Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-31 / 297. (3849.) szám
i Via Délamerika (sp) Prága, december 30, A minap levelet kaptam brazíliai ismerősömtől s a karácsonyi és újévi üdvözletek után a következő jellegzetes mondat állott a levélben: ,,a napokban hál'ístennek ismét forradalmunk volt itt, ami kissé lendített a konjunktúrán, mert az elmúlt években rosszul mentek már az üzletek." A levél irója európai ember, de odaát, ahol most rekkenő hőségben fürdőnek a szép Doloreszek és a tüzes Pedrók az óceán hullámaiban a riói cukorsüveg tövében, szemmelláthatóan magáévá tette a délamerikai mentalitást, amit mi nehezebb vérünkkel, hűvösebb klímáinkkal nem igen értünk meg. Forradalom minden második évben, az annyira életszükséglet, annyira üzleti érdek, hogy az emberek kétségbeesnek, ha nem következik be pontosan. Mint á bővérű embernek az érvágás; a temető bejárati koldusnak a döghalál, amikor sok a temetés, olyan megkönnyebbülést jelent Délamerikában, ha a Gomezek, Diazok, Perezek elnökségének néhány havi rablóvirt- safjtja után a jólfizetett desperádok (miből élnének e szegény hivatásos forradalmárok, ha az államcsinyrendezők beszüntetnék az üzemet?) nem vonulnának az uccára s fegyvereik néhány pukkanása után meggazdagodott elnök és pereputtya hanyathomlok nem menekülne külföldre, a készenálló floridai villába, az északamerikai bankba át- sibolt dollárok közé. A délamerikai váltógazdaság követeli a forradalmakat. Másképp lehetetlen megélni, mint az uralmak rotációjában, amikor egyszer mindenkire sor kerül, hogy hosszabb- rövidebb időre belemerjen a húsos fazékba. A délamerikai forradalom ugyanaz, ami a hasonló, de leszelidült vérmérsékletű franciáknál a kormányválság: folyton jönnie kell, hogy mindenki szerepelhessen, ha a válság egyébként alig zavarja is a dolgok kontinuitását. De legújabban valami baj történt a délamerikai forradalmakkal. Megritkultak. S ugylátszik, a szokásos tünetek kimaradása zavart okoz a spanyol-—amerikai szervezetben, aminek jeleit idegeskedve látja a világ. Sok oka lehet e változásnak. Az európai diktatúrák alapos módszerei megtanították a délamerikai diktátorokat a hatalom tartós konzerválásának módjaira s Brazíliától kezdve Mexikón, Csilén, Perun át Venezueláig immár hosszú éves, néha évtizedes, bebalzsamozott diktatúrákat találunk, mert az elnökök európai mintára kiépítik rendszerük védelmét, amire előbb nem gondoltak. Lám, éppen a napokban hunyta be szemét örökre Gomez, Venezuela diktátora, akivel megtörtént a csoda, hogy mint elnök ágyban, párnák közt halt meg Délamerikában huszonhét évi uralom után, pedig már hároméves kormányzata után ő volt országa leggazdagabb embere, nyugodtan helyet adhatott volna tehát Diaznak vagy Pereznek. Halálakor csaknem egész Venezuela övé volt már. Abdul Ha- mid-i szokásokat vett fel, háremet tartott, száz gyermeke volt (valóban a ,,nép atyja"), önhatalmúlag megállapította születése helyét és idejét s azt taníttatta a venezuelai iskolákban, hogy a civilizáció bölcsője Venezuelában rengett s Gomez, az elnök, ősei ringatták. De írni. olvasni nem tanult meg s egyetlen szórakozása halála napjáig a kivégzésekben való gyönyörködés maradt. Az alapos európai példák egyszóval meghosszabbították a délamerikai diktatúrák Prága, december 30. Az egész világ feszülten figyeli az eritreai harctéren történő eseményeket, mert a legújabb hirek azt látszanak igazolni, hogy az abesszin ellentámadás sikerrel járt és az olaszok a Takkaze folyó mentén és Makalenál több helyen szorongatott helyzetbe kerültek* A nyugtalanság Olaszországba is átharapózott, úgy hogy a dacé a hétfői minisztertanácson kénytelen volt ál’lást foglalni és feltárni a valódi helyzetet. Mussolini megnyugtatta az olasz népet, amennyiben utalt arra, hogy a háború elején megindult offenziva sikere után hosszú hetekre volt szükség, amig az olaszok megszervezték a nehéz terepen az utánpótlást s ezalatt az idő alatt az angol fegyverrel felfegyverzett modem abesszin seregek hatalmas támadást indítottak az előretolt olasz áííások ellen. Az abesszin offenziva két hét óta tart, mert az első ütközet Abbi Adriinál december 15-én zajlott le s ha a hatalmas túlerőben lévő etiópok jelentősebb részlet eredményt is tudtak elérni, az olasz front fölgöngyülitésének terve egyelőre nem sikerüli. Badoglio egy-két héten belül elvégzi nagy előkészületeit, mondotta Mussolini s akkor megindulhat az ellenlökés. — Mindenesetre elérkeztünk az abesszin háború döntő fázisába. A négus fölkészült hadserege több mint százezer ember és az olaszok 150.000 katonát vetnek eléje. Az elmúlt három hónap alatt a négus megfeszített erővel felfegyverezte katonáit és a legmodernebb harci gépekkel felszerelt csapattá fejlesztette testőrségének nagy részét, de Badoglio is szívós erővel végezte munkáját, pompás összekötő utakat épített az elfoglalt területen és biztosította az utánpótlás gyors működését. A szuezi csatorna hatóságainak jelentéséből kiviláglik, hogy az utóbbi napokban lázas sietséggel ömlenek a katonák Eritreába és az elkésriíett beíonutakon municióval és uj hadianyaggal gyorsan az első vonalba sietnek, ahol találkoznak azokkal a katonákkal, akik három hónap alatt megszokták a kiimát, megismerték a terepet és most pihenten várják az offenziva megkezdését. Az ókori időktől nem zajlott le olyan hatalmas arányú ütközet afrikai földön, mint amilyenre január hónapjában van kilátás. életét s ezzel összezavarodott a régi életmód. Uj rétegek nem kerültek fel, a természetes rotáció, a megélhetés egyetlen lehetősége, meglassult, ki-kihagyott. Nőtt a munkanélküliség. Időközben a délamerikai államok lakossága elszaporodott s mondanunk sem kell, hogy negyvennyolcmilliós Brazíliában már elképzelhetetlen a forradalmakkal lendített kezdetleges politikai és társadalmi életnek az a bérendezkedése, ami elképzelhető volt a negyed és félmilliós országokban, a civilizációtól éteri távolságban fekvő tiz-huszezer lakosú városokban. Má legfeljebb a legelmaradottabb és a legkisebb délamerikai államok élhetik a régi világot, mint Venezuela, Bolivia, Paraguay, de Argentína, hol 14 millió lakos és milliós város van, vagy a 16 milliós Mexikó nehezen. Ki tud például arról, hogy Columbia lakossága is a 10 millió felé közeledik már s a nagy ország társadalmi rendje természetesen alaposan megkomplikálódott? Egyrészt a megkövesedett diktatúrák, másrészt a tulszaporodás uj problémákat vetettek Délamerikába s a gazdasági dekonjunktúra tetézte a bajt. A naggyá nőtt államokban lehetetlen volt annyi forradalmat csinálni. hogy egyszer minden klikk tényleg a husosfazék mellé kerüljön. A szegény ember szegény maradt. A proletár proletár s az államhatalom vezetői egy szép napon ijedten vették észre Argentínában, Csilében, Brazíliában, hogy a délamerikai forradalmár — igazi forradalmár lett, elkeseredett, elszánt elvek függelmében életét feláldozó ember, aki nem a vagyonért áll ki a barri- kádra, hanem a megélhetésért. Soká nem volt forradalom: óriási elégedetlen réteg fejbuktak, még mielőtt a nagy fasiszta tanács felülvizsgálhatta volna őket. A kudarcért nem Olaszország felelős s a világ ma már belátja, hogy az okok az olasz határokon kívül keresendők. Az eritreai katonai helyzettel foglalkozva a duce megállapította, hogy az olasz csapatok első harmincnapos gyors előretörése után szabályozni kell az utánpótlást s ez sok időt vesz igénybe, mert csak igy biztosítható a többszázezer főnyi katona és munkás biztonsága. Minden gyarmati háborúban szükségszerűen szünetek állnak be, amig megtörténik a nehéz és vad terület megszervezése. Tigre tartománynak területe Olaszország területének egyhetedét alkotja, a lehető legvadabb vidék és 400 kilométernyi távolságra van a massauai támponttól. A december 15. és 22. közötti összeütközések a legfontosabbak voltak az ellenségeskedés megkezdése óta és a bennszülött hadsereg épp úgy, mint a hazai hadsereg tanujelét adta pompás bátorságának és odaadásánank. Jelentésének végén a duce kijelentette, hogy a gazdasági ostrom elleni küzdelem a gazdasági és a kereskedelmi élet mindennapi hathatós támogatásával eredményesen tovább folyik. Uj törvényekre nincs szükség, mert a nép tudja kötelességét. A korporativ munka halad és kimagasló pontját a korporációk február végi közgyűlésén fo'űa elérni. A: uj olsst kölfségve'és nem tud háborús kiadt soí-ról A mai minisztertanács elfogadta az 1936— 37-es költségvetést is, amely 20 milliárdos bevételi és kiadási forgalmat mutat fel és 20 millió líra aktivát helyez kilátásba. A keletafrikai akció kiadásai nem szerepelnek a költségvetésben. FOLYTATÁSA A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN lődött ki. A nép szaporodott: az elégedetlenek száma parttalan óceánná nőtt. A krízis fölkorbácsolta az óceán hullámait s Moszkva felől tájfun érkezett, amely irányt és el- sodró erőt adott a háborgásnak. A szovjet hamarosan észrevette, hogy manapság a talaj sehol nem alkalmasabb a Világrengé- sek előkészítésére, mint Délamerika vulkánikus földjén, ahol a tradicionális és felgyülemlett zendülési kedvnek csak lendítő erőt kell adni s a többi magától megjön. A novemberi brazíliai részletforradalom megmutatta, hogy az ujrendszerü délamerikai zendülések struktúrája elüt a régitől. Itt nem lehetett már senkit megvásárolni, „ez- ! redesi" vagy „tábornoki" ranggal, aranytól I fénylő ruhával lekenyerezni, mert a cél nem ' a floridai villa, sem a petróleumrészvény, I hanem a világszabadság és — egy darab Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II.. Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. SzloVeTlSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓÍ ma^UÜrsáp ulicel2. II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ ^ ^ " Prága II., Panská ulice 12, 111. eme.et. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOlitlKCll TlQpilQPJQ. * * TELEFON; 30311. * • Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2. Ki. SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRftHft.--------- ■■ i Mi« nimrwirtf-nirifTí- irrr ■ ■ í’W&ílt.jaSWWSSBSWWlRPIMWTITIJBiti !iM■!JUKW’irf'T'. ? 'ffEÍZ'‘''IS. Ol asz visszavonulás Mussolini n&esptyuuiatta a harctéri etem yek miatt nyugtalan ©I is népet A hétfői római minisztertanács magyarázó kommünikéié Az uj olasz költségvetés - JEiőkésiü et a rohamra*1 A négus katonái Mahale előtt | kommüniké szerint az „ideiglenes párisi javaslatokról" azt mondotta, hogy távolról sem teljesítették az olaszok minimális követeléseit és elRoma, december 30. A mai minisztertanácson Mussolini részletesen beszámolt a politikai, a katonai és a gazdasági helyzetről. A hivatalos Mussolini a hétfői minisztertanácson részletesen foglalkozott a problematikus eritreai katonai helyzettel
