Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-29 / 296. (3848.) szám
1935 december 29, vasárnap. '?mgai-AYmAar-hi niiAi> IS Budapesti színházak A királyné Lakatos László háromfelvonásos vígjátóliá a Vígszínházban Budapest, december 28. Gyors egymásutánban a második Lakatos-bemutató. „A gazdag ember" után „A királyné". Más környezet, más hang. A íezőr története helyett egy királyi család élete a kényszerű száműzetésben. Amott a fezőr letörik és újból éled, — emitt egy királyi család eszi a számkivetés kenyerét, hogy azután diadalmasan visszatérjen a trónra. Lakatos László, — akiben kétségtelenül sok a tehetség, a fanyar humorizáló kedv, aki egészen különleges szemszögből nézi az életet és mindazt, ami benne és körülötte történik, ebben az uj darabjában is hü maradt önmagához: fölényesen kifigurázza a királyságot és a köztársaságot egyaránt, anélkül azonban, hogy az optimizmusa elhagyná. Mert akármilyen cinikusnak mutassa is magát, alapjában véve Lakatos László optimista lélek. Ma nem volna az, nem nyúlt volna olyan témához, amely Igazán messze esik az ő lelki konstrukciójától; nem tévedt volna bele olyan levegőbe, amely merőben ismeretlen előtte. Lehet, sőt valószínű, hogy Lakatost az a nyilvánvaló ellentét vonzotta és ösztökélte, amely a királyság és a köztársaság intézménye között fennáll és amelyik egy olyan kitűnő és szellemes iró kezén, amilyen Lakatos László, sok komikus helyzet kiaknázására, sok tréfás és bi- zar megjegyzésre, sok visszás dolog kigúnyolására ad alkalmat. Lakatos bőségesen élt is a ki- nálkozó alkalommal és alaposan elmondotta a véleményét. Lakatos nyilván csak mulattatni akart és semmivel sem többet. Ezt elérte és ebben van darabjának az értelme és érdeme, Granadában — egy képzelt királyságban — kikiáltották a köztársaságot és a királyi család — Őfelsége a király, Őfelsége a királyné, őfensége a trónörökös és néhány hűséges ember — a párisi Ritz-szállóban eszi a száműzetés „keserű 4 kenyerét és várja az idők jobbrafordulását. Erre egyelőre kevés kilátás van, mert éppen jelentkezik a köztársaság küldöttsége, amely a királyt arra kéri, hogy formálisan is mondjon le a trónról. A király —jólelkü, mindenbe beletörődő, mindent megbocsátó gyenge ember — már alá is Írja az eléje terjesztett okmányt, • amelyet azonban a büszke, márványszoborra emlékeztető királyasszóny a küldöttek szemeláttára összetép. A köztársaság küldöttségében ott van az elnök fia is, aki az első látásra beleszeret a királynéba. Hogyan férkőzzék a közelébe? A névtelen levelek és feljelentések egész sorával árasztja el a rendőrséget éj elhiteti, hogy a jzámüzött királyi család ellen merénylet készül. A merénylet előtt a család — fiatalember tanácsára — a köztársaság (azelőtt a királyság) követségére menekül. Itt azután alkalma nyílik a fiatalembernek arra, hogy a királyné előtt feltárja lelke minden kínját, lángoló szerelmét és megvallja a büszke szobornak azt is, hogy az egész merénylet meséjét ő koholta csak azért, hogy az imádott nő közelébe férkőzhessék. A szobor felháborodik ennyi vakmerőség és merészség láttán, de a fiú őszinte, meleg vallomásának, a határtalan lelkesedésnek a hatása alatt * szobor egyszerre csak érezni kezdi, hogy — asszony. Néhány perccel előbb, amikor a fiú arra kéri, mondja el az életét, még hideg büszkeséggel feleli: „Király leánya vagyok, király a férjem és egy trónörököst szültem." Ebbe a sűríti élete történetét. De néhány perccel később már mosoly játszik az ajka körül és szinte megbüvölten hallgatja a fiú forró vallomását, perzselő szavát és tűri, hogy lábához borulva végigcsókolja őt. És lelkében feltámadt az eddig ismeretlen érzés: a szerelem. De ez a szép szerelem nem tart soká. Egy éjjelen megjelenik a fiú, aki magával hozta az apját, a köztársaság elnökét. Az elnök azonnali kihallgatást kér a királynétól. És most játszódik le a darabnak az a jelenete, amelyért talán érdemes volt ezt a vígjátékot megírni. A legbrilliánsabb szatírák egyike ez a jelenet. Az elnök arra kéri a királynét, hogy azonnal térjenek haza és foglalják el a trónt, mert az országot a polgárháború réme fenyegeti. A királyné örömmel és meglepetéssel értesül a fordulatról, menne is, ha nem volna — szerelmes. Azelőtt röpült volna, most arra kéri az elnököt, várjanak még a restaurációval egy évig, ha nem lehet, hát három hónapig, de az elnök az azonnali visszatérést sürgeti. Az asszony mindenáron időt akarna nyerni, de — a király visszatér a trónra. Az asszony visszamerevedik a királyné pózába és a szép, nagy szerelem, amelyet már a király is észrevett, véget ér. A fiú a király parancsára — de a királyné akaratából — a párisi követséghez kerül. Az álom szertefoszlott...Amint látható, a darabban nem sok történik. Még a szerelem sem, amely mint vékony fonál húzódik végig a mese vékony, de finom szövetén, még ez a szerelem sem alkalmas arra, hogy valami nagy érdeklődést keltsen az emberben. Szép, szép, — de elvégre mégis csak játék. Nem .életbe, húsba és vérbe vágó dolog, hanem egy múló epizód. A Vvpszinház Tarnay Ernő tehetséges rendezésében szép előadásban hozta ki a darabot, amelynek középpontjában Makay Margit remeli és igaz, nagy művészetet lehelő alakítása áll. Ebben a szerepben kellett volna a színpadon bemutatkoznia Beöthy Líviának, néhai Beöthy László leányának. Ez a bemutatkozás ezúttal •— és attól félünk, most már végérvényesen — elmaradt. Beöthy Lívia, a magyar rádióból ismert Beöthy Baba, nem tudott megbirkózni a királyné szerepével. Ez nem is csoda, Soha nem szerepelt még a színpadon és igy nem is tudta felmérni azt a nagy felelősséget és azt a nehézséget, amellyel egy ilyen szerepben való bemutatkozás jár. Nem is őt terheli a felelősség, hanem azokat, akik feltételezték, hogy egy ilyen szerep eljátszásához egy kezdő alkalmas és akikben hiányzott az előrelátásnak, a bir&latnak, az Ítélkezésnek az a mértéke, amely nélkül egy színház művészi vezetését már csak elképzelni sem lehet. Ha másnak nem, hát Beöthy László emlékének tartoztak volna azzal, hogy ilyen csalódás be ne következzék. — A királyt Beregi Oszkárnak osztotta ki az igazgatóság — elég helytelenül. Beregi nem is tudott mit kezdeni a nem neki való szereppel. Éppen ilyen nehéz feladat jutott Gárdonyinak is, aki nehezen hiteti el az emberrel, hogy — diplomata. — Ajtay, Solthy, Tolnay Klári, Bihary, a köztársasági elnökből kabinetfigurát formáló Góth Sándor és a fiú szerepében kitünően helytálló Rádai Imre erősségei az előadásnak, amelynek pompás színpadát Vörös Pál tervezte. A bemutatón hangos volt a siker. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Uj SzMKE-kulíurház. Komáromi tudósítónk jelenti: Bensőséges, szép ünnepet ült a viiesápaipáhi magyarság, Vicsápapáti község az úgynevezett nyitrai palóc félsziget legészakibb magyar községe, éppen a nyelvháté ron, Nyitna és Nagytapolcsány között. Gyönyörű népviselete ma is élő valóság még, megvannak régi szokásai, nyelvük a palóc nyelvjárás egyik igen érdekes, ősi, zengzetes változata. Csupa ősi magyar család lakja ezt a palóc félszigetet s egyik legérdekesebb községét, Vicsápapátit is. Vicsápapáti község plébánosa, Zachár Rezső önzetlen buzgóliko- dása folytán sikerült egy kis kulturépületet létesíteni, a szövetkezet udvarán. Nagyban segítette a felbuzdulást az a körülmény, hogy nemrégiben a szomszédos Nyitraegerszeg is kulbunházat avatott. A vicsápapáti kultur- házavaíáson megjelentek a szomszédos SzMKE-szervezetek és a központ kiküldöttei is. A nép a templomból hosszú sorokban vonult fel a kulturházlhoz s nagy figyelemmel hallgatta a szónokokat: Petrásek Ágoston képviselőt nyi'traegerszegi plébánost, a'ki a megnyitó beszédet mondotta lelkesen, szívből fakadóan, majd a nyábraegerszegi SzMKE- küldötteket: Lencz György kántor-tanitőt, Janák Lajos elnököt, Somos Péter igazgatót,' valamint Szoimibathy Viktort, a SzMKE főtitkárát, Tóth György vicsápapáti szónokot s végül a kultunház kezdeményezőjét, a lelkes Zachár Rezső plébánost. Az uj kultur- házat Petrásek Ágoston szentelte föl. — Az ünnepség után azonnal megalakult a SzMKE helyiszervezete: elnök Z-aohár Rezső, ügyvezető elnök Tóth György lett. (*) A Kazinczy Társaság Liszt-hangverseny ót — amiint már jelentettük — január 12réu a kassai Schalkiház-száLló nagytermében tartja meg. A nagyszabású hangversenyre sikerült Mykyscha Tárást, a világhírű orosz zongoraművészt megnyerni, aki ma egyike a legkitűnőbb Liszt-interpretátoroknak. Műsorának nagyrészét Liszt Ferenc kompozícióiból álltja össze a kitűnő művész, aki mellett az emlékhangverseiny másik értékeként Korn- hauser Anny, énekmüvesznő szerepel műsorán Liszt-dalokkal. A hangversenyt Gönczy Gábor, a Kazinczy Társaság ügyvezető-elnökének emlékbeszéde vezeti be a nagy magyar zeneszerzőről. Jegyek elővételben már kaphatók a kassai Vitéz-cégnél 5—18 koronás árakon. (*) Jarmilla Novotna osztrák kamaraénekesnő. Becsből jelentik: Jarmilla Novot- ná£, a berlini Operaház volt tagját, a prágai származású kiváló operaénekesnőt Miklas szövetségi elnök a bécsi állami Operaházhoz kamaraénekesnőnek nevezte ki. PAUL BOURGET, a karácsonykor elhunyt nagy francia író. Barna Annié: Vagyok (Komárom, 1935) Barna Annié írása az életé és a szerelemé. Lírai őetárgy egyik ugyanúgy, mint a másik. Nála azonban a szerelőm az élet jellemző alakja, erre vonatkoztatja a hitet, a vágyat, a harcot, a munkát, a reménységet, mindent, amit az emberi életben találhatunk. Egy személyre összpontosított ez a hatalmas, hódító és égő érzés, amely ebben a kötöttségében: igazi. Azért keresi a szabadság helyett a benne adott boldog rabságot. Azért vágyakozik a lázadáskor letört bilincsek után, amelyek az örök eszményhez láncolják (Mert te vagy a szabadság). Ismétlem: Barna Annié verseiben, ezekben a különös mélyről jövő, kötött, Őszinte költeményekben a szerelem, mint életérzés az egyetlen tárgy. De nem a szokott érzelgős formában. Ellenben: áramlón, pompázóan, vad erővel mutatja, hogy keresés, találás, vágy, várakozás, hiány és beteltség van benne, vagyis pilJanatról- pillanatra másul. Különben pedig a kötet tizennyolc verse bűnbánó, asszonyos meghajlás az egy férfi félé, aki az igazi maradt az évek csapata után. Szépek, szabályosak ezek a versek. Rövidek. Mindössze 8—12. legfeljebb 18 sorból állóak, ami ritka jó tulajdonság, mivel a női irók rendszerint, nem tudnak kellőképpen uralkodni mondanivalójukon. Nem szabad ezért ezt a jó jellemzőt megjegyzés nélkül elhallgatnom. Barna Annié verseiben van sok olyan tulajdonság, amely itteni kisebbségi irodalmunkban uj és újat alkotó. Ilyen: nyíltsága, ahogy sajátmagáról beszél, élményezerüsége, mellyel megtalálja Urai tárgyát, pontos formakészeége, midőn a modern vers zártságát emeli komoly költészetté. Szeressük azért ezeket az asszonyos érzésű, szép, szenvedélyes verseket, amelyeket született költő szerzett. Irodalmunknak egyik legszebb verse a Kain és Ábel, melyet magyarázgatás helyett idézők : „Megöltem magamban Ábelt, irigy testvérkézzel öltem meg jobbik énemet. mert véresen lobogó fáklyámat legyőzte kegyes áldozatának fehér füatfelhőivel. Azóta pusztákon bolyongok : önmagam Kain ja s visszhangzanak bennem az Ur szavai): „Átkozott leszel s bujdosni fogsz a földöm.‘‘ Megöltem testvéremet: Ábelt.** NARANCSIK IMRE. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA NAGYSZŐLLÖSÖN: Vasárnap este: Ma éjjel szabad vagyok. Hétfő este: Három ember a hóban. Az operettegyüttes bucsufelléptével. Kedd este, és ^11 órai kezdettel: Nagy szerelem. Molnár Ferenc vigjátéka. BucsuelőMUNKÁCSON : Kedd este: A nápolyi kaland. Operettsláger Megnyitó előadás este 8 órai és 11 órai kéz dettel. Nagy szilveszteri előadás. Szerda délután: János vitéz. Mérsékelt helyárak kai. Szerda este: Nápolyi kaland. Csütörtök este: Vallomás. Péntek este: Katz bácsi. Énekes táncos vígjáték Szombat délután: Az orvos. Olcsó helyárakkal. Szombat este: Katz bácsi. Vasárnap délután: Nápolyi kaland. Vasárnap este: Katz bácsi. A KASSAI CAP1TOL-MOZGO MŰSORA Stradivári. Szántó György kitűnő regényének filmváltozata A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A szent és rajongója. Güntber Ágnes regény* AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA VÁ R O SI: Vasárnap, hétfő: A kozák és csalogány. Kedd, szerda, csütörtök: Die Fahrt in die Jugem Bécsi filmoperett. Péntek, szombat, vasárnap; Ne hagyj el soha. BIO RÁDIÓ: Vasárnap: Mata Hari, a vörös táncosnő Hétfő, kedd: Arizina réme. Szerda, csütörtök, péntek. Cigány vér. Szombat, Tuáno»p, hátió: Tarzén, a vadon ara. 1936. január 4-án — Érschu'várott a magyar iőisholások Reprezentációs ffiált rendeznek Műsoron: Kossányi József költő és dr. Mihola Gyuszi nótaköltő, (*) A párisi „La Mane" gyermekkórus újabb nyitrai szereplése. Nyitrai munkatársunk jelenti: Két évvel ezelőtt ellátogatott Nyitrára a párisi „La Mane“ gyenmekénekkar 6 forró sikerű hangversenyt rendezett. A világhirü gyermekkar, melyet Maillet abbé vezényel, most amerikai és kanadai körútjáról visszatérve ismét európai körútra indul és ez alkalommal látogat el Nyitrára is, ahol január 2-án szerepel. A hangverseny Verdier bíboros, párisi bercegérsek és dr. Krnet-y- kó Károly nyitrai püspök védnöksége alatt áll. A koréért színhelye a katolikus kulturház nagyterme lesi. (•) Érsekujvárott elmaradt a Viki karácsonyi előadása. Tudósítónk jelenti: Az érseki: j vári karácsonyi sziuelöadásak iránt egészen rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az első napon az „Aki mer, az nyer" előadásán csaknem ezer ember szorongott a nagytereimben. Ennél is nagyobb érdeklődés volt a Vilki karácsonyi premierje iránt, amelynek főszenpeiit Mihályi Licinek és Földes Dezsőnek kellett volna játszani. Mihályi Lici.egy akrobatikus tánc próbálása közben oly szerencsétlenül bukott fejjel a földre, hogy elvesztette eszméletét és csak több injekció után tért magához. Ezért a karácsonyi előadásnak el kellett maradnia és a Viki helyett a „Csak egyszer élünk" cirnü r é v üt tűzték műsorra. A közönségnek mintegy fele visz- szaváLtotta a jegyét és a társulatot nagy károsodás érte. Csütörtök este azonban már megtartották Mihályi Lici felléptével a Viki premierjét és a közöriség, amely teljesen megtöltötte a termet, melegen ünnepelte a kitűnő színésznőt. I A Földes-társulat Érsekujvárott szilveszter éj- [ szákiján játszik utoljára ebben a szezonban, amelyet három hónap előtt kezdett meg. Január elsején a társulat már Komáromban kezdi meg az egyhónapos eizezóat és utána tíz hétre Losoncra megy. (*) Plágiumper Korda ellen a „VIII. Henrik magánélete" miatt. Londoniból jelentik: Hackett Franc is, aki a „VIII. Henrik" ciimü, világsikert aratott könyvet irta, plágiumváddal bepörölte Korda Sándort. Korda újságírók előtt elmondotta, hogy egy napon egy taxisofőrt hallott énekelni és a dal refrénje ez volt: „Nyolcadik Henriik, én vagyok nyolcadak Henrik". Erre Korda azt gondolta, ha egy négyszázéves királyról taxisofőrök dalokat énekelnek, a téma biztosan jó lesz filmre. így született meg a „VIII. Henrik magánélete" című filmje. Elmondotta azt is, hogy Bíró Lajos, a szövegkönyv ^ Írója egyetlen mondatot sem vett át Hackett könyvéből. (*) Színdarab Bellim életéről. Rómából jelentik: A római Theatre Baile nagy sikerrel! mutatta be Santi Salvarino színmüvét, amely Belliimről szól. A főszerep Bellim apját viszi színpadra és a híres zeneszerző maga nem is szerepel a darabban. (*) Friss filmhirek. A Paramount-gyár ezidő- szerint hat filmen dolgozik, amelyeknek főszerepeire a következő sztárokat szerződtették: Harold Lloyd, Marlene Dietrich, Mae West és Jan Kiepurát. Max Reinhardt a Warner-gyár részére filmet készít La Fitté francia tengeri rabló életéből. — Leslie Howard, a „Vörös pim- pernel" nagyszerű megszemélyesítője jelenleg a Metró-gyárnál van szerződtetve. — Douglas Fairbanks az United Artists számára egy Marco Polo-filmet készít, amely a nagy velencei utazó életét viszi vászonra. — Jack Dempsey, a volt boxvilágbajnok az Universal-filmgyárnál lép fel egy szerepben. — Walt Disney uj Sillie szimfóniát fejezett be, amelynek címe: A három elárvult kis macska. — Chaplin márciusban kezdi meg uj filmjének forgatását, amelynek női főszerepét megint Paulette Gorád játsza. — Louis Trenker januárban kezdi meg Berlinben a „Kalifornia császára" cimü filmjének forgatását. — Fröhlich Gusztáv Berlinben fog szerepelni egy filmben, amelynek címe „Egy lehetetlen asz- szonv. — Charles Laughton Korda Sándornál lép fel egy „Nemzetközi négyes" cimü filmben. — Benjamino Gigli „Ne feledkezz meg rólam" cimü filmjét Korda Zoltán forgatja. — A „Ma- zurka" cimü nagysikerű Willi Forst filmnek angol verzióját most fogják elkészíteni. — Mauri- ce Chevalier most lép fel először Párisban filmstúdióban és Tourneur vezetése mellett forgatják első filmjét. — Marcell Pagnol „Topaze" cimü világhirü darabjából, amelyet egyszer már megfilmesítettek, uj film készül. (*) Albán Berg hagyatéka. Bécs polgár- mestere Albán Bergnek, a korán elhunyt osztrák zeneszerzőnek a város nevében külön díszsírhelyet adományozott. Bécsi lapok jelentése szerint Albán Berg halála előtt befejezte ,,Lulu‘‘ cimü operájának partitúráját és csak a harmadik felvonásban hiányzik néhány tollvonás. A legutóbbi időben Berg egy zongoraötös írásába fogott. Utolsó müve egy hegedűverseny volt, amit még be íj fejezet^
