Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-25 / 294. (3846.) szám
1935 december 25, szerda.. t>rxgai-/AagVarhiulai> A Icát szomszédvár Utazás múltba és jelenbe (*) Abban az úgynevezett „stockmagyar" és álhaíatosan negyvennyolcas világban, ahol felnőttem, mindazt, and „túl volt a Nagy Krivá- non“ az Ismeretlennek kijáró csodálkozással szemléltük. Az első szlovák, aki szemem elé került Győr százesztendős, sok vihart látott színházában bukkant föl Lehár felejthetetlen daljátékában, a „Drótostót“-ban. Később Farkas Imré melegítette föl még egynéhányszor ezt az alakot, de már egészen másfajta célzatossággal stilizálta olyannak, amilyen valójában soha nem volt. Utóbb sokat gondolkoztam a nemzeti és gazdasági virágzását élő Magyarország különös vonzalmán, amivel Lehár darabját körülfonta: ez az operett végeredményben az akkori kisebbségeket vitte gyöngéd, szerető kézzel színpadra és az operett múzsájának bőkezű szertelenségével rakta rájuk a legszebb színeket, amikben a rendes operettrecept szerint csak hercegek és grófok szoktak pompázni. Legmeghatóbb alakja ennek a darabnak a kis falusi zsidó, aki a vi lággá-kereskedő szlovák fiút hűségre, ember szeretetre és később, mikor úrrá cseperedett, „úri modorra" tanítja; a bonvivánszerep • meg egyenesen egy szlovák ifjúnak jut, aki kis drótosládájával a hátán elindul a zólyomi hegyek aljáról és budapesti vaskereskedő lesz bdőle. Az igazság az, hogy ez az operett a magyar (kispolgárságnak, az operettszinház századeleji közönségének szólott, — a vas- és füszerkeres- kedőknek, akik nem akarták elkendőzni a zsidó és szlovák származást. Ez az operett, amely legelső szinh'ázélményeim közül való, számomra sok mindent megvilágositott egy előttem járó nemzedék érzéseiből, titkos, be nem vallott gondolataiból, elfelejtett tendenciákból. Azóta hűvös társadalomelméleti és fórró politikai iskolákon estem keresztül, a világnak ezeket a kényes kérdéseit más szemmel nézem hanem azért hazudnék, ha tagadnám, hogy a Lehár-muzsikát ma sem felejtettem el s hogy ez a gyermekkori kíváncsiság hajtott, amikor néhány hét előtt hirtelen vonatra kaptam és elszaladtam Zólyomba, megnézni az egykori operett valóságos színterét, — ha mindjárt dráma, sőt társadalomtudományi tanköltemény is lett belőle azóta, hogy a győri színházat a szó teljes értelmében szétrágták a patkányok s e sorok Írója megszűnt operettpublikum lenni. Az őszi utazás kiválóan alkalmas az ilyen multbameneküléshez, a köd fátyolai mögött minden megnyúlik, bizonytalanná és határtalanná válik, élesebben jön ki a táj festőisége, a hegyek megnőnek, a színek pasztellszerüek és valószínűtlenek — a játék varázsa lebeg, úszik a magányos szemlélő körül. Úgy állok a vonatblak- ban, mint ahogy a diákállón szorongtam egykor s egyelőre méla gyönyörűséggel szemlélem a kulisszákat. A zólyomi állomás zűrzavara ébreszt föl az álmodozásból és taszít ki a valóságba, — utazásaim befelé és vissza saját időmbe, hogy egy pillanatra Prosutot idézzem — ezzel megszakadnak, utazom tovább a jelenbe és a külvilágba... * A zólyomi pályaudvar mozgalmas, zsúfolt és lármás, innen fut szét egy sereg helyiérdekű vasút. Az állomás már mutatót ad a vidék néprajzából: parasztok, utazók, tipikusan prágai hivatalnokok, néhány nagyhangú, úgynevezett helyi potentát, fejkendős asszonyok, kisasszonynak öltözött falusi leányok. A málha: bugyrok, zsákok, az utazó kollekciós kofferei, vulkánkofferek, — egyetlen bőröndöt sem láttam. Találomra Indulok sétálni a városba; földszintes házak mindenfelé, csak néhány tipikusan 1918 utáni házblokkot látok, abban az üres telkekkel megszaggatott elővárosszerü részben, amely bevezet a városba. Zólvom tipikus parasztváros — vagy ha úgy tetszik: mezőváros, széles uc- cákkal, irdatlan terekkel. Két impozáns templom emelkedik a város közepén, hatalmas térségtől övezve. Népgvülésre, politikai népmozgalmakra alkalmas miliő ez — ha nem is juttatná eszembe a városháza oldalába vágott márványtábla Sturt, emlékeimbe felötlik a zólyomi piactér, ahonnan elindult eovkor a szlovák fölkelés Kossuth ellen. Ez tehát a vilácr, ahol az úgynevezett nanvszláv mozgalmak bölcsője ringott. Ez az alföldi magyar városokhoz annyira hasonló m-zővá’-os, sz1ovák parasztmetropolis, amebmek elcsöodese^ett terein valamikor történelmet csináltak. A nagy térségnek cs»k egyik csücskében van most némi élet, ugv látszik, a napi piac tanyázik itt, sátrak alatt zöld«éoret. baromfit, tojást árunak. A fárda szélén néhánv ha1,oás földműves álldogál és csöndesen, fóin- didat"an nézdenél a vívóba, azzal az emdcedvü- séggel és nyuopVmma!. ahoovan a világ minden tálán szemlélő-*"^ a parajok és vJl5as3e,mjéletre való tekintet nélkül". Ez megnyugtat. * Finézegetem a boltid rakatokat! mindenütt az a tipikus gvarmati áru, amit Szlovéneké &u' fiinszkő falvaiban és kisvárosaiban lát az ember. Nin yenek spedahzált üzletek, legalább is kevés, a legtöbb boltban minden kapható, pat-, kőszegtől rádióig. Természetesen dpőayári lerakat és Nehera. Már 180 koronáért lehet városias kabátot kapni. A falusi és városi ifjúság ezt a konfekciós „gavallér" ruhát viseli. Külső jellegzetességei aztán beolvadnak ebbe a konfek- dós stílusba. Ebben kap kínosan uniformizált jelleget ez a világ s Európának minden szegényebb zuga, ahová a gyáripar a maga olcsó portékáival befészkelt és uj stílust adott az életnek. Ez nemcsak Szlovenszkóra vonatkozik, Nisben pontosan ez a kép tárult elém: a délszerb paraszt festői, keleties népviselete mellett mindenütt ott látható a Nehera-sülus. Az olcsó szövet és gyáridpő elrejti, lefokozza a nép testi sajátságait, szegénnyé teszi még az olyan előkelő fajtát is, mint például a dalmát paraszt. (Soha nem felejtem el, hogy Spalatóban láttam vasárnap kiöltözötten egy tengerparti zöldségárust, aki hétközben festői rongyaiban meg- ejtően elegáns és hóditó volt. Ebben a Nehera- kosztümben olyan szegény proletárrá süllyedt, hogy alig ismertem rá, — kiesett saját költői világából és bekerült az indusztrializmus kíméletlenül tárgyilagos világába, amelyben kínosan alacsony sarzsi jutott neki.) A zólyomi vár magányosan és ta1án mondanom sem kell, korszerűtlenül emelkedik az egyik dombon, architektúrái szépségei igazán egyedülállóak. Kevés ilyen szép vár van Szlovenszkón, — igaz, hogy nincsenek harcias hagyományai, nem volt amolyan feudális fellegvár, úri kastély inkább, — ha jól emlékszem, a XIV. századból való s inkább volt vadászkastély, mint hadi erődítmény. Sok fényes lakomát, nagy dőzsöléseket láttak e falak, amelyekről most hámlik a vakolat, épületállványok már több mint tíz éve támaszkodnak oldalához: „renoválni" akarják a vár külső falait s csipkés homlokzatát. Bent a hajdani kéjlaknak szánt palotában, most szükséglakások vannak. Az udvaron ócska szőnyeget porolnak s az egyik lakó kdfeszitett kötélen tarka ágyneműt, szárogat Valamikor Nagy Lajos király kedvenc kastélya volt, hires vadászlakomáit és mulatságait rendezte itt a nagy latin király, később pedig Mátyás király kereste fel S átrán a várat, — majd nevezetes főispánok dielyévé vált, mig végül idő s változó korszellem szükséglakássá változtatta üregeit, falai pedig történelmi kulisszák ... A nemzeti ébredés korszaka e vár tövében élő népeket a szláv gondolat mögé sorakoztatta fal. A liberális Magyarországon ez a vidék volt a szláv mozgalmak forrpontja, — ez volt már a romanticlzmus idején s ezért is kapott a moz- aalom kissé túlzottan heroikus, regényes jelleget. Á zólyomi pánszláv mozgalomnak erősen nemzeti ize volt s egészen természetes, hogy ennek a mezővárosnak szlovák kispolgársága önkéntelenül is demokratikus szellemmel itatta át mozgalmát. A liberális éra alatt, tehát az államfordulatot megelőző évtizedekben, amikor a nemzetiségi mozgalmak határozott politikai alakot öltöttek, ez a zólyomi nagyszláv mozgalom állott talán legközelebb azokhoz a politikai és szociológiai elgondolásokhoz, amelyeknek Masaryk volt hitvallőja. A zólyomi szláv polgárság demokratikus hangokat hallatott, mert ebben is ki akarta hangsúlyozni idegenkedését a megyei zsentri úri szellemisége ellen. (Érdekes lenne egyszer megírni, hogyan vált az úgynevezett mezeipolgár rendje ezen a vidéken a demokráciának és egyben a szláv nacionalizmusnak forradalmi követelőjévé? A dolgok természetébe mélyen bevilágító témához kész müliőnek, háttérnek kínálkozik Zólyom — tegnapi alakjában.) * Besztercebánya félórái autóutra fekszik Zólyomtól, — igazán festői környezetben. A legszebb városa talán egész Szlovenszkónak, amolyan történelmi előkelőség árad falairól, amelyekhez nem a vér és harc, hanem a pénz és jómód emlékei tapadnak. Besztercebányát német polgárok alapították, de már az első nemzeti megmozdulás, amely ezen a vidéken végigremegett, megnyirbálta a német polgárok kiváltságait és a vidékről betelepítette a magyarokat és szlovákokat Besztercebánya híres várában van ma a muzeura: a kevés harciszerszám, ami a harmadik emeleten van felhalmozva, a hajdani városi rendőrség felszerelése, egyébként azonban szelíd gazdagság és pompa emlékei sorakoznak a termekben. Tipikusan kapitalista város volt a középkorban s később is mindig a vagyoni és hivatali kiváltságosok kényeztetett hajléka, — a Fuggerek hires rézkartelljének egyik székhelye volt hajdan s Thurzó György, aki amolyan helyi vezérigazgatója volt a nagy Fugger- érdekeltségnek, erősen rányomta bélyegét a városra. Tipikus úri város, amilyen ezen a vidéken csak kevés akad, — ha jól meggondolom, egy sem. A magyar liberális korszak alatt, amikor Tisza Kálmán megyei fellegvárakba mentette a pusztuló zsentrit, Besztercebánya eredendő gazdagsága és előkelősége újabb hangsúlyt, újabb nyomatékot kapott. A megyei urak székhelye lett s a megyei bürokrácia előkelőségei értettek hozzá, hogy a hajdani német város túlságosan polgárias jellegét uj színekkel ékesítsék. Parkja, villasorai, középületei, amelyek ebből a korszakból maradtak itt, fényesen hirdetik azt a kiváltságos rangot, amit a város ki tudott vívni magának A szomszédos Zólyom földszintes szegénységében érthető irigységgel szemlélte ezt az arisztokratikussá emelkedett rokont s az államfordulat után úgy látszott, hogy megfordult a kocka és Zólyomba költözik át minden fölény és anyagi erőforrás. Történtek is kísérletek, az életnek azonban varrnak titkai, amelyeket nem lehet ellesni, — s igy esett, hogy Zólyomból a polgárság átszivárgott Besztercebányára s ahonnan az úgynevezett magyar megyei zsentrik kivonultak, óda mindenüvé betelepedett valaki a régi zólyomiak közül s először még dacosan, később azonban egyre meghittebb otthonossággal öltötte magára a régi életformákat s változott át szlovák dzsentrivé. Besztercebánya ma a szlovák dzsentrizmus főfészke, — annyira, hogy azok a cseh hivatalnokok, akik valóban demókrátiku-s környezetből jöttek ide s kiforrott polgári életformákat hoztak magukkal, áthasonulnak, átveszik ennek a világnak sajátságos életstílusát s szemmelláthatóan nagyon jól érzik magukat benne. Besztercbebánya tovább épül, az „uj tárgyiasság" szellemében ugyan, de azért folyik tovább a nagyvonalú építkezés, uj stílussal, de a régi úri tendenciák kihangsulyozásával épülnek uj paloták a régiek mellé. Az estében reflektorok hintenek ezüst fényport a festői vártemplomra s két téren is ficánkol a szines szökőkút, a Garampart pedig valóságos miniatűr mása a hires budapesti Du- na-korzónak. Úri életformák, zárkózott előkelőség, — Besztercebányának ma is ez a lényege. S az uj nemzedék? Nem tudom, mit hoz magával, csak annyit láttam, hogy a környék falvaiban a hajnali vonattal munkás- és diákgyerekek szegény serege önti el mindennap a várost. Rengeteg olyan kiskorú munkás érkezik a környező falvakból az elegáns városba, aki havonta hatvan-nyolcvan koronát keres, naponta jár be gyalog és élelmet hoz magával. Milyen mentalitást, milyen szellemiséget, milyen uj társadalmi rendet képvisel ez a legújabb nemzedék, — ki tudna felelni erre? Tovább kellene utaznom múlt és jelen össze-visszakanyargó sinpárain a a jövőbe, — ehhez pedig már nem vagyok elég fiatal. B9BRHI A fehérgárdisták Szibériában levegőbe röpítettek egy szovjet vonatot Kétszázegy hatott és sebesült Shanghai, dfeeemiber 23. A charbini - tót. A merényletnek 201 áldozata volt. A fehérgárdista sajtó közlése szerint a fehér-feli ergárdisták tudták, hogy néhány magas- gárdisták november végén az Amur-vasút-. rangú szovjethivatalnok útban van Chaba- vonalon levegőbe röpítették egy szovjetvona-^ rovszk felé s ezeket akarták elpusztítani. I magyarság pártjainak leéli került mm Szepsl községi önkormányzata Kassa, december 23. (Kassai szerkesztőségünktől.) Szepsi községben szombaton délután tartották meg a biróválaszíáet. Ennek során az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt választási szövetséget kötött s 19 szavazattal bírónak megválasztotta Jánossy Gyula keresztény- szocialietapárti iparost, helyetteséül pedig Gál Károly magyar nemzetipárti iparost. A cseh iparospárt, a szociáldemokrata párt és a független városi párt is választási blokkba tömörült s ily alapon igényelte a második helyeíteibirói tisztséget s azt meg is kapta Havas János iparos személyében. Érdekes, hogy az agrárpárt nem csatlakozott a második helyettes igénylésére létesített blokkhoz. A községi tanácsba a keresztény- szocialista párt részéről Jánossy Gyulát, Bemáfh Józsefet, Kocsik Istvánt s ifjabb Gebei Jánost, a magyar nemzeti párt részéről Gál Károlyt, Puskás Ferencet és Darvas Lajost választották meg. A pénzügyi bizottság elnöke Zsolner Lajos, továbbá három keresz‘ényszociali:ta s két magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag. —- Szepsi községben tehát kétéves szünetelés után ismét a magyarság pártjai vették kezükbe a község veze'é-ét. Annakidején ugyanis az országos hivatal Góís Béla magyar nemzeti párti bíró megválasztá ának jóváhagyását kéíizben tagadta meg, majd kormánybiztost nevezett ki a község élére. Meiszfinle lk a szegedi egifeietn orvosi Akaiit síi? Szeged, december 23 A szegedi lapok élénkéin foglalkoznak azznl a hírrel, hogy februárban a magyar kormány törvényjavas-latet fog benyújtani a szegedi orvosi fakultás megszüntetésére vonatkozóan A hírek szerint a szegedi egyetem orvosi fakultását megszüntetik és e helyett Szegeden háromév v orvosi továbbképző tanfolyamat fognak létesítem. Magyarországon a jövőben csak az lehet szakorvos, aki ezt a továbbképző tamfolyamot elvégzi. A hírek szerint a szegedivel egy időben merszüntetik a pécsi és debreceni egyetemek orvosi fakultás;;-' is. Huszonöt hatottja van egy oroszországi barakktiizneh Moszkva, december 23. Irkutszk közelében az egyik munkástelepen borzalmas tüz- katasztrófa történt. Eddig még ismeretlen |S okból kigyulladtak a fából készült munkás| barakkok és huszonöt -személy lelte halálát Ja lángok között. Tikbnhetén súlyos égési ||-ebeket szenvedtek. ( DISTOL KEBAL 1 B ^HBÜS a malacok gilisztáit. 9 biztosan meggyógyít] a mételye* PEKK 0-vitamint keverjen fi szarvasmarhalt, juhait W n 8 1 a napi takarmányhoz. itt MEDICA, Brafmava Meggyógyulnak lesántulí | Kapható minden : atikában faÍZŐÍ9 inul|||
