Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-25 / 294. (3846.) szám

1935 december 25, szerda.

T?M<M-MAGtAR H1RLAR

21

A történelmi Pázmány és egyetémalapítésa

Irta: Dr. Porubszky Géza plébános, nemzetgyűlési képviselő

(Részletek a képviselő pozsonyi előadásából.)

I.

Pázmány Péter, régi nemes magyar családnak

a sarjadéka, Nagyváradon születet 1570 október 4-én. Atyja, Miklós, Panaszhelység birtokosa, 1565-ben Biharmegye első alispánja volt. Anyja, Massai Margit, a Mássá olasz őrgrófok családjából származott, amelynek egyik ága Magyarországon telepedett le. (Fraknói: Pázmány Péter és kora. I. 3. és 6. 1., Pest 1868.) Pázmány Péter nagyanyja, Csá'ky Kata, Csáky Miklós leánya volt. Mind jeles magyar történelmi nevek, családfája évszázadokra nyúlik visz- sza. Pázmány ereiben lehetett olasz vér, de szláv vagy szlovák atyafiságban nem állott. Sőt a szlovák származású Dudek János Acsádyval szemben kijelenti, hogy „Pázmány Péter szlovákul nem is tudott". Tehát a körülmények hatása alatt nem kellett Pázmány Péternek „magyarrá" válnia, mint dr. Kolár pozsonyi egyetemi tanár mondta, — mert hiszen magyarnak született és Pázmányban nem élhetett az „a szlovák öntudat" továbbra is, — amelyik nem volt benne soha,

Pázmány Pétert szülei a református vallásban nevelték 13 éves koráig. Ekkor további kiképzés végett Kolozsvárra küldték a Jézus-társaság híres tanintézetébe. Itt ismerkedik meg Pázmány nemcsak a tudományok különböző ágaival, hanem a katolikus vallással is. S nem eredmény nélkül. A fiatal Pázmány elhagyja szülei vallását, katolikussá lesz és életcélul tűzi ki, hogy a katolikus hitnek legbuzgóbb apostola legyen. Hogy azzá lehessen, 17 éves korában a jezsuita-rendbe lép. Papi tanulmányait Kra- kóban, Bécsben és Rómában végzi.

1597-től 1607-ig Grácban a jezsuita főiskolánál tanár. Bölcseleti és hittudományi tanulmányokkal foglalkozik. Tanári évei alatt latin- nyelvű munkáin kívül öt magyarnyelvű munkát ir. Mint hitvitázó tudományos fölkészültségével, metsző logikájával már 1603-ban fölhívja magára a közfigyelmet. Ekkor adja ki Nagyszombatban első magyar munkáját: „Felelet Magyarl István sárvári prédikátornak az ország romlása okairól irt könyvére." Pázmány véglegesen 1607-ben, harminchétéves korában kerül vissza Magyarországra.

A nagy emberek egyéniségének kialakulását, alkotó tevékenységük íölfokozását az a kor és korszellem determinálja, amelyben éltek és működtek. Pázmány Péter kora a vallásháborúk kora volt. „Egész Európa, a déli és keleti részeket kivéve, színhelye volt a vallásfelekezetek szenvedélyes, gyakran véres mérkőzésének. Anglia, Skócia, Svédország, Dánia és Svájc éppen ekkor befejezvén elszakadásukat Rómától, irtó háborút folytattak a katolicizmus maradványai ellen. Hollandia még fegyverben állott, hogy a fölkarolt protestantizmust és állami függetlenségét a katolikus Spanyolországgal szemben megvédje és ki'küzdje. Franciaországban időközönként megújultak a hugenották fölkelései. Egész Magyarország forrongásban volt... (Fraknói: i. m. III. 302.)

Ilyen volt a helyzet külföldön. Minő volt Magyarországon? A magyar királyok I. Ferdi- nándtól II. Ferdinándig, lehetséges, nem voltak őszinte barátai a magyar nemzet törvényes önállóságának és szabadságának. A törvényeket nem egyszer megsértették, de nyíltan nem vetették meg, érvényességüket nem tagadták. Politikai céljaik elérésében mellőzték az erőszak eszközeit. Pázmány Péter idejében a katolicizmus államvallás volt Magyarországon. Ennek dacára a protestantizmus nagyobb szabadságot élvezett, mint bármely más országban, ahol katolikus dinasztia uralkodott. A protestánsok zavartalanul vallhatták hitüket, gyakorolhatták istentiszteletüket. Az országos hivatalok a nádori méltóságig nyitva állottak előttük. (Fraknói: i. m. 611.) A katolicizmus helyzete viszont talán soha nem volt olyan kedvezőtlen, mint éppen ezen időben.

A török hódoltsági részen a lakosság nagy többsége Kálvin hitfelekezetéhez tartozott. A katolikus papok száma itt alig haladta meg a húszat. Az erdélyi fejedelemség és a tiszamenti hét vármegye népessége nagyobbrészt Luther és Kálvin híveiből és a keleti szakadárokból állott.

Az ország harmadik része, Pozsonytól észak felé Kassáig, a Duna mentében Komáromig, II. Ferdinánd kormánya alatt volt. Itt Pázmány eredményes tevékenysége a főurak között többségbe hozta a katolikusokat. Pázmány körülbelül 30 főurat térit vissza a katolikus egyházba, a többi között Forgách Ferenc nyitrai püspök testvérét, Forgách Zsiginondot, a későbbi nádort. Pázmány térit! meg a komjáti kálvinista prédikátort, Veresmarti Mihályt, aki mint katolikus pap pozsonyi kanonok lett. A nemesek és a nép között is nagy hódításokat tettek a jezsuiták.

*

Pázmányt nem a magyar nemzeti érzés hiánya, nem az érdekek azonossága hozta szoros kapcsolatba az ausztriai dinasztia magyarországi uralmával. „Az osztrák uralkodóház magyar- országi uralmának fenntartását és megszilárdítását életcéljának tekinti. Annál kevésbé csodálhatjuk ezt, mert az ausztriai ház ellenségei egyúttal a katolicizmus ellenségei is voltak." (Fraknói: i. m. III. 307.)

Pázmány dinasztikus hűsége mellett azonban sohasem volt talpnyaló. Lojális ugyan uralkodójával szemben, de elismeri, hogy a nemzet a „jogos önvédelem" fegyverét uralkodójával szemben is használhatja. Pázmány nem volt inkvizitor. A katolikus vallást terjeszti ügyem, versenyen kivül álló ékesszólásával és irás- müvészetének páratlan magyar erejével, de az ujtanokat és híveit nem kiirtani, hanem meggyőzni akarja. Pázmány restaurálni akarta ugyan a katolikus egyházat, de nem a másvallás vérének és rabságának árán.

Azt a kérdést felvetni, hogy Pázmány politikai iránya magyar volt-e, — szinte nevetséges dolog. Még a protestáns történetirók is elismerik, hogy II. Ferdinánd idejében európai látókörű, legnagyobb magyar államférfiu csak kettő volt: Bethlen Gábor és Pázmány Péter, akik között a nézeteltérés nem a magyarságban volt, hanem a vallásban. Fraknói Így jellemzi Pázmány magyarságát: „Pázmány melegen szerette hazáját és szivből, őszintén érdeklődött nemzetének jóléte és jövője iránt. Magyar volt ő gondolkozásában és érzelmeiben. És miként ajkadról oly tisztán és erőteljesen hangzott a magyar nyelv, ahogy kortársai közül senki sem dicsekedhetett .szive a jezsuita öltöny alatt is ép oly melegen vert hazájáért, mint bárki másé." (III. 308.)

Politikai téren a nemzet alkotmányos jogait és fontos érdekeit nem egyszer vette védelembe a királyi udvar előtt. Egyik halhatatlan érdeme, hogy a nemzeti politikát ő indítja meg a királyg

ártiak között. Pázmány nyíltan hirdeti, hogy .rdély különállása és nemzeti függetlensége a magyar állami önállóság biztosítására okvetlenül szükséges. „Csak addig durál a mi tekintetünk a német előtt, — igy szólt egyszer a nála járó Kemény Jánoshoz, — miglen Erdélyben magyar fejedelem hallatik Qoreálni, azontúl mindjárt contemptusba jutván, gallérunk alá pö- kik a német." Emiatt javasolja a királynak, 11. Ferdinándnak, hogy ismerje el Rákóczy Györgyöt Erdély fejedelmének. S elfelejtve Rákóczy Györgynek Bethlen idejében való szereplését (kassai három vértanú), maga is állandó jó viszonyt folytatott vele.

(Végét vasárnapi, december 29-i számunkban

közöljük.)

íkenel BettekmCe

1 Csillogó csillagunk: reménységünk éke, szállj le, JÖJJ el hozzánk, legyen Immár béke.

2. Csillogj, ragyog], körül, szánj meg, segíts minket, kikre tenger-bánat égó könnyet hintett.

3. Vidd a bot és gondot miden szegény házból, hol üres a kamra, oajta, csűr és jászok

4. Napkeleti bölcsként mennének tán hozzád, bár a tömjént most már nincsen honnan hozzák.

5. Kórházakba nézz b«, nézz be börtönrácson, mindenkinek légyen ünnep és karácsony.

i. Égi fényed hintsed, hinsld szivünkre szájjá béke legyen álmunk, mint akkoron éjjel.

