Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-05 / 252. (3804.) szám
4 Okáiyi Adolf 70 éves Pozsony, november 4. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Holnap, november 5-én tölti be Okáiyi Adolf, a pozsonyi német-magyar evangélikus egyháznak köztiszteletben álló elnöke életének hetvenedik évét. Pozsonyi tisztelői és barátai ez alkalomból bizonyára nagy számban keresik fel gratulációikkal a jubilánst, akinek egyébként 1936 január 15-kén újabb jubileuma lesz: 25 éves pozsonyi működési évfordulója. Okáiyi Adolf 1911 január 15-én került Pozsonyba a magyar alföldről, ahol a népes evangélikus gyülekezetekben nagy gyakorlatot, kitűnő emberismeretet szerzett. Azóta csöndben, minden hivalkodást kerülve, szerényen munkálkodik egyháza és embertársai javára. Valóban a munkának, lelkészi hivatásának él és a még mindig fürge, alig őszülő egyházi férfiről senki sem gondolná,. hogy már 70 éves. Okáiyi Adolf nemcsak a szorosan vett papi funkcióknak él, hanem a hittantanitásból is bőven kiveszi részét. Az ifjúság lelki nevelésénél nagy segítségére van hitvese, aki a téli hónapokban maga köré gyűjti a fiatal leányokat és azokkal foglalkozik. A pozsonyi evangélikus leánykor sok szegénynek szárította már le a könnyeit és sok szegény gyermeknek szerez évente örömöt a ,.mindenki karácsonyfája" alatt. Okáiyi Adolf Gusztáv a liptómegyei Vázse- cen született 1865 november 5-én. Édesapja: Okáiyi Adolf vázseci evangélikus lelkész volt. A teológiát Eperjesen végezte, ahol 1887-ben papi vizsgát tett. Két félévet a halle-wittenbergi egyetemen töltött s közben a berlini és lipcsei egyetemeken is hospitált. Dr. Szeberényi Gusztáv . bányakerületi püspök 1888-ban avatta lelkésszé Békéscsabán. 1910-ig Orosházán, Gádoroson, majd 1896-ban újból Orosházán működött. 1910 végén Orosházáról hívták Pozsonyba. 1924 végéig a szlovák és magyar hívek lelki gondozása volt rábízva, mígnem a szlovák egyház különalakulása után 1925 óta mint a magyar hívek lelkésze működik békés egyetértésben három német lelkésztársával. Okáiyi Adolf nemcsak mint ember és lelkész örvend nagy tiszteletnek és szeretetnek Pozsonyban, hanem mint egyházi szónok is. Beszédeiben kerüli a frázisokat, mindig világosan, érthetően szól hallgatóihoz. Szívből a szivekhez beszél. Ebben van szónoki ereje. Kommentár nélkül „A magyar nemzeti párt a köztársaságbeli ma- gyár egység mellett** cim alatt a LIDOVÉ NOVINY november 1-i száma írja: „A köztársaságbeli két magyar ellenzéki párt egyesítésének gondolata, vagyis a keresztényszoeialista és a magyar nemzeti pártnak nemcsak szoros munkaközösségben, mint az most van, hanem a két pártnak erősebb politikai egységben való összeolvadása, még mindig mérlegelések tárgya a magyar nemzeti párt vezéreinél. Az egyesítés ellen nemrégen hozott fel komoly kifogásokat dr. Szüllő képviselő, a magyar keresztényszocialisták vezére, rámutatva főleg a két párt különbözőségére és ellentéteire, különösen ami a vallásfelekezetet és a szociális struktúrát illeti, most azután Szent-Ivány József képviselő a magyar nemzeti pari tátraszéplaki elnökségi ülésén emelte ki a teljes magyar egység előnyeit. Rámutatott a nemzeti gondolatnak reneszánszára a külföldön s ama meggyőződését fejezte ki, hogy a vallásfelekezeti különbözőségek (katolikusok — kálvinisták) áthidalhatók s a foglalkozásbeli különbségek áthidalhatók a megerősödött nemzeti öntudattal, mely lerombolja a nézetek és meggyőződések választófalait. Egyelőre természetesen a magyar nemzeti párt alkalmazkodni kivan ama tényhez, hogy a keresztényszoeialista párt ragaszkodik függetlenségéhez és önállóságához, de ez nem áll útjában annak, hogy közösen, egységes nemzeti szellemben a nemzeti egység érdekében menjen a munka, amit mindenek előtt szolgálni kell. Ezzel kapcsolatban Szent-Ivány üdvözölte a két pártnak most alapított politikai nagy bizottságát, amelynek takart, rejtett feladatairól a Licl. Noviny már megemlékezett. A magyar ellenzéki vezérek megnyilatkozásai és beszédei már szokás szerint olyanok, hogy kétféle értelmezést engednek meg, hogy kimondott államellenes ellenzékiségbe ne ütközzenek. Szent-Ivány fejtegetéseinek a magyar nemzeti gondolatról szintén megvan a két arca, mely egyrészt a köztársaságbeli magyarság politikai egységére, másrészt a szélesebb háttérre is tekint, amely ennek tartalma mögött rejtőzik. Emellett figyelemreméltó, hogy különösen az utóbbi időben állandóan s mintegy rendszeresen hangoztatják a magyar ellenzéki megnyilatkozásoknál Szlovenszkó más nemzeteivel való kulturális vagy még másmilyen testvériséget, különösképpen természetesen a szlovákokkal. S az erre vonatkozó értelmezések bizonyos fokig már az abszurditáshoz vezetnek: igy például, hogy a nemzeti gondolat, mint azt éppen a nálunk levő magyarok vezérei hangoztatják, éppen egyedülálló időszerűsége folytán semmiképpen nincs ellentétben a Szlo- venszkón és Ruszinszkón élő többi nemzet törekvéseivel, ami udvarlás akar lenni, melyről sokat elmélkednek a szlovák autonómista radikálisok is. Nehéz lesz tehát a magyar ellenzékieket más vizekre vezetni át, mint ahogy történnek bizonyos kísérletek az 1926. évi példa szerint. A rekompanzá- valószínűleg nagyon drága volna.5 ^mgmA^gYarhiklse 5CBBMBMMIII1HT llHI'lll III' 'fffíl íllflBMllfWMilBIIMlI Kinyitott a robogó vonat ajtaja és a sínekre zuhant egy diák, aki szörnyethalt Apja utána vetette magát ■ Megrázó tragédia a Debrecen-Nyiregyháza közötti vonalon Debrecen, november 4. Megdöbbentő és a maga nemében igazán egyedülálló tragédia történt tegnap a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasútvonalon. Mándy Béla középiskolai tanuló édesanyjával együtt Nyíregyházára utazott a motorosvonaton. Útközben eddig még meg nem állapított módon kinyílt a vonat ajtaja és az ajtóhoz támaszkodó fiú kizuhant a teljes sebességgel robogó gyorsvonatból. A következő pillanatban összetört koponyával, vérbeborultan terült el a szerencsétlen fiú a töltés mentén. Az apa, amikor látta gyermekének tragédiáját, utánavetette magát és ő is összeroncsolt tagokkal terült el a vonat mentén. Az utasok a kettős tragédia láttára meghúzták a vészféket, a vonat nyílt pályán megállóit és az utasok azonnal a szerencsétlen emberpár segítségére siettek, a fiun azonban már nem lehetett segíteni, mert kilehelte lelkét. Az apát súlyos sérülésekkel a nyíregyházi kórházba szállították. Rablógyilkosok kipusztitották egy román nábob családját Bukarest, november 4. Borzalmas rablógyilkosság történt az elmúlt éjszaka a sorotamegyei Cor- nolouca községben. Turcanu Mihály, a község legmódosabb gazdája éjszaka arra ébredt, hogy valaki járkál a házában. A gazda felkelt s meg akarta nézni, hegy ki az éjjeli hívatlan látogató, de alighogy kinyitotta szobája ajtaját, valaki fejszével oly erővel fejbe- sujtotta, hogy koponyája beszakadt és ho’tan bukott a földre. A gyilkos ezután behatolt a há: lószobába s megölte a gazda feleségét és nyolc esztendős kisfiát, majd ugyancsak végzett a gazda szolgájával, aki a zajra clősietelt. A borzalmas gyilkosságot reggel vették észre a szomszédok, akiknek feltűnt, hogy Turcanuék portáján szokatlanul nagy csöríd van. Amikor fe nyitották az ajtót, nagy megdöbbenéssel látták az éjjeli rablógyilkosok munkájának eredményét. A I lakásban négy holttest feküdt s minden értéktá.gy elveszett. A rablógyilkosoknak sikerült nyomtalanul eltűnniük. » A csendörség. most erélyes nyomozást indított, kéz- j rekeritésükre. Hazafias képek festésével szépen keresett egy pozsonyi szabó, de tönkrement, mert keveset fizetett a társának Pozsony, november 4. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A rniult év nyarán a pozsonyi Centrat-passage egyik irodájában megtelepedett egy titokzatos idegen és az ajtóra táblát függesztett ki: „Tajominik Pospísil". Rengeteg ember kereste fel, fokónt a vidékről. Pospísil ur nem hivatalos ügyeket intézett, mint. várható lett volna a felirat és a süni látogatás után, Pospísil ur egész nap — festegetett. Tájképet, arcképet, női aktokat, egy szóval mindent, ami a festőművészet témái közé tartozik. Műtermét egy spanyolfal választotta el az irodahelyiségtől, amelyben titkárnője fogadta a vendégeket. Most azután a bírósági krónika derítette ki, hogy Pospísil nemcsak festőművész volt, hanem prózai női szabó és előrajzoló is. Festőmüvészi készségét arra használta fel, hogy egy alkalmi társaságot alapított, amelynek ő volt a „vezérigazgatója", társul pedig Pavlikovios Lajos pozsonyi asztalost szerezte meg — 10.000 koronával. Pospísil mindenekelőtt az országos hivatal jóindulatú engedélyét szerezte meg működéséhez és vállalkozásának ezt a nagyigényü óimét adta: „Művészi emlékű képek kiadóvállalata". A vállalat tervbevette a Stetfánik-apoteózis megfestését és Pospísil meg is festette a tragikus végül hadügyiminiszter megdicsőülését ábrázoló fantasztikus képet, aminek ezt a címet adta: „A nemzet-Stefániknak". A képet sokszorosították és 110 koronáért árusították egész Szlovenszkón. Az összegből 20 koronát kapott az eladó ügynök, 40 koronát a Légióbank esek lapján befizettek prágai számlára és 30 korona maradt a kiadótársaságnak. Pospísil a jövedelemből 65 százalékot, a pénzestárs Pavlikovics pedig csak 35 százalékot kapott. Emiatt azután a két vállalkozó összekülönbözött és végül is Pavli- kovics sikkasztás ciánéin feljelentette Pospí- silt. A bíróság (felmentette a festőművész- szabót, mire viszont ő tett feljelentést társa ellen hamis vád miatt. Pavlikovicsot, akit dr. Grimm egyesbiró vont felelősségre, szintén felimeníeíték. A társak igy7 büntetlenek maradtak, a vállalat azonban tönkrement a jogi hercehurcában, néha ekkor már 21.000 korona tiszta hasznot köny velhettek el. Pospísil ur néma rezignáeióval a napokban ki is költözött a Central-pássagebél, mert már a lakbért sem tudta kifizetni. AB W.I HÓMAT EGYETEMI VAR OS ÜNNEPÉLYES FELAVATÁSA 1935 november 5- hedi |A Költségvetés és az uí adójavaslatok Pragra, november 4. A Lidové Noviny belpolitikai helyzetjelentésében az állam! költségvetésről a következőket írja: Ami a költségvetést illeti, a minisztertanács azt elvben jóváhagyta s annak egyes fejezeteit most nyomtatják. Technikai okokból azonban aligha lesz beterjeszthető a jövő héténél korábban. A pénzügyminiszter kívánja, hegy a költségvetéssel egyidejűleg terjesz- szók be a fedezeti törvények javaslatait is, mert ezektől függ jórészben a költségvetés egyensúlya. Emellett elsősorban a különös kereseti adó novellájáról s egyes kisebb adókról lesz szó, amilyen a sütőporadó, az ecetsavadó stb. Elkészült a müzsíradó tervezete is, ezt azonban a minisztertanács még nem tárgyalta le. Ezenkívül szó lesz egyes adótörvények (mint a forgalmi adótörvény és a jövedelemadó pótlékról szóló törvény) hatályának meghosszabbításáról, melyek hatálya ez év végén lejár. Gondoskodni kell majd arról is, hogy az önkormányzat megsegítéséről szóló törvény —< mely újévkor lép hatályba ■—• végrehajtható legyen. Oly hírek merültek föl, hogy e törvény veszélyben van. Ezzel szemben illetékes helyeken azt állítják, hogy ez nem igaz és hogy az önkormányzatok terhei újévtől jelentősen megkönnyebbülnek, így enyhülnek a terhek a kamatláb leszállításával és a törlesztési részletek elnyújtó- sával is. Ezenkívül készen állnak bizonyos összegek, amiket az állam kénytelen lesz az önkormányzatoknak juttatni. A kormánynak rövidesen el kell majd határoznia, hogyan kellene ellensúlyoznia a nyomort a téli hónapokban. A pénzügyminisztérium e tárgyban már készített egy javaslatot, mely mintegy 60—70 milliót hozna, de a kormány erről még nem tárgyalt. A Venkov szerint a kormány a hónap közepe táján nyújtja be a költségvetést s ugyanakkor a miniszterelnök hosszabb expozét mond. Ezt vita követi, mint tavaly is. Az általános vita után a parlamenti munka súlypontja a költségvetési bizottságba helyeződik át. Nincs kizárva azonban, hogy közben a plénumot is összehívnák egyik-másik adótörvény elintézésére. A Venkov végül az ellenzékre appellál s ama reményének ad kifejezést, hogy az ellenzék nem fogja a parlamenti munkát gátolni vagy lekicsinyelni, mert az ellenzéki képviselőket nem azért küldték a parlamentbe a választók, hogy csak demagóg beszédeket tartsanak s ezen kívül semmit se csináljanak. A Venkov az ellenzéknek adott „atyai" jótanácsaihoz mindenesetre hozzáfűzhette volna, hogy miként képzeli el az ellenzék munkáját. A Venkov nagyon rosszul teszi, hogy nem nézi meg a képviselőházi ülések Gyors- irási Naplóit. Mert ha például a tavaly november eleji költségvetési általános vitát megtekintené, úgy azt tapasztalná, hogy a számbelileg kis ellenzék szónokai sónkkal többet beszéltek, mint a kormánykoalíció szónokai és hogy ezek az ellenzéki szónokok összehasonJithataf- lanul tárgryilágosabban beszélteik, mint a koalíciós szónokok. Például a költségvetés fiktív egyensúlyáról ... Ha a Venkov mindenáron demagógiát keres, úgy elsősorban a saját portáján nézzen körül. Talál ott elég söpörnivalót. — A magyar nemzeti párt uj munkásszervezetei. Komáromból jelentik: A nemzeti gondolat egyre erősebben hódit tért a szlovenezkói magyar munkások körében. Nap-nap után érkeznek bejelentések a magyar nemzeti párt központjába a munkások csatlakozásáról é« alakulnak sorra a magyar nemzeti párt munkásszervezetei. A párt munkásszervezetei legújabban a következő községekben alakultak meg: G aram köveiden a mnukásszervezet tisztikara a. következőkből áll: elnök ifj. Urgaez Sándor, aielnök ifj. Zátyik Pál, jegyző Szalay Kálmán pénztáros Melieher Kálmán, ellenőrök Sotkóczy János és Zátyik István. — Kisgyar- mat: elnök Meriák Márton, aielnök id. Papp János, pénztáros Mihály Mátyás. — Nemeshódos: elnök Fekete Gyula, aielnök Sallóe Ferenc, titkár Bálint Vilmos, jegyző Major Sándor, pénztáros Gucz Dezső, ellenőrök Sallós fctván é« Hódosi Vince. — Dereeke: elnök ifj. Koreny Antal, ».l- elnök ifj. Dusza László, pénztáros id. Kore^ Imre, jegyző Molnár Rudolf, ellenőrök ifj. Koreny Károly és Greekovios Bálint. — Csuz: elnök id. Kollár István, aielnök Smida József, jegyző Ba- zsalik József. — Bény: elnök Turányi Imre, al- elnök Dikácz Mihály, pénztáros Csonka Sándot, ellenőrök Pásztor Benedek ée id. Varga Vince, jegyző Csonka Vidor. — Bucs: elnök ifj. Kovács Károly, aielnök id. Percei József, pénztáros Tárnok Lajos, jegyző Jókai János, ellenőrök Vasi Péter ée Csekás András, — Az itt felsorolt mu> kásszervezeteken kívül számos helyen most vannak alakulóban a magyar nemzeti párt munkás* SBerveeetel*
