Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-15 / 287. (3839.) szám
1935 december 15, vasárnap. rlai* ——BMSMIIiaBft ’IMMtfl 17 Mesédnek a szlovenszkői városok... A tizennégyezer lakosú Nagymihály a városfejlődés újabb állomásait építi Zemplén metropolisában vízvezetéket létesítenek, uj iskolát építenek s kerületi bíróságért harco’nak ■ Magyarok élete egy agrárpárti centrumban Nagymihály, december eleje. (A PMH kiküldött munkatársától.) 1921-ben 8S64 lakosa volt csak Nagymihálynak, amely az államfordulat után Zem- plén-megye székhelye lett és ma már több, mint 14.030 lakossal dicsekedhetik Vidéki mérete.* szerint szinte nagyarányúnak nevezhető az a fe lő- dés, melyet ez a zempléni mezővároska futctt meg másfél évtized alatt s ma már ott tart. hogy egyre rendezeítebb külsejével, folyton szaporodó lakosságával jelentős területű vidék központját képezi. A fejlődő városban építette ki a csehszlovák agrárpárt is zempléni szervezkedési központját 8 innen irányit minden pártakciót. Az agrárpárt e'sőscri an a Földműves Kölcsönös Segélyző Pénztár segítségével igyekszik kiépíteni befolyását a zemp'cni vidékeken s kölcsönök és más hitelügyletek lebonyolításával rengeteg embert tart a kezében. Ez a Földműves Kölcsönös Segélyző Pénztár 1934 ben száztizünkét millió koronát Torga'mazoit, melynek jelentős részét a kihelyezett kölcsönök tették. Természetesen ennél az intézetnél csak az agrárpárt tagjai kaphatnak kölcsönt s mivel a többi bankokban nagyon nehéz ma kölcs'.'nhöz jutni, s~k szorult helyzetbe jutott gazda kerül nehéz választás elé. igaz, hogy ez a vidék már csaknem teljesen a szlovák nyelvterülethez tartozik, de a kezel-, •ben húzódó etnográfiai határ mentén magyar falvak is vannak s ezeknek lakosai közül is sokan függvényei a csehszlovák agiárok bankpo'itiká- jának. A magyarság pártjainak ugyancsak nehéz munkájába kerül, hogy ezt a párt-hite'pclitik't ellensúlyozzák s a lakosságot megtartsák a magyarság el'enzéki táborában. Ez a helyzet uj'fcó' és vj ból előtérbe tolja a kérdést: — egy kisebb-égi ma gyár nagybank birtokában nem volna-e lényeges n könnyebb a helyzetünk, nem tudnánk-e sokixal eredményesebben védekezni az agrárpárt lélekfog- dosása ellen, nem tudnánk-e ezer és ezer magyar lelket visszahozni a magyarság pártjainak politikai birtokállományába, amelyből sokszor csak azért törik le egy-egy darab, mert nem tudunk anyagi segítségére áüani a szorult gazdasági helyzetbe került kisgazdának? A felelet kézenfekvő: a kisebbségi élet szervezettsége nem nélku’özhe- ti ennek a problémának a megoldását sem, mert jó] működő politikai szerVeze'eink mellett teljessé kell kiépítenünk szervezkedésünk gazdasági oldalát is: a kisebbségi önsegélyzést.Kerületi bíróságot kap Nagymihá'y? Nagymihály rohamos fejlődése arányában, nyernek megoldást a városrendezés problémái. Most fejezték be a negyedfélmilliós költséggel készült csatornázást és még a télen elkezdik a vízvezeték építését, amely viszont hétmillió koronába fog kerülni. (Ennek az összegnek negyven százaléka államsegély!) Tető alá hozták és a jövő évben fejezik be az uj járási székházat, melynek földsz'ntjén helyezik el majd a létesítendő városi takarékpénztárt is. Azonkívül kétmilliós költséggel bárom kilométer hosszúságban szabályozzták a Laboré nagymihály! szakaszát s nemrégen adták át a forgalomnak a hatszázezer koronás költséggel épült Láb rc-hi lat, melyet Hitsch kassai mérnök épített, aki nemcsak, hogy hivatalos dicséretben részesült munkájáért, de megbízták az Ungvár felé vezető másik hid épi tésével is. A jövő esztendőben uj iskolaépületet is emel az állam Nagymihályoii, amivel a szintén kibirhatatlanná vált iskolai túlzsúfoltságot akarják megszüntetni. Ez a túlzsúfoltság ugyanis az utóbbi esztendőkben egyre erős- bödő panaszokra adbtt okot. Magyar iskoláról, persze, a legutóbbi népszámlálás eredményei miatt szó sem lehet Nagymihályon. Újabban különben ismét sok szó esik arról, hogy kerületi bírósági székhely lesz Nagymihály. Évekkel ezelőtt ugyanis felmerült az illetékes körökben az a terv, hegy az eperjesi kerületi bíróságot helyezik át Nagy- mihályra, mivel a régi Zemplén-mrgye területén egyetlen kerüle'.i bíróság sincsen ezidöszerint s még a messzefekvő zempléni vidékek is a kassai kerületi bíróság körle'éhez tartoznak. Az indokolás akkor az volt, hogy az eperjesi kerületi bíróság részére úgyis uj épületet kell emelni s ha már építkeznie kell az igazságügyi kormánynak, inkább Nagymihályon építi fel az uj bírósági palotát. Ezt a tervet azonban — talán Eperjes eredményes védekezése folytán — elejtették akkor s csak most éledt föl újra A nagymihályi vezető körök most ismét erősen bizaLíodnak s a telket is kijelölték már állítólag a kerületi bírósági épület részére. Ha van is esetleg alapja reményeiknek, • a dolog nem fog egészen simán menni, mert hiszen Eperjes sem hagyja majd magát s minden követ megmozgat, hogy megmentse a maga részére a kerületi bíróságot. A két várcs között tehát komoly küzdelemre lehet kilátás. Jelenleg a helyzet mindenesetre az, hogy az igazságügyi kormány jövő évi költségvetése nnm számol a nagymihályi kerületi bíróság felállításával. Pedig ez elsősorban pénzügyi kérdés. Ki kell bővíteni a nagymihályi kórházat A kerületi bíróság kérdésén kívül van egy sokkal időszerűbb, fontosabb problémája Nagymi- hálynak, és ez: a kórház kibővítése. A város rohamos fejlődése szinte természetszerűleg hozta magával, hogy a százhúsz ágyas nagymihályi kórház már-régóta nem felel meg a követelményeknek, főként pedig: állandó tulzsufoltsággal küzd. Emiatt gyakran megtörténik, hogy két ágyba három beteget kénytelen beszorítani a kórház vezetősége és éz a lehetetlen helyzet gyakran jár nem kívánatos következményekkel E sógorban a járványos betegségek pavillonja van ilyen szorult helyzetben. Vo.t már eset, hogy a százhúsz kórházi ágyon száznegyven beteg feküdt összezsúfolva Pozsony, december 14. (Pozsonyi szerkesztő- sédünktől,) Azzal a kéréssel fordultunk a pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályának referenséhez, aki alapos ismerője Pozsony alvilágának, mondaná el, hogyan dolgoznak az úgynevezett kis csalók, akik valósággal foglalkozásszerűen űzik mesterségüket. Az úgynevezett silfénerek, aprópénzcsalók, hamis pénzbeszedők, házitolvajok egész serege nyüzsög minden nagyvárosban. Ezek az emberek apró csalásokból tartják fenn magukat és a legtöbb esetben — igen jól. Vigyázni az aprópénzcsalókra l A silfénerek, az úgynevezett aprópénzcsalók, a leggyakoribbak és a legnehezebb ellenük a védekezés. A legtöbb kereskedő nem is ismeri őket. Nagyon ügyesén dolgoznak. Például a következő módon: Előszeretettel látogatják azokat a trafikokat, amelyekben öreg, magános hölgyek szolgálnak ki. A silféner bemegy a trafikba és, mondjuk, két korona értékű dohányt vásárol, de nincsen nála aprópénz, c$ak százassal tud fizetni. Elő is kotorja pénztárcájából a gondosan összehajtogatott bankjegyet, amikor azonban a trafikosnő kezd visszaadni a százasból, a silféner váratlanul zsebébe nyúl s kijelenti, hogy különben mégis csak van nála aprópénz és kiveszi a két koronát. A trafikosnő ekkor már kissé meg van zavarodva. A silféner közben megint mást mond, rendszerint másvalami olcsó árut kér, válogat, húzza a dolgot, közben kéri a száz koronából visszajáró aprópénzt. A százkoronás természetesen ügyesen el van rejtve a pénztárca Iá. Ha a tulajdonos szórakozott, akor tényleg úgy emlékszik, hogy a százkoronást megkapta már és ha a kasszában több százas is van, még csak vitába sem szállhat vele. Ha pedig a tulajdonos biztos a. dolgában és agresszíven lép föl, akkor a csaló, még mielőtt bajbajuthat, ügyesen leejti a százast a padlóra s a kritikus pillanatban rámutat: — Nini, ott fekszik! Ilyenkor a kisérlet két-három koronájába kerül, de nagyobb baja nem történik. Gyakran azonban beválik a trükk és ilyenkor tekintélyes zsákmánnyal hagyja el működése szinterét. A legtöbb kereskedő soha nem jön rá, hogy hos a további betegeket kénytelen volt a kórház elutasítani. A város vezetősége, elsősorban Csol- lák főjegyző többizben tett már lépéseket illetékes helyen, hogy a kórház megfelelő kibővítésévé 1 vessenek véget ennek a nem kívánatos helyzetnek, de persze: ez is pénzügyi kérdés. A város azonban ennek a problémának a megoldására is tett javaslatot olyan értelemben, hogy a tizenhárommilliós költséggel Komonnára tervezett tartományi kórház hrlyett a nagymihályi kórházat bővítsék ki megfelelően, vagy pedig ennek a tizenhárommil ió koronának legalább egy részét fordítsák a nagymihályi kórház kibővítésére, ha az uj homonnai kórház felépítését sem lehet tovább halogatni. A probléma rendkívül nehéz, mert úgy a nagymihályi, mint a hotnonnai kórház ügye sürgős orvos'ás után kiált és az illetékes hatóságok talán éppen ezért nem adtak még érdemleges választ az előterjesztésekre. Pedig a közép- és felsőzempléni vidékek érdekében nem lehet tovább várni a kérdés megnyugtató elintézésével s az egészségügyi kormányzatnak találnia ke.ll valamilyen módot arra, hogy úgy a nagymihályi, mint a homonnai kórházépítés ügyét tető alá hozza. Magyar kuSíuréiet: az nincs... A hivatalos népszámlá’ási adatok hozták magukkal azt is, hogy a nagymihályi magyar kultur- élet ügye teljesen a múlté lett. Még csak magyar egyesület sincsen Nagymihályon, mert az egyetlennek, a magyar nő-egyletnek a működését, vágyán csapták be. A rendőrségnek pedig nehéz a. dolga, mert hiszen alig lehet megfogni őket. Áfpénzbeszedők és álvégrehajtók Alpénzbeszedők is a kereskedők körében garázdálkodnak. Olyan pénzbeszedők, akiket valamilyen szabálytalanság miatt elbocsátottak, a régi cég alkalmazottaiként jelentkeznek a kereskedőknél és inkasszálnak. A legtöbb kereskedő lépremegy, mert hiszen nem olvasta a cég hirdetését a lapokban, hogy ,,X. Y. pénzbeszedőt vállalatunktól elbocsátottuk ..Ebbe a kategóriába tartoznak az úgynevezett ■ álvégrehajtók is. Például a betegse- gélyző pénztár nevében többizben inkasszáltak kisebb-nagyobb összegeket ilyen álvégrehajtók, rendszerint olyan kereskedőknél, akiknek tele volt a boltjuk vevőkkel. A kereskedő az alkalmazottak utáni járulékot rendszerint gyorsan kifizeti, csakhogy lerázza a kellemetlen vendéget, A legjobb minden végrehajtót leigazoltatni, mert hiszen az adóhivatal nevével is többizben visz- szaélések történnek. A legnehezebb azonban a védekezés a házi tolvajokkal szemben. A kereskedők alkalmazottainak a legnagyobb része kisfizetésű, de azért az igényeik meglehetősen nagyok, éppen ezért nem ritka eset, hogy megdézsmálják a kereskedő raktárát. Különösen zárás után dolgoznak a házi szarkák, a lopott holmit elrejtik a házban, szemétládában, liftben s később jönnek vissza érte. Ahol nagy a raktár, bizony nehéz ellenőrizni a belső tolvajokat. Pedig nem egy esetben lett súlyos pénzügyi katasztrófáknak okozója a házi tolvajok garázdálkodása. A Wertheim-hassza il'uziója és más tudnivalók A bátyus asszonyok is ismert alakjai a tolvajvilágnak. Egyszerű fejkendős parasztasszony, aki soha sincs megelégedve az áruval, igaz, hogy valami csekélységet vásárol csak, viszont egy óvatlan pillanatban nagykendője alá rejt egy vég vásznat, vagy egy ruhára való szövetet. A rendőrség jól ismeri őket, gyakran valóságos kis raktárra való gyűlik össze a batyukból. lami rendezéssel kapcsolatosan, néhány évvel ezelőtt felfüggesztették s az ügy azóta sem nyert elintézést. A magyar nyelv nemcsak a hivatalos életből, de a kulturéletből is teljesen kiszorult, sőt: a nagymihályi református magyar szülőknek még azt a kívánságát sem akarják teljesíteni, hogy az isko ákhan legalább a hittanra tanítsák magyarul gyermekeiket. Emiatt má.r többször emeltek panaszt, a nagymihályi magyar szülők, elsősorban a szlovák gimnázium ellen, sajnos, eredménytelenül. Pedig a nagymihályi magyar szülőknek ezt a jogos, kívánságát igazán könnyű volna teljesíteni. A nagymihályi magyar családok elszigetelten, egymásközt élnek s kulturigényeik tekintetében a könyvre és a rádióra vannak utalva. Hogy a külszín alatt mennyire erős még a magyar ezó ereje ebben a városban, mutatja elsősorban az, hogy Nagymihály még ma is erős piaca a magyar könyvnek és a magyar lapoknak. A római katolikus plébánia adatai szerint pedig a magyar nyelvű istentiszteletek közönsége most is hatalmas és a magyarul gyónók száma is jelentékenyen magasabb a szlovák gyónók számánál. Ilyen körülmények között 6zinte magától értetődő lenne, hogy az egyházi főhatóság is e szerint igazodjék és olyan papokat nevezzen ki Nagymíhályra, akik tudnak magyarul. Ehelyett az történik, hogy a plébános mellé olyan segéd- lelkészeket küld a kassai püspöki hivatal', akik a legjobb esetben is csak nagyon rosszul beszélnek magyarul s képtelenek a magyar hívek szolgálatára á lni. Ez a helyzet annál inkább furcsa, mert tudomásunk van arról, hogy viszont színtiszta szlovák községbe olyan segédlelkészt neveztek ki a legutóbb, aki alig beszél szlovákul. Az ilyen intézkedések tendenciája érthető azonban szabad-e bizonyos tendenciáknak alárendelni a hitélet ápolását? Ez viszont a püspöki hivatal szempontjából érthető a legkevésbbé. KELEMBÉRI SÁNDOR. Az órás- és ékszerüzleteket úgynevezett elegáns csalók szokták látogatni. Rendesen olyan üzletekben .próbálkoznak, amelyekben csak egy alkalmazott szolgál ki. Órák hosszat válogatnak a gyűrűk és ékszerek között, s közben értékesebb tárgyat ügyesen elcsennek. Nemrégiben egy régi pozsonyi ékszerésznél fordult meg egy ilyen ,,jobb“ vendég, aki őrnagynak adta ki magát, magához vett egy értékes ékszerdarabot és a kereskedőnél Carlton-beli lakáscímét hagyta hátra s természetesen nyomtalanul eltűnt. A kereskedő még a legegyszerűbb óvatosságot is elmulasztotta, pedig csak egy telefon- érdeklődésébe került volna, hogy az őrnagyot leleplezze. Érdekes és nagyon hasznos kurzust tarthatna szakavatott rendőrségi ember a kereskedők részére arról, hogyan lehet védekezni az ilyen apróbb tolvajok ellen. Például mindjárt érdekes dolog lenne megtanulni azt, amit az utóbbi időben elszaporodott kasszafurásokkal kapcsolatban mondott informátorunk. Megszivlelésre ajánljuk a kereskedőknek: A közönség általában azt hiszi, hogy a Wert- heim-szekrény ellenáll minden kasszafurói fortélynak. Pedig ezeknek a szekrényeknek csak egyetlen előnyük van, mégpedig a tűzbiztonság. A betörők azonban majdnem mindig könnyű szerrel hozzáférnek tartalmukhoz. Csak az egészen modern, vasbeton pénztár szekrények tudnak ellenállni a betörőknek. Ezért aki sok pénzt tart a kasszájában, ajánlatos, hogy a szekrényt a rendőrség szakemberével vizsgáltassa felül. Ezt minden rendőrség szívesen és ingyen megteszi. Aki nem tart a Wertheim-szekrényben pénzt, az pedig éjszakára ne zárja be, mert igy legalább elkerüli, hogy a betörők tönkretegyék a kasszáját. Koldus előtt a kereskedő sohase tegyen nagyobb összeget a kasszába. A koldus rendszerint megfigyelője a betörőnek, vagy ha nem, hát akaratlanul is kifecsegi valamelyik kültelki korcsmában, hogy mit látott. Sok pénznek a hire is elegendő ahhoz, hogy a betörő kíváncsiságát a kereskedő Wertheim-szekrénye iránt felkeltse. REHOROVSZKY JENŐ. H pozsonyi alvilág titkaiból Á nagyvárosi kereskedő titkos vám szedői: silfénerek, álvégrehajtók, bátyus asszonyok... Hogyan dolgoznak a kiscsalók, akik a kereskedőkön élősködnek ■ ■ A védekezés iskolája * » ■ Érdekes rendőrségi vélemény ■ • I MAGYAR HÖLGYEK I 9 lapja a Nagyasszony 1 I a legolcsóbb folyóirat. Kérjen mutatványszámot kiadóhivatalunktól 8
