Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-25 / 294. (3846.) szám

33 IfSf december 75, teerda. Mmwé tett a sztovenszbói m Az olimpiai esztendő küszöbén — kiskorú az atlétikánk Prága, december 24. Néhány nap múlva 1936-ot írunk. — A sportolónak a* &x évszám az egész földkerekségen az olimpiai esztendőt jelenti. Világ­szerte lázas készülődés folyik a sportolók eme „népszövetségének** Immár klasszikus ünneplő gyülekezésére. — Most, hogy az érdeklődés közép­pontjába minden más sportmegmozdulást háttérbe •zoritóan, az olimplász került, egy nagyon fájó és égetően cselekvésre ösztökélő szlovenszkói sportproblémára kell rámutatnunk. Atlétika — az olimpiai sportok királya A klasszikus olimpiai eszme felújításakor az atlé­tika képezte az egém olimpiai verseny magvát. Az emberspo-rtok különböző ágai csak később egé­szítették ki ém bővítették gigantikussá a modern olimpiai játékok programját — az atlétika azon­ban máig is , aLfája és ómegája1* maradt az olim­piai játékoknak. A világ minden sarkából érkez­nek kirek az olimpiára kiküide-ndő atléták ünne­pélyes fogadalomtételéről és bizony irigykedve ál­lapítjuk meg, hogy bennünket ez a nagy ünnepi készülődé* — sajnos — csak távolról érint. Pusz­tán szemlélői lehetünk csak a nagy sportkulburáju gazdag nemzetek vetélkedésének. Szlovenszkói atléta nein állhat ki a porondra Berlinben. — Mer( — valljuk be — nincsen va­lamirevaló atlétikánk. Miért éppen az atlétika tesped? Tudjuk jól — egyéb sportágakban sem remél­hetünk kiküldetést — mert hiszen az olyan világ- kőnk urrenciában, amiilyen az olimplász, igazán ■ csak esélyes versenyző szerepelhet. És ilyen esé­lyes versenyző a mi szerény viszonyaink között alig teremhet. De legjobban mégis csak az Táj nekünk, hogy atlétikánk a legszegényebb és legesélytelenebb valamennyi sportág között. Föl kell azonban vetnünk a kérdést, hogy miért éppen a sportok egyik legnemesebblke, az atlétika tesped annyira mináiuuk? Gazdasági okokf Az érdeklődés elmaradása? A megfelelő atlétaanyag hiánya? Kellő megfontolás után nyu­godtan merjük kockáztatni az állítást, hogy a fel­sorolt okok egyike tem játszhat döntő szerepet étben a kérdésben. Az atlétika nem kerül \ sok pénzbe M'rl ‘ Legel tor j«d lebb és részben virágzó sportjaink: az úszás, slsport, a tenisz, — hogy a rendkívül költséges profifutballról ne is szóljunk, — sokkal több anyagi áldozatot követel az egyesületektől és az egyes sportolóktól is, mint az atlétika. A sportuszodák, siugrósáncok. teniszpályák, stb. lé­tesítése és karbantartása sokkal költségesebb do­log. mint a sulygolyé, diszkosz, gerely és ugró- mérce. Persze, az ideális salak-futópáiyáról sem feledkeztünk meg. De kezdetben legyünk szerények . . . Beérnénk | egyelőre azzal az eredménnyel is, ha minden ma­gyar sportegyesületnek volna komplett atléta­felszerelése. Lehet-e vidéken atlétizálni 7 Az eddig felsorolt érvekre bizonyára azzal vá­laszolhatna egyik-másik sportbarát, hogy a mi kü­lönleges szlovenszkói viszonyaink mellett, —• j réwzben kisvárosokban — decentralizáltan és föld­rajzilag távoleső pontokon nem lőhet komoly, élet-) képes atlétikát létesíteni, mert az atlétika pár ; excellenoe fővárosi sport és csak nagy sportköz- j pontokban virágzik! — Ez nem egészen helytálló ! — mert ha nem is hozakodunk elő a nálunknál) sokkal magasabb spor tikul tar áju finnek falusi j •portjával — elég rámutatni arra, hogy Szlovenszkón szép tradíciója van a vidéki atlé­tikának. Noha ugyancsak szerény körülmények között szü­letett meg annakidején. Sokan számontartják, hogy Igenis volt a ml vi­déki városainkban is virágzó és egészséges atlé­tikai élet. Pozsonyban (Lantéi, Mészáros, Pogány, Forgács- Faczinek), Érsekujvárott (dr. Holota), Eperjesen (báró Wardener, dr. Görög, Sztaniszlay), Kassán (dr. Szobota, Kriebel, Farka*, Beliezky), hogy csak egy pár helyet és nevet ragadjunk ki. Ezek vala­mennyien országos viszonylatban is számottevő eredményeket tudtak elérni. Kóczán tiszteletes ur pedig olimpiai érmet szerzett — noha falusi réte­ken gyakorolta a gerelyhajltást. — EJég a példák­ból? Miért é* hogyan szűnhetett hát meg Szlo- venszkón ez az egészséges és hagyományokban gazdag sport? Az érdeklődést könnyű felkelteni Elsorvadt, mert nem mozgat tömegeket? Ninc* meg a széleskörű érdeklődé*? Erre csak azzal vá­laszolhatunk, hogy számos-számtalan szlovenszkói sportrajongót Ismerünk, aki a vasárnapi futball- mecce szemlélése közben ragyogó szemmel kezd beszélni ta atlétika szen­vedélymentea, tiszta szépségéről és hétfőnként Izgatottan lesi a legújabb atlétikai eredménye­ket tartalmazó zöld lapot . . . A középiskolái ifjúság is s-zámontartja az atlé­tika — külföldi eseményeit, pedig a tornaórákon vajmi keveset foglalkoztatják őket ebben a sport­ágban, s közelről i* ritkán van alkalma élvezni a versenyek szemet-ezávet gyönyörködtető képét. A kassai maratón példája Hogy pedig a kétkedőket végleg meggyőzzük az atlétika szlovenszkói lehetőségeiről, azoknak csak a kassal maratoni futás páratlan sikerére hívjuk fel figyelmét. Ez az immár egyetlen igazán nagyvonalú és or­szágos jelentőségű atlétikai versenyünk azért mozgat tömegeket, mert egy hozzáértő és lelkes rendező-gárda év- ről-évre fejleszti és érdekessé tudja tenni a ver­senyt. A kassaiak jól markolták meg a dolgot, az egyet­33 lenek, akik nemsetköti versenyzőket mernek meg­hívni és tesznek valamit as atlétikáért. Tehát van szakértelem és ennek folytán érdeklődés fa. Lel­kes munkában azonban — sajnos — elszigetelt eset marad, noha Igazán példaadó a kassai mara­toni vemeeny Hogyan segíthetünk? Aura — s ezt mindannyian érezzük — nincsen anyagi erőnk, hogy salakpályák építésével kezd­jük (amely pályákon aztán senki nem fut). — Fo- kozatoean kell megteremteni kisvárosainkban az atlétika iránti szeretőte-t. Az agilis és áldozatkész MTS* és a CsMASz pénzbeli adományokon kívül, vagy helyett lássa el atlétaszerekkel a kisegyesületeket. Ahol egy­szer elkezdenek súlyt, diszkoszt, gerelyt hají­tani és magasba, vagy távolba ugrani, ott Idő­vel kedvet kapnak s futáshoz Isi Keretet teremteni, kicsiben kezdem és fejleszteni — ez & tétel az élet minden terén még bevált és fennáll. A mi magyar fiatalságunkban van rá­termettség az atlétikára i*. Anyagunk nagyszerűségét ml sem bizonyltja Jobban — a pozsonyi úszók és ungvári tenisze­zők országos sikerein kívül, — mint az, hogy a nagy csehországi ligaegyesületek csak úgy hem­zsegnek szlovenszkói futballistáktól. A zsolnai Engdből, a pöstyéni Uherekből orszá­gos rekorderek lettek — Prágában. Az anyag — ismételjük — megvan. Az első feladat: ezt az anyagot felfedezni, kiok­tatni, beterelni az atlétika táborába és főleg a H* Autó ét motorbenzin, romániai autoolajok, Sk gép ét hengerolajok amerikai behozatala | Adler Kornél I olajtelep, NITRA ♦ tel. 111 sportegyesületek vezetőségeit meggyőzni az atlé- tlzilás szükségességéről. Ezt eaaki* nagyszabású országoe akcióval lehetn* elindítani. Az illetékes szövetségeknek embert kel­lene szereznie arra, hogy sorrajárja a vidéki kis­városokat ée beezervezzo az atlétikát. Vándoredzőre gondolunk, akiben megvan a szakértelem és lelkesedés a dolgok lránt. Egy-egy ilyen vándoredző nagyszerű eredménye­ket tud felmutatni más országokban. Befolyást kell gyakorolni a tornatanárképzés­nél az atlétika fokozottabb propagálására a kö­zépiskolákban. Csak a magot kell elhinteni. A termés hamarosan mutatkozna ... És ahol megteremtik az alapjait az atlétizáláenak, ott hamaroean létesül, szinte magától salakpálya la. Ha mindez, amit Itt felso­roltunk, csak ki* részben valóéul meg, úgy remél­hetjük, hogy az 1940 évi olimpiai játékokra szlo­vénekéi magyar atlétát is ki lehet majd kül­deni . . < —®P Budapest, december 23. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) 1936 • nemzetközi sport­élet nagy esztendeje. Los Angeles után újból európai földön, ez alkalommal Berlinben ke­rül lebonyolításra a nemzetek nagy viadala, a XI. olimpia. Az előkészületek arányaiból ítél­ve ez az olimpia már külsőségeiben, a ren­dezés arányaiban fa minden eddigit meg fog haladni. Egészen bizonyos, hogy a létesített legkedvezőbb körülmények között az olimpia Bporíbelileg ia csúcsteljesítményeket fog hoz­ni, úgyhogy Berlin a sport történelmében örökké emlékezetes marad. Minden nemzet előkészületeket tesz, hogy a nemzeteknek eb­ben a hatalmas, méltó küzdelmében sikeresen szerepelhessen. Alig fél esztendő választ el a nagy eseménytől és Így az előkészület mun­kálatai mindenütt már meglehetősen előreha­ladottak. Magyarország sportja eddig is di­csőségesen szerepelt a nagy viaskodásokban és a magyar sportközvélemény fokozott ér­deklődéssel tekint Berlin elé is. Aktuálisabb té­mát tehát nem találhattunk annál, mint amit választottunk! megszólaltatni a magyar sport­élet lű vöt ott vezetőit, mik a magyar sport ki­látásai a nemzetek nagy versengésében és mi­ben állanak az előkészület munkálatai. Anké­tünk eredményét a következőkben adjuk} Múzsa Gyula felsőházi tag, az OTT ÍV. szakbizottságának elnöke a következő nyilatkozatot tette: — Mintegy harminc esztendővel ezelőtt ala­kult meg az olimpiai bizottság, amely a magya­rok olimpiai szereplésével foglalkozott, mind­addig, amig a kormány az Országos Testneve­lési Tanácsot meg nem szervezte. A törvény életbelépte után a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét az OTT IV. szakbizottsága vette át, amely tehát a magyar sport olimpiai ügyeivel és külföldi képviseletének kérdéseivel foglal­kozik. Ennek a szakbizottságnak kezdettől fog­va elnöke vagyok, mint ahogy kezdettől fogva elnöke voltam az olimpiai bizottságnak is. A szak- bizottság keretében éppen úgy, mint az egyes szakszövetségekben behatóan foglalkozunk a berlini olimpiára vonatkozó összes kérdésekkel. A magyar sport Intézői, vezetői természetesen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a nemzetek­nek ezen a nagy mérkőzésén a magyar sport megfelelő, méltó módon legyen képviselve, Magyarország kezdettől fogva résztvett az olimpiai küzdelmekben, kivéve a háború utáni antwerpeni olimpiát, amelyre a központi hatal­mak sportolóit nem bocsátották. A magyarok olimpiai szereplése állandóan fejlődő irányzatot mutat és Így minden törekvésünk arra irányul, hogy ebben az irányvonalban ne következzék be törés. — Minden szerv és minden hivatott vezető tehát arra törekszik, hogy az előkészület, s az olimpiai részvétel minél eredményesebb legyen. Az előkészületi munkálat minden esélyes sportágban és minden adminisztratív fóru­mon azon nyomban megkezdődött, hogy ver­senyzőink Los Angelesből visszatértek. Az előkészületek természetesen annál intenzi­vebbé váltak, minél inkább közeledik a XI. olimpia terminusa. Minden lehetőséget, amit a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök és a sportolók képességei megadnak, ki fogunk használni, de arról természetesen szó sem lehet, hogy olyan versenyzőket indítsunk útnak, akik nem játszhatnak méltó szerepet a nemzetek sportolóinak nagy versengésében. Bizonyos standard-eredményre tehát szükség van. Az előkészítés, selejtezés, válogatás munkáját az OTT szakbizottsága a régen gyakorolt elv szerint az egyes szakszövetségekre bízta, a mi feladatunk abban fog állani, hogy előter­jesztéseit felülbíráljuk és az olimpiai anyagi erő- i forrás számbavételével döntsünk a végleges ki­küldetésről. — Úgy látjuk, hogy á kísérőkkel együtt a Berlinbe induló magyar expedíció tagiét­száma 200—250 főre fog rúgni. Kétszáznál kevesebben nem lesznek. 250-nél többen aligha. A kiküldetés kérdésében döntés ; természetesen csak a jövő évben, a megfelelő időpontban történik, amikor a standard-formák már kialakultak. — Nagyon fontos kérdés a magyar olimpikonok elhelyezésének ügye is. Az idei oslói olimpiai bizottsági tárgyalások után magam mentem el Berlinbe és végeztem helyszíni tanulmányt. A látottak alapján az olimpiai falu legmegfelelőbb helyén kértem szállást és ezt a kívánságomat teljesítették is. Választásomat Misángyi Ottó szakelőadó és Kelemen Aurél bizottsági tag felülvizsgálta és mindenben jóváhagyta. így a helymegállapitás most már végleges. A magyarok telepe a fő- országuttól távolabb, erdő közepén s a tréning­pályák közelében lesz, tehát minden tekintetben a legmegfelelőbbnek mondható. Az olimpiai küzdelmek a téii sportokkal veszik kezdetüket. A magyarok kiváló testi ügyessége és sportratermettsége nem áll ellen­tétben azzal a ténnyel, hogy a téli sportokban viszonylagosan gyengébb eredmények fűződnek szereplésükhöz. Aki a magyar terepviszonyokat ismeri, tisztában van vele, hogy milyen nehéz­ségekkel kell a hó- és jégsport híveinek meg- küzdeniök. A téli olimpia február 6-án kezdő­dik és a síelőknek még alig volt alkalmuk ki­adós tréningre. Amióta a havazás beállott, eb­ben a sportágban is megindult a nagyobbsza- básu készülődés. Tatár István, a siszövetség ügyvezető elnöke a versenyzők munkatervéről a következőket mondta: — Az előkészületeket már szeptemberben megkezdtük, természetesen a megfelelő talaj nélkül. A tréninget szigorú orvosi ellenőrzés alá helyeztük, s kéthetenként felülvizsgálják a síversenyre készülőket. Azonkívül Pericht Re-1 zső, a neves atlétikai tréner, akit a legjobb i kondlciótrénemek tartok, különböző gyakor­itokat dolgozott ki, úgyhogy mire elérkezett a szabadtéri munka Ideje, síelőink teljesen felké­szültek. Egyelőre a Svábhegyen folyik a munka. Naponként két óra hosszat síelnek a leggondo­sabb felügyelet mellett és örvendetes előhala- dást mutatnak. — Minket elsősorban a Icslkló versenyek érdekelnek, mert Biviszonynlnk mellett ebben a versenyncxnben versenyzőink nemzetközi vi­szonylatban fa értékes eredményeket tudnuk elérni. Nem vonatkozik ez a futóversenyekre, mert mig nálunk a hószezón tartam egész bizonyta­lan, addig az északi versenyzők szeptembertől májusig hógazdag vidéken dolgozhatnak és igy állóképességükkel lehetetlen szembeszállani. A lesiklóversenyen azonban számottevő erőink vannak, mint de Pottere, Csik és gróf Sza^áry László, aki a kanadai versenyen 160 résztvevő között a döntőbe jutott 40 között volt és kivívta a 16-ik helyet. — Az olimpiai keretbe tartozó versenyzők | december 20-án a Bischofshof feletti Arthur- ■ hausba utaznak, ahol 19 napon át kitűnő tere­pen treníroznak. Akkor hazajönnek és a BSE, ; a BBTE, majd a Szövetség mátraházai verse­nyén indulnak, amely egyúttal válogató is. Még | bevárjuk a MAC január 26-i versenyét és aztán í válogatunk és a versenyzőket már 28-án útnak indítjuk, hogy Garmisch-Partenkirchenben hely­színi tapasztalatokat szerezhessenek. Négy le- sikló, egy ugró és egy hölgyversenyző kikülde­tését kértük. A korcsolyázók előkészületeiről dr. Lator Géza a következőket mondotta munkatársunk­nak: — Gondoskodunk róla, hogy a magyar kor­csolyasport is méltó képviseletet nyerjen az olimpián. Tervbevettük, hogy esélyes műkor­csolyázóinkat, teljes hokid-csapatmik at és egy­két gyorskorcsolyázót kiküldünk. Az előkészü­let munkálatai már megkezdődtek, jelöltjeink le­tették a fogadalmat és ennek megfelelően lelki- i meretesen készülnek. A műkorcsolyázók kö­zött elsőrendű esélye volna természetesen a Rotter-Szolár párnak, mert a négyszeres világ­bajnok már most Is megfelelő formában van. Tisztára tőlük, az ő döntésüktől függ, hogy ki- mennek-e. Döntés még nincs, de reméljük, hogy ez kedvező lesz. Kiküldjük a Szekrényessy-párt. Fiatalok és fejlődésképesek. Kimegy Pataki, a tavalyi világbajnokság harmadik helyezettje és rajta kivül Tertáknak van komoly reménye a helyezésre. — Arra természetesen nincs reménység, hogy a gyorskorcsolyázók betörhessenek, de öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a rendszeres munka itt is nagy fejlődést hozott. Az osztrák tréner keze alatt sokat fejlődtek a fiuk és a csak. nem­régiben lezajlott versenyen Hidvéghy 15 másod­perccel javította meg a 3000 méter rekordját Kellő előkészület után egy-két legjobbat kivi­szünk. — Kimegy a teljes hokki-csapat, amely már Í együtt van és három hete komolyan dolgozik. Ahol Kanada és USA indul, komoly győzelmi esélyről az évek hosszú során át nem beszélhe­A magyar sporééleí az ©•£ lcai*ílca légyéiben Magyarország előkészületei a nemzetek nagy viadalára, a XI. oVmpiára ■ Hlife a magyar sport reménységei és kilátásai 7 ■■ A Prágai Magyar Hírlap karácsonyi ankétja ■■ ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom