Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-12 / 258. (3810.) szám

10 T>WC<2MA\MAARHTKLai> 1935 november 12, leedd* SzmHÁz-KönW-KabTüRA Budapesti színházak Athéni Timon Shakespeare tragédiájának bematatójaa Nemzeti Színházban Budapest, november 11. Tulajdonképpen beanula/tósziámiba .menő repriz tűz „Athéni Timon" szinreihozataiia a budapesti Nemzeti Színházban. Ötven esztendővel azelőtt játszották má;r eat a tragédiát, amelyet egyes Slhakespeare-kutatók neon soroznak a költő remekművei közé, sőt akadnak, akik azt tartják, hogy ezt a darabot nem is Shakespeare irta. A legkiválóbb Shakes­peare-toitikoieok egyike, Waltér Kateigth, azon­ban, énről ia tragédiáról Írva, megáMiapitja, hogy ,.pem találniuk Shakespeare összes műveiben Timon alakjánál nagyszerűbbet, midőn átkait szórja az emberiség aljasságára és álnokságá­ra41. Ez a tragédia a pénz tragédiája., vagy tra­gikomédiája; a pénz, az arany játsza benne a főszerepet és bizonyára ebben rejlik egyik oka u nnak, hogy ma — a pénz- és a gazdasági vál­ság idejében — különös érdeklődést is tnd kel­teni. Athéni Timon italán a iegk.eseniibb ba.ng'u- feitu darabja az „avoni hattyú "-mák, aki a telki egyensúlyát vesztett ember tragédiáját irta meg bemnie olyan miegmeinditő és megdöbbentő erő­vel, hogy Timionnák a negyedik és ötödik fel­vonásban elmondott átkai és szidalmai úgy hat­nak, mint a végítélet szava. Timon, a dúsgazdag mecénás és győzedelmes hadvezér, két kézzel szórja a pénzt. Mindenkit meghallgat, mindenkit megsegít — és így csak természetes, — hogy mindenki kihasználja jó­ságát és bőkezűségét. Vagyonának intézője, Flia- vi'iis, hiáJha akarja figyelmeztetni, hogy botor költekezésével a végromlásba rohan, — nem hallgatja meg. Házában állandó a vendégjárás, egyik pazar lakoma követi a másikat és ezeken a lakomákon ott van mindenki, aki ajándékot és hasznot remél a bőkezű úrtól. Egyedül Ape- mantus, a cinikus koldus-filozófus, ostorozza Timont oktalan pazarlásáért és mialatt a töb­biek dorbézolnak, ő csak gyökeret eszik és vi­zet iszik Timon lakomáján. A zajos és költekező életmód mellett feltartózhatlan az anyagi tönk és egy. napon jelentkeznek a hitelezők. Flavius feltárja Timon előtt a való helyzetet, amelyen a nagyur úgy akar segíteni, hogy 'barátaitól kéir kölcsönt. Azonban az urak, akik oly sokszor él­vezték Timon jóságát és bőkezűségét, ridegen és mindenféle ürügyön elutasítják Timon kéré­sét. A csőd bekövetkezik; Timomból „a levegő koldusa44 lesz, aki megátkozva Athént, a várost övező erdőbe vonul, egy barlangban húzódik meg, gyökéren és vizen él és rongyokba bur­kolja törődött testét. A régi talpnyal ók és éiős- diek messze elkerülik, egyedül a derék és be­csületes Flavius indul el ura keresésére. Az erdőben találja Timont, aki gyökérásás köziben éppen az imént óriási airaeyfcinesre bukkant. Gazdag lett megint, gazdagabb, mint valaha volt, — de Timónnak nem kell már a pénz, nem a kincs és a gazdagság. Kiábrándult az embe­rekből, csak megvetést és gyűlöletet érez irán-1 tűk és a lélek mélyéből fakadó, megrendítő és félelmetes mondatokban szórja átkait az arany­ra, az emberi rosszaságra és kapzsiságra. Egy­szerre csak dobszó üti meg a fülét. AÍkibiades. akit egy alvezérének megvédése miatt szám­űzött aiz államtanács, vonul át az erdőn seregé­vel, amelyet a város ellen vezet. A lázadó ve­zér alig bírja fizetni zsoldosait. Alkibiades meg­rendül ten ismeri meg Timont, egykori barát­ját, és utolsó aranyait ajánlja, fel neki. De Timónnak nem kell a pénz. Sőt ö ad egy halom aranyat Alkibiadesnek csak azért, hogy men­jen és pusztítsa el Athént. Még a hadvezér tár­saságában lévő két betérőt is megajándékozza és bőven ellátja F.lavinst is arannyal és elküldi őit magától, mert nem akar maga. körül embert látni. . . , , Athén reszket AlkibiacLets bosszújától és asz ál­lamtanács két tagja megkeresi a.z erdőben Ti­mont, akit arra kér, hogy mentse meg ia várost. Szörnyű mondatokban ostorozza a társadalom romlottságát, és azzal utasítja vissza a. küldött­séget, hogy aki fél a bosszúálló Alkilbiadestől, az jöjjön ide hozzá és akassza fel magát! A küldöttség távozik és Timon készül az utolsó ultra. Megírja sírfeliratát és öngyilkossá lesz. Alkibiiades pedig bevonul a meghódolt Athén­be, elégtételt ad a halott Timónnak és megbün­teti a maga és Timon ellenségeit. Az Athéni Timon előadása a.z uj nemzeti szín­házi szezon első számottevő cselekedete, amely minden tekintetben méltó Magyarország első színházához és azokhoz a hagyományokhoz, amelyeknek ápolását és öregbbMásét ár. Németh Antal igazgatói célul tűzte maga elé. A mű azon­ban nemcsak uj és újszerű előadásban került a közönség elé, hanem uj fordításban is. Ezt a minden iró számára szép és nagy feladatot je­lentő munkát a fiatalabb magyar irógeneráció .pádon az olyan szarvak, mint például „pukedli44 vagy „rizikó14. És nem tartjuk szerencsésnek azt a kijelentését sem, amelyet a fordítás munkájá­val kapcsolatban tett arról, hogy az előbbi for­dítók „nem voltaik eléggé költőik és nyelvnuiivé­szek ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a sha- kespearei stílus követelményeinek44. Ezt Rákosi Jenőről, aki a magyar nyelvnek nemcsak egyik legnagyobb művésze, de — bízvást mondha­tom — egyik úttörő újítója is volt, elmondani kissé merész dolog. A színház azonban nemcsak uj fordítást, ha­nem uj keretet is adott az előadásnak. Új és stílusos díszleteket, Horváth János művészi el­gondolásában; uj hangot, amely a silia.kespeairi tragédiát közelebb hozta a mai közönséghez és uj szereplőket, akik közül elsősorban Somlay Artúrról, — Timon — és Sugár Károlyról, — Apemiantius megszemélyesitőjéről — kell a leg­nagyobb elismerés és dicséret hangján megem­lékeznünk. Soimlay „ aki ár. Németh Antal igaz­gató mellett egyben az előadás játékmestere is, küllőiméin a darab második felében ad grandió­zus alakítást. A darab egyébként a színház­nak csaknem összes férfiszinészét foglalkoztat­ja, a főbb szerepekben Kiss Ferencet (Álkibia- des), Lehohay Árpádot, Tánay Ferencet, Kürti Józsefeit, Felhő Attilát, Hosszú Zoltánt, Nagy Adorjánt, Apáfthy Imréit, Bartós Gyulát, Tirriár Józsefet, Forgáoh Antalt, Matány Antalt és Makláry Zoltánt, aki Flavius szerepében szeren­csésen mutatkozott, be a Nemzeti Színház •tín­padán. A nők közül, bárom rövid szerepben, Szörényi Éva, Szeileozky Zita és Lukács Margit vesz részt a játékban. A tragédiáihoz, amelynek előadása a színház jövendő műsorán bizonyára még sokszor szerepelni fog, Farkáé Ferenc irt .kísérő zenét, amely helyenként igen kifejező, általában, véve azonban nem tartozik a legsze­rencsésebb szerzemények közé. Hogy egy kifogást is bangóztossunk, meg kell mondanunk, hogy a szereplőknek reflektor­fénybe való állítása és a reflektorral való ál­landó kisérése a- színpadon sokszor ártalmára van .a színpadi képnek és zavajra is a nézőt. Egyebeikben azonban dr. Németh Antal igazgató nagy érdeme a darab szinrehozatala. ZÓLYOMI DEZSŐ. egyik igen értékes és tehetséges tagja, Szabó Lőrinc végezte el. Előtte Greguss Ágoston, majd Rákosi Jenő is lefordította már a tragédiát és Szabó Lőrinc dicséretére mondjuk, hogy ezek­ből a fordításokból mindent átvett, ami ben­nük jó és. költői. Viszont nem hallgathatjuk el, hogy' az ő — egyébként művészi — fordításá­ban kissé furcsán hatnak a shakeepoarei ezin­(*) Az SzMKE nemrégen megalakult eper­jesi csoportja november 25-én nagyszabású est keretében mutatkozik be az eperjesi és a sárosi magyarságnak. A bemutatkozó est műsora és szereplői ugyanazok lesznek, mint a november 24-én Kassán rendezendő Sárosi Estnek. Az est iránt a sárosi magyarság részéről hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. (*) Államosítani fogják a prágai Német Színházat? A prágai Német Színházi Egye­sület legközelebbi ülésén szóba fog kerülni az a kérdés. Hogy a színházlátogató közön­ség elszegényedése és általában a gazda­sági válság következtében fönntartható-e a prágai Német Színház mint magánvállako- zás. vagy pedig a Színházi Egyesület kény­telen lesz-e lépéseket tenni a színház álla­mosítása érdekében. A színház magánválla­lat! alapon való maradásának föltételeként azt hangoztatják, hogy az állam biztosítsa az oly magas összegű szubvenciót, amilyen a német kisebbség egyetlen nagy színházát valóban megilleti. A Német Színházi Egye­sület ebben az évben különben az Országos Banktól milliós hitelt kapott. (*) Az „Epizód" prágai bemutatója. E na­pokban mutatták be Prágában Walter Reisch híres bécsi rendező „Epizód" dmü filmjét, amely a külföldön már nagy sikert aratott. Walter Reisch első nagy filmje a „Maskarádé" volt és ezzel egyszerre került a filmrendezők élére. Az uj film cselekménye talán még érde­kesebb az előzőnél. Itt is Paula Wessely játsza a női főszerepet és művészeti teljesítménye még jobb az eddigieknél is, amelyekben pedig már mindenki csúcsteljesítményt látott. A film első jelenetei rendkívül erősek. Becs 1922, az inflá­ció kora. Szomorú kor, de ez a bécsi film még a szomorúságba is bécsi humort és derűt hoz. Bécs a háború utáni idők kaotikumát éli: a cse­lekmény és az emberek érzései belőle nőnek ki. Paula Wessely iparmüvésznőt alakit, aki anyja eltett pénzéből folytatja tanulmányait. A bank összeomlik és a leány, aki nem akarja bevallani az öregasszonynak, hogy tönkrementek, elfo­gadja egy idősebb ur segítségét. Ez az ur fi- nomlelkü műgyűjtő, önzetlen ember, aki meg­elégszik a kedves bécsi ipar művésznő társasá­gával. Két felnőtt fia van és a leány megismer­kedik a fiuk nevelőjével. A nevelő győz, azaz a szerelem legyőzi a pénzt és némi bonyodalmak után a szép iparmüvésznö a szegény nevelő fe­lesége lesz. A rendezés kiváló, Paula Wessely alakítása remekbeszabott, a világsiker minden- képen érthető. (*) A „Fehér barátok" bemutatója Kassán. A kassai Domonkosok uj kultúrtermében szom­baton és vasárnap este mutatták be a Katolikus Legényegylet műkedvelői Fiedler József „Fehér barátok" cimü darabját. A darab négy felvo­násból áll s voltaképpen nem is mondható egy­séges darabnak, mivel az egyes felvonások, el­tekintve a nagy időbeli különbségektől, a kassai Domonkosok történetének egy-egy kiemelke­dőbb s egymástól független mozzanatát hozzák színpadra s mint önálló egyfelvonásosok is meg­állnák a helyüket. Annyira, hogy még az sem okozott feltűnőbb hiányt és fogyatékosságot, hogy a püspöki egyházfői hatóság rendelkezése folytán csak a harmadik felvonás elhagyásával kerülhetett színre a darab. Emiatt nem is szabad dramaturgiai szabályokat emlegetni a darab bí­rálatánál, hiszen nem is állott szándékában Fied­ler Józsefnek, hogy drámát vagy még inkább: irodalmat adjon. Á szerző mindössze krónikása akart lenni a város múlt századokbeli történeté­nek, melyben a kassai Domonkos-rendház is élénk szerepet játszott. Ezt a feladatát jórészt ügyesen is oldotta meg és a városi levéltár po­ros irattengeréből sikerült kiemelnie néhány ér­dekesebb mozzanatot, melyek érdemesek arra, hogy színpadi riportként kerüljenek felelevení­tésre. Az előadás a Katolikus Legényegylet ki­tűnő gárdájának újabb sikert hozott. Á főbb sze­repeket Isépy Nata. Marossy Lajos, Pechár László, Havas János, Antal Pál, Szepessy Gyu­la, Azut Antal, Kiss Manyi és a kis Voskoboj- nikov Évi játszották és valamennyien teljes szívvel és lélekkel feküdtek neki feladataiknak. A többi szerepekben Havasi Zoltán, Drotár István, Csákó Ella, Lebenszky Erzsébet, Hu- nyady Mária, Hunyady Ilona, Halász József, Bilich Sándor, Hopák Béla, Sütő Sándor, Szan- doli Ernő, Soltész József és Vncuk József vol­tak azon minden igyekezetükkel, hogy az elő­adás hűen tükrözze vissza a darab vallásos szellemét. A rendezés munkáját Pechár László és Marossy Lajos végezték s csak ott követtek el érezhetőbb hibát, hogy nem fordítottak elég gondot az első felvonás jelmezeinek összeállítá­sára. Mert Kassa 1350-ben még túlnyomó több­ségében — német volt... — Egyébként a kö­zönség szívesen fogadta a darabot és a szereplő­ket a szerzővel együtt sok tapsban részesítette. (k.) (*) A prágai Mayer-ballettcsoport táncestéje Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A ki­tűnő prágai Mayer-rifcmikus ballettcsoport csü­törtökön, november 14-én egész estét kitöltő műsorral vendégszerepei Kassán a városi szín­házban. Műsorukon klasszikus és modern tánc- kompoziciók és pantomimek szerepelnek. Jegy- elővétel a színházi pénztárnál. (*) Dohnányi nagy sikere Berlinben. Berlin­ből jelentik: A német ünnepi táncjátékok, alkal­mából a kölni opera tánccsoportja Dohnányi Ernőnek „A szentfáklya" cimü tánclegendáját adta elő a berlini népszínházban. A berlini kö­zönség nagy és meleg tetszéssel fogadta Doh­nányi müvét. (*) Molnár Ferenc Becsben. Becsből Jelentik: Szombaton érkezett Bécsbe Molnár Ferenc, hogy résztvegyen a „Farsang" ciniü darabjának filmfelvétélein. Á filmrevitt darab főszerepét Darvas Lili játsza. (*) A budapesti színházak c heti műsora. Ope­raház: Kedd: Norma. Szerda: Faüst. Csütörtök: Hunyadi László. Péntek: Bohémélet. Szombat: Norma. Vasárnap délután: Denevér; este: Szé­kelyfonó, Fából faragott királyfi. — Nemzeti Szinnház: Kedd: Athéni Timon. Szerda: Athéni Timon. Csütörtök: Krisztin. Péntek: Athéni Ti­mon. Szombat: Baskircsev Mária. Vasárnap dél­előtt: Az .ember tragédiája; délután: Az ember tragédiája; este: Athéni Timon. — Vígszínház: Kedd: Nagy szerelem. Szerda: Júliusi éjszaka. Csütörtök: Nagy szerelem. Péntek: Júliusi éjsza­ka. Szombat: Nagy szerelem. Vasárnap délután: Őfelsége a kiskirláy; délután és este: Nagy sze­relem. — Magyar Színház: Kedd: Az Ur katonái. Szerda: Az Ur katonai. Csütörtök: Az Ur katonái. Péntek, szombat, vasárnap este: Az Ur katonái. Vasárnap délelőtt: Nem ismerlek többé. — Belvá­rosi Színház: Kedd, csütörtök, szombat és vasár­nap este: Urilány, Hétfő, szerda, péntek és va­sárnap délután: Az esernyős király. — Király Színház: Minden este és délután: Fehér ló. — Pesti Színház: Minden este és vasárnap délután: Érettségi. — Kamaraszínház: Minden este és va­sárnap délután: Budapest—Wien. — Városi Szín­ház: Kedd, szerda, csütörtök: Nincs előadás. Péntektől minden este és vasárnap délután: Bé­csi tavasz. — Andrássy-utí Színház: Minden este és vasárnap délután: Kontusovka. — Terézköruti Színpad: Minden este: Beszéljünk a szerelemről. Konferál: Békeffi László. Vasárnap délután is. — Royal Színház: Minden este, csütörtök, szombat és vasárnap délután: Három ember a hóban. — Bethlen-térí Színház: Minden délután és este: A miniszter felesége. — AZ UNGVÁRI MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA; Kedd este: Érik a búzákalász. Operett, Szerda este: 120-as tempó. Vígjáték. Csütörtök este: 120-as tempó. Vígjáték. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Köszönöm, hogy elgázolt* Magyarul beszélő filniujdonság. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A kolostor falat mögött. Belföldi film. A görög-csehszlovák kiilforgalom nehézségei Prága, november 11. Dr. Smetana külügymi­niszteri tanácsos vezetésével szerdán Athénbe utazik a csehszlovák kereskedelmi küldöttség, hogy a görög kormány megbizottaival fölvegye a görög—csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat. A kölcsönös árucsereforgalom kérdésén kívül a tanácskozások tárgysorozatán a fíteetési forga­lom ügye is szerepel. A csehszlovák delegációra nehéz feladat vár s a tanácskozásokat nagy derüsenlátás nem előzi meg. Prágai beavatott körök úgy vélik, hogy Csehszlovákia rövidesen kénytelen lesz a Görögország felé irányuló kivitelét tompítani. Csehszlovákia ebben az esztendőben főképpen cukrot szállított Görögországba, a kivitel lendü­lete azonban az utóbbi időben megtört, mert a görög kormány ragaszkodik ahhoz az elvéhez, hogy a görög—csehszlovák kereskedelmi forgalom és a két állam közötti fizetési forgalom mérle­gének az év végén egysensulyban kell lennie s erre való tekintettel újabban nem engedi elvá­moltatni a Csehszlovákiából érkező áruküldemé­nyeket. A görög importőrök viszont nem fizetik be a kliringszámlára az újabb csehszlovákiai szállítmányok ellenértékét. Ez a helyzet termé­szetesen érzékenyen megkárosítja a csehszlová­kiai exportőröket. Csehszlovákia követeléseinek összege görög viszonylatban 53 millió koronára rúg. A befagyás veszélyének elkerülése érdekében még ebben az esztendőben 40 millió korona ér­tékben mintegy 1 millió kg mennyiségű dohányt vásárol Görögországban a csehszlovák dohányjö­vedék vezetősége. A Görögországból eredő áruk behozatalának fokozását az a körülmény teszi lehetetlenné, hog>T a görög áru drága és a görög exportőr nem helyez különösebb súlyt a Csehszlovákiába irányuló kivitelre. A görög exportőr közönyének magyarázata abban van, hogy Németország, mely ném rendelkezi! elegendő mennyiségű külföldi fizetési eszközzel, a legsziveSebben azokban az államokban vásárok amelyekkel kliringezerződést kötött s ahol néni kell készpénzzel fizetni; így a többi között déli-' gyümölcsöt és nyersanyagot önként felkínált ma­gasabb áron vesz Görögországban.. A görög- német kliringforgalom mintegy 20 millió márkával Görögország számára aktív s a görög exportőrök mindent, elkövetnek, hogy a német áruk fokozott importja révén mielőbb hozzájussanak követelé­sükhöz. Csehszlovákiának tehát az adott helyzetre va­ló .tekintéttel fokozott óvatosságot kell tanúsíta­nia és ügyelnie kell arra, hogy a mér Jég egyen­súlya föl ne billenjen. Csehszlovákia cukron kívül szövőipari árut, papírt, porcellánt, üvegárut és zománcedényt exportál Görögországba. Halálbüntetés az ezüsfesempészekre Peking, november 11. Szungcsejuán pekingi! polgármester elrendelte az ezüst kiviteli tilalmat. ,1 A rendelet megsértőit halállal büntetik. A polgár- 4 mester megtiltotta Kína központi bankjának, 3 valamint* a Közlekedési Banknak, hogy Ééking- | ben lévő ezüstkészleteiket átutalják. A kaútoni,1 kormány szintén ezüstkiviteli tilalmat rendéit el ' % (Már 184 millió korona értékű gabonázúlog- jegy van forgalomban.) A november 1-j kelettel ma közzétett kimutatás szerint a forgalomban le­vő gabonazálogjegyek értéke az előző havi kitti il­latáéban közölt 152 millióról 184 millió köfoöára emelkedett. A Csehszlovák Nemzeti Barik novem­ber 1-ig 166 (185) millió korona értékű gabona- zálogjegyet reeszkontált. (Holtponton az osztrák Creditanstálf ügye.) Londonból jelentik, hogy a Financial News érte­sülése szerint az osztrák Creditané;tájt megbízot­tai tegnap Londonból Bécsbe utaztak vissza-, mert az angol hitelezőkkel folytatott tárgyalások holtpontra jutottak. (Belgiumnak költségvetési feleslege van.) Brüsszelből jelentik: A belga kormány a parla­ment elé beterjesztette a jövő évi költségvetést, amely 27 millió bevételi többlettel zárul. A bevé­telek összegét 10.429 millióval, a kiadásokét, pe­dig 10.402 millióval irányozzák elő. (Lengyelország a megtorlás ellenére is fizet Olaszországnak.) Varsóból jelentik: Még novem­ber havában esedékessé válik az Olaszország ál­tal Lengyelországnak nyújtott dohánJ'kölcsÖn 18 millió lírás tőketörlesztési részléte, valamim 9.5 millió líra kamata. Hit szerint Lengyálórszág a megtorló rendszabályok ellenér is eléget tesz fi­zetési kötelezettségének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom