Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-06 / 253. (3805.) szám
'PJVWM-MagVaR-HIRIiAP 9 !WÍ november 6, szerdaKöZfiíAZPA^áfir1 Kedvezőbb légkört kivan a prágai kamara A STindikal zálásnak csak au'onóm alapon srabad történnie A kiviteltől függ a gazdasági helyzet javu.ása Prága, november 5. A prágai kereskedelmi kamara tegnap tartott közgyűlésen dr. Tre- 'bicky kamarai elnök az időszerű gazdasági kérdésekről tartott beszédében abbeli véleményének adott kifejezést, hogy a gyáripar helyzete egyre nagyobb mértékben tarthatatlanná válik; — A kényszerszindikalizálás problémája — mondotta — a tárgyalások napirendjén szerepel s a kereskedelmi minisztérium törvényjavaslatot készít ebben az ügyben. Az állandóan folyó tárgyalások ellenére még mindig nyílt kérdés, hogy a kény- szorszindikalizálás általános legyen e, vagy pedig esetről-csetre hajtsák végre. Ezzel kapcsolatban ismételten leszögezzük alapelveinket: A sziudikalizálásnak csak autonóm alapokon szabad történnie s az állam csak ott avatkozzék be, ahol a magán- iniciativa nem képes érvényesülni s ahol a szindikalizálás közérdek. Az állami beavatkozás során nem szabad egy bizonyos iparág önző érdekeit támogatni, hanem tekintettel kell lenni a gazdasági élet minden ágára. A prágai kamara elnöke ezután a kormány gépkocsiellenes politikáját tette bírálat tárgyává. Ennek a politikának tulajdonítja, hogy a teherszállító gépkocsik állománya csak nehezen gyarapodik. „Noha Machnik nemzetvédelmi és Bechyué vasúti miniszter belátták a helyzet tarthatatlanságát, és kezdeményező lépéseket tettek a gépkocsi- ellenes kormánypolitika megvállozlalása érdedében, . a megkezdett tárgyalások üteme igen vontatott és nem sokat igér.“ — A gyáripar helyzetének javulásától függ a kivitel kérdése. A belföldi piac élénkülése Csehszlovákiában nem remélhető abban a mérteikben, amilyen mértélvben Németországban élénkült meg a belföldi piac, mert — amint azt Tfebickf kamarai elnök állitja — . mi szolid államháztartási alapokon állunk". Szankciók — A gazdasági helyzet tartós javulása csak a kivitel támogatásával érhető el. Elsősorban azzal kell az illetékeseknek törődniük, hogy a gyáripari termelés ne dráguljon meg ég a vállalkozó szempontjából kedvezőbb légkör létesüljön. A szankciók kérdésében Csehszlovákiának érdeke fűződik ahhoz, hogy az olasz—csehszlovák gazdasági kapcsolatok huzamos kárt ne szenvedjenek. A kisemberek egzisztenciáját fenyegetik a nagyvár atok — A kamarák adatai szerint a kisiparosokat és a kiskereskedőket egzisztenciájában g egyre jobban veszélyeztetik a nagyvállalatok.! — Á gazdasági válságot nagy mértekbenI fokozza az a körülmény, hogy ezek a nagyvállalatok a kivitel lehetetlenülése íolyíán a belföldi piacra vetik magukat és kíméletlen versenyt folytatnak a kisiparosok és kereskedők osztályával. — A kereskedők és iparosok gazdasági téren történő gyöngülése egyes körzetekben az adóalapok csökkenésében is megnyilvánul. — A kormány 162. szám alatt rendéletet adott ki az iparzárlatról, ennek a rendelet,- nek a célja azonos a gyáripar kartellbe való tömörítésére vonatkozó intézkedés intenciójával. Az iparkorlátozás kérdésében a kamarák 1800 konkrét eset áttanulmányozása után szakvéleményt készítettek. 6 5 m lliártíból 0.5 is jól jönne — Az államkincstár uj bevételi forrásainak kutatása idején ismételten fölmerült az adótartozások behajtásának eszméje. 1934-ben \z adótartozások összegét közel ötmiUiárd i-oronában mutatták ki s 1M milliárdra bedőlték az önkormányzati testületek kintlevőségeinek összegét. Az adóhátrálékok összegének nagyobbik fele még az 1926 évet megdőlő időből ered. A gyáriparosok országos zöveteégének becslése szerint az állam- íiuestár legfeljebb egymilliárd korona be- lajthaiására számíthat. A kamara nézete zerint az is igen jól jönne az államkincstárnak, ha ennek az összegnek a felét hajtanák be. Reformra szorul az Illetéktörvény — Az utóbbi időben a kersekedeLmi iratok fö!ü lebélyegzésének kérdése vált időszerűvé. A kamara ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a kérdéses szabályrendeletek elavultak és az illetéktörvény reformra szorul. A pénzügyminisztérium röviddel ezelőtt rendeletet adott ki az illetékek kérdésének tisztázása érdekében, ez a a rendelet azxnnban az érdekeltek többsége számára csalódást jelentett, mert az eddigi rendszerhez viszonyítva a jelentéktelen méretű enyhülés mellett a helyzet súlyosbítását idézte elő. A kamara úgy véli, hogy abszurdumnak nevezhető az a rendelkezés, mely szerint a nem kereskedő és nem iparos vevők me7rendelésüket okmánybélyeggel kötelesek ellátni. (A világ hadianyagkereskcclelmében Csehszlovákia a második helyen áll.) A népszövetség kiadásában megjelenő Annuaier Statistique de Commerce clmü évkönyv érdekes adatokat közöl a nemzetközi hadianyagkereskedelemről. A statisztika nem teljes, mert — érthető okok folytán — nem foglalja magában a világ teljes hadianyagkereskedelmének adatait s különben is állandó vita tárgyát alkotja, hogy mi nevezhető fegyvernek és egyéb hadianyagnak. így a többi között nincsen eldöntve, hogy milyen mo- torerejü jármű, milyen motor és melyik, egyéb célra is felhasználható fegyveralkatrész nevezhető hadianyagnak és melyik nem. A népszövetség kimutatása ezért csak a deklarált hadianyagkereskedelemre vonatkozik. A világ hadianyagkivitelének értéke az 1932. évi kimutatásban közölt 33.8 millió aranydollárról 1933-ban 36.2 millióra és 1934-ben 41.5 millió aranydollárra emelkedett. A világ valamennyi állama külkereskedelmében 3.6 százalékkal szerepelt az elmúlt esztendőben a hadianyagkivitel. A kivitel ezerdolláros tételekben a legfontosabb államokban a következőképpen alakult: A kamarai központ a kényszeregyeiségi rendszet megsz gór fása ellen Prága, november 5 Röviddel ezelőtt, amint azt jelentettük, mozgalom indult meg a csődeljárásokról és a kényszeregyezségi rendről szóló törvény novellázása érdekében. A mozgalom kezdeményezői olyan törvényes intézkedéseket ki- I vántak, hogy | fosszák meg az iparűzési Joguktól azokat a csődbejutott vagy kényszeregyezségbe került kereskedőket, akiket a bíróság hamis bukás > miatt elitéit, vagy akiknek az esetében a csőd- ■ eljárást vagyonhiány miatt be kellett szüntetni. A kereskedelmi kormány az indítványt a kamarai központhoz tette át véLményezés céljából. ’ A kamarai központ az indítvánnyal ézemben ■ elutasító á láspontra helyezkedett és álláspontját a következőkben okolja meg: A csődeljárásról és a kényszeregyezségi rend- t rŐl szóló törvényt legutóbb 1931-ben módosították és nem kívánatos, hogy a gazdasági élet, a jog- * biztonság és a jogfolytonosság szempontjából oly> annyira fontos törvényt ismét megváltoztassák. Az ilyen törvényeknek változatlanul hosszú ideig i kell érvényben maradniok, hogy a gazdasági élet azok rendelkezéseivel szilárdan számolhasson. A - mozgalom kezdeményezőinek indítványainak meg- . felelő analóg rendelkezéseket már a régi tör- , vény is tartalmazott, de ezek nem váltak be s ezért a törvény 1915 évi novellázása során már nem alkalmazták azokat. A régi törvény rendelkezéseinél szigorúbb rendelkezések már csak azért sem kívánatosak, ’ mert a mai rendkívüli viszonyok gyakran egészen jóhirü egyéneket is kényszeregyezségbe és bukásba kergetnek. ■ Teljesen kielégítő kis ipartörvény készülő novel■ Iájának az a rendelkezése, amely . az iparűzési jog megvonására akkor ad lehetőségit ha a kérdéses egyén Ismételten megbukott és Ismételten került kínyszeregyezségbe. í<>, a rendelkezés teljesen elegendő ahhoz, hogy * 'i !• ....ideiemből kirekesszék az oda nem taró. bizalomra nem méltó egyéneket. 1933 1934 Nagybrittánla ♦ 10.128 9.553 Csehszlovákia ...... 3.181 8.705 Franciaország ...... 8.486 7.990 Svédország ............................. 3.404 3.735 US A....................................... 3.246 3.720 Be lgium ♦ ..*.♦.♦ 1.443 2.131 Olaszország ...... 1.451 1.595 Hollandia ....... 1.402 907 Svájc ♦ ............................. 1.108 850 A kimutatásból kitűnik, hogy Nagybrittánia, Franciaország, Hollandia és Svájc hadianyag- kivitele csökkent, a többi állam exportja pedig emelkedett. A legfeltűnőbb emelkedést. Csehszlovákia kivitele mutatja. Csehszlovákia 1934- ben a hadianyagot exportáló államok sorában a második helyre jutott s amig 1932-ben a világ hadianyagkereskedelmében 4.2 százalékkal részesedett, az elmúlt esztendőben már 20 százalékot tett a részesedése. Csehszlovákia főképpen Afganisztánba. Iránba, Törökországba, Bolíviába, Equadorba. Paraguayba és Kínába szállított hadianyagot. (A bőrpiac.) A „Háute und Leder“ cimü bőripari szaklap értesülése szerint a bőrpiac szilárd irányzata tartósnak mutatkozik. A forgalom ennek ellenére szűk keretek között mozog, mert úgy a cipőgyárak, mint a bőrszabászatok még aránylag olcsó árak mellett lefedezték szükségletüket. A helyzet javulása az inkasszó terén is észlelhető. A bőröndszakmában az árak stabilizálódtak. A nyerges-szakma forgalma meglepően kisméretű. A eserzőszaknla jelentősebb változást nem mutat. (Megszilárdult a pengő.) A mai prágai devizapiacon Brüsszel 0.50, Lisszabon 0 10 és London 0.05 koronával javult, amig Zürich 0.25, Madrid 0.25, Helsingfors 0.06, Milánó 0.125, Newyork 0.01 és Pária 0.10 koronával lanyhult. A valutapiacon 1 koronával megszilárdult a magyar pengőbankjegy árfolyama. A német márka 3, a lira 2.50, a zloty 2.50. a svájci frank 1 és a dinár 0 375 koronával gyöngült. Magyarországgal szemben Csehszlovákia mérlege passzív Budapest, november 5. A központi statisztikai hivatal most tette közzé a magyar-csehszlovák külkereskedelmi forgalom szeptemberi adatait. A jelentés szerint Magyarország 1.9 millió pengő értékű árut importált Csehszlovákiából s ugyanakkor 2.2 millió pengő értékű árut exportált Csehszlovákiába. A szeptemberi áruforgalom Magyarország javára közel 0.4 millió pengős kiviteli töblet- tel zárult. Az elmúlt háromnegyed év mérlege a következő: behozatal 13.3 millió, kivitel 13.6 millió pengő, egyenleg Magyarország javára 0.3 millió pengő. Magyarország behozatalának főbb tété* el: szén és koksz 318, nyers és megmunkált fa 744, vasérc 40, üveg és üvegáru 54, nyersbőr 104, magnezit 61, agyagföld, nyers festékföld 55. faszén 34, festék 54, gyapjufonál 30, rongy 31, gyapjúszövet 22 ezer pengő értékben. A kivitelben pedig a következők szerepelnek nagyobb tételben: disznózsír és szalonna 758, vágó- és igásállatok 725, villamosgépck és készülékek 167, barnaszén 58, könyv, folyóirat 62, nyersbőr 62, friss gyümölcs 42, bor 33, fokhagyma 62 ezer pengő. A szeptemberi kölcsönös áruforgalom nagyobb volt az előző havi átlagoknál. A szept. havi kivitel közel 1 millió pengős emelkedése nélkül kiviteli hiánnyal zárult volna Magyarországra nézve a három- negyedévi forgalom. Emelkedett ugyan a behozatal is szeptember havában például kőszénnél 60, a nyers és megmunkált fa tétele 70 ezer pengővel, de ezt az emelkedést sokszorosan felülmúlta a kiviteli oldalon a disznózsír és szalonna majdnem 500, s az élőállatpk több mint 300 ezer pengős növekedése. (Aláírták a lengyel-német kereskedelmi szerződést.) Varsóból jelentik: Az uj lengyel-német kereskedelmi szerződést tegnap aláírták. A november 20-án életbelépő kereskedelmi szerződés a legtöbb kedvezmény elvén alapul. (Fokozódik a jelzálogos kölcsönök iránti kereslet.) A jelzálogos kölcsönök iránti kereslet az utóbbi időben megélénkült, az érdekeltek azonban a kölcsönök felvételével a beígért kamatmérséklésig várnak. Beavatott pénzügyi körökben elterjedt nézet szerint 1936-ban az építési tevékenység fellendülésére lehet számítani. (Pozsonyba költözik a prágai Acélház Rt.) A belügyminiszter a hivatalos lap holnapi száma szerint az Acélház prágai részvénytársaság alapszabályainak módosítását jóváhagyta. A részvénytársaság székhelyét Pozsonyba teszi át. (Illetékmentes lett a hadianyagkivitel.) A hivatalos lap holnapi száma a kereskedelmi miniszter rendeletét közli a hadianyagkivitel illetékének megszüntetéséről. A rendelet értelmében az engedélyezési eljárás alá tartozó hadi- anyagkivitel illetékmentes. A rendelet kihirdetésével életbelép. CORONA öt modell — alacsony áron is, de mindig kiváló minőségben G I B I A N S CO., PRAG II., ÍTtPANSKA SS Lassan apad az ógabonakészlet Prága, november 5. A Gabonatársaság látható ó&abonakésxleteiről november 2-i kelettel a következő kimutatást adták ki: 17.055 vagon búza (ebből 4156 vagon jugoszláv búza) és 1750 vagon rozs. A szeptember 28-i ki- mutatás óta a búzakészlet 5455 vagonnal és a rozskészlot 3050 vagonnal csökkent. A régi árpa é«á az ózab készletei ugyancsak csökkentek, részletes kimutatást azonban a Gabonatársaság e két gabonán emiiröl nem adott ki. (Magyarország munkapiaci helyzete.) Budapestről jelentik: Az Állami Munkaközvetítő Hivatal legújabb jelentésében közli, hogy a múlt hónapban az ore'zág öss-zes nninkaközvetítő intézeteinél 13.575 munkahelyet jelentettek be, amelynek 89.7 százalékát sikerült betölteni, 48.707 mii.nka.keresöt tartottak nyilván és 12.180 egyént, tehát a munka,keresőknek 25 százalékát sikerült elhelyezni Egybevetve a munkaplac jelenlegi számadatait, kitűnik, hogy 100 munkahelyre 359 munkákéresö jutott, míg az előző hónapban 342, tavaly ilyenkor 838. („Vissza kell szerezni az elvesztett piacokat*4.) A cseh közgazdasági egyesületben dr. Klimecky mérnök érdekes előadási tartott a világgazdaság strukturális változásairól. Adatai szerint a csehszlovákiai mezőgazdaság a külföldi államok mezőgazdaságánál előbb érte el a háboruelőtti hol- dankénti hozamot és a gyáripar fejlődése még ennél a tempónál is lendületesebben történt. A válság időszakára eső fejlődési folyamat ezzel szemben mögötte marad a nemzetközi fejlődés ütemének. A világgazdaság strukturális változásai Csehszlovákiát erősebben érintették, mint a külföldi államokat. A legnagyobb megrázkódtatást az államfordulat jelentette, mert annak következtében fokozódott a gyáripar helyzetének függő viszonya a kivitellel szemben. Az állam gazdasági politikáját a változott viszonyoknak megfelelően kell módosítani. Az előadó nézete szerint a gyáripartól a mezőgazdaság felé vezető ut minden lépése a mai anyagi és kulturális színvonal süllyedését jelenti. Csehszlovákia. túlzott jelentőséget tulajdonit az agrárállamok iparosítása, következményeinek. Az agrárállamok iparosodásával párhuzamosan emelkedik a lakosság vásárlóereje és az iparosodás folyamatának lendülete tőke hiányában csakhamar ellanyhul. Csehszlovákiának azon kell lennie, hogy megtartsa meglevő piacait és az elvesztett piacokat legalább részben visszaszerezze. (Részvénytársasággá alakul a Hartwig és Vo- gel cég.) A Hartwig és Vogel bodenbachi csokoládégyár, mely a Hartwig és Vogel drezdai rt. leányvállalata gyanánt működik, a prágai Anglo- Pragobank támogatásával 6 millió korona alaptőkével részvénytársasággá alakul át. Mit kapunk a valutákért0 Prága, november 5. Ke 100 pengőért ....... 47850 100 schillingéft ...... 463.50 100 zlotyért ...................... . 461.— 100 lejért . .............................. 13.45 10 0 márkáért ....... 693.— 100 dinárért ........................ . 52.80 100 svájci frankért ..... 783.50 100 francia frankért ..... 160.20 100 belga frankért.... 409.— 10 0 líráért................... 156.90 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért ...... 118.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, november 5, Ké 100 pengőért .............................. 481.50 10 0 schillingért ...... 466 50 100 zlotyért .............................. 464.— 10 0 lejért ................................... 13.75 10 0 márkáért . ...................... 697.— 10 0 dinárért ....... 53.20 100 svájci frankért . . . . . 786.50 100 francia frankért . 160.80 100 belga frankért 411.— 100 líráért . .............................. 158.10 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 t angol fontért.......... 119.50
