Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-06 / 253. (3805.) szám

253. (3805) szám * SSCCCS9 • 1935 november Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Vegyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KL A szlovenszkóí és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IU Panská ulíce 12, U. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulicc 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. 9 9 SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. A „rendkívül súlyos európai helmondott expozé BeneS bejelenti, hogy Csehszlovákin minden körülmények között népszövetségi politikát folytai De semleges marad az olasz-abesszin konfliktusban ■ Az expozé címe: „Küzde­lem Európa kollektív biztonságáért és az olasz-abesszin háború*' ■ Csehszlovákia minden külföldi politikai rendszerrel hajlandó kiegyezni > Az elmérgesedett lengyel-csehszlovák viszony ■ BeneS szerint javul a magyar-csehszlovák viszony Részletes nyilatkozat a kisebbségi kérdésről ben részleges eredményt értek el, a vilá- ■BWBMWWBMWBW—B—EWIIIIWWIIIIIIII a mai események következménye? Minden­Az ülés megnyitása A mai ülést egyébként mindvégig dr. Marko­vié al elnök vezette, N egy ed tizenkettőkor nyi­totta meg az ülést. Fölolvastatta mindazoknak a személyiségeknek, testületeknek és egyesüle­teknek neveit, akik és amelyek Bradác elhunyta fölött részvétüket kifejezték. Az elnöki bejelen­tések fölolvasása a kiosztott nyomtatványokról, a bizottságokhoz utalt rendeletekről fa javasla­tokról s mentelmi ügyekről teljes félórát vett igénybe. Közben ki is osztották a nyomtatvá­nyokat. Ezek között szerepel Esterházy János képviselő interpellációjára adott belügyminisz­teri válasz a kórházi fa közúti alkalmazottak nyugdtjjárandóságainak rendezése tárgyában. A választ legközelebb teljes terjedelmében közöl­Benti külügyminiszter expozéja Benes expozéjának bevezetésben megálla- pitotta, hogy mai nyilatkozata rendkívül komoly körülmények között történik meg. Nehéz biztonsági és békegarantálási tár­gyalások után, amelyek bizonyos tekintet­Ezalatt a miniszterek padsora is teljesen meg­telt, A középen Malypetr miniszterelnök foglal­ta el megszokott helyét. A lemondó miniszter- elnök jókedvű volt s nem látszott meg rajta, hogy fájna neki a nevezetes karosszéktől való bucsuzás. Háromnegyedtizenkét órakor bejelentette Markovié elnök, hogy Benes külügyminiszter szólásra jelentkezett, A szintűiig telt képviselői padsorokban elhalkult a zsongás, majd néma csönd lett, mire Benes külügyminiszter a szóno­ki emelvényre lépett. Benes beszédét a képvise­lők padjaikban ülve hallgatták meg s a néma csöndet csak nagyritkán szakította meg mérsé­kelt taps fa egyéb tetszésnyilvánítás. Benes kül­ügyminiszter beszédét az alábbiakban részlete­sen ismertetjük: gon váratlanul háborús konfliktus támadt, amely ugyan afrikai földön dúl, de sötét árnya ránehezedik az európai kontinens­re is. Ma mindenki fölveti a .kérdést, hogy mi lesz Benes expozéja (sp.) Prága, november 5. Ha későbbi korok kutatói átolvassák Benes külpolitikai expozéját, amelyet a kép­viselőház keddi ülésén elmondott, úgy két­ségtelenül megállapítják, hogy szép és pon­tos történelmi visszapillantás és kitűnő ta­nári munka. Hetven nyomtatott oldalon ve­zet végig bennünket a külügyminiszter az el­múlt év diplomáciai és politikai útvesztői­ben. semmit ki nem hagy, semmi nem ke­rüli el figyelmét s az adatok és a részletek bámulatraméltó alapossággal sorakoznak egymás mellé a világosan fejezetekre és be­kezdésekre osztott tanulmányban. Azok az elvi megállapítások, amelyeket csaknem a filozófiai gondolkozás magaslatain a népszö­vetséggel kapcsolatban tesz, ugyancsak vi­lágos tanári okfejtést árulnak el, bár a né­zetek ezen a téren megoszolhatnak, mint BeneS is elismeri. Az expozé tehát kitűnő történelmi munka, — kérdés azonban, elég meggyőző erő. elég politikai dinamizmus van-e benne? Aki az expozét végighallgatta, vagy elolvassa a külügyminiszteri nyilatko­zatot tartalmazó tetszetős zöld könyvecskét, áttekinthető képet kapott a jelentős 1935-ös év eseményeiről, de nem látja be okvetlenül, hogy a következtetések, amiket Benes le­von, minden tekintetben helytállóak.-'Az- olasz—abesszíniái konfliktusról sok érdekeset tudunk meg. De amint Benes megíormulázza álláspontját a konfliktussal kapcsolatban, súlyos ellentmondásokba ke­veredik, amelyet szinte lehetetlen megolda­ni. Azt mondja, hogy Csehszlovákia to­vábbra is Olaszország barátja akar marad­ni, minden tekintetben hálás ennek a nép­nek, együtt akar működni Olaszországgal a középeuröpai rend kiépitésénél. lelkesen keblére óhajtja ölelni a nagy barátot, -— de ugyanakkor résztvesz mindabban a meg­torló intézkedésben, amit a népszövetség Anglia óhajára Olaszország ellen elhatároz s ha kell, a legmesszebb elmegy a népszö­vetségi eljárás támogatásánál. A régi mód­szer szerint a külügyminiszter olasz viszony­latban is megőrizte szokását: az egyik sze­me sir, a másik nevet, az egyik kezével ju­talmat ad és cirógat, a másikkal büntet és sújt. Nem tudjuk, vájjon eredményesen ke- resztülvihető-e az a politika, amely a ká­poszta megmaradásának és a kecske jólaka - tásának alapelvére épül föl. Nem tudjuk el­képzelni, hogy Olaszország, ha egyszer sze­rencsésen befejeződik az afrikai konfliktus, mintha mi sem történt volna, csatlakozik a dunai rend megszilárdításának stresai felfo­gásához. Az expozéból állandóan kicseng a remény hangja, hogy az afrikai konfliktus likvidálása után folytatódik az év elején Stresában megindult munka és Olaszország a kisantantbal a legjobb egyetértésben ugyanazt a közös középeurópai politikát fogja követni, amit a szankciók genfi meg­szavazása előtt követett. Ezt nem nagyon tudjuk elhinni a külügyminiszternek és az expozé nem győz meg kellőképpen. A mi véleményünk szerint Róma sohasem felejti el. ami most vele történt és középeurópai politikáját a jövőben más alapokra helyezi, mint a stresai napokban tette. Bennünket, kisebbségeket leginkább az expozénak a kisebbségekre vonatkozó ré­sze érdekel. Újat Benes nem mond. Ismét megállapítja, hogy Csehszlovákia minden tekintetben eleget tesz kisebbségi kötelezett­ségeinek és ismét megteszi ajánlatát, amely szerint Csehszlovákia hajlandó a kisebbségi Prága, november 5. A képviselőház mai ple­náris ülése iránt régen nem tapasztalt érdeklő­dés nyilvánult meg. A május 19-én megválasz­tott parlamentnek ez volt- a nyolcadik ülése, A nyolc ülés közül egyet a megalakulás formasá­gainak, egyet pedig az elhunyt Bradác házelnök emlékének szenteltek, vagyis a mai ülés a hato­dik munkaülfa volt Félév alatt ez igazán nem mondható nagy megerőltetésnek. Emellett a parlament az ismert kormányváltozás nehézsé­gei miatt ma nem tudta megválasztani a végle­ges elnökségét sem. Hogy a képviselőház tiszte­letben tarthassa az alkotmány rendelkezését, — az alkotmány ugyanis előírja, hogy az alakuló üléstől számított egy hónap eltelte után megvá­lasztandó a végleges házelnökség, — a mai ülést az elnök nem zárta be, hanem félbeszakí­totta azzal, hogy azt holnap féltiz órakor foly­tatják. Remélik, hogy addig megtörténik Hodza fa Zadina kinevezése fa hogy Hodia már hol­nap bemutatkozhatik a nemzetgyűlésnek, A mai ülésnek azonban különösen nagy von­zóerőt adott az a hir, hogy Benes külügyminisz­ter mond expozét a külpolitikai helyzetről. Min­den bizonnyal ennek tudható be, hogy színükig megteltek a közönség részére fönntartott karza­tok, a diplomáciai páholyok fa a képviselői pad­sorok is. kérdés elintézésénél szomszédaival a reci­procitás viszonyára helyezkedni, azaz pon­tosan annyi jogot ad kisebbségeinek, mint amennyi jogot a szomszédos államok kisebb­ségei élveznek. Csak egyszer szavánál ne fogják a külügyminisztert! A kisebbségnek adott jogok elbírálásánál mindig figyelembe kell venni azt, hogy mennyi jogra tart igényt a kisebbség, mik a kívánságai, meg van-e elégedve azzal, amit kap, helyesnek tartja-e a vele szemben követett politikát, megelé­gedett vagy elégedetlen, helyzeténél fogva miféle igényeket támaszthat az iskolai, a nyelvi és a politikai viszonylatokban és földrajzi elhelyezkedésénél fogva egyálta­lán mik lehetnek gyakorlati igényei. A ki­sebbségi kérdést nem paragrafusok és sta­tisztikák oldják meg. Akkor van megoldva, ha a kisebbség megelégedett. A megelége­dést és az egyes kisebbségek által hangozta­tott igényeket kell tehát a helyes kisebbségi politika alapjává tenni. Megtudjuk az expozéból továbbá, hogy az angol politika nagy európai megváltozása után Csehszlovákia még inkább kitart nép- szövetségi politikája mellett, mert a népszö­vetség erőben meggyarapodott s mint Bene§ mondja, jó annak, akinek Genf a barátja. Az érv, amivel Benes népszövetségi politikáját alátámasztja, kizárólag a jövőbe vetett hit és bizalom. A külügyminiszter hisz és bízik ab­ban, hogy Anglia Hoare szeptember 11-iki bejelentése alapján egyszersmindenkorra le­kötötte magát a népszövetség mellett és haj­landó világhatalmi erejét azoknak a rendel­kezésére bocsátani, akik hűek maradnak a genfi gondolathoz és betartják a paktum szabályait. A hit és a bizalom szép dolog, de az ellenérveket, amelyeket Benes is idéz az expozéban, nem cáfolja meg. Mégis csak előfordulhat, hogy Anglia érdekei ellentétbe kerülnek a genfi érdekekkel, amelyeket Be­nes ,.általános emberi érdekeknek" nevez s a brit impérjum sem tarthat ki örökké ama görcsös statisztikai módszer mellett, ame­lyet a fejlődő népek dinamizmusával szem­ben a népszövetség képvisel. Elképzelhető, hogy a kommunizmus vagy más robbantó erők nyomása következtében London a nép- szövetségen kivül egyezik meg Amerikával, Japánnal vagy Németországgal s olyan po­litikát kezdeményez, amely szemben áll a genfi gondolattal. Elképzelhető, hogy a két nyugati nagyhatalomban imperialista poli­tikusok kerülnek az élre és a kezükben levő hatalommal egyszerűen lehengerlik a kis európai államok érdekeit, vagy szolgálatra- kész csatlósaikká kényszerítik őket, mint bi­zonyos fokig most is történt, amikor Anglia parancsára számos hatalom kénytelen-kel­letlen csatlakozott az olaszellenes szankciók­hoz, annak ellenére, hogy e szankciók élet- beléptetése esetleg válságba hozza közgaz­daságukat. Az a politika, amely kizárólag és egyedül a népszövetségen alapszik és például nem törődik azzal, hogy az állam közvetlen szomszédaival megegyezzen, könnyen csalódásokhoz vezethet. A mi vé­leményünk szerint helytelen az, ha Benes csak Genfet látja és semmi mást. A népszö­vetségi politikát valahogy összhangba kel­lene hozni a szomszédos államokkal való megbékülés politikájával, mert csak ebben az esetben válik jogosulttá a lelkes és szen­vedélyes optimizmus, amelynek emelkedett szavaival a külügyminiszter nyilatkozatát befejezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom