Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-25 / 294. (3846.) szám

1935 december 25,. szerda. . K5z<gAZI>AlS,Á<Sr^ , Df. Englis Károly: A kamatmérséliiés segít sz adóson, mesóíénkiti a sazteisi élet , hiitoiija a walyfa stabilitását és a toka értékállóságát A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzásának nyiíSSkazata a részére Az idei év legnagyobb jelentőségű gazda­sági eseménye a kamatmérséklés és ezzel kapcsolatban az adósságrendezés kérdése. A kamatleszállítás első rendeletéit már jó­váhagyta a minisztertanács, a rendeletek kihirdetése immár valóban csak napok kér­dése, mert a jövő hétre eső újév napján már érvénybe kell lépniök. A kamatmérsék­lés, miként tavaly a csehszlovák korona devalválása, szintén Englis bankkormányzó intenciói alapján történik. Engli§ ismételten kifejtette, hogy a devalválást megelőző de­flációs korszak felértékelte a tartozások összegét s gazdasági szempontból közér­dek, hogy az árak színvonalának csökken­tése a pénzpiacon is megtörténjék. A pénz ára: a kamat, tehát a kamatot is le kell szo­rítani, ha a deflációs folyamat során csök­kentették a fizetéseket, a munkabéreket és az árak színvonalát. A kamatmérséklés és az azzal összefüggő kérdések magyarázatá­ra dr. Erglis Károly, a Csehszlovák Nem­zeti Bank kormányzója a legilletékesebb té­nyező. Ezért egyenesen hozzá fordultunk, hogy lesz-e a jövőben olcsó hitel vagy sem. Englis bankkormányzó a PMH részére a következő nyilatkozatot adta: A kamatleszállítás célja — A kamatleszállítás oka és egyben célja — mondotta dr. Englis Károly — az adós megse­gítése. Ezt a megsegítést az a körülmény teszi megokolttá, hogy a deflációs folyamat az adós­ságokat felértékelte s azok most nyomasztó súllyal nehezednek az adósokra. A gazdasági helyzet alakulásában hátrányosan befolyásoló' szerepet játszott az arany értékének emelkedése, jj Ez az emelkedés mintegy harminchárom száza- | lékot tett. Az arany értékének emelkedését el-g lensulyozni kellett s ehhez két módszer kinálko- 3 zott: az egyik a korona arany tart almának meg-1 felelő arányban történő csökkentése, a másik jjj pedig a korona arany tartalmának megváltozía- jj tása nélkül az árak színvonalának leszorítása \ lelt volna. Az előbbi módszer alkalmazása esc- jjj tén a korona aranytartalmát az arany érték-1 gyarapodásának megfelelő mértékben kellett ■; volna csökkenteni. Ebben az esetben a korona 3 vásárlóereje változatlan maradt volna s nem lett jj volna szükség az árak és a gazdasági számok jj leszorítására. A második módszer változatlanul. hagyta volna a korona aranytartalmát, de ebben az esetben az árakat kellett volna az arany ér­tékgyarapodásának megfelelően leszállítani. A két módszer egyikét sem alkalmaztuk, ha­nem kombinált utat választottunk: kezdetben | deflációt csináltunk (leszorítottuk az árakat és megtartottuk a korona aranytartalmát), a de­flációs folyamat hátralevő részét pedig a koro­na aranytartalmának csökkentése (devalváció) révén megtakarítottuk. Az arany egyharmados; értékgyarapodásának az egyik felét (cgyhaío-f dót) deflációval és a másik felét devalvációval 1 ellensúlyoztuk. — A defláció az adósságokat egyhaíoddol fel- j értékelte, az adósságok értékgyarapodása vi- szont az adósságok s elsősorban az eladósodott vállalatok válságát idézte elő. A tőkéadósságok j csökkentése a betétekre való tekintettel nem! hajtható végre s ezért kamatmérséklés és a tör­lesztés részleteinek időbeosztása alakjában ke- j rézsűk az adósok megsegítésének olyan módját, 3 hogy a könnyítés az arany értékgyarapodását jj köve ő deflációs folyamattal arányban álljon, j A kamatmérséklés várfcató Palása j — Azt kérdi tőlem — folytatta a jegybank. kormányzója —, hegy milyen hatást várok aí kamatmérsékléstől? Erre ismét csak azt mond-: hatom, hegy az adósok helyzetének könnyítését j remélem tele. A kamatfizetések tétele, az úgy- < nevezett kamaíszc’gélat, rendkívül fontos szerepet j játszik a vállalatok üzemköltségében és a beru- j házások rcn'abilitára terén. Á kamatszolgálat ■ megszüntetheti a vállalat rentabilitását és ver-j senyképtelenné teheti a vállalatot. Az adóssá­gok értékgyarapodása és csökkent árak esetén! a kamat épocn ugv csökkenti a vállalkozás és j az invesztíció rentabilitását, mintha változatlan árak mellet a kamatláb emelkedne. — A kamatmérséklés hatása ezzel ellentétes irányú, amennyiben a vállalatok üzemének és az invesztícióknak rentabilitását felújítja vagy fokozza. A Kamatleszállítás tehát a gazdasági élet élénkülését eredményezheti. — A kamatmérséklés, becslések szerint, mint­egy félniiíliárd koronás könnyítést jelent az adó­soknak, a könnyítés terjedelmét azonban nem i fejezi ki csak a könnyítés teljes értéke és a tel­jes termelés közötti arány, mert elsősorban a leggyöngébb rétegek részesülnek a kamatmér­séklés által megsegitésben. A kamatleszállítás az eladósodott közintézményeken is segít és meg­könnyíti azok gazdasági helyzetét is, (Cinek a rovására történik az adósok megsegítése? — Természetesen felmerül az a kérdés, hogy vájjon az egyik réteg megsegítése nem történik-e a vele szembenálló másik osztály rovására. Ez a kérdés jogosult, mert az ilyesmi áldozatok nél­kül nem megy, A betevőknek és a tőkéseknek azonban meg kell érteniük, hogy a foganatosí­tandó intézkedések magát a tőkét biztosítják. Ha a betétek mögött nem lemének üzemben álló és jövedelmet hozó vállalatok éo gazdaságok, ak­kor a tőke csupán olyan számjegy leimé, amely mögött nincsen egyenrangú érték. A tőire ka­matja a nemzeti munka hozamának része, ez a hozam a rentabilitással bíró vállalatokban kép­ződik* a vállalatok rentabilitása tehát valameny- nyi tőkepénzes eminens érdeke. Ha a vállalatok az adósságok értékgyarapodásának súlya alatt összeomlanának, akkor az összeomlást a kény­szeregyezségek sora és az alaptőkék leszállítása követné. A kényszeregyezségek és az alaptőke- leszállitások vagy csetről-esetre (bukások) tör­ténnének, vagy pedig a valuta értékének leszál­lítása révén kellene az egyensúlyt általánosan helyreállítani. — A kamatmérséklés a valuta és az abban ki­fejezett tőke biztosítéka. Az olcsó hite! problémába — A norma utján történő kamatleszállítás még nem jelent tőkebőséget. A kamatrendezéstől valuíáris biztonságot várunk és reméljük, hogy megélénkíti a gazdasági élet menetét) ennek alap­ján a tőkeképződés fokozódása, de viszont a tő­ke iránti kereslet emelkedése is várható. — Valószínűleg nem lesz annyi pénz, ameny- nyit a közönség az olcsó kamat mellett felvenne és a pénzintézetek is ügyelnek majd, hogy a rendelkezésükre álló tőkét biztos helyre adják ki, mert a kockázatot immár nem ellensúlyozza a a magas kamat. — A pénzpiac forgalmát azonban nem sza­bad a valuta és a pénzügyek iránti bizalom csökkentésével fékezni, mint ahogyan azt azok tették az idén, akik a második devalváció és az invesztíciós munkálatok inflációs alapon történő fedezése után kiáltottak. De el kell kerülnünk minden olyat is — fejezte be nyilatkozatát dr. Englis Károly —, ami megakadályozza a válla­latokat, hogy saját tőkéhez a részvénypiacok igénybevételével jussanak. MHaB Prága, december 23. A Gabonatársneág ma] közzétett adatai szerint a monopólium jogú alj felruházott társaság novemberben 25.S02 vagon | gabonát vásárolt a gazdáktól. Az idei termésből 1 ezzel együtt tehát összesen 116.560 vagon gano-l nát vett a Gabonatársaság. November végéig azj első átvevő számára 46.660 vagon gabonát adtak j el, ebből a mennyiségből novemberre 13.679 vagon; esik. A gabonakészletek mennyisége az előző havi; kimutatásban közölt mennyiségről 12.213 vagon-1 nal 69.900 vagonra emelkedett. A kimutatás rész let.es adatai vagonos tételekben a következők (az első számjegy a megvásárolt, a második az el­adott és a harmadik a készletek mennyiségét, je­lenti; a zárójelben levő számjegy az előző havi kimutatás adataihoz viszonyított többletet adja): búza 55.033 (9913), 11.100 (26C4), 43.934 (7219), rozs 24 364 (6758), 9794 (3354), 14.570 (3402), árpa 26.942,(5105), 20.451 (5195), 6491 (195), zab 8998 (2884), 4428 (1811), 4570 (1073), kukorica 1221 (854), 886 (755), 335 (205). (Elkészült az uj magyar—csehszlovák gazda­sági szerződés.) A magyar—csehszlovák keres­kedelmi tárgyalások eredménnyel befejeződtek. Az uj egyezményben megállapított hányadok magasabbak a - tavalyiaknál: Csehszlovákia 150 millió korona értékű árut exportálhat Magyar- országra s Magyarország, is 150 millió korona értékű árut szállíthat Csehszlovákiába. A szer­ződés érvénye kiterjed az 1936. év egész tarta­mára, de minden három hónap elteltével revízió alá veszik az egyezményt. A gazdasági egyez­ményhez tartozó fürdőegyezmény kerete 10 mil­lió korona. Az uj magyar—csehszlovák gazda­sági egyezményt tegnap aláírták s a csehszlovák delegáció ma reggel már visszatért Prágába. (Meghosszabbították a német—csehszlovák ke­reskedelmi egyezményt.) A német és a csehszlo­vák kormánybizottság december 10-tői december 23-ig lefolyt harmadik berlini tárgyalásai után aláírták a jegyzőkönyvet, amely szabályozza az 1936-os német-csehszlovák árucserét. (Húsz koronával visszaesett a német márka árfo yama.) A mai devizapiacon Amszterdam 1.50, Oslo 1 és Stockholm 0.50 koronával lanyhult. Zürich 1, Helsingfors 0.10, Kaunas 0.25, London 0.05 és Newyork 0 01 koronával megszilárdult. A valutapiacon 20 koronával visszaesett a német márkabankjegy árfolyama, a lengyel zloty 0.375 koronával gyöngült. Mától kezdve a német vál­tópénzt külön jegyzik a prágai tőzsdén Az eziist- pénz árfolyama magasabb a papírpénz árfolya­mánál, aminek oka a német bankjegybeviteli ti­lalomban van. A PMH a csehszlovákiai magyarság vezető lapja — a PMPI-n keresztül a csehszlovákiai magyarság minden rétegéhez eljuthat a hirdető! (A szlovemszkói ipartanács ülése.) Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A szlovenszkói orszá­gos ipartanács szombaton választmányi ülést tartott. A tárgysorozaton a december 30-i nagygyűlés előkészítésével összefüggő kérdések szerepeltek. A vita során Helyei Gyula (Kassa) több indítványt tett a magyar kereskedők és iparosok érdekvédelmére. (Tizenkétezer bakónysertés és 120 vagon sertészsír hozható be januárban.) Az állat­behozatali szindikátus plenáris ülésén meg­állapította a januári importhányadokat. A határozat szerint januárban 12.000 bakouy- sértés és 120 vagon sertészsír hozható be a külföldről. (Amerika megvásárolja Mexikó egész ezüst- termelését.) Washingtonból jelentik: Az utóbbi napokban a különböző ezüslpiacokon megnyilvánuló nagy hosszmozgalom okaira élesen rávilágít Morgenthau kincstári állam­titkár legújabb nyilatkozata. Az államtitkár kijelentette, hogy az amerikai kormány fel­vásárolja Mexikó egész ezüst termelését, amely 72 millió unciára rúg s azonkívül a 40 millió unciát kitevő amerikai ezüsltenne- lést is. (A jövő évi miizsirkontingens: 5280 vagon.) A kormány, beavatott helyen szerzett értesü­lések szerint, a jövő évi müzsirgyártási há­nyadot változatlanul 5280 vagonban állapí­totta meg, vagyis az idei év 4800 vagont ki­tevő alapkőül ingen séhez hozzászámította az idei évben engedélyezett 10 százalékos pót- hányad mennyiségét is. A gyártási hányad ugyan az egész évre szól, a müzsirgyárak azonban havonta csupán az egészévii hányad üzenhetted részének megfelelő mennyiséget gyárthatnak. (Mérsékelten lanyhult a szénfogyasztás.) | December első felében 28.553 vagon kőszén 5 és 21.594 vagon barnaszén került forgalomba. A tavalyi év azonos időszakában 29.722 vagon kőszén és 21,864 vagon barnaszén volt forga­lomban. (Csökkent a húsfogyasztás.) A statisztikai hivatal adatai szerint a húsfogyasztás meny- nyisége októberben 28.8 millió kg-ot tett ki. Szeptemberben szintén 28.8 millió kg hús fogyott, amiig ezzel szemben a tavaly októberi hus/foigyasztás mennyisége 35.8 millió kg volt. A zsirfogyasztás ezzel szemben a szeptemberi kimutatásban közölt 5.7 millió kg-ról 6.4 mil­lió kg-ra emelkedett. A kimutatás millió kg-os tételekben a következő adatokat tartal­mazza : október január—október 1935 1934 1935 1934 marhahús 15.4 17.2 146 147 sertéshús 12.3 14.4 148 152 sertészsír 5.3 5.8 49 52 | A januártól októberig terjedő tizhavi idő­sszak során összesen 336 millió kg hús fogyott. 1 A tavalyi év azonos időszakának fogyasztása 342 millió kg-ot tett. A zsirfogyasztás tizhavi mennyisége a tavalyi kimutatásban közölt 62 millió kg-ról 59 millió kg-ra hanyatlott. Mit kapunk a valutákért ? Prága, december 23, Ki 100 pengőért ......................... 466.50 IC O schii ingért ...... 471.50 100 zlotyért ......................... 458.— 10 0 lejért ............................. 13.05 10 9 márkáért............. 623.— 10 0 ezüstmárkáért.... 735.— IC O dinárért ......................... 53.8O IC O svájci frankért.... 782.50 IC O francia frankért.... 159.70 10 0 Belgáért . ..................... 407— 10 0 líráért ............................ 171.40 10 0 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24,20 1 angol fontért ...... 119.125 Mit fizetőnk a valutákért? Prága, dece 6 rr 23. Ke 100 pengőért ......................... 469,50 10 0 schjllingért ...... 474.50 100 zlotyért ......................... 461.— 10 0 lejért ........ 13.35 100 márkáért ....... 627— 100 ezüstmárkáért ..... 795.— 100 dinárért ......................... 54 20 10 0 svájci frankért................. 735.-0 100 francia frankért . .... 16030 ICO Belgáért . . . . » . . 409— 100 líráért ............................. 175.60 10 0 hol'and forintért .... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért ...... 120.125 Ha Kassára jón, rendelkezésére áll az ujjáalakiíoff szálló, kávéháza és éíterme Minden igényt kie'égiiö, ekörendü magyar és francia konylna Cltcsó menit-rendszer, étlap szerint! KITŰNŐ BEL- ÉS KÜLFÖLDI BOROK! H látható 9ahona|^sz^et: ^ ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom