Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-01 / 275. (3827.) szám
1935 december 1, vasárnap. rPRAUAli v ÍAVjEAR-H 1 RbAR ■SzroHÁzKöirtvKab-rcmA. Egy kitűnő könyv a Csallóközről, amely egyben útmutató több más hasonló könyv számára (Machnyik Andor: CSALLÓKÖZ ■ Megjelent Komáromban) Nemcsak gazdasági szakemberek között, hanem mindazok asztalánál, akik érdeklődnek egy érdekes földrajzi egység s egy érdekes gazdasági elhelyezkedés sorsa felől, 6okat s méltán beszélnek most egy komáromi földmivesiskolai tanár, dr. Machnyik Andor „Csallóköz1* cimü könyvéről. Csak szervezetlenségünk az oka, hogy ez a Komáromban megjelent könyv nem terjedt el egész Szlovenszkón s hogy nincsen ott minden nem- zetgazdász, statisztikus, iró és kultúránk iránt érdeklődő olvasó asztalán. Dr. Machnyik Andor hangyaszorgalommal összehordott anyagból könyvet irt, e könyben bepillantást enged Csallóközre s közvetve az egész Szlovenszkóra is. A Csallóköz Csehszlovákia egyik legfontosabb éléstára. A két Dunaág között, sik területen, Pozsonytól Komáromig terül el, teljesen agrár vidék, gyáripar, erdő nélkül a sikföldön elhelyezkedett agrárember minden megfelelő rekvizituinával. A táj festi az ember arcát itt. Machnyik Andor dr. munkája alkalmas arra, hogy megmutassa a földművelő csallóközi nép (magyarság és telepesek) mai arcát s hogy a könyv kapcsán tanulmányozhassuk a földreform hatását a gazdasági viszonyokra. Izgató, érdek- feszitő könyv ez, tabelláival, statisztikai kimutatásaival, térképeivel s minden adatával. Mach- nyik Andor dr. higgadtan s pártatlanul ir, őszintén megmondja véleményét városi és falusi emberről, szempontjai magasak s igen komolyak, a számok adataira támaszkodva pedig megvesztegethetetlen. Az iró minden rokonszenve a földművelő népé. Annak sorsát vizsgálja aggodal másán. A Csallóköz lakosságának hatvankét százaléka még ma is őstermelő, S ennek az őstermelő osztálynak gazdasági, szociális, műveltségi színvonalát nem tartja elég magasnak a szerző s az adatokból levont következtetése igen tanulságos. A munka legnagyobb része a földreform eredményeit tárgyalja, teljes tárgyilagossággal. Statisztikájából megtudjuk, hogy a csehszlovákiai magyarlakta területek 34.72 százalékát, 323.852 hektárt foglalták le a birtokreform céljára. A lefoglalt területnek 1930-ig 73.2 százaléka került felosztásra. Ebből a volt birtokosok részére feloldatott 108,258 hektár, uj birtokosok kezére került 130.280 hektár, és pedig ennek 22.71 százaléka a cseh és szlovák telepesek részére, 24.69 százaléka maradékbirtokosok kezére, 43.04 százalék különféle kisebb birtokosoknak s 9.56 százalék az államnak. A magyarlakta területen a magyar nemzetiségüeknek 20 százalék jutott a felosztott birtokbóL A Csallóközben összesen 59 földbirtokos 109 gazdasága, 55.159 hektár (95.976 kát. hold) jutott felosztás alá. Machnyik könyve különösen az igv felosztott birtokok sorsát mutatja be s fejtegetéseinek kiinduló pontját, mint Írja „Csallóköz mezőgazdasági termelését bizonytela^ná tevő szélsőséges és szeszélyes természetes tényezőknek, a gazdasági életet kedvezőtlenül befolyásoló értéke(*) Megjelent a ,.Közmüvelődés-Könyvtárélet“ első száma. Ivánfy Géza és Nagy Barna szerkesztésében most jelent meg a községi magyar könyvtárak, a járási közművelődési testületek és községi közművelődési bizottságok hivatalos közleményének első száma. Az uj folyóirat hiánypótló. Az előszó elmondja, hogy mire vállalkozik a folyóirat: Minden magyar kultúrintézmény egy-egy sziget és ezeket közelebb kell hozni egymáshoz. Nagy Barna „Mit adunk a falunak*1 cimü cikkében azt tanácsolja, hogy a magyar falunak magyar könyvet adjunk. Dr. Borka Géza cikkében megállapítja, hogy a magyar nép legyen egészséges, müveit, jó és anyagilag független. Érdekes statisztikai cikk fejtegeti, hogy hol alakíthatók járási és helyi magyar közművelődési testületek, illetve bizottságok. Dr. Machnyik Andor a községi könyvtárakban levő gazdasági szakkönyvekről ir ismertetőt. Továbbá igen érdekes közleményeket találunk a helyi közművelődési bizottságokról, engedélyezett és tiltott könyvekről és más fontos kérdésekről. Lempert Miklós a könyvkiválasztás elveiről számol be. Gazdag könyvismertetés és könyvszemle, a magyar akadémikus ifjúság áldozatkészségéről, a német kisebbség népnevelő munkájáról, a munkaközösségi szövetségekről, könyvtárosok fizetéséről, könyvtárostan- folyamok rendszeresítéséről és nyilvántartási jegyzékekről irt beszámolók egészítik ki ezt az első számot, amelybe Kiss Péter Pál „Ifjúsági irodalom** címmel irt helyes és kedves vázlatot Örömmel üdvözöljük az uj magyar kisebbségi közművelődési közlönyt, amelynek szerkesztő- bizottságában egyelőre a szerkesztőkön kívül helyet foglalnak dr. Borka Géza a komáromi, Munka Jenő a vágsellyei és Pollák Imre a galán- tai járási magyar közművelődési testületek meg- bizottaiként. A „Közmüvelödés-Könyvtárélet** havonta egyszer jelenik meg s előfizetési dija a közsitési nehézségek, rossz közlekedési viszonyok, szervezetlen és tisztán csak önérdeket szolgáló kereskedelem, a munkaalkalmat biztositó nagy ipari vállalatok s mezőgazdasági nagyüzemek teljes hiánya, végül a szociális cselekvések iránt teljesen érzéketlen s közömbös lakosságának is- mertetése** képezi. őszintén és objektiven ir le mindent. A gazdasági hatást behatóan tárgyalja s megállapítja elsősorban, hogy a szálas takarmányterületek 11.5 százalékos csökkenésben vannak. Emelkedett a lóállomány s a sertésállomány, csökkent a szarvasmarha és a juh. Általában az egész Csallóköz állatállománya visszaíejlődőben van. Figyelme mindenre kiterjed: közli a Csallóköz uj és régi birtokosainak nevét-, földjük sorsának feltüntetésével a régieknél, s megállapítja, hogy nagyobbmérvü és gyorsabbmenetii parcellázás történt, mint kellene s ez befolyással volt a szociális körülményekre is. Megállapítja, hogy a földbirtokok nem mindenütt kerültek szakértő kézbe. Gondos üzemtan! vizsgálatokat vezet keresztül. Élesen foglal állást a rablógazdaság ellen s megállapítja, mi volna az a helyes ut, amelyen haladva a legkedvezőbb üzemi eredményekhez lehetne elérni. A tulságba vitt gabonatermelés megbosszulta magát. Különösen ajánlja, hogy a csehszlovák köztársaság íöldmivelés tekintetében regionális átszervezkedésnek vesse alá magát, csakis így menekülhetünk meg egyes mezőgazda- sági ágak túltermelésétől s mások elhanyagolásától. A magán- és közérdek is megköveteli, hogy a földmives nép rendszeres és céltudatos s nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is szolgáló, komoly munkájával a termelési folyamatba kapcsolódjék, — írja többek között Üzemtani vizsgálatai után a földreform szociális hatásáról is szól. amikor 17.000 mezőgazdasági munkás, 10.000 kisgazda és mintegy 64.000 család sorsát veszi fontolóra. A szerző minden gondja a föld népéé, a Csallóköz egyszerű parasztjáé, amelynek gazdagabb, szebb életlehetőséget szeretne adni s munkaalmaimat biztosíttatni, nehogy a csallóközi földmives népet az elproletarizálódás veszélye fenyegesse. „Megfelelő gazdasági szervezetek és szövetkezetek, valamint helyesfrányu és önző célokat kizáró testi, szellemi és lelki nevelés utján ez a nagyszámú munkás parasztifjuság képezhetné a magyar kisebbség s ezáltal az állam legszilárdabb elemét és támaszát** — szűri le a végkövetkeztetést higgadt, nagyon éles szemmel megirt. számokkal alátámasztott könyvében a ezerző. Ritka jó könyv. Ilyen átfogó, alapos és mindenre kiterjedő munka régen nem jelent meg a szlovenszkói könyvek piacán s arra rendeltetett, hogy nemcsak a nemzetgazdász, hanem a más kulturterületek táján érdekelt olvasó is nagy- nagy haszonnal forgassa. Ennek a könyvnek valóban egyikünk asztaláról sem szabad hiányozni: tisztalátást ad s hibákat, erényeket mutat. (sz. v.) művelődési testületek, illetve helyi bizottságok és közkönyvtárak részére évi 24 korona, ifjúsági, egyesületi könyvtárak, .valamint a közkönyvtárak olvasó tagjai részére egy évre 20 korona. Egy szám ára 3 korona. A közlönyben a magyar közművelődési intézmények és könyvtárak hirdetései (gyűlések, könyvcsereakciók, vagy más hivatalos közlemények) díjtalanul közöltéinek. A „Közmü- velődés-Könyvtárélet" szerkesztősége és kiadóhivatala: Komárom, Kapitány-ucca 5. v ) Brailovszky kassai hangversenye kimagasló zenei eseménynek ígérkezik. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Brailovszky, a világhírű orosz zongoraművész — mint már jelentettük — december 12-én hangversenyt ad Kassán a Schalkház nagytermében. Brailovszky a legutóbb tartotta Becsben harmadik hangversenyét a ,,Musi'kverein-Saal‘‘-bán és óriási közönséges sajtósikert aratott. Kassai hangversenye is kimagasló zenei eseménynek Ígérkezik, amelyet nagy érdeklődés előz meg. Jegyek elővételben Vitéznél. (*) A vatikáni képtár laboratóriuma. Vati- kánvárosból Írják: A vatikáni képtár laboratóriumát XI. Pius pápa nemrég meglátogatta s ez alkalommal érdekes nyilatkozatot adott le a munkatermek beosztásáról és céljáról. Az egyik nagy teremben láthatók a gobelinek, amelyek a vatikáni palota folyosóin elhelyezhetők nem voltak: utána következik a tanulmányterem, a gobelin- és szőnyegmosó, végül a festmények helyreállítására szolgáló laboratórium, amelyet mikroszkópokkal, pinakoszkópokkal, kvarclámpákkal stb.-vel szereltek föl. A helyiségeket a levéltár zárja be, amelyben a restaurált tárgyak fényképei és leírása nyernek elhelyezést. A helyiségeket csak művészek s oly tudósok látogathatják, akik művészettörténeti tanulmányaikat igazolni képesek. A Nemzeti Kultúra szeptember-októberi száma Prága, november 30. A dr. Alapy Gyula szerkesztésében megjelenő Nemzeti Kultúra cimü, kitűnő magyar kisebbségi tudományos szemlének most jelent meg szeptember —októberi száma. Alapy Gyula Brigetio régi római katonavárosról Írott tanulmánya nyitja meg a füzetet, amely tudományos, színes és lebilincselő. Megírja benne, hogyan keletkeztek római városok, mik voltak a történeti előzmények, milyen élet folyt ezekben a városokban és mi vezérelte a római birodalom császárait akkor, amikor városokat alapítottak. — Ethey Gyula „Vág- vö'lgyi krónika" címmel igen értékes közleményeinek hatodik folytatását közli, amelyben a birtokosok, a nemesek, a szabadosok és a jobbágyok ügyeit és sorsát tárgyalja. Abból indul ki, hogy a középkorban különösen nagy szerepe volt a nagybirtoknak: minden vár ilyen alakulatnak a magja. Hadiérdemekért középbirtokot is osztanak. Ocskón az Ocskayak ülnek, Szentkereszt, Somszegh, Kaplath stb. ugyanilyen családnak ad nevet, de vannak szlovákul beszélő családok is, mint Szed- licsnán Kopcsaszkóék, akiknek magvaszakadtéval az Ádámfalvyak lépnek birtokába, Ilyen értelemben a nemesi címer sokat jelentő dolog. Ur az, akinek földbirtoka van, a többi „csak" nemes. A cimerleveles ujne- mesek Vágujhelyen hivatalosan panaszkodnak, hogy a földesurak gyakran szemükbe vágják: „uraságod csak nemes!" Rengeteg adat és irattári tanulmány segítségével igen érdekes megállapításokhoz jut Ethey Gyula és a száraz adatok során egy régi világ érdekes képe bontakozik ki előttünk. — Kemény Lajos a restauráció korában történt pozsonyi építkezésekről ir cikket, különös tekintettel a katolikus építkezésre. — Nagy Barna Pozsony plasztikájáról befejező közleményt tesz közzé és kimutatja, hogy hol kezdődik a polgárság művészete, amely a jelen és a jövő szociális alapeszméinek a hordozója. — Az Adattárban Radványi H. ir Palocsa váráról, dr. Földes György csallóközi szótárt közöl és érdekes nyelvészeti következtetésekre jut. — Bodó Péter a család levéltárából az 1258-bó'l származó és IV. Béla király által kiállított adománylevelet közli. — Kálniczky Géza Mikszáth diákéveiről, Haraszy Károly Ko- leszár Andor újlatin nemzetközi közvetítő segédnyelv nyelvtanáról ir rövid ismertetést és a füzetet több uj regény ismertetése egészíti ki. (*) A magyar szerzők ma a világ legjobb irói közé tartoznak. A Daily Sketsh hosszú nyilatkozatot közöl egy londoni színházi nagy- vállalkozó budapesti látogatásáról. A cikkben elmondja, hogy tölblb középeurópai várost látogatott meg, de sehol sem érezte magát olyan jól, miint Budapesten. Végignézte egy csomó színdarab előadását és ezen az alapon kijelentheti, hogy a magyar szerzők ima a világ legjobb irói közé tartoznak. A magyar színpadi termék ma rendkívül keresett az egész világon és ugyancsak elsőranguak a magyar színészek. Budapesten találkozott Douglas Fairbankssal is, aki szintén azt mondotta, hogy sehol sem érezte magát olyan jól, .mint a magyar fővárosban. Sherek igazgató azzal fejezi be cikkét, hogy a közeljövőben több magyar darabot óhajt szinrehozmi Londonban, sőt néhány magyar művészt is be fog mutatni az angol közönségnek. (*) Friss filmhirek. Maurice Cheva- l i e r filmkötelezettségei miatt nem játszha- tik tovább a Casino de Parisban. — Cheva- 1 i e r különben decemberben kezdi meg film- felléipé&ét Londonban, ahol egy időben két filmet készítenek vele. — Sienkiewicz „Quo Vadis" cimü világhírű regényéből uj hangosfilmet készített az Universal-gyár. — Az „Ezeregy éjszaka" meséit filmre viszik és a film főszerepeit Charles Boyer és Silvia Sidney játsza. — Reinhardt a Warner-gyár számára készíti el Shakespeare „Amit akartok" cimü darabjának filmváltozatát. — Mistinguett a „Paris királynője" cimü filmnek női főszerepét játsza. — Cl a üde Farrere híres regényéből, a „Kis szövetségesekéből Párásban filmet készítettek. — Ábel Gance Lucrecia Borgia-filmet fejezett be. — Jákob Was- se miaunak, a világrihü német regényírónak „Dér Fali Mauritius" cimü regényét egy hollywoodi gyér megfilmesítette. A szövegkönyvet Fodor László irta. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Hiúság vására. (Tackhearv regényének film- változata.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Legyen a mamám! (A. Nedosinszká vigjátéka.) Karácsonykor jelenik meg Szenes Erzsi uj verseskötete Prága, november 30. Szenes Erzsi lírájában egy uj stációhoz érkezett el. Eddig ez a lira talán egy kicsit egyhuru volt és lég főképen az asszonyi érzéseket zengte, most azonban inkább a lét és nemlét kérdésed érdeklik és ezek vetítődnek ki rendkívül finom lírai formában és tö- mörülnek verssé. Mondhatni, hogy a lírikusnak ez talán a legutolsó stációja, mert ebből a magasságból már csak vagy visszafelé kanyarodik az ut vagy előre a megsemmisülésbe, de lírai költő, ha igazán tehetséges — és Szenes Erzsi valóban az — a magasból újra lemerül az élet mélységeibe és újra, de másként öleli fel az élet megnyilatkozásainak számtalan formáját. Kafka Margitnak, a nagy magyar iróasszony- nak van egypár ilyen verse és ő is úgy állt a zavargó örvények fölött, mint most Szenes Erzsi. Ady óta a magyar literaturában senki sem irt „istenes" verseket. Merész vállalkozás Szenes Erzsitől, de már a kezdetén megbirkózik vele, mert olyan élményen ment át, amely a lét és nemlét határára sodorta. A skála kiszélesedett, újabb árnyalatokkal lett színesebb és érdekesebb. Uj könyve a Franklin Társulat kiadásában jelenik meg karácsonykor, ami egymagában is kis irodalmi szenzáció, mert ma alig akad kiadó, aki verseskötettel lépne a közönség elé és a Franklin Társulat valóban húsz év óta nem adott ki verseskötetet. Bizonyosra vehető, hogy Szenes Erzsi könyvének nagy sikere lesz szlovenszkói, erdélyi és magyarországi viszonylatban egyaránt és nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érdekelni fogja ennek a finomlelkü költőnőnek legújabb művészi megnyilatkozása. A kötet cime „Szerelmet énekelek" (ára előjegyzésben 15 korona). (*) Abesszíniái mesék szlovenszkói gyermekeknek. Igen érdekes, kedves s nagyon időszerű könyv jelent meg a napokban Komáromban, Tárnok Gyula átdolgozásában. A könyv cime: Habaveho. Afrikában, a tábortűz körül. Tizenhét pompásan összeválogatott „szerecsen-mese** ez, kitünően alkalmas arra, hogy a gyermek is megtanulja megismerni az afrikai népet s hogy ne- mesveretü mesék kapcsán jusson közelebb az afrikai lélekhez. A mesék eredeti afrikai mesék Szebguguguról, Mulenziről és Nyiragahindáról, úgy, ahogy tábortűz körül üldögélve a gyermeki lelkű afrikaiak egymásnak elbeszélik. Azt érezzük ki a meséből, mennyire vágyódik a fekete ember is egy hős után, aki elég erős és hatalmas lenne ahhoz, hogy megszabadítsa őket a képzeletbeli hatalmaktól a a nagy afrikai nyomorúságból. Most, hogy Abesszínia időszerűvé tette az afrikai kérdést, különösen ajánlatos, ha a fiatalság a maga módján ismeri meg a déli, fekete embert, a naiv-lelkűt s a csodavárót. Bőségről és szárazságról, elefántról, vízilóról s madarakról van szó a könyvben, de minden mesét átleng a fekete- bőrű ember lelke, a hit a csodákban s a vágyódás valami szebb s jobb felé. Tanulságos és mulatságos mesék s ami még külön is megnyeri az olvasót: a rajzokat a komáromi gimnázium több tanulója metszette linóleumba, a könyvhöz. Igen | olcsó és hasznos könyv, kapható a „Szivárvány" gyermeklap kiadóhivatalában, Komáromban. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON Vasárnap este: AKI MER, AZ NYER. Operett. Hétfő: VALLOMÁS. Színmű újdonság. Kedd; VALLOMÁS. Szimmü újdonság. Szerda: SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ. Operettujdonság. Csütörtök: MÁGNÁS MISKA. Operett. Péntek: SZÁZHUSZAS TEMPÓ. Vígjáték. Mérsékelt helyárakkal. Szombat: NÁPOLYI KALAND. Operettujdonság. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA NAGYSZÖLLŐSÖN: Szombat: Egy görbe éjszaka. Vasárnap: Egy görbe éjszaka. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek—szombat—vasárnap, nov. 29—30-áo és december 1-én: Marlene Dietrich. — A szőke vénusz. Hétfő—kedd—szerda, december 2 -3—4-én: Bosambo. B I O R A D 1 O: Péntek—szombat—vasárnap: A kínai papagály. Hétfő—kedd: Gyilkosság a mellékuccában.--------------------------------------------------------- í A közgazdasági könyvpiac szenzációja! Dr. ingliS Károly bankkoimányzó időszerű uj müve: j flz irányított gazdaság Ternyei László fordításában megjelent. Ara vászonkötésben 35 korona — Megrendelhető a PMH-nál.
