Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-01 / 275. (3827.) szám
T935 december í, vasárnap. SKSSEaBK T>m-GH-MAG^AR-HrRL7CE> Jaross: Nemcsak a csehszlovákok., de a kisebbségek nemzeti fejlődéséért is felelősek a köztársaság vezetői Járass Andor képviselő nagyszabású belpolitikai beszéde a költ* ségvetési bizottságban - - ■ „Mi nemcsak vegetálni akarunk" Prága, november 30. Jelentettük, hogy Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő a belügyi, igazságügyi és unifikációs tárcák költségvetésének bizottsági tárgyalása során hosszú beszédben foglalkozott a belpolitika alapvető kérdéseivel. Beszédének legfontosabb részleteit a gyorsirási napló alapján az alábbiakban van módunkban ismertetni. A képviselő mindenekelőtt rámutatott arra. hogy a belügyi tárca költségvetésének 70 százaléka rendőrségre és csendőrségre esik. Szerinte a köztársaság 17 éves fennállása óta a köztársaság belső élete annyira konszolidálódott, hogy nincs szükség a rendőrség és csendőrség intézményének állandó fokozására, mert az állam társadalmi rendjét a kommunista párt részéről veszéJyi nem fenyegeti, amióta ez a forradalmi párt moszkvai kommandóra teljesen megszelídült. nemzess Isi kérdés!14 —' Vicének képviselőtársam folytatja a szónok <— úgy nyilatkozott, hogy a csehszlovák köztársaságban nem létezik kisebbségi kérdés. Az alkotmánylevélben és a törvénykezésben a kisebbségek számára a vegetatív élet van biztosítva. Ez azonban, uraim, nem elegendő. A köztársaság, bármennyire is hangsúlyozzák azt az urak, hogy nemzeti állam, mégsem nemzeti állam. Tény az, hogy a csehszlovák köztársaságban mintegy 20 százaléknyi német lakosság és Szloven- szkón meg Kárpátalján mintegy 20 százaléknyi magyarság van. Koncendálniok kell számunkra, hogy mi nemcsak vegetálni akarunk. Mi is nacionalisták vagyunk. Elismerem minden nép nacionalista törekvéseit és teljességgel megértem azt, hogy a csehszlovák nemzet, amely saját állammal bir, nemzeti tekintetben fejlődni akar, azonban abban a pillanatban, amikor a csehszlovák köztársaságba németek és magyarok ily számban kebeleztettek be, a csehszlovák köztársaság és annak hivatalos vezetősége nemcsak a csehszlovák nép nemzeti fejlődéséért, hanem a kisebbségek nemzeti fejlődésének lehetőségéért is felelős nemzeti, kulturális és gazdasági tekintetben egyaránt. A közigazgatás racionalizálandó — Okvetlenül szükséges, hogy a bürokratikus közigazgatás a mai élethez hozzásimuljon, azaz racionalizálódjék. A mi közigazgatásunk tipikusan bürokratikus közigazgatás. Bennünket, nemzeti kisebbséget rendkívüli mértékben érint a gyülekezési jog. Vannak járások, ahol lehetetlen az ellenzéki pártok végrehajtóbizottságának vagy elnökségének összeülni anélkül, hogy a csendőrség engedélynélküli gyűlés után ne szimatolna. A májusi választások alkalmával fölmerült panaszokat ismerteti ezután a szónok. Fölemlíti, hogy Hodza miniszterelnöknek délszlovenszkói választási kőrútján magyar- ruhás lányok is fölvonultak s akkor senki ügyet nem vetett arra, hogy magyar népviseletben vannak. Amikor a magyarság ellenzéki pártjainak valamelyike tartott nép- gyülést s ezen a lányok magyar ruhát öltöttek, rögtön csendőri nyomozás indult meg. Az ügy legtöbbször a bíróság elé került, de fölmentéssél végződött. visszaküldhet! és három napon belül kérheti annak kisebbségi nyelvre való lefordítását. Erre azonban csak a vegyes lakosságú vidéken volna szükség, ahol a járási főnök nem tudja, hogy az illető fél beszéli-e az államnyelvet, de ott, ahol túlnyomó a magyarság, ahol az illető járási főnök a csehszlovák elemeket személy szerint is ismeri, ott sem adnak ki magyarnyelvű elintézést. Az ilyen magyar nyelven való elintézést a kisebbségi magyarnak ki kell harcolnia, amihez pedig törvényadta joga van. Sajnos, nemcsak a járási hivataloknál, tehát a közigazgatási közegeknél ilyen a helyzet, de átnyúlik ez a nyelvi politika a bíróságok termeibe is. A tiszta magyar vidékek bíróságai következetesen államnyelvü elintézéseket kéz- besittetnek ki a magyar feleknek. S!efánifc-ffi9m Sajnálatos eset merült fel a köztársaság több városában, ahol az állami ünneppel kapcsolatban bemutatták a Stefánik-filmet. Én, aki nacionalista vagyok, teljes mértékben elismerem, hogy a csehszlovák nemzet, speciell a szlovák nemzet a nemzeti hőst tiszteli Stefánik Milán emlékében. Stefánik Milán életének mozzanatait a csehszlovák ifjúság előtt dokumentálni helyes, de kérdem, van-e szükség arra, hogy Stefániknak emlékét arra használjuk egyben fel, hogy a csehszlovákiai magyar lakosságnak nemzeti önérzetét megtámadjuk. Ha a rendőrség annak a szellemében járt volna el, ami a republika népei közötti együttműködésnek és békés együttélésnek princípiumait érinti, akkor kihagyatta volna a filmből azokat a mozzanatokat, amelyek alkalmasak egyrészt arra, hogy necsak a régi magyar állam ellen gyülölséget szítsanak, hanem ezt a gyülölséget átvigyék a csehszlovákiai magyar kisebbség terhére is. A S'ovenská L ga kassai adója Éppen nacionalista meggyőződésem alapján tisztelni tudom a Slovenská Liga kulturmunká- ját szlovákok-lakta területen, de éppen ezért tisztelettel tiltakoznom kell a Slovenská Ligának olyan működése ellen, amely magyar etnikumot érint és amelyik a magyarlakta területeken igyekszik nem a szlovák kultúra vonzerejét nyújtani esetleg a kisebbségnek, hanem ellenkezőleg, a magyar kisebbség elszlovákositását célzó akcióba megy át. Kassán például az összes mozikban az év tavasza óta minden jegy után 20 fillér adót szednek a Slovenská Liga javára. Ez sértő a magyarságra, mert a Slovenská Liga köztudomás szerint magyarellenes intézmény, amelynek kifejezett célja a magyarság asszimi- lálása és erre az intézményre kell adóznia minden magyar embernek Kassán, ha moziba megy. Ha jogosan vetették volna ki ezt az adót, akkor az igazság szerint a kassai magyar kulturintéz- I menyeknek is részesülniük kell ebben. Nyelvi sérelmek — A csehszlovák köztársaságnak 14 olyan járása van. amelyben a magyar lakosság nemcsak abszolút többségben van, hanem 70—90 százalékos túlsúllyal rendelkezik. Dacára ezen túlsúlyúnknak és dacára az alkotmánytörvény idevonatkozó rendelkezéseinek a mai napig sem sikerült elérnünk a törvény szellemének a gyakorlatban való oly megvalósítását, hogy ezekben a járásokban a köz- igazgatás oly nyelven történjék, hogy azt a lakosság megértse, A nyelvrendelet nekünk biztosítja azt a lehetőséget, hogyha az illető kisebbséghez tartozó fél egy hivatalos okmányt az államnyelven kap, azt II magyar Nyelv Pozsonyban, Kassán is Unsvárott A szónok a nyelvi jogokkal kapcsolatban kifogást emel az ellen, hogy a népszámlálási statisztikára való hivatkozással Pozsony, Kassa és Ungvár városaiban a városházán megszüntették a magyar nyelv használatát. A szónok szerint itt is diszíingválni kellett volna a magyar nemzetiség tagjai és a magyar nyelvhez tartozók között. Az 1930. évi népszámlálásnál — mondotta szó szerint a szónok — mindenkinek a nemzetiségét kellett bevallania, az alkotmány- törvényben, a kisebbségi szerződésekben, a törvényekben pedig nyelvi jogokról van szó. Ha valaki idegen végigmegy ma Pozsony, Kassa és Ungvár uccáin, ahol túlnyomó a magyar hang, csodálkozni fog, miért törölték el e városokban a magyar nyelvhasználati jogot, Nem kellett volna nagyon sietni a magyar ucca- táblák eltávolításával, hiszen a szlovák lakosságnak nemzeti önérzetét igazán nem sértették, viszont minden város olyan helyen fekszik, aJhol a környéken tiszta magyar nyelvterületek vannak és az ilyen magyar vidékekről bejövő lakosság nem tud eligazodni a nem-magyarnyelvü felírások között. Az államj9ol§ás,sági kérdés visszásságai A szónok a továbbiakban rámutat a külföldiek számának feltűnő emelkedésére. 1921-ben Szlovenszkón megszámláltak 42.246 úgynevezett idegent és 1930-ban már 75.664 idegent. Pod- karpatská Rusban 1921-ben 6862 és 1930-ban már 16.228 idegent mutattak ki, tehát a hivatalos kimutatás szerint 1921-től 1930-ig, kilenc év alatt Szlovenszkón 25 százalékkal, Ruszinszkón pedig 45 százalékkal emelkedett az idegenek száma. — Meg kell állapítanom, — folytatja a szónok, — hogy az idegeneknek beözönlése köztársaságunkba nem történt olyan rapid módon, mint ahogy ezt a hivatalos kimutatás igazolja. Hogy ennyi idegent mutatnak ki, az azért van, mert az állampolgársági kérdést még mindig nem oldották meg a demokrácia szelleme, az európai humanitás és a jog értelmében. Ma a köztársaság keleti részében közel 90.000 ember és ebből legalább is 50.000 magyar ember van, akinek ma tulajdonképpen nincsen állampolgársága és maga sem tudja, hogy mely állam kötelékébe tartozik. Hát engedelmet kérek, 17 év óta a belpolitikai viszonyok annyira konszolidálódtak, hogy egyáltalán nincs szükség arra, hogy embereket pro- skribáljanak és emberi jogaiktól megfosszanak. A szakértőragok kinevezése Az 1927. évi 126. számú, a közigazgatás átszervezéséről szóló törvény precíz szövegezésben mondja ki azt, hogy az önkormányzati testületekbe a kormány szakértő tagokul nevez ki egyeseket az illető vidék nemzetiségi, kereseti, társadalmi és szociális viszonyaira való tekintettel. Meg kell állapítanom, hogy a törvénynek ez a szövegezése nem fedi a gyakorlatot. Meg tudom tökéletesen érteni azt, hogy a kormányzat, ha szakértő tagokat nevez ki, nem fogja direkt az ellenzéki pártok kádereiből kinevezni azokat, de hogy a szakértő tagok még az illető nemzetiséghez se tartozzanak, az már nagyon furcsa. Meg kell állapítanom, hogy stmi az országos, sem a járási képviselőtestületekbe a magyar pártok mögött álló 260.000 szavazatot reprezentáló tömeg semmi néven nevezendő képviselethez nem jutott. HoHkv szenátor egységes gyülekezési fogat sürget Prága, november 30. Hokky Károly ruszinszkói magyar szenátor és társai a közelmúlt napokban interpellációt intéztek a belügyminiszterhez az országos keresztényszocialista párt kárpátaljai taggyűléseinek és nyilvános gyűléseinek betiltásai ügyében. — Köztudomású, — állapítják meg a® interpellálok, — hogy Csehországban a politikai pártok az 1878 november 15-én kelt 135. számú régi osztrák törvény második szakasza alapján bizalmas értekezleteket tarthatnak. Köztudomású az is, (hogy a. pozsonyi országos hivatal 1031 december 14-én ke.lt 57.000/34 prez. számú határozatával, hivatkozással az 1913 szeptember 30-án kelt 7430. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendeletre, Szlovenszkó területén szintén lehetővé tette a politikai pártok bejelentésnélküli bizalmas értekezleteit. Csupán Podkarpatská Rusban nincs semmiféleképpen rendezve a gyülekezési jog. ahol pedig az utóbbi törvény szintén érvényes, s más esetekben a gyakorlatban alkalmazzák is a politikai hatóságok. Az interpelláció ezután ismerteti a keresztény- szocialista pártnak a Munkáes-járásbeli Vysni- Koropec községben ez év március 14-én tartott zártkörű tagértekezletének esetét, amellyel kapcsolatban az értekezleten résztvett, meghívott párttagokat a járási hivatal „be nem jelentett nyilvános gyűlésen való részvétel11 miatt két-, illetve egynapi elzárásra és pénzbüntetésre Ítélte. Ezzel szemben a csehszlovák agrár- és szociáldemokrata pártok ebben a községben is tarthattak pártgyüléseket külön bejelentés nélkül s a résztvevőket ezért — helyesen — nem büntették meg. A zártkörű pártértekezletekkel kapcsolatos törvényes helyzet tárgyilagos és érdemleges megvilágítása után az interpe llálók nevében Hokky szenátor a következő kérdéseket intézi a miniszterhez : Hajlandó-e a munkácsi járási hivatal 3597/pres. 1935 számú ítéletét megsemmisíteni? Hajlandó-e Jegyzők, ahik nem értik a nés nyelvét A szónok hosszabban foglalkozik a szlovén- szkói és kárpátaljai tűzrendészet visszásságaival, majd a nyelvhasználatnak szepességi kirívó eseteire utal. Különösen a szepességi vidékeken a közigazgatási hivatalok olyan jegyzőket alkal- al ka lm aznak. akik a nép nyelvén egytlen egy hangot sem beszélnek. így például Hunfalva, Vel'ky Slavkov-Nagyszalók és Musovce körjegyzőségekben olyan községi jegyzők vannak, akik egy hangot sem tudnak németül. A szónok kéri a belügyminisztert, hogy orvosolja ezt a sérelmet. a bíráskodás kérdései Az igazságügyi tárca költségvetésével kapcsolatban szóvá tette Jaross, hogy a bíróságok túl vannak halmozva munkával, emiatt a perköltségek is növekednek s a lakosság ezt az ügyvédeknek tulajdonítja. A bírósági munkát racionalizálni kell s egyes perek elintézését bizonyos időhöz kell kötni. Szóvá teszi Koczor Gyula legutóbbi rendtörvényes ügyét. — Meg kell még említenem — folytatja a szónok — különösen a délkeleti határszélen Gő- mör-Nógrádtól egészen Ruszinszkóig újabban felburjánzó úgynevezett kémkedési pereket. — Sajnálattal kell bejelentenem, — fejezte be beszédét a képviselő, — hogy az előadottak alapján klubom sem a belügyi, sem az igazságügyi, sem pedig a legfelső közigazgatási bíróság költségvetését el nem fogadja. intézkedni, hogy a jövőben ily esetek ©lő ne fordulhassanak? Hajlandó-© a gyülekezési jogot az egész köztársaság területén egyöntetűen rendezni? S végül, tekintettel arra, hogy a munkácsi járási hivatalnál minden választás előtt ily szabálytalanságok történnek, hajlandó-© a jogsértő h ivatalnokokat megbüntetni? biliseit tarioüíniríJfüEisi képviselő inferpellátiája a kassai hcnvéefsiQbor ügyében Pozsony, november 30. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Kontsek György magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő a kassai bonvédszobor ismeretes ügyében interpellációt nyújtott be Szlovenszkó országos elnökéhez. Az interpelláció részletesen ismerteti a kassai bonvédszobor 1906. évben történt fölállításának, az 1919 március 17-re virradó éjszaka történt eltávolításának s a kassai városi múzeumban való elhelyezésének történetét. Idézi az 1959 szeptember 1.2-én kelt és ma is érvényes szerződést, amely szerint az állami .kezelésbe átadott kassai városi múzeum minden tartozékával és gyűjteményeivel együtt továbbra is Kassa város tulajdonát képezi. Ez év július hónapjában dr. Polák, a kassai múzeum igazgatója írásbeli utasítást kapott a pozsonyi országos hivataltól, hogy a fej nélküli szobrot adja ki az országos hivatal képviselőjének. Az átadás meg is történt s az átvett művészeti alkotást dr. Polák igazgató tiltakozása ellenére valószínűleg a julius 5-re virradó éjszaka megsemni ‘süel- ték. A szobonmüvet állítólag autogénnel darabolták fel, a bronzanyagot egy tömegbe olvasztották és azt ismeretlen helyen elraktározták. Kontsek György tartománygyülési képviselő inlerp-ilác.ó- jában azt kérdezi az országos elnöktől, hogy hajlandó-e ebben az ügyben a legszigorúbb vizsgalatot elrendelni, a bűnösöket elrettentő példaként a legszigorúbban megbünttettetni és ezzel has-a város közönségének, valamint az egész magyar í- sebbségnek a súlyos sérelemért a teljes ogi es anyagi elégtételt megadni. M-.«MiiiM«B8aaBgBg3re " '-vrcvsi A légzőszervek megbeegeslése. a ^„Puli-ir nit 'es" a legjobban bevált szer légzési szervek megbetegedésénél. Kiváló hatása mindenekétől i a légzést megnehezítő nyálba feloldásában és semlegesítésében mutatkozik Megszünteti a köhögési ingert, illetve enyhíti a folytonos kö íécseléct. Minden gyógyszertárban kapható. C. S. R. részére állandóan raktáron: ,,APOTHEKE ZUM SSEIS ENGEL“, S- Wanto«h, Znasm, Füttergasse 13. Abt. 664.