7. Mint akkoron éjjel fordítsd felénk arcod, tépj ki a szivünkből minden konok harcot

8. Veszejtsd el a fegyvert mérgesgázt és tankot, ágyúból Is öntsék az ekét, harangot.

9. Sugár-karod nyújtsad, mutassad meg nékünk, utunk merre visz el, mert különben végünk.

MÉR El VIKTOR (Budapest.)

anyai szive szorungani. De nem, nem akarta hinni, auüt sejtett. i

— Csak rossz szokás, — gondolta. — Tőlem tanulja. Tőlem hallja. ^

S talán jól hitte, mert a nyár elmúlt s Andriska megszűnt köhögni.

ősszel azután egy napon égő örömmel jött ^ haza Andriska az iskolából. Annyira csordultig í volt örömmel, hogy a szavak csak úgy ugráltak 1 belőle s anyja alig-alig értette meg, hogy miről is van szó. A hittanóra hozta ilyen lázba And- \ riskát, mert a tisztelendő ur olyan szépen be- t szélt a májusban elkövetkező alsó szentáldozás- 1 ról, hogy Andriska, de a többi gyerekek is Ián- i goló lelkesedéssel mentek haza. \

A lelkesedés lángja elégett, de a szeretet me- ( lege megmaradt. Andriska szorgalmas, figyelmes <

Volt az iskolában. Jól tanult.

Egy decemberi estén azonban Andriska szeme .

úgy parázslóit, arca pedig úgy tüzelt, hogy az anyja ijedten fektette az ágyba. Kétszer volt nála az orvos és az anyja vagy háromszor vitte |1 orvoshoz s Andriska, ha föl is kelt néha az ágy-1 ból, de egészséges többé nem lett. Csak úgy lé-1 : zengett, húzta magát, néhány lépést tett, néhai' megpróbált kimenni Keveset beszélt, sokat köhögött. Amugyis sovány kis teste mindjobban száradt. Csak szeme nagyobbodott, tágult mindjobban s csodálatos tűz égett benne.

Kicsi szivét emésztette a vágy az iskola után s anyja nem győzte biztatni, hogy majd tavasz- szal..,

Egyszer meglátogatta a tisztelendő ur. Andriska ujjongott boldogságában. A tisztelendő ur megígérte, hogy máskor is eljön. S még azt is megigérte, hogyha Andriska nem gyógyul meg, otthon gvóntatja s áldoztatja meg.

Andriska három napig égett a boldogságtól, nvuqtalankodott. tervezgetett, járkált, beszélt. i Utána hetekig feküdt. Husvét után kicsit jobbár lett. Május elején aztán ismét meglátogatta a tisztelendő ur. Sokat beszélt Andriskával. Ki-1 kérdezgette. A hittanból. S andriska felelt. A tisztelendő ur csodálkozott. S Andriska megmutatta elnyűtt Katekizmusát.

— Fiacskám — mondta a tisztelendő ur —. Jól figvelj. Vasárnap eljövök hozzád. Reggel | Meqgvóntadak s megáldoztatlak. Elhozom hozzád a kis Jézust . . .

Andriska szótlanul bámult a tisztelendő ur arcába. Kétszer is nvitoria száiát. hoqv szólion de nem tudott beszélni. S abban a percben belépett az anvia. Akkor Andriska fölugrott s nagyot Váltott:

— Mama!... Vasárnap!... — de többet nem szólt, mert összeesett

Az anyja úgy szedte föl sírva. A tisztelendő ur nyugtatgatta. S végül is elnyugodott.

Vasárnap reggel azonban nem volt az a hatalom, amely bent tartotta volna.

Szép meleg, napos májusi reggel volt. A várfalak előtt már zöldéit a fü azzal a friss, sárgás, uj színnel, amely minden tavaszi növényt ragyogva pompáztat.

Andriska kopott, foltos, de tiszta ruhában volt. Anyja a szobát rendezgette. Majd tiszta térítőért szaladt a szomszédba. Ezt az alkalmat használta föl Andriska arra, hogy kiszökjön megnézni, vájjon jön-e már a tisztelendő ur. Ki- vánszorgott. Mert jártányi ereje sem volt már. Csak éppen, hogy kiért a Werk VI. kapuján s elnyúlt a zöld fűben.

— Milyen jó, hogy kijöttem — gondolta —, innen jól látni az utat.

Feküdt, de közben meg-megemelte fejét. A nap sütött. S Andriska boldogan élvezte.

Aztán a gyónásra gondolt s néhányszor elismételte a gyónási formulát. Nehogy elakadjon. Megtapogatta zsebét. Abban ott volt a papiros,

a kitépett irkalap, melyre tegnap fölirta bűneit. Elővette s átolvasta őket. Szeméből kicsordult a könny, mikor elolvasta, hogy milyen rossz volt. A másik zsebéből előkapart egy kis ceruzavéget s a bűnök után odaírta: Soha többé nem leszek rossz és mindig szeretni foglak.

De ez a munka úgy kifárasztotta, hogy el- gyöngiilten visszaesett a fűre. A fejét egy kicsit megemelte, s úgy leste, hogy nem jön-e még a tisztelendő ur s mikor látta, hogy nem, akkor csöndesen lehunyta szemeit.

Csak akkor nyitotta föl, mikor valaki nevén szólította:

— Andriska!

Andriska fölült s úgy érezte, teljesen kipihente magát. Egy hasonlókorú fiú állott előtte. Ismerős volt, s mégsem ismerte meg. Ruházata a szegény gyerekek kopottasa. De nem volt sem szakadozott, sem piszkos. Szőke haja volt és nevető, vidám szeme. Andriska, mikor az idegen fiú szemébe nézett, maga is vidám lett,

— Mit csinálsz itt, Andriska?

— Várok.

— Gyere velem, menjünk eléje, — > kezét nyújtotta Andriska felé.

Andriska megfogta az idegen flu kezét. Az meleg és erős volt. Fölállott:

— Én nagyon gyönge vagyok, mert beteg vagyok.

Az idegen fiú nevetett:

— Dehogy is vagy beteg, dehogy Is vagy gyönge. Nagyon is erős vagy. Igen hosszú útra megyünk. Ne félj, csak gyere.

S Andriska elindult. Az idegen fiú fogta Andriska kezét s ő úgy érezte, hogy ebből a kézből csodálatos erő ömlik beléje. Ez az erő végigszaladt egész testén s egy-kéf pillanat múlva Andriska már oly erősen és biztosan ment, mintha sohasem lett volna beteg.

Andriska hirtelen észrevette, hogy lépcsőn mennek fölfelé, de a lépcsőt nem látta. Akkor egyszerre megállott:

— Tel... — szólt az idegen fiúnak s szem- befordult vele.

Akkor az idegen fiú is szemközt fordult. S Andriska most azt látta, hogy egészen más a ruhája, mint mikor elindultak. Most egy hófehér, bokáig érő, vakító köntös volt az idegen fiun s arca úgy ragyogott, hogy Andriska szégyenkezve sütötte le szemét. Akkor az idegen fi- sak ennyit mondott:

— Andriska, mert vártál, hát eljöttem, — s megölelte s ekkor tűz, melegség, láng járta át Andriskát s Andriska végtelenül boldog volt . ..

S ugyanebben a percben ért a tisztelendő ur a Werk VI. elé. S látta, amint Andriska ott fekszik a fűben.

— Andriska! — szólította, — Andriska, — ismételte, mikor a gyerek nem mozdult.

— Elaludt, —- gondolta s közelebb ment hozzá.

— Andriska! — kiáltozott most Farkasné is, aki kijött a kapun. — Andriska, hol vagy?. ..

Mikor meglátta a tisztelendő urat, odaszaladt.

— Alszik, — mondta a tisztelendő ur s lehajolt, hogy fölkeltse. Mikor megérintette a vállát, elsápadt s hirtelen fölegyenesedett.

— Mi az? — kérdezte aggódva Farkasné s Ő is lehajolt.

Andriska fölé hajolt. Belenézett a gyerek ragyogó, világitó arcába. Aztán fölegyenesedett. Szeméből könny csörgött, de a szava egészen halk és csöndes volt:

— Meghalt

Gépgyár, vasöntöde és malomép Ítészét.

Mái fi. i $5 mi mmtfcsa vii & « is se t !

K©IÍÍC@} Moldavska okr. 6. - Tel. 21-57.

AUTÓ-, TRAKTOR- és motorkerékpár-bengerek, valamint forgattyutengelyek köszörülését és polirozását a legmodernebb gépeken eszközli. Köszörüléseket 1/wo milimcteren belül garancia mellett végez. RAKTÁRON TART: speciális öntöttvas- „NELSONB0HNAL1TE“- és „ALUSlL“-dugattyukat, legjobb minőségű dugattyugyürüket minden méretben, stb.

VÁLLAL: generálja vitásokat. — Jó anyagért és a legprecízebb munkáért garanciát vállai. Javításokat a legrövidebb időn belül végez.

KOT H ® Etm l.esaEsH.Mfi.AotiA jussul* 2

Kérjen árajánlatot! Kérjen árajánlatot!