Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-19 / 290. (3842.) szám

1935 december 19, csütörtök. talMM-MAfifeAR-HlRLAB Ötperces szünettel ünnepelte i sziovenszköi tartománygyülés az uj államfőt Az országos e'nök háromnagyedegykor jelentette be az országos képvise őfestületnek az elnökválasztás eredményét - Salkovszky és Kontsek a sziovenszköi magyarság me­zőgazdasági és közlekedésügyi követeiése.ért szállt síkra Pozsony, december 18. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az országos képviselő- testület mai ülésén folytatták az országos Költ­ségvetés vitáját. A tartománygyülés természete­sen a prágai események hatása alatt állott. Dula Igor országos alelnök ötpercenként kapta a táv­irati jelentéseket Prágából és Információkkal lát­ta el a türelmetlenül kérdezősködő koalíciós kép­viselőket. A költségvetési vita első felszólalója Bernovszky volt, aki az Ipari és kereskedelmi fe­jezetet referálta. Zsirka néppárti az állami tiszt­viselők fizetésének elsején történő kifizetését szorgalmazta. Rámutatott arra, hogy a mostani gyakorlat szerint 10-én kiadott fizetés nemzet- gazdasági szempontból is hátrányos, mert pél­dául a fürdőhelyeket tekintélyesen megkárosítja. Az országos képviselőtestületből kell kiindulni szerinte annak az akciónak, amely a régi fizeté­si rend visszaállítását célozza. Utána Kiinga Ferdinánd tette szóvá a kereskedelmi és iparos- tanoncok helyzetét. Usiak néppárti közel egy­órás felszólalása után Kontsek György magyar nemzeti párti és Virágh Béla országos keresz­tényszocialista párti képviselő beszélt. Felszóla­lásukat holnap ismertetjük. Pauliny agrárpárti beszéde közben, ponto­san háromnegyedegy órakor fölemelkedett Or- szágk országos elnök és prágai telefonjelentés alapján bejelentette a tartomány gyűlésnek, hogy Bencét választották meg a köztársaság elnökévé, — E perctől kezdve dr. Benes Eduárd — mondotta az országos elnök —- megszűnt párt­ember lenni s az egész köztársaság elnöke lett. Masaryk elnök dr. Beneé érdemeit elismerte! már akkor, amikor azt irta, hogy a csehszlovák köztársaság Benes közreműködése nélkül nem alakult volna meg. Országh országos elnök méltató szavait a tar­tománygyülés valamennyi tagja állva hallgatta végig, majd a szociáldemokraták és az agrárok lelkesen .megtapsolták, míg a kommunisták és az ellen­zéki pártok tartózkodtak a tetszésnyilvání­tástól. Ezután az elnök kijelentette, hogy a történelmi pillanat megörökítésére öt percre fölfüggeszti az ülést. A bejelentést a tartománygyülés tagjai csöndes méltósággal vették tudomásul, csupán Durics Gyula kommunista képviselő kiáltott közbe: — Éljen a népfront! A demokráciáért, a fa­sizmus ellen! Az ülést egy órakor folytatták. Magyar képvise'Sk a keddi vitában Pozso-ny, december 18. (Pozsonyi szer­kesztőségünktől.) A sziovenszköi országos képviselőtestület a költségvetés tárgya.ása során tegnap folytatta és befejezte a mező­gazdasági fejezet vitáját. Ennek keretén belül Kontsek György magyar nemzeti párti tarto- mánygyütési képviselő hosszabb beszédben foglalkozott Szlovenszkó magyar mezőgazdád­nak nehéz helyzetével, súlyos panaszaival és követeléseivel. Elsősorban ismertette a magyarság kíván­ságait a mezőgazdasági szakoktatást, illetőleg, majd a magyar vidékek, elsősorban a Csalló­köz örvendetesen fejlődő gyümölcs terme ősé­nek intenzív felkarolását követelte. A költ­ségvetés mezőgazdasági részének indokolá­sában szerepel a sziovenszköi erdőgazdaság propagálása. Találóan jegyezte meg a szónok, hogy nem propagálásra van szüksége a szloven- szkoi fának, hanem külföldi piacokra, amit csa’ds a megfelelő kereskedelmi szerződé­sekkel lehet biztosítani. Kitért a halászat kérdésére is s megállapítot­ta, hogy az illetékes tényezők nem fordítanak elég gondot az államháztartás szempontjából is o y fontos halászat érdekvédelme tekin­tetében. Kívánatosnak tartja, hogy úgy a bel­vízi, mint a ha tár menü halászat ügye vég­legesen és méltányosan rendezíessék. Ki­fogásolta, hogy a köliségvelés megfelelő feje­zetéből nem tűnik ki. hogy a Duna és Tisza szabályozására, illetőleg e folyók partmenti községeinek árvíz elleni védelmére mily összegeket fordítanak. A szónok felhívta a tartomány>yülés figyelmét azokra az óriási károkra, amelyeket a Tisza Csap község határában okoz. Felpanaszolja, hogy Csap lakossága már többször felhívta az illetékes hatóság figyelmét arra, hogy a megrongált védgátakat föltétlenül ki kell javítani, azonban ez irányban eddig nem történt intézkedés. A károsult gazdák helyzetét még az is súlyos­bítja. hogy az adóhivatal a Tisza által elsodort földek után is be­hajtja az adókat. E tarthatatlan helyzet orvoslása érdekében Írásbeli előterjesztést nyújt át az országos elnöknek. Végűd azon kívánságának adott kifejezést, hogy a melioráció, a legelők fel­javítása, a patakok és folyók szabályozása terén a mezőgazdaság szempontjából éppen a magyar kisebbség állal lakott vidékek fon­tosságára való tekintettel is történjenek be-1 ruházó közmunkák. Ili a nutcsvalj A mezőgazda sági fejezet vitája után a tar- lománygyü‘ás áttért az útügyi fejezetre. Ivrivanec kormánytanácsos előadód előter­jesztéséhez elsőnek a szlovák néppárti Kova- lik volt szenátor szólt hozzá s egyórás „szűz-! beszédében11 az útügyi problémákat oly részletesen taglalta, hogy még az abesszínia! közlekedési viszonyokkal is foglalkozott (derültséget keltve). Az európai közlekedési viszonyokat jellemezve azt állapította meg, hogy az általános nyomornak főoka abban rejtik, hogy az európai államok valóságos kí­nai falakkal választják el egymást, ami meg­akadályozza a forgalmat és a javak normális kicserélését. Ez egy macska-egér. játék — mondotta — több ilyen egér van, például ilyen Ausztria is. — Ki a macska? — kiáltottak közbe. — Azt nem mondom meg — felelte Kova- tik — mindenki találja ki maga. (Újabb derültség.) — Azzal fejezte be felszólalását, hogy a határo’iat meg kell nyitni, hogy újból meginduljon az európai népek gazdasági vérkeringése. Dr. Hudec Béla szlovák néppárti és dr. Markovié agrárpárti felszólalásai után általá­nos figyelem közepette dr. Salkovszky Jenő magyar nemzeti párti tar tornám ygyülési kép­viselő foglalkozott az útügyi költségvetéssel. A magyarság képviselői a fcfeb istákért Rámutatott arra, hogy Szlovenszkó költségvetésének egybarmod ré­szét fordítja az utak kai bán tartás ára és ez az oka annak, hogy nem jut elegendő fedezet a gazdasági és kulturális célokra. Az országos képviselőtestület már kétizben fog­lalt állást amellett, hogy 2527 kilométer utat vegyenek át állami kezelésbe, hogy igy a tar­tományi költségvetést tehermentesítsék. Sajnos, e követelés eddig eredménytelen maradt. így állhat elő az a helyzet is, hogy Szlovenszkó ezen a téren rövidséget szenved az állami költ­ségvetésben. Ugyanis a költségvetés 80 millió koronát fordít az állami utakra, de ebben túl­nyomórészt a történelmi országok részesülnek, mivel Szlovenszkón kevés az állami ut. De hátrányban van Szlovenszkó az állami útalap szétosztásánál is, mivel ebből is elsősorban az állami utakat se­gélyezik. Szóvátette dr. Salkovszky a helyiér­dekű (vicinális) utak elhanyagolt voltának ügyét is. Az amerikai vöröskereszt orvosainak ténykedése az abesszin harctéren. Szükséges lenne a fontosabb helyiérdekű uta­kat járási utcsoportokba összefoglalni, hogy a munka tervszerű és rendszeres lehessen. Nyomatékosan rámutatott a délszlovenszkói, határszéli utak rossz állapotára és sürgette a Visk—Pereszlény—Ipolyság, továbbá a Tes- mag—Hidvég—Losonc s a Szalka--Ipolypásztó közötti útszakaszok mielőbbi kiépítését. Szót emelt az utmesterek és utkaparók szolgálati pragmatikájának jóváhagyása érdekében is és megállapította, hogy az utkaparók egyharmad része még mindig nincs véglegesítve, ami nem válik előnyére a rendszeres munkának. Turóc érdekében... A vita során fölszólalt még Kontsek György magyar nemzeti párti, aki csatlakozott dr. Sal­kovszky fejtegetéseihez s azokat kiegészítve, követelte, hogy gondoskodás történjen a ma­gyar vidékek falvain keresztül vezető utak por­talanításáról. Ez különösen a lakosság legfiata­labb korosztályainak egészsége szempontjából fontos. A továbbiakban hivatkozott arra, hogy miután az országos képviselőtestületben szép számúját helyet foglaló turóciak a volt Turóc- megye kívánságait nem tolmácsolták, mint régi túród kénytelen túród utkérdéssel foglalkozni. Előadta, hogy Turóc és Nyltra között a na­gyon fontos országúti összeköttetés Jaszenován keresztül eddig még nem épült meg. Már az államfordulat előtt ezen az útszaka­szon Németpróna és Zniőváralja között vas­útépítést terveztek. A vonal traszirozó munkája a háború alatt már meg is történt. Az államfordulat után éppen Kontsek György volt az. aki küldöttség élén kérte a vonal kiépítését, azonban az illetékesek nem ismerték föl ennek a vasútvonalnak nagy közgazdasági fontosságát. Erre Kontsek, illető­leg az érdekeltségek azt kérték, hogy a jaszenovo—németprónai országutat építsék meg legalább. Miután ez még mindig nem történt meg, újból kéri, hogy ezt a csekély útszakaszt most már sürgősen építsék meg. Csodá’afos síi amerikai hsdirepü (Népek Washington december 18. Az ameri­kai kormány száz uj katonai vadászrepülő­gépet rendelt. Ezek a gépek valósággal a technika csodáját jelentik. Az acélból készült egyfedeliiek óránkint 480 kilométer sebes­séget érnek el és öt automatikus nagykali- berii gépfegyverrel, valamint 20 könnyű bom­bával vannak fölfegyverezve. Ezenkívül ké­miai anyagokat tartalmazó tartályokat építet­tek be a gépbe, úgyhogy a repülők bármikor gáztámadást indíthatnak a felvonuló ellen­séges csapatok ellen. „Kísérteties" csempésxka^and az osztrák-magyar ha áron Győr, december 18. Az osztrák—jnáÉfyar határon különös csemipészkaiandbaü volt részük a magyar határőröknek. Tegnap az éjszakai órákban az ügyeletes járőr arra lett figyelmes, hogy titokzatos fehér leplekbe burkolt alakok közelednek a határ felé. A mintegy húsz főiből álló csapatot a határőrök megállásra szóMtolták föl amikor a kísértetté maszkírozott csempészek megpillantották a határőröket, csomagjaikat elszórva futásnak eredtek. Üldözni nem lehetett őket, mert fehér lepleikben a havas tájjá! valósággal egybeolvadtak és piUainatok alatt eltűntek a határőrük szemei elől. A elszórt csőm arakból mintegy kétszáz kiló szacharin került elő. Karácsonyi kérdem! Közeleg karácsony napja. Szegény és d g azon igyekszik, hogy szere teinek tehetsége sze­rint kisebb nagyobb ajándékkal kedves’ edjók. Amikor ajándékot akarunk venni, gondoljunk orra, hogy nagyon sokan vannak olyan testvéreink akik karácsony örömünnepén még keserűbben réznek maguk elé, mert nem tudnak családjuknak ö iimöt szerezni, vagy akár egy jobb ebédet adni és sok helyen még arra sem telik, hogv a kályha mérgé­vel a (él fagyát elűzzék szobájukból. ‘Ezek közé tartozik kisiparosaink nagyrésze is. Górd:/’ nk rájuk, mielőtt szeretteinknek valam i venné k. A kisiparos nincs abban a helyze'ben. hogy fényes, csalogató kirakatokban tárja ké zitményett a vev'k elé, keressük fel tehát a műhelyében és zz kségte- tünkbó'I amit lehet, vegyük meg nála. Ke.tős örö­möt, kettős ajánékot adunk ezzei. örömöt szerzünk szeretteinknek, megajándékozzuk őket, de örö^ öt szerzünk és ajándékot adunk kisiparcsaTk ak is, akiknek talán ezzel jut csak ebéd az a ztalrkra és melegítő láng tűzhelyükbe Seg isiink! Karácsony szent ünnepének melegét csak így érezhel^ÜÁ mindnyájan igazán. KOCZOR GYULA, a komáromi Járási Ipar.ásulal elnöke. 7T ŰOfcJfifáfej fogyasszon olyan kevés áramot és adjon annyi fényt, mint a 7U/VLéli'íTlfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom