Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-11 / 283. (3835.) szám

3 1935 december 11, szerda. ^M<TATMA&^ARHrRMP> Óriási vihar a pozsonyi országos képviselőtestületben az eperjesi botrány miatt Szlovenszkó kö'tségveiését tárgyalja a tarlománygyiiiés - Salkovszky, Vtrágh és Giller erélyesen követeli a magyarság jussát az országos közsegélyekből Pozsony, december 10. (Pazecrayi szerkesztö- ségüniktod.) A szlovonezkói országos képviselő­testület hétfő esti folytatólagos ii lésén a költ­ségvetés általános vitájában fölszólalt a ma­gyarság ellenzéki pártjai részéről dr. Salkovszky Jenő magyar nemzeti párti és Virágh Béla or­szágom kereszténys zocdaiis ta párti képviselő. Salkovszky az önkormányzat kiszélesítését sürgeti Salkovszky beszédében kiejtette, hogy a költségvetés a tavalyi kereteket tartja fenn, ho­lott a.z ezévi tapasztalatok alapján nincs kilátás arra, hogy Szlovenszkó pénzügyi helyzete meg­javuljon. A pénzhiány miatt a költségvetési keret elő­irányzott tételeit legföljebb 70—80 százalék erejéig merítheti ki, beruházásokra pedig alig jut valami. Ezt legjobban illusztrálja az, hogy 1935-ben beruházásokra 145,800.000 ko­rona volt előirányozva s ebből mindössze 33 millió 400.000 koronát használtak föl. A szónok szerint a tartóiménygyülési rendszer­től annak idején az autonómia felé való hala­dást remélték, de ez a költségvetés azt tanúsít­ja, hogy Szlovenszkó nem jut a imái rendszer mellett oda, hogy gazdasági, kulturális, szociá­lis, közegészségügyi, ipari, kereskedelmi s egyéb kérdéseiben maga dönthessen. A tartománygyülés hatásköre aüg nagyobb, mint a régi nagymegyéké volt. A 'költségvetés és minden fontosabb határozata a. belügyminiszter jóváhagyására vár. Az or­szágos elnök kinevezett tisztviselő, aki a. köz­ponti hatalmat képviseli és a hozott határoza­tokkal szemben vétójoga van. Az országos el­nök csak a tisztviselők legalacsonyabb kategó­riáit, valamint a szolgákat jogosult kinevezni s a tartománygyülés tagjainak egyharmadát is a kormány nevezi ki. Az országos elnök hatás­körét. nem sikerült kiszélesíteni. Kívánjuk, hogy az állam intézményei a de­mokrácia vonalában épüljenek föl s a demo­krácia, a nép uralma a közigazgatásban mi­nél nagyobb mértékben érvényesüljön. Ké­szek vagyunk a közös munkára Szlovenszkó jólétéért, ámde azt kívánjuk, hogy a köztár­saság törvényeiben biztosított jogaink teljes egészében szolgáltassanak ki és az állam szer­kezetének fejlődése a szabadság és demokrá­cia szellemében történjék, ne pedig a centra­lizmus irányában. A kisebbségek felé a többségi pártoknak kiéli kezdeményező lépéseket tenniük oly intézmé­nyek létesítésével, amelyek a kisebbségeknek elhelyezkedést, nyugodt és biztos fejlődést biz­tosítanak. Ez volna Masaryik tanítása, aki azt mondotta, hogy a kisebbségekkel úgy kell bánni, hogy azok az államban otthon érezzék magukat. A szónok szóvá teszi a pozsonyi és kassai nye-lvkorilátozást Lehetetlen aiz, úgymond, hogy a Pozsonyban lakó mintegy 20.000 magyarnak nincs annyi joga, mint egy Garamvölgyi ki6 község 7—800 lakosának. A magyarság számarányán alul nyer elhelyez­kedést a közhivatalokban, közintézményeink nem kapják meg a tartományi eszközökből azt a részt, amennyi az alkotmány szerint megillet minket. A szlovák színház milliós dotációban részesül, a magyar színház alig 20.000 koronával. Kulturális egyesületeink, mint a SaMKE, éven­ként 4—5000 koronát kapnak, mig a hasonló szlovák intézmények százezreket. Gazdasági egyesületeink eddig még segélyt nem .kaptak, úgyszintén diákjóléti intézményeink sem. Ez az álláspont ellentétben van az ailkotmánytörvény rendelkezésével és ezért a magyarság pártjai a költségvetést nem fogadják el. Salkovszky után Drahovszky szociáldemo­krata beszélt a költségvetés mellett, majd Virágh B éla országos k e res zt é n yszocia.liet a párt i tartománygyütési képviselő mondotta el szűz- beszédét. Virágh Béla szóbeszéde — Egyfelől teljes tudatában vagyunk annak, hogy —- mondotta Virágh Béla egyebek kö­zött, — a békeszerződések az itteni magyarsá­got Csehszlovákia részére ítélték oda, ami parancsolótag írja elő számunkra, hogy az állam törvényeinek és az áliamhatalomnaik tiszteletében éljünk. De másfelől ez a lojali­tásunk soha nem állhat ellentétben fajisá- gunkhoz, nemzeti kultúránkhoz, ősi emberi, isteni jogainkhoz, anyanyelvűnkhöz, vallá­sunk szabad gyakorlásához való törhetetlen ragaszkodásunkkal. Tisztelettel tekintünk minden nép nemzeti aspi­ráció ina s hatalmas erőfeszitestűre, amellyel sár ját életüket s jövőjüket munkálni, fejleszteni és bjbtositani akarják, de nem féled kezűink meg soha arról, hogy Isten formáló keze bennünket magyaroknak teremtett. És főképpen nem feledkezünk meg arról, hogy a Kárpátok tövében élő többségi és kisebbségi népek soha nem munkálhatják jövőjüket egy­más rovására veszteség és seb nélkül. A szónok a továbbiakban megkapó színekkel., ■ecseteli Szlovenszkó gazdasági helyzetét, majd igy folytatja: A követett iskola- és egyházpoli­tika, a.z elégtelen szakiskolák, gazdasági inté­zetek, közegészségügyi intézetek s magyar ta­nítóképzők hiánya miatt, a sztovenszói országos iskolatanács és a mezőgazdasági kamarák föl­állításának állandó elodázása következtéiben Szlovenszkó népének gazdasági és kulturális élete nem fejlődhetik. Mi keneisztényszioeialiisták valljuk, hogy a tar- tománygyülés testületé által is meg lehetne in­dítani és kezdeményezni azt a gazdasági, kultu-1 rális és szociális politikát, amelynek nyomán itt! megelégedetté válhatna minden társadalmi osztály és nemzetiség. A tartományi rendszer Szliovenszkónak nem fe­lel meg, mert bürokratizmust termel ki. Szlo­venszkó lakosságának jobbam megfelelne a me­gyei rendszer. Az országos hivatal messze van Szlovákia ke­leti részétől. Kassán állítsák fel az országos hivatal kirendeltségét, annál is inkább, mert e kívánság jogosságát Hodza minisztereinek is elismerte kassai beszédében. Fájlalja, hogy még mindig nem hivíák életre az országos is­kolatanácsot, holott a történ Imi .országrészekben az iskola­tanács már, a.z osztrák idők óta fennáll és né­met osztálya is van. Az országos mezőgazdasági tanácsban, az ipari tanácsban, a munkabiróságoknál, a mun­kanélküli segélyt kiosztó bizottságokban egyetlen egy magyar sincs. Követeti, hogy a határszélen nagyobb mértékű közmunkákat végeztessenek. Ezáltal a határmenti lakosság több mnnkaiaTka- lomboz jutna s csökkenne a esoimpészés. A munkanélküliek számára ingyenes gyógy­kezelést követel. A betegsegélyzők önkormányzata mindmáig nincs visszaállítva s a vasárnapi munkásziinet nincs bevezetve. A szónok kivárja, hogy a ma­gyarság számának megfelelő arányban osszák ki a kultursegélyeket és szóvá teszi végül az eperjesi kulturbotrányt. Kijelenti végül, hogy amennyiben a fölsorolt sérelmek orvoslása meg nem történik s orvoslásuk a jövőben is csak erős küzdelemmel remélhető, addig ő és pártja nem szavazhatja meg a költségvetést. Szlovák szónokok Szlovenszkó tartománygyülése ma délelőtt tiz órakor folytatta az országos költségvetés vitáját. Dr. 2irkó János szlovák néppárti kinevezett képviselőtestületi tag, az országos pénzügyi bi­zottság tagja a beruházásokat sürgette. Pauliny agrárpárti dr. Salkovszky és Virágh felszólalásával polemizál s főleg a magyar kér­déssel foglalkozik. A kisebbségeknek szerinte ebben a republikában sokkal több joguk van, mint amennyit a békeszerződések nekik bizto­gy£ kác sitanak. Az eperjesi esetet is megemlíti 8 kije­lenti, hogy > nem volt taktikus a szlovák Eperjesen ma­gyar kulturestét rendezni. Ez szerinte provo­kációval egyenlő. Dr. Reisz Gyula zsidópárti kinevezett tag a következő felszólaló. Szlováknyelvü deklarációt olvas fel a zsidóság lojalitásáról. Hornák ruszin agrárius felszólalása után dr. Hudec Béla, a szlovák néppárt kinevezett kép­viselője a szlovák néppárt hivatalos álláspontját fejti ki. Az országos önkormányzat mai formá­ját — úgymond — a szlovák néppárt már nem tartja megfelelőnek. A hétesztendős tapasztala­tok alapján az országos képviselőtestület feltét­len feljogosítva érezheti magát arra, hogy egyhangúlag követelje a tartománygyülés ha­táskörének kiterjesztését, hogy a pittsburghi szerződés pontjai értelmében törvényhozási joggal ruháztassék fel. Követeli, hogy a tartománygyülésnek megadas­sák az immunitás. A költségvetést elfogadja. — Szóváteszi még az újbányái szlovák kaszinó esetét. A százéves szlovák kulturegyesületnek ő az elnöke, de, amig ó hetek óta egy pozsonyi törvényszéki tárgyaláson volt elfoglalva, azalatt — úgymond — ezt a kaszinót az újbányái járási főnök teljesen jogtalan és alaptalan döntése alapján oly egyének kezére juttatta, akik az egyesületnek soha tagjai nem voltak. Duris Gyula kommunista beszéde alatt a szlo­vák néppárt tagjai hevesen zajonganak és a szó­nokot állandóan zavarják. Duris fényképeket köröztet a teremben. Egy levél facsimiléi ezek a fényképek, amely levelet állítólag Hlinka irta s abban dr. Hudecről is szó van, akit Hlinka eredetileg nem akart képviselőnek. Duris beszé­dében is foglalkozik az esettel s amikor Hudec többször közbeszól, a szónok rákiált: — Magát inkább Hunyadinak hívják, mit ke­res ebben a képviselőtestületben, menjen Buda­pestre! Óriási vihar támad erre s a nagy zajban nem is lehet érteni a szónok szavát. Utána dr. Hudec személyi kérdésben kér szót és erélyesen visszautasítja Duris állításait. A levél szerinte misztifikáció s emiatt a bíróság előtt vesz magának elégtételt. Giller János sikraszáll Eperjes magyarságáért Délután került sor dr. Giller János magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő fel­szólalására. Beszédét nagy figyelem kisérte. — Tárgyilagosak akarunk maradni — mon­dotta egyebek között —, de mégis kénytelen vagyok a költségvetés ellen fölszólalni. Igen ne­héz helyzetben vagyok, mert az országos vá­lasztmánynak is tagja vagyok és ott nem fog­laltam a költségvetés ellen állást. A mi népünk azonban túl van terhelve már különböző adók­kal, nem bírja a további terheket s ha most az országos költségvetés terheit Is megszavaznák, ezzel népünket a tönk szélére juttatnók. A költ­ségvetés el nem fogadása az egyetlen mód, amellyel népünk elégedetlenségének kifejezés tudunk adni. Mi nem lehetünk megelégedve az­zal, amit az alkoímánytörvény egyoldalú gya­korlati végrehajtása nyújt. 260.000 szavazatot képviselünk és csupán öt képviselőnk ül itt ebben a teremben. Ugyan­akkor pedig (az agrárok felé mutatva) a bal­oldal 280.000 szavazata mellett 16—17 képvi­selőjük ül itten. Ez a demokratikus kvórum. Harminchat megválasztott képviselő mellett 18 kinevezett, úgynevezett szakértő van eb­ben a teremben. A magyar kisebbségből nem tartották szüksé­gesnek szakértőt kinevezni. Beszéde további folyamán megemlíti a nép- számlálást, amelynek eredményét csupán Po- zsonyra és Kassára vonatkozólag hozták nyil­vánosságra, ahol a magyarság arányszáma állí­tólag 20 százalék alá csökkent. A választások eredménye azonban ezt megcáfolta. A kulturá­lis egyesületek szubvenciójáról is szól, a magyar kulturegyletek alig néhány ezer koronányi se­gélyt kapnak, a SzMKE, amelynek 150 fiókja van, hosszas utánjárásra csupán 8000 koronát kapott, mig egy jugoszláv kenderfonóiskolának, amelynek csak két hallgatója van, 20.000 koronás se­gélyt juttattak. Mit kap a Kazinczy Társaság, vagy a magyar színészet? — kérdi tovább. — Amig nem ismerik el teljes egyenjogúságunkat — mondja —, addig teljes megértés ebben a teremben nem lesz. Ezután az eperjesi magyar kulturest meg­akadályozásáról kezd beszélni. Zsebéből kihúz egy hatalmas plakátot s azt a szónoki emelvé­nyen fölmutatja. „Néhány magyar svihák magyar kulturestét akar rendezni*', mondja egyebek között a szlováknyelvü plakát, amelyet több szlovák egyesület irt alá. A szlo­vák néppárti és agrárpárti képviselők a szónoki emelvény elé csoportosulnak és figyelmesen ol­vassák a plakátot. — Eperjesen a SzMKE kulturestét akart ren­dezni, amelyet azonban a csőcselék lehetetlenné tett, — mondja emelt hangon dr. Giller János. E szavaira a szónoki emelvény előtt álló szlo­vák néppártiak és agráriusok körében hangos ellentmondás és tiltakozás hallatszik, figyelmeztetik az elnököt, hogy e kifejezésért utasítsa rendre a szónokot. Dr. Sekác János, aki időköziben Országh el­nöktől átvette az ülés vezetését, rehdreut'asitja a szónokot. Dr. Giller: Kénytelen vagyok elfogadni a rendreutasítást, mert ellene nem tehetek sem­mit. Én nem akartam senkit sem megsérteni, csak azt mondtam, hogy a sárosi magyar kulturest megtartását a csőcselék tette lehetetlenné. Az elnök újból figyelmezteti a szónokot, hogy fejezze be beszédét, mert megvonja tőle a szót. Dr. Giller folytatni akarja az eperjesi esemé­nyek ismertetését, de a nagy zajban alig lehet hallani szavait. Csak befejező mondatát lehet hallani, amit emeltebb hangon mond: — Mindaddig, amig nem lesz több belátás és megértés velünk szemben, mi itt nem tudunk dolgozni. Dr. Miló agrárpárti a következő szónok, aki éles szavakkal utasítja vissza dr. Giller beszé­dét. Presov — úgymond — szlovák volt, az is marad, ahol semmi keresnivalójuk nincs a ma­gyaroknak. Nehézségek a londoni floííakonferencián Jasrán ugyanakkora flottát küvetel, mint Angliának vagy Amerikának van London, december 10. A lapok a tegnap megnyílt flottakoníerenciáról ma egyöntetűen megái lapítják, hogy a konferencia gyakorlati­lag máris csődöt mondott. A peszimizmusra Japán magatartása ad okot, mert a tokiói kormány teljes paritást követel a brit és az amerikai flottával. A Daily Telegraph tenge­részeti munkatársa szerint ezt a követelést sem Anglia, sem Amerika nem fogadhatja el. Ha Japán mereyen kinrt álláspontja mellett, akkor a konferencia • irhása céltalan és a delegátusok eredménytelenül szétszéled­hetnek. A mai tárgyafások London, december 10. A flottakonferen­cia ma az albizottságok megalakításával foglalkozott, majd azonnal megkezdte az angol javaslat vitáját, amely — mint isme­retes — a tengeri fegyverkezés minőségi korlátozására vonatkozik. Ilyen körülmé­nyek között a paritást óhajtó japán kíván­ton azonnal napirendre .kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom