Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-15 / 287. (3839.) szám

TOW<MMAfifcARHlRLAP 19 1935 december 15, vasárnap. ASSZONYOK LAPJA Fiafal leányok láncruhái VASÁRNAPI DIVATLEVJÍL A karácsony előtti vakáció hazahozza az egyetemi városokból a két hónap óta nélkülö­zött aranyit jueágot. A jókedvű egyetemi polgá­rok megjelenésével egy csapásra megszűnnek az őszi szezón ál'<andó problémái: a gavallér é6 az elegendő szá-mu táncosok slőkeritéeénok gondja/ — és a fiatal leányok legnagyobb örö­mére végre kezdetét veszi a megfelelő partne­rekben bővelkedő táncos teáik meg összejövete­lek sora... Természetesen az a körülmény, hogy a tán­cosokban szűkölködő eseménytelen hónapok után komoly fiatalemberekkel szórakozhatnak, nemcsak az érdekelt fiatal leányok kedélyében okoz változásokat. A fiatal leányok gondos és előrelátó maimái is akcióba kezdenek. Beveze­tésképpen, gondolatban keresztűlfutják az egye­temekről hazatérő fiatalemberek 'istáját s a be­szerzett hírekkel alátámasztott anyai megérzés­sé' kombinálják, vájjon X és Y. fiából lehet-e röv'desem ,,va.laki“, vagy sem! Következetes egyformasággal elhatározzák, hogy okvetlenül zsurt is kell rendezniük és kislányuk gardrób­jának minden konku/rrenciát messze tmlszárnya­ló felfrissítése céljából a családfők e-Llen gyors támadást fognak intézni... Mert a tavalyi idénytől számítva, nemcsak a fiatal leányok fejlődtek sokat kü'ső és :gényofc szempontjából, de a divat is átalakult Ami egy év előtt még szép és uj volt, az ma már nehe­zen használható. Eltekintve attól, hogy a jó barátnők és ellen,lába# kányáik hajszálnyi pon­tossággal emlékeznek a, tavalyi ruha fazonjára és csináiltatáéi napjába, — a divat is annyira más lett, hogy radkális átalakítás nélkül egy tavalyi táncruha sem hasznaiható. Amellett egy-két uj darab cs'ná’tatása is szükséges, ami -— tekintettel az anyagok olcsóságára — nem jelent kivihetetlen nehézséget, kiiilönösen olyan esetekben nem, mikor az önfeláldozó mama min­den anyagi kilengést fedez az a,pa előtt. D-e nemcsak a garderób feifries't&óhez szük­séges összeg kiharcolása iár nehézségeikkel, ha­nem maga a táncrulia-fazénők kiválasztása is. Kimondott fiatal,leány-cstélyiruha-divat nincsen és a görögös meg reneszánsz jellegű estélyiruha modellek közül bizony nem könnyű a valóban fiatalosat és egyszerűt kikeresni. Ez a feladat is a jóizlésü mamákra hárul. Szerencsére megvan annak is a módja, hogy akarat,lan túlzások ne álljanak elő. Ennek alap- feltétele, hogy a 6zin, az anyag és a fazon ki­választásánál elsősorban az egyszerűt kell szem előtt tartani. Faszról-színek, nem feltűnő anya­gok, egyszerű vonalvezetésű, alig kivágott ru­hák érvényesítik legmegfelelőbben a fatál leá­nyok természetes iideségét Nincs emltetettebb, mint az agyondiszitett és tulfodrozott, kiabáld fiatalság. Vagy a másik véglet1 a túl elegáns ,vgra.nde toalettek amely a fiatal viselőjét mon­dén hölggyé változtatja. Mint színek, természetesen csakis a halvány árnyalatok jönnek tekintetbe. Elsősorban a fe­hér, amely az idén általánosan divatos estélyi- ruhaszin. Utána a,z úgynevezett életfántcsont- szin vezet. Az ilyen sárgás-fehér, merev esésű szatin dusesse vagy moaré anyagikból Párisban gyönyörű puf fos ujjas, etrasszgombokkal csu­kott, szűk felsőrésze? és krinolinezerüen bő szoknyás modelleket készítenek, amelyek egy­szerűségük révén fia,tini leányok számára >külö: nősen alkalmasak A színskála,< a cerizirószaszin | és a viagoskék árnyalatok egészítik ki. A leg­sötétebb engedélyezett árnyalatok a búzákék és ■ a korálpiros. Molyneux legsikerültebb fiatat!- : leány-estély iraháját leghalványabb égszínkék tüllböl készítette. A ruhát egészen biedermeier- ■ stílusban állította össze. A nagyon bő szoknyát • és a könyökig érő pnffos ujjakat fokozatosan . széteső, húzott tül.' fodrokkal díszítette, melyek- , nek szélét ujjnyi széles ezüst szalaggal szegé lyezte. Érdekes volt. hogy a ruha szűk dereka ' ezüst alá béléssel készült. A kivágást lenge. 1 ezüsttel kombinált nagy tüililvirágok diszitették. A ..Kék álom“-rak nevezett, khclletszerü ruhát. : a kivágást szegélyező tüllvirágokhoz hasonló j v'rágokból összeállitott kis virág-muff és majd- ] nem földig érő világoskék bársony pelorin égé- j sziVtték ki. t A f iatal leá ny-táncrivhák jellemző sa játsága, . hogy szűk derékkal, kis kivágással, váltakat, 1 megszó’esi'tö fodrokká vagy diapiroz itt nagy 1 ujjakkal, gallérokkal! és fokozatban kiszélesedő 1 földigérő szoknyákkal készülnek. Mint- d szitás 1 a húzott vagy berakott fodrok és a középen be- ; húzott rüssök divatosak A fiatalos, lenge vi- ] xágdiszt girland-alakban az egész kivágás kő j rül, az egyik vállra, vagy a derék oldalára ad- | ják. Divatosak a virágokbiV összeállított puff- , ujjak és az apró virág-muff<‘k ^ Merev esésű taft, táncruhákat is többnyire taftszirmokból ké- ' szított, virágokkal szegélyezett peJerinekkel egészítik ki. : A fiataileány-tánorukákhoz pélerindket vagy majdnem földig érő, pr’.ncessz-szabású kabáto­kat viselnek. Á pelerinek hosszúsága a könyö­kig érőtől kezdve egészen a bokáig érő bosszú­ságig váltakozik. A hosszú kabátokat széles di- rektoár kihajtókkal és nagy puff-os ujjakkal dolgozzák. Úgy a pelerineket. mint a kabátokat, a ruha anyagához illő, diszkréten elütő színű taftból, ezüst laimméból. bársonyból vagy moa- réból készítik. A fiatal leányok táncfrizurája is igen egy­szerű. A strassz-diadémok, gyöngyökké! átcsa­vart müihajdiszek helyett kis vjrágkoszoruk/kal. vagy ezaiagpánttaJ lefogott, simán leonduLált f‘a ta.lleánv-há.jviselet a divatos. A vacsorának vége volt. már a feketét is’ elfogyasztották, amikor az asszony felállt és magára hagyta a két férfit. Az egyikhez mélyen lehajolt, hogy megcsókolhassa az arcát, a másiknak a kezét nyújtotta a meg­szokott s hódolattal teli kézcsókra. A két férfi némán utána nézett, amint az ajtóig tá­volodott s onnan még egy mosolyt küldött mindkettőjük felé. Aztán becsukódott az ajtó és az asszony jelenlétéből mindössze a félig eloltott cigaretta illatos füstje maradt a szobában, halványkék szallagként emel­kedve fel a hamutálból. Franc oldalt dőlt kinyújtott lábakkal s őszülő, kókadt bajuszát mélyen a melle fölé lógatta. Vele átellenben az öccse, Fric. Oly gyakori és megszokott vendég, hogy állandó helye van az asztalnál, külön karika jelöli meg a szájkendőjét, külön po­hara van s az ő számára külön töltik a ciga rettákat is. Gyakorta az ételek is kétféle képpen kerülnek az asztalra, az ő szájaizé- hez alkalmazkodva. Ez igy van Franc há­zasságkötésének jóformán első napjától kezdve, mert ha feleségül is vette Idát, Fricről sem akart lemondani. A közös csa­ládi tető alatt maradtak azután is. amikor Franc megnősült. Fric a földszinten lakott. Franc az emeleten. Francnak mogorva arca volt, Fricnek szelíd, asszonyos vonásai s tűnődő, kék A mai divatképünkön négy elegáns fiatal- leány-táncruha látható. Balról az első gyöngy­ház-szinti eauzsán taftból mutatós. Előnyös a derék maliiényszerü szabása és a váltakat meg­szel esitő vállfodrok. A szoknya két oldalt szé­les harangrészekkc! bővül. Alul szintén két hú­zott fodor díszíti. A második modell ezüsttel áíszövött fehér lám méből szép. az érdekesem dra.pirozott ujjal és a szoknyába bedolgozott $ötéte.bb szinti ha­rangrészek ezüst szövetből készülnek. A krvá- gást két kis ezüst cea-tt fogja le. Derékban két­oldalt tunika-részek díszítik. A harmadik mód éli világoskék sza túliból ké­szül. Az összevarrt váltak elől kereszteződő fisü.résszel egybeszabva készülnek. Előnyös az ékalaku szűk derek szabása. A negyedik ruha 'hailványrózsaszinú zsorzsettból vagy muszlinból mutatós. Dús glokmiszaibásu pelerin, bő és oldalt nyitott szoknya é? levendulakék bő reomycsokmk díszítik. A bársonyszalagok heiyett levendula- kék, két-három virágból összeáll itott virágtü­szeme a költőkéhez hasonlított. Franc meg volt győződve arról, hogy Fricnél nincs tö­kéletesebb ember és képzettebb útépítő mér­nök, Fric viszont úgy nézett Francra, mint mintaképre, akihez fel sem érhet. Franc minden pillanatban tüzbe ment volna Fricért. Fric pedig ugyanúgy tüzbe ment volna Francért. Ilyenkor vacsora után. szűkszavúan órá­kig is elültek az asztalnál. Franc bús fejét a mellére lógatta, mig Fric szinte rádőlt a cigarettára, mely szünet nélkül füstölgött összekulcsolt ujjaí között. Beszéltek az idő­járásról, a dohány izéről, az ital zamatjáról s néha, ha már nagyon unták magukat, a politikáról is. De azt egyenesen illetlen cse­lekedetnek tartották volna, hogy vallomá­sokat tegyenek holmi érzésekről és hangula­tokról, ami nem méltó józan és a valóságok világában élő. komoly úriemberekhez. Franc szivarozott, Fric egyik cigarettát szívta a másik után, szürcsölték a bort, s ha már vé­gére értek az üvegnek, Fric megnézte az óráját és megállapította, hogy későre jár az idő. Franc a faliórára nézett s csaknem minden alkalommal azt felelte : — Az ám.— Mire Fric azt javasolta, hogy tegyék el ma­gukat másnapra, Franc pedig kiszólt a cse­lédnek, hogy világítsa ki a lépcsőházat a fiatal nagyságos urnák. A két fivér búcsút vett egymástól s a fiatal nagyságos ur, már \ Oethet ínyencek számára, i Dr. Oetker-féle vanillincukor arőmája állal az Oellcer-élelelcneic a sokai dicséri finom izl adja. lorssó maga is deresedő ember, negyvenedik évé­nek határán, leballagott a földszinten lévő lakására, az öreg nagyságos ur pedig láb­ujjhegyre csöndesitette lépteit, hogy fel ne riassza az asszonyt, aki ilyenkor már rég aludt a szomszédos szobában. Ezen az estén Franc szokatlan és gyanús dolgokat észlelt Fricnél. A borosüvegeket már rég kiürítették, a mutató a fizes szám­hoz ért, sőt tovább is ballagott az óra lapján S Fric még mindig az asztalnál ült rendület­lenül. Franc meg hiába pislogott a fali órára, Fric egyik cigarettát szívta a másik után. Franc éppen szólni akart, hogy ilyen­formán legokosabb, ha megisznak még egy üveggel. Ugyanakkor Fric átnyúlt az aszta­lon és egy gyengéd mozdulattal hallgatásra kényszeritette. —• Mondani szeretnék valamit. Franc. Az idősebb testvér elmosolyodott. Nem hiába gyanitott ő valamit. Majd még az sül ki. hogy szerelemről van szó. Az öccsére nézett, aztán bátorítóan mondta mély or­gonahangján : — Hát csak mondjad. Fric, mondjad. Az tenyerének gyors mozdulatával elte­relte maga elől a füstöt és visszanézett a fivérére. — Csak azt akarom neked mondani, hegy mi az Idával már három éve szeretjük egymást. Francnak egy egész kevés pirosság gyul­ladt ki a homlokán. — I-da ? — kérdezte aztán iszonyú lassú­sággal s mivel az a gondolat, mely e név emlitésére röppent fel az agyában, egysze­rűen lehetetlenségnek látszott, emlékezté­ben kutatni kezdett a lehetséges Idák után. Várta is. hogy Fric bővebb magyarázattal szolgáljon arról a bizonyos Idáról. De Fric hallgat s ha ő nem tartja szükségesnek a bő­vebb magyarázatot, úgy arra nyilván nincs is szükség, A nyaka két medveválla közé húzódott s mialatt egyre Fricet nézte, a fe­jével irtózatos vonakodással arra mutatott, amerre az asszony távozott el az ajtón. — A fe-le-sé-gem ? <— kérdezte aztán re­kedten s azzal a végső kételkedéssel, amit már a bizonyosság tudata előtt táplál magá­ban az ember. Fric némán bólintott. Franc alatt megreccsent a szék. Le­hunyta a szemét pár pillanatra, hogy va­lami foglalatosságot találjon magának s bort, töltött, szürcsölt egyet, hallgatásban meg­merülve, egészen megváltozott arckifejezés­sel emelte fel a fejét. Mindössze csodálko­zást fejezett ki nagycsontu és állatian nyu­galmas arca. — No. mit nem mondasz ? Erről semmit sem tudtam, még csak nem is sejtettem. —■ És azt is meg kell mondanom. Franc, hogy mi szeretnénk mielőbb egybekelni. — No, persze, ez maqától értetődik, ha ti egvszer szeretitek egymást. Fric felállt, több mondanivalója nincsen. Franc is felemelkedett. A két fivér hosszan egymásra nézett. Franc keze lassan meg­mozdult. Még maga sem tudta, hogy mit fog vele tenni. Fric mereven állt és ő sem tudta, hogy mit fog tenni ez a kéz. Franc töprengő nézése azt kérdezte : —' Megöljelek ? Fric várakozó tekintete azt felelte : —1 Mindegy. Aztán Franc mély szusszanással felsóhaj- tett. Utána Fric is felsóhajtott halkan. És szótlanul átölelték egymást. FÁJDALOMENYHITŐ Hoffmartn-oseppek re­ceptje: 10 gram étert (aethyl-étert) 80 gram alko­hollal kell elegyíteni. Használatkor cukorra cse­pegtetik s úgy veszik be. zékek is jól néznek ki. RADVÁNYI MAGDA. Két testvér Irta: Sziínyai Zolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom