Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-22 / 293. (3845.) szám

1935 december 22, vasárnap. ^R^GAI-MaG^AR-HIRIíA? 13 Csőd fenyegeti az ungvári magyar labdarúgást Irtat Székely Cy» Levente A labdarúgás sportfrewü művelését Kárpát­alján az 1906-ban alalkult UAC kezdeményezte éa már a béke éveiben olyan színvonalra fejlesz­tette, hogy 1914-ben a hírneves Nagyváradi AC-al szemben megnyerte Kelüfcmagyarorezág bajnokságát. A háború után alakultak a többi egyesüle­tek, amelyek között szintén az ungváriak küz­döttek ki a vezető szerepet. Az UTK aranykori­ban 1921—35 között országos, sőt nemzetközi vi­szonylatban is olyan színvonalat képviselt, ami­lyen fokon álló együttest keveset találunk Szlo- venszkó és Kárpátalja labdarugó annaleseiben. Letűnt az UTK, újra az UAC került az élre, de csak rövid időre, hogy átadja a vezető szerepet a magyar munkáseeapatnak, az UMTE-nek. A CaAF-MLSz kárpátaljai kerületének e há­rom egyesület a megalapítója és bosszú éveken át kizárólagos fen ívta rtója. Az Ungvári CsSK itt-ott elvon egy-egy kiváló magyar labdarugót, de lényeges veszteséget nem okoz az ungvári magyar triásznak. Súlyosan megrendíti az UAC labdarugó szakJ osztályál az SK ltusj megalalkulása 1926-ban I amikor a kék-sárgák legjobbjai tömegesen lépnek át az uj egyesületbe. Visszaesik, de újra talpra ál] a kárpátaljai sportélet megalapítója. Közben egyre erőteljesebben tör fel a vidék, a CsMTSz és a Cs\F-MLSz áldásos munkájának az eredménye: évről-óvre fokozatos haladás. Az elsők vetélkedésébe különösen a Munkácsi SE és a Beregszászi FTC szól bele; már nem egyeduralkodók az ungváriak. A MSE kétizben le elhólitja a büszke bajnoki óimét és 1984-ben, amikor a CsAF bevezeti az uj divízióé rendszert, a bajnoki táb'a élén a két vidéki csapat jut be a keietsziovenszkói és kár­pátaljai divízióba. Az 1933—34-es bajnoki évben még nem volt lényeges különbség az UAC, az UMTE és a két vidéki vezető együttes között. A labdarúgásban nagy szerepet játszó szorencao és egyéb körülmé­nyek is közrejátszottak abban, hogy az ungvári magyar egyesületek közül egyik se került be a divízióba. Az MSE és a BFTC csaknem kizárólag egye­dül képviselik városunk sportját, érthető, hogy lassan felülkerekedtek, mert anyagi helyzetük összehasonlithatiatlanail kedvezőbb volt id&e'ob ungvári testvéreiknél, akik ahelyett, hogy egye­sitelték volna az erőket, még jobban ezétforgá- csolódtak. A bárom meglévő egyesület melló még két uj magyar klub alakult: az Ungvári SC és az Ungvári KMSO, kői az ördarmai (Jovrai) SC-ot is ide kell ezámiUmoink, mert az Ungvárral ösz- szeópült község egyletének úgy a vezetői, miül játékosai nagyrészt ungváriak voltak. Tehát hat magyar és két szláv egyesület kö­zött oszlott meg a játékosanyag és a sportkö- zünség támogatása. A kitermelt magyar játékosok legjobbjai egy­másután hagyták el anyaegyesületüket, akik anyagi nehézségekkel küzdve nem tudtak prima­donnákat tartani. Alig van Kárpátalján egyesület, ahol nem ját szik ungvári játékos, sőt a történelmi országok­ban, például í’ros.snit/.ban, egy teljes UTK külö­nítmény szerez ottani egyesületeknek dicsőséget. Az 1934—35-ös bajnoki évben tovább zuhan­tak a lejtőn az ungvári magyar egyesületek, amelyek a másodosztályúvá devalválódott CsAF- MLSz kerületi bajnokságért játszottak. A legjobb 1 csapattal rendelkező és a bajnokságot biztosan nyerő UAC-nak is csaknem minden mérkőzése ráfizetéssel zárult. A divízióé mérkőzések miatt szombaton, va­sárnap délelőtt, vagy koradélután kellett rendezni a magyar bajnoki mérkőzéseket. Ungvárról két szláv csapat került be a diví­zióba s igy alig volt vasárnap diviziós mérkőzés nélkül. Magyar csapat nincs a divízióban. A kö­zönséget a nagyobb érdeikeseégü diviziós játékok vonzzák, természetesen a nagyigényü magyar közönséget is, amely tehát hátat fordított régi kedveneeinek és megvonta támogatását. Miképpen várható és vájjon várható-e egyál talán, hogy az ungvári magyar egyesületek fel­törjenek és elfoglalják azt a helyet, amely őket múltjuknál fogva megilletné? Az idei kerületi bajnok UAC megkísérelte a le­hetetlennek látszó feladatot. A bajnokság után külön kétfordulós selejtezőt játszott ötödmagá­val és a diviziós szabályok szerint kiküzdötle a bejutást, mert a .négy bajnok közül ő bizonyult a legjobbnak. A hatalmas anyagi és sportbeli telje­sítmény falrahányt borsónak bizonyult, mert a CsAF megadta a kiesett MSE-nek a selejtezőkben való részvétel jogát. A nagy anyagi áldozattal összehozott munkácsi csapat egy ponttal meg­előzte az UAC-ot. Az UAC fellebbezésére a CsAF szavazást rendelt el, amdy a kárpátaljai kerület­ben 5:3 arányban az MSE javára döntött. Mindez nagyfokú elégedetlenséget és elkeseredést váltott ki amely a vezetőségnek és a játékosoknak ked­vét szegte. Azok a remények is szétfoszlottak, amelyek a divízió létszámának felemelésében bíztak. Mind­ebben nagy része volt a kulisszák mögötti intri­káknak is. A történtek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a kárpáta’jai labdarúgást megalapító egye­sület meg akarta szüntetni labdarugó szakosztá­lyát, amely közöl harminc éven át mindenkor ne­mes sportbeesülettel képviselte a zöld gyepen a kék-sárga színeket. Mindennek eredője volt a csapat siralmas őszi szereplése, amely a teljes kedv te len sóg bélyegét hordta magán. Az UTK után tehát az UAC is visszaesett a kö­zépzónába. Az UMTE még tartotta magát, de baj­noki reménye nagyjából ezétfoszlottnak tekint­hető, miután négy vesztett ponttal áll a veretion kiráJyhelmeciök mögött, legjobbjai közül kettő büntetés-alatt áll, másik kettő pedig most kérte átigazolását. Bármennyire dicsé re írem él tó a Kkályhelmcei SC teljesítménye, a tényleges helyzet az, hogy a többiek visszaestek, ők pedig megtartották törzslegénységüket és teljesítőképességüket. A nyári szélvész Is legsúlyosabban a három ungvári magyar egyesületet sújtotta, különösen az UMTE-t és az UTK-t, akik ma sem tudták pá­lyáikat helyreállítani. Az UMTE tribünje meg­semmisült, az UTK kerítése még ma is romokban hever. A hírneves kék-sárgák, fekete-fehérek és piros­feketék sok-sok diadalmas csata hősei ma oda­jutottak, hogy a jóMsmert színek bármelyike rö­videsen eltűnhet a labdarugó pályákról. A kerület vezetőségében való tevékenykedést is mintha megunták volna a legnagyobb képzett­séggel és múlttal rendelkező ungvári labdarugó vezérek, átadva helyeiket a feltörő vidékieknek. Bár az ördarmai SK beolvadt az Ungvári SC-ba, a megtépett és másodrendűvé süllyedt ungvári magyar labdarúgás ma is ötfelé bűz, öt külön­böző egyesületben küzködik és tengeti életét! napról-napra. Az ungvári cseheknek és ruszinoknak elegendő egy-egy egyesület, & CsSK és az SK ltusj. A ma­gyarok ahelyett, hogy a három régi egyesületnek, az UAC-nak, UMTE-nek és az UTK-nak összevo­nására törekedtek volna, alakítottak még kettőt: az USC-ot és az UKMSC-ot. Ilyen körülmények között tehát egészen termé­szetes, hogy egyik ungvári magyar egyesület sem képes versenyre kelni — különösen anyagiakban — a helybeli szláv, avagy a muakácsi és bereg­szászi riválisokkal A két uj egyesületnek még nem volt ideje mű­ködésűket lehetetlenné tevő adósságokat gyűj­teni, még keveset próbáltak, ők még bizakodnak. A legremónytelenebb az UTK helyzete, amely már hónapok óta a felos'z'ás gondolatával fog­lalkozik. A hajdani áldozatkész vezetők egymás­után hagyták el az egyesületet, a meg maradottak nem képesek további áldozatokra. Hónapok óta szó van arról, hogy egyesülnek az UMTE-vel, de a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. Nem túlozok, amikor azt állítom, hogy csőd előtt áll az ungvári magyar labdarúgás és fé’re- verem a harangot, felhiva a.z illetékeseket, ra­gadják meg a kényszerítő alkalmat és igyekez­zenek egymás között egy becsületes kényszer­egyezséget kötni. Ha a virágzás éveiben elég volt Ungvárnak há­rom magyar egyesület, ma a létező öt helyett tel­jesen elegendő lenne egy, — legfeljebb kettő, — amely visszafoglalhatná az elvesztett nagyha­talmi állást. Videant consnles . . . ! az utján és i szerző akarata szerint kiteljesül éa az ut végére ér. A fllmszerep száz apró képből éa momentumból áll, amelyeket az előállításnál szín* te össze-visszadobáltak. Eleinte ezzel nem tudtam megbarátkozni, de most már lassanként kezdeni érteni a felfokozott művészi kifejező lehetőségeket a filmben. Nagy örömömre szolgál, hogy a színpa­don szerzett tapasztalataimat ennek az uj kifeje­zési lehetőségnek szolgáltába állíthatom. Ezeket mondja Bulla El ina és ekkor fölhangzik a jelszó: folytatják & fölvételeket. Bulla Elírna pe­dig azzal búcsúzik el, hogy: „A viszontlátásra a berlini bemutatón.44 —B— TÉLISPORT )( Besz'ereoh újai SK—Tiirórszcntmártnni SK 3:1 (1:0, 1:0, 1:1). Tildééi tónk jelenti: A beszter­cebányai jégkorongcsapat csatársora jó formában játszott. A mártoniak szivés védekezése dacára b:ztos győzelem. A gólokat Sniida 2, Haskő, illet­ve Demjén ütötték. Sebők jól bíráskodott. )( Az oxfordi egyetem jégkorong csapata Mün­chenben a német válogatott együttestől 0:5 arány­ban újabb vereséget szenvedett. )( Londonban az Earls Court Kmgers a nemzet­közi serlegben a Streathamtől 3:6 arányban kika­pott. )( A berlini sportpalotában december 26—27-én nagy nemzetközi verseny folyik le, amelyen a stockholmi Göta, a lengyel jégkorong válogatott é-s a Berliner Schlittscihuhklub vesz részt. )( A prágai LTC Parisba utazott, ahol több mérkőzést játszik az ottani jégkorong csapatok el­len. Az LTC tegnap a Ceskó Budejovicét (Bud- wo-iss) 12:1 arányban győzte le Csehország baj­nokságában. SzmHÁz-Könfrh-KaLTtiRA. Bulla Bimm a színpadi alakításra és tttmszerepekrő Felokozol1 művészi kifejező tehetőségeket nyújt a film Budapest, december 21. A filmszaklapok, de a nemzetközi napisajtónak egy nagyrósze is sokat kezd foglalkozni Bulla Elmával, akit a külföld eddig nem ismert, de akinek első filmje igen nagy sikert ígér. Az egyik előkelő külföldi filmfolyó­irat szerkesztője külön Budapestre utazott, hogy megismerkedjen Bulla Elmával. Terjedelmes cikk­ben leírja a Hunnia-filmgyár műtermét és azt a nagyszerű munkát, amely ott folyik. A szünetben rögtönzött kis ebédbe ülnek ösz- sze a nagy filmnevek: Boíváry Géza, Fröhlich Gusztáv, Bulla Elma és Bleibtreu asszony. Ez utóbbi a Suttog a szerelem44 cimü filmben szin­tén fontos szerepet játszik. Szünet közben nem nagyon szeretnek szakmabeli és hivatásbeli dol­gokról beszélni, de ha már egyszer egy külföldi szerkesztő külön odautazott, akkor nincs könyö- rület. A beszélgetés a munkára terelődik és Bolvdry Gézában mégis csak a munka megszállottja kere­kedik felül. Azonfelül azonban szeretetreméltó ember és szívesen beszél. Amelli tt nem is a „Sut­tog a szerek/m44 cimü filmjéről beszél és nem ezt helyezi előtérbe, ellenben beszámol azokról! a hi­bákról, amelyekre eddigi működésében rájött és amelyekből levonta a következtetéseket és beszél a sikerekről i$. — Előbb a Lldón dolgoztunk — mondotta, — majd Budapesten és ezután a hortobágyi puszta kerül sorra. Nem szeretek sokat a munkáról be­szélni, amíg nem kész. Úgy szeretem, hogy ha a munka önmagáért tesz ki és ha nincs szüksége arra, hogy sok beszéddel aláhúzzuk az értékét. A fő, hogy a közönség elé kerüljön és a közönség méltányolja. Egynek örülök, hogy Bul.a E.'ma, a kiváló drámai színésznő az én vezetésem melleit játsza meg első filmjét. Bulla ELma mint Fröhlich Gusztáv partnernője francia tigyvédikisásszouyt játszik, komplikált jel .emszerepet, amely nagyfokú színészi képessége­ket igényel és mivel Bulla Elma mint színésznő elmélyült és mindenben kiváló ezeket az erényeit a filmben is érvényesítheti. Nemn hiába kezdődött a karriérje Berlinben és Münchenben, ahol nagy sikerei voltak. Münchenben például egy idényben klasszikus és modern darabokban tizennégy sze­repet alakított. Mikor a nagy német sikerek után visszatért a magyar színpadihoz, Budapesten is azonnal fölismerték tehetségét és azóta hü maradt a magyar fővároshoz. — Hogy vélekedik e nagyon is kétfajta művé­szet szerepeiről? — kérdezte Bulla Elmától a kül­földi szerkesztő. — Színpad és film valóban két világ — feleli Bulla Elma. — .Nem könnyű feladat mindkét kö­vetelménynek százszázalékosan eleget tenni. A színpadon végfgjátszhatom egy alaknak lelki lap- törvényszeriiségét és adottságát és ki tudom mé­lyíteni a lelki és szellemi játék viszonyát a más’k alakhoz. A színpadi szerep kezdettől fogva elindul A „Hanza jubileumi naptára Prága, december 21. A szlovenszkói ma­gyarság egyik legnagyobb értéke, a Hanza- szövetkezet, rendes s-okásához hiven ez- iden is szövetkezeti naptárt adott ki, ame­lyet eljuttat a szlovenszkói magyar város és falu népéhez. Ez a napiár, a Hanza tiz­ével jubileumának ünnep: naptára, több, mint a hasonló vállalkozások lenni szoktak: ta ácsadó. útmutató, barát es szórakoztató, jóformán azt mondhatjuk, hogy a falusi nép nem is nélkülözheti e kitűnő könyvet, amely 180 oldalon feleletet ad a minden­napi élet leggyakorlalibb xerdéHire és va- .őban támasza tud lenni a vid*k.i embernek. Az egyszerű népnek a Biblia mellett a leg­szükségesebb könyve a/ ilyen okos naptár. Amit a Hanza-szövetkezet tervez és cselek­nek, valahogy mindig tökc’etesebb, gyakor­latibb és értékesebb, mint más hasonló kéz- Gcményezések lenni sí^ktak. Elragadtatás­sal lap' zgatjuk mi is a naptárt. Nem kíván­hatunk mást, csak azt, hogy mindenhová eljusson és az egész éven át támasza, segí­tője legyen a magyar népnek. | A gazdag naptári részen és a szokásos hivatalos útmutatásokon túl a naptár leg­először a szövetkezet problémáival foglal­kozik. D. Kuthy Géza, a Hanza Igazgató-elnöke felveti a problémát, majd Nagy Ferenc* a Hanza ügyvezető-igazgatója vázolja a tízéves Hanza eredményeit és a magyar szövetkezeti élet uj tízéves tervét. Aki e cikkeket átolvassa, az előtt feltárul a Hanza tízéves működésének hatalmas nagy eredménye. Milliókról, tízmilliókról van szó, mert a Hanza központja a leg­utolsó évben már közel jár az 50 milliós forgalomhoz és az elmúlt tíz év alatt 310 milliónál több forgalmat bonyolított fe. A nagyszerű beszámolót minden szloven­szkói magyarnak át kellene olvasnia, mert pontos és megbízható bepillantást nyer magyar életünk egyik legnagyobb aktívá­jának struktúrájába és ügyvezetésébe. Számos más szövetkezeti cikk után, ame­lyek a szövetkezeti eszme propagálása mel­lett pontos gyakorlati utasításokat is nyúj­tanak a szövetkezeti élet kifejlesztésére és valóban kedvet adnak ahhoz, hogy minden­ki foglalkozzék a szövetkezés problémájá­val, gazdag irodalmi rész következik. A no­vellák és a cikkek itt is úgy vannak össze­állítva, hogy az egyszerű ember nemcsak örömét leli bennük, hanem tanul is belőlük s mindegyik novella úgy hat, mint egy-egy példabeszéd. j Ezután a családi kör kis, de lényeges | problémáival foglalkozik a naptár. A falusi I gazdasszony tisztaságáról, a fontosabb táp­anyagokról. a tiszta kézről, az első segély- nyújtásról, a gyermekek neveléséről talá­lunk itt cikkeket, majd a háziasszony lexi­kona következik. A közgazdasági részben a tervgazdaság aktuális problémáiról, majd számos mezőgazdasági kérdésről találunk oktató jellegű cikkeket. A naptár épp úgy foglalkozik a legelők ápolásával, mint a sertéstenyésztés praktikus módjaival, a pap­rikatermelés ösztönzésével, a talaj helyes művelésének problémáival, az udvar és a tanya fásításával, a kisgazdaságok apró be­vételeinek megszervezésével, az állatok ita­tásával és etetésével, különböző hasznos nö­vények ültetésének módjaival, a gyümölcs­fák ápolásával, a trágyázásokkal, a Jó gaz­da téli. nyári teendőivel, a háziállatok meg­betegedésének meggátlásával, ezután fontos TTTTTTTYYYVVVYYVYVVTWTWTVTYTTTYYYVYYVYyVYYTTYVYYYYVTVVYVYVVVVYYYYYYYYYYVYTtTY YY TT* VTWWTrTVTYTTYYVYTYYTYTYYYYYYYYYWYTYYWYWYTYVYYYWYYYVYYYWVTY'YVYYYVYWYYYYVWYTY YVYYYYYVYYYYT7 YYYYTYIMIYYYY1 I Magyar Bál lanuár 11. j sm. pozsonyi Wijfatilé AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAIAAAAAAAAAÁAAAAAAAAJ 1 A Ül A A111 ül a a tiilii A aaa A A A A A A A A A A AAA AAAA A A A A A A A A A AAA A A A AAA A A A AAA A A A AAA AAAAAAAAA AAA A

Next

/
Oldalképek
Tartalom