jobbra- balra, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz“. Megfosztják a hősöket attól az emberi joguktól, hogy megváltozzék gondolkodásuk és meggyőződésük. Én ezt az emberi embert nem eltitkolni, hanem megmutatni akartam— Széchenyi kora a magyar mitológiának legfényesebb korszaka és Széchenyi epnek a kornak legragyogóbb lapja. Igazán csak úgy szabad hozzányúlni, mint a legszentebb dolgokhoz, oltárhoz, valláshoz vagy szerelemhez, de viszont egyszer már meg is kell mondani róla az igazat

Elvégre semmire sincs olyan nagy szükségünk, mint az igazságra és a világosságra. Széchenyi-regényem természetesein nem tudja elterjeszteni ezt a világosságot, hanem csak egy kísérlet a világosság terjesztésére: egy kis lámpagyujtás.

(*) A rozsnyói Katolikus Akció díszelőadása.

Tudóéi tónk jelenti: Alig lett volna képzelhető

méltóbb bevezetése a Bubnics Mihály püspöki jubileumára rendezett ünnepségeknek, mint az a nagysikerű díszelőadás, melyet a rozsnyói Katolikus Akció magyar tagozata, november 30-án és december 1-én tartott Paul Anthelme világhíres darabja, „Az abbé“ került bemutatásra egy jelmezes főpróbán és két előadásban, mindannyiszor zsúfolt nézőtér előtt. A szombat esti előadáson kellett volna megjelennie az ünnepelt főpásztornak üs, aki azonban műtét utáni kezelés miatt Pozsonyból erre a napra nem utazhatott haza. Levelét, — melyben efölötti sajnálatát fejezi ki e a rendezőknek, szereplőiknek, valamint a jubileumi díszelőadások közönségének főpásztoni áldását küldi — az előadás megkezdése előtt dr. Privitzky Gyula kanonok-plébános, az est főrendezője olvasta fel. A közönség az ünnepelt távol- maradását s annak okát őszinte sajnálkozással vette tudomásul. — „Az abbé" nagyigényü címszerepét Alt János bankigazgató, a rozsnyói Katolikus Akció világi elnöke alakította megragadó hatással. Utolsó részletéig lélekkel áthatott játéka feledhetetlenül vésődött a közönség emlékezetébe. Korsch Lászlóné Bressaudné szerepében oly megrázó drámai erővel s annyi színgazdagsággal játszott, ami alakítását a tiszta művészet magasságába emelte. Schopp Béla Bressaud sátáni alakját ábrázolta megdöbbentő realitással. Zsilinszky Győzőné nem nagy, de széles skálájú szerepében nyújtott művészi élményt. Zsilinszky Győző élethü Bőrűiéi volt, Potecsny József a püspök méltóságteljes, jóságos alakját érzékeltette hibátlanul. Fodor Jánosné, Glock Gézáné, Jámbor Vilmosné és Ligárt Jolán is teljes lélekkel játszottak s méltó részesei a sikernek. Nagyon bájos volt a két kis gyermek-szereplő: Tran- gos Ica és Birtok Magduska. Dr. Markos Tibor hivatalosan kemény vizsgálóbírója, Szedlák Zoltán erélyes és hidegen tárgyilagos törvényszéki elnöke, Gáspár Lajos jól átérzett Gendrinje, Széga Elemér hatásos ügyész-alakja, Varjú Dezső kitűnő Lancelinje, Kuchta Ferenc, Ádám Béla, Majtháuyi Sándor, Süss József, Csutor Is-tván és Füleky Gyula kisebb szerepei mind hozzájárultak a hiánytalan összképhez. Voltak jelenetek, me- lyekné1 önkéntelen felcsattant a fergeteges nyiJt- szini taps, sokszor pedig a nézők szemében csillogó könnyek jelezték a mélységes hatást. A rendezés hatalmas apparátusát az Akció tagjai látták el igazi önfeláldozó lelkesedéssel, élükön a bámulatosan fáradhatatlan dr. Privitzky Gyula pápai kamarás, kanonok-plébánossal. A három előadás nézőterét a város és messze környék közönsége töltötte meg, felekezeti különbség nélkül, a falvak népe szekereken jött be az ünnepi alkalomra. A tiszta jövedelem az Akció nemes céljait szolgálja. — Itt jegyezzük meg, hogy a jubiláns rekollekció, melyen az egyházmegye egész papsága felvonul főpásztora előtti tisztelgésre, nem — mint korábban jeleztük *=*■ 12-én, hanem már 10 én lesz.

(*) Megjelent a „Magyar Dalunk". A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetsóg hivatalos lapja Magyar Dalunk címmel jelent meg. A folyóirat 20 oldalas első száma .vezető cikkében vázolj^ a célt, melynek szolgálatában negyedévenként bekopogtat a magyar dalegyletek ajtaján s ápolja az együvé- tartozás, a daltestvériség kötelékeit. Időről-időre megjelenik a magyar dalárdák pörtáján: hogy jelentést tegyen a dalos harcvonal előnyomulásáról, beszámoljon a munka hódításairól és kitűzze a további haladás uj céljait. Simkó Gusztáv, a Dalosszövetség országos ügyv. karigazgatója a magyar dalműveid munka s a szövetség adminisz.rá- eiójának legégetőbb feladatairól irt bővebb cikket, majd jegyzőkönyvek és jelentése^ részletesen beszámolnak az ezévben Érsekújvárod lezajlott III. országos dalosünnep eseményeiről s a szövetség közgyűléséről. Füsti László derceni karnagy „Célkitűzések" c. cikke a szlovenszkói és kárpáta - jai dalo&szöveteégek együttmüködó ét dokunu n- tálja. A tagegyesületek hírei és általános érdekű közlemények alkotják a hírrovatot. A lap a köny- nyen kezelhető oktáv-alakban jelent meg s további számaiban közölni fogja a magyar dalosügy fej lesztését célzó zenei és irodalmi tárgyú közleményeket is. A lapot Boross Béla a'scszeli tanító, a CsMDSz főtitkára szerkeszti. A lap előfizetési á a számonként egy korona s megrendelhető a Dalo-- szövetség központjában, Bratislava-Pozsony, Jakab- birő-tér 16. II.

(*) A Magyar Tanító december 1-i száma

„Családi ünnep" címmel vezető helyen közli Boross Béla beszédét, mellyel Kovács Alajost, a nyugalombavonult országos tanitóegyesületi elnököt üdvözölte a galánta-vágsellyei tanító- megye díszközgyűlésén. A beszéd kiemeli Kovács Alajos érdemeit. Willand János pedagógiai cikke a valláserkölcsi világnézet alapján fejtegeti, milyennek kell lennie a jövő embertípusának. Sluka Anna szociális gondozónő a szociális gondoskodás feladatairól irt tájékoztató cikket. Az egyesületi rovat Kocsis Árpád tollából részletesen beszámol a galántai diszgyü- lésről és teljes terjedelmében közli Osvald Lajos elnöki megnyitóját. Szepesi Gyula krónikája Shaw Bernátnak a modorról tett nyilatkozatával foglalkozik. A közművelődési rovat ismerteti mindazon hivatalos rendeleteket, melyek a közművelődési testületek és az ezekkel karöltve dolgozó kulturegyesületek számára illeték- és adómentességet biztosítanak. Szkladányi Károly a községi könyvtárakról szóló törvényt és rendeletéit ismerteti. A Szemle-rovatban Sö- röss Jenő a csoportos tanítás lehetőségeit tárgyalja. Könyv- és folyóiratismertetés, valamint hírrovat teszi teljessé a folyóiratot, mely hivatalos lapja a szlovenszkói és kárpátaljai magyar tanítóegyesületeknek. Szerkesztőség: Alsószeli, kiadóhivatal: Komárom, községi elemi isk.

O A magyar állam színdarabot örökolt. Budapestről jelentik: Egy évvel ezelőtt halt meg Újhelyi Nándor, a nagysikerű vigjátékirő, Egy darabjának bemutatójára Londonba utazott és ott hus- mérgezésben meghalt. Egy vígjátékiró tragédiája... Újhelyi hagyatékában nem sokat találtak. Találtak egy teljesen kész színdarabot, amely azonban nem vígjáték, hanem komoly tárgyú darab, sőt nagyonis aktuális. A cselekmény meseországban játszódik, ahol egy hatalmas ember diktátorszerüen uralkodik. A diktátor súlyosan megbetegszik és életét egy olyan orvos menti meg, akinek — a nagymamája „nincsen rendiben". A darab erősen drámai és Újhelyi Nándor összes színpadi erényeivel fel van szerelve, de attól félnek, hogy ku’csdarabnak tekinthetnék és ezért nem fogják előadni. A hagyaték szenzációja, hogy Újhelyinek semminemű rokonsága nincs és igy ezt a színdarabot a magyar állam örökli tőle. Mindenesetre az első eset a színpadi irodalomban. A magyar állam fog most dönteni arról, hogy a hátrahagyott darabbal mi történjen.

(*) Tizennégy termet ástak ki eddig az esztergomi várban. Budapestről jelentik: A budapesti

Központi Katolikus Kör idei első kulturestjén Leopold Antal esztergomi prelátus-kanonok előadást tartott az esztergomi ásatásokról. Elmondotta, hogy eddig tiz földszinti és négy teljes emeleti szobát ástak ki az Árpádházi királyok volt esztergomi palotájából és a többi terem föltárása most van folyamatban. Az egész világon nem akadtak az ebből az időből származó, eredeti színezésű munkákra, csak Esztergomban. A salétrom elpusztulással fenyegeti a rendkívül értékes festményeket, de egy olasz restaurátor enyvezett tüllel vonja be őket és a festményeket a maguk épségében valósággal leemeli a falról. Találtak egy címert, amely magában foglalja a magyar nemzeti színeket: fehér körön belül piros alapon zöld oroszlánt. Itt találták meg a magyar Nagyboldogasszony-tisztelet legrégibb dokumentumát, egy 1170 körüli képen.

(*) Greta Garbó nevet. Azokon a filmeken, amelyeket a világ eddig Greta Garbóról látott, a nagy svéd színésznő sohasem nevetett. Most készült el az „isteni" Greta, legújabb filmje, amelynek „A tarka fátygl" a címe. Greta Garbó, aki már a „Krisztina királynő" című filmben is néhány mosolygós jelenettel lépett a közönség elé, ugylátszik, uj oldaláról akar bemutatkozni. Rabén Mamoulian rendezőnek sikerült kiváló felvételeket készíteni róla. amelyeken Garbó mosolyog és derűt áraszt. Amerikai mozllapok Írják, hogy eleinte nem akart ebbe belemenni és Mamoulian külön komikusokat szerződtetett, akik Grétát megnevettették. Ugyszó’ván lesből és orozva készítette a felvételeket és amikor a nagy sztár meglátta őket beleegyezett abba, hogy mosolygós filmet készítsenek róla.

(*) Az Ember Tragédiája a mikrofon előtti,

Budapestről jelentik: Érdekes kísérlet folyt ler hétfőn a budapesti stúdióban, ahol Madách] Tragédiáját vitték mikrofon elé- Két-három stu-|; dió mikrofonja egyszerre vette fel különböző leadótermekben az előadás egyes alkotórészeit 1 Az egyikben szereplő művészek beszéltek, a j másikban a zene- és énekkar foglalt helyet és ‘ a „zajokat" ismét más teremből közvetítette a ’ mikrofón. A különböző stúdiók teljesítményét viaszlemezekről pergették. Az előadást, amely kifogástalan volt, dr. Németh Antal rendezte és sikerült a nagyszerű drámai költemény minden szépségét érvényre juttatnia. Az ember tragédiája a rádiószinpad elsőrangú teljesítménye lett. Az álomképek szineit Szabó Lőrinc versei érzékeltették. Farkas Ferenc kísérőzenéje újszerű és érdekes munka. Az előadás központjában Csortos Gyula és Bajor Gizi állottak. Az együttes kiválóan játszott és a Budapesti Hangversenyzenekar teljesitménye szintén elsőrangú volt.

(*) Laszky Béla hagyatéka. Most nézték át • Laszky Bélának, a magyar származású zeneszerzőnek hagyatékát és kiderült, hogy két teljes operát, egy Sohubert-operettet, szintié-1 nikus müveket és ezernél több sanszont ha-1 gyott hátra. Az operák cime „Giooonda mosolya" és „Felicitas". A szimfonikus kőibe- i menyek csak vázlatszerüetk és alapjukat magyar népdalok képezik. A még kiadatlan { sanszionok legnagyobb részét 1907—1910. j

években irta, amikor is Laszky Béla. Wol- zogen, Riehard Delhiméi és Frank Wedekind munkatársa volt.

(*) Tizenkét estén vezényel Toscanini

Salzburgban. Bécsi jelentés szerint Toscanini a jövő nyáron Salzburgban tizenkét operát J fog vezényelni, és pedig négyszer a Fall- staffot, Fideliiot és a Nürnbergi mesterdalnokokat.

(*) Friss filmhirek. Az Universal-gyárról

olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a gyárat eladják. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a gyár csak most kapott többmillió dolláros hitelt és átszervezi az üzemet. — A Fox-gyárban ez idő szerint tizennyolc film készül, közöttük egy Rónáid Colmannal a főszerepben. Továbbá Shirley Temple és Walace Beeryvel is készülnek filmek. — A Paramount-gyár most tette közzé mérlegét, amely szerint az év első kilenc hónapjában hárommillió dollárt tesz ki a tiszta nyereség. — A Broadway-színházak uj pénzforráshoz jutottak. A hagy filmgyárak ugyanis szívesen pénzelik a sikerrel kecsegtető színdarabok előadását és a szerződésben csak azt kötik ki, hogy amennyiben a siker bekövetkezik, j a darabot megfilmesíthetik. Az utóbbi időben a : Warner- és a Paramount-gyárak 3—3, a Metró- J és a Thalberg-gyár 2—2 darabot finanszíroz- 1 tak. — Pudowkin, a szovjet filmgyártás egyik 1 legkiválóbb rendezője két film készítésével van ] jelenleg elfoglalva. — Gogol „A revizor" dmü híres müvéből újra hangosfilm készül. — Chaplin „Modem idő" cimü uj filmjében, amelyet december 16-án mutat be a londoni Tivoli-mozi, benszülött nyelven egy dalt énekel. — Az „Epi- zód“-ot, Walter Reisch nagysikerű filmjét Hollywoodban angol verzióban állítják elő.

(*) Berlini filmmérleg. Berliniből jelentik: November végén tartotta meg az Ufa rendes évi közgyűlését, amelyen bemutatták a legnagyobb német film vállalat évi mérlegét. A mérleg adatai szerint a tiszta nyereség 246.406 hirodalrni márka (ebbe bele van értve 131.505 márka átvitel tavalyról). A bruttó forgalom a múlt évi 51 millió 865 ezer márkával szemben 49 millió 783 ezer márkát tesz ki. A mérleg a csökkenést azzal okolja meg, hogy a külföldi üzlet egy kissé visz- szafejlődött és ezt a belföldi üzlet javulása nem tudta ellensúlyozni. 1934—35-ben a berlini filmhitelbank 97 filmet finanszírozott eddig. Ezen filmek előállítási költsége közel 50 millió márka volt. A berlini szaksajtó ehhez azt a megjegyzést fűzi hozzá, hogy az Ufa a filmhitelbankot mindnagyobb arányokban veszi igénybe. A bank 1934-ben összesen csak 49 filmet finanszírozott.

Ez arra mutat, hogy a magántőke a filmgyártással szemben mindnagyobb tartózkodást tanúsít és egyre nagyobb összegeket vont el ettől a gvártási ágtól. Az idei szezon első négy hónapjában összesen 77 filmet engedélyezett a cenzúra. Ebből 34 német. 20 amerikai. 7 osztrák,

6 francia és 3 lengvel és svéd film. A szezonban csak egy magyar filmet játszották Németországban.

1935 december 5, csütörtök.

A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON

Csütörtök: MÁGNÁS MISKA. Operett.

Péntek: SZÁZHITSZAS TEMPÓ. Vígjáték Mérsékelt helyárakkal.

, Szombat: NÁPOLYI KALAND. Operettuiűonsag A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA NAGYSZÖLLÖSÖN:

Csütörtök: Zsindelyezik a kaszárnya tetej'ét.

Operett. Sólyom Gy. jutalomjátéká. Pénteken Fancsikán játszik a társulat. Szombat: Nótáskapitány. V:skv 1 juta lom játéka. Vasárnap délután: Cseregyerek

este* Szépségkirálynö. Bncsuelőadáe. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: A zöld dominó. (Cári I.udwig Dbhl nagyfilmje.)

A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Stan és Pan nem félnek a farkastól. (HumoresTk