Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-29 / 273. (3825.) szám
towm-Mag^r-hirlap 1935 november 29, péntek. Szlovenszkó mezőgazdaságának panaszait és követeléseit tárta föl Esterházy a földművelésügyi bizottság ülésén Qt országos keresitényszocialista párt elnöke szlovák nyelvű beszédében behatóan foglalkozott az állami birtokokon uralkodó állapotokkal ■■ • •• — A gabonamonopólium kérdéséről pártjaink már számtalanszor nyilatkoztak és rámutattak annak hibáira. Ha a gabonamonopólium, amely aránylag egyszerű, ilyen súlyos hibákkal terhelten áll fenn, nem tudom elképzelni, mi lesz Az állami birtokok adatai — Külön kell foglalkoznom még az állami birtokok kérdésével is. Az állami birtokok úgy oszlanak meg, hogy Csehországban 35 százalékot, Szlovenszkón 33 százalékot, Ruszinszkóban pedig 32 százalékot tesznek ki. így tehát bátran állíthatjuk azt, hogy az állami birtokok e három országrészben egyharmad arányban oszlanak meg. Ha megnézzük ez állami birtokok tiszta jövedelmének kulcsát, országonként felosztva, úgy azt látjuk, hogy a Csehországban fekvő birtokok kereken 30 milliót, a szlovenszkóiak 21 milliót, a ruszin- szkóiak pedig 8 milliót jövedelmeznek. Alapul véve azt, hogy az állami birtokok legnagyobb része erdőgazdaságból áll, úgy ebből világosan kitűnik az, hogy sokkal könnyebb eladni a fát Csehországban, mint Szlovenszkón, vagy pláne Ruszinszkóban. Ha ennek okát keressük, úgy kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy ennek legfőbb oka az az áldatlan állapot, amely a csehszlovák köztársaság és szomszéd államai között uralkodik. Hasznosabb volna, ha úgy külügyminiszterünk, mint szakminisztereink törekvése oda irányulna, hogy fát tudjanak exportálni Ruszinszkóból és Szlovenszkóból Magyarország felé, mintsem, hogy más politikai ténykedésre pazarolják erejüket. Szlovenszkó- nak és Ruszinszkónak speciális helyzete van, mert ott, ahol állami birtokok vannak, az egész környék tulajdonképpen másból nem él, mint erdei munkából és ép ezek a részek nem tudnak az árujukkal megmozdulni azért, mert egyrészt kompenzációs alapon Dániából hozunk be vaZamojski gróf Alfonz spanyol exkirály segítségével vissza akarja vásárolni Ruzsbach-fürdőt Az exh’rály állítólag hajlandó ötmillió koronát Zamojskiné rendelkezésére bocsátani majd akkor, ha a miniszter ur által beígért állatmonopólium is életben lesz. Az állatmonopólium megint csak nem fog mást eredményezni, mint, hogy drágulni fog a hús, aminek folytán a belföldi fogyasztás kisebb lesz. jat, másrészt Jugoszláviából kukoricát, holott egyik állam sem fog tűzifát vásárolni tőlünk. Engednének be Magyarországból több vajat és zsírt, valamint kukoricát, biztos vagyok abban, hogy Magyarország több fát venne át s ezzel egyszeriben enyhülne a nyomor és munkanélküliség nálunk. Füzetetek az állami birtokokon — De az állami birtokoknak van még egy másik pontja, amely szinte érthetetlen és ez a birtokokon alkalmazott tisztviselőknek személyi fizetése. Mig a csehországi állami birtokokon a tisztviselők fizetése 41 milliót tesz ki, Szlovenszkón csak 14 milliót, Ruszinszkóban pedig csak 9 millió koronát. Ettől teljesen különállóan az állami birtokok prágai központi igazgatásának fizetései 2.5 millió koronára rúgnak. Azonos területű birtokokon sokkal több egyén kap megélhetést Csehországban, mint Szlovenszkón és Ruszinszkóban, nem beszélve arról, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban igen sok állami birtokon nyer elhelyezést Csehországból származó egyén, de arról, hogy szlovenszkói kapott volna állást egy csehországi birtokon, egyáltalán nem hallottam. A nem állandó munkások száma is sokkal nagyobb a Csehországban fekvő birtokokon, mint Szlovenszkón és Ruszinszkóban, amit legjobban az bizonyít, hogy a kifizetett napszámok Csehországban 47 milPrága, november 28. Jelentettük, hogy a földművelésügyi bizottság vitájában Esterházy János országos keresztényszocialista párti képviselő hosszabb beszédet mondott. A szlovák nyelven elmondott beszédből kiemeljük az alábbi szószerinti részleteket. A takarékossági elv és Remes kritikája — Az 1936-ra benyújtott költségvetés — mondotta a szónok — megint csak nem mutat olyan irányzatot, mintha a hivatalos kormánykörök, akik azt összeállítják, tudomásul vennék az általános világkrizist, minek folytán a szükséges takarékosság nyomait sehol nem találjuk. Ezt legjobban bizonyítja az a kritika, melyet Remes főelőadó gyakorolt a költségvetésről. — A földművelésügyi miniszter expozéja, valamint a minisztériumnak költségvetése bennünket szlovenszkóiakat és ruszinszkóiakat nem elégíthet ki, mert látjuk azt, hogy bár egyrészt a miniszter ur belátja a súlyos gazdasági helyzetet, amelyben a mezőgazdák vannak, azoknak segítséget is ígér, de megint csak más mértékkel fogják mérni a könnyítéseket Szlovenszkó és Ruszinszkó részére, mint a történelmi országoknál. A kamatláb különbözősége — A miniszter ur expozéjának mintegy gerince a gazdaadósságok rendezése volt, amelynek alapfeltétele a bankkamatláb mérséklése úgy, hogy az adós kamatkötelezettségének eleget is tudjon tenni. Ennél a pontnál rögtön szembetűnik az embernek az az igazságtalan elgondolás, hogy Csehországban és Morvaországban a kamatláb egy százalékkal olcsóbb lesz, mint Szlovenszkón és Ruszinszkóban, holott ha a te- herbiróképességét nézzük ezen két országrész lakosságának, úgy a kamatnak Szlovenszkón s Ruszinszkóban kellett volna mérsékeltebbnek lennie, mint Csehországban, vagy legalább is azzal egyformának. Ezzel az újabb ténnyel bebizonyosodott megint csak az, hogy nem ok nélkül vagyunk ellenzékben, mert ez már most a második eset, ahol Szlovenszkót l és Ruszinszkót súlyosan érintő hátrány ér 8 bennünket a hivatalos kormányhatalom részé- 8 ről. Az első sérelem a tarifakérdés volt, amely ! tulajdonképpen nem egyéb egy belső vámhatárnál a történelmi országok javára és a mi hátrányunkra. A mezőgazdasági kamarák szüksége 1— Nem látunk tisztán a gazdaadósságok rendezésének kérdésében sem, főleg abban a tekintetben, hogy kik lesznek hivatva megállapítani, vájjon rendezendö-e valamelyik gazdának az adóssága, igen, vagy sem? Ha az általunk rég követelt mezőgazdasági kamarák már léteznének, úgy biztosítva lennénk afelől, hogy e bizottság tagjai szakemberek lesznek, akik legjobb tudásuk szerint fogják az egyes objektumokról véleményüket megadni. Tekintettel ellenben arra a körülményre, hogy ez az intézmény még nem létezik, jogosult az a félelmünk, hogy ez a bizottság megint csak párt- politikai szempontokból fogja a kérdést meg- itélni, ami további nyugtalanságra fog okot adni. Adókérdések — Ugyancsak erősen érezzük hiányát a mezőgazdasági kamaráknak az adókérdések elintézésénél, ami pedig egyik legsúlyosabb sérelme a mezőgazdáknak. Az a rendszer, amellyel az egyes adóvallomásokat elbírálják és elintézik, a legteljesebb elégedetlenséget váltja ki nálunk és mindaddig, amig nem fogják bevezetni azt, hogy az adóvallomások felülbírálásánál a mezőgazdákat saját embereik kellő súllyal képviselhessék az adóhivatali tisztviselővel szemben, ez az elégedetlenség nem is fog elmúlni. — Lassúnak tartom az egyes adófellebbezések elintézését is, amiből igen sok kár háramlik a mezőgazdákra. így például tudok esetet, amikor a házadókivetés ellen ebadott panasz és felülvizsgálati kérelem négy év után sincs elintézve, úgyhogy az adóhivatal a nehezményezett összeget évről-évre újból kiveti, azt végrehajtás utján be is hajtja, holott meggyőződésem az, hogyha a fellebbezést elintézték és bizottságilag ellenőrizték volna a panasz anyagát, úgy lényegesen kisebb összeget kellett volna az illető mezőgazdának fizetnie. A szónok tiltakozott az ellen, hogy az adóvallomások benyújtásának határidejét megrövidítették, ami az adózók számára újabb nehézPrága, november 28. Jelei tettük, hogy az úliubl'ói járásbíróságon hétfőn árverésen kelt el a Zaimojski János gráf tulajdonát képező Ruzs- baclhíürdő és hogy az egyetlen ajánlattevő a 3.280.000 koronás kikiáltási ár kétharmadáért., 2.200.000 koronáért vette irmg a nagyhírű és csodásán kiépített fürdőhelyet. Most arái értesülünk, hogy Zamojski János gróf, a hiblói várur, aki hétmilliót meghaladó adóssággal került fizetési zavarokba,. Ruzsibaeh- fürdő visszavásárlására vonatkozó tárgyalásokat folytat. A gróf, aki vagyona romjaiból már régen ki akarta menteni Ruzsbaohfürdöt, még a nyár folyamán Pársban járt és nejének, Izabella spanyol infánsnőnek a nagybátyjával, Alfonz spanyol exkirállyal folytatott megbeszéléseket a Ruzsbachfürdő megvásárlásához szükséges pénz megszerzésére. Akkoriban ez a .kísérlet kilátástalannak látszott, mert két év előtt, Zamojski gráf második gyermekének megszületésekor súlyos konfliktus tört ki a spanyol exkirály és Zamojski gróf között. A másodözülöttet Budapesten keresztelték meg, a keresztapaságot Alfonz exkirály vállalta és meg is érkezett Budapestre a keresztelőre. A gróf, aki a Szepességen extravaganciájáról ismeretes, kétizben is düpirozta k rályi rokonát, a spanyol udvari etikettet semmibe se vette, egy alkalommal pedig, amikor Alfonz délelőtt 11 órakor a szállodában, ahol Zamojski gróf lakott, felkereste, a. mulatós gróf, aki az egész éjszakát átmulatta, leüzent a királynak, hogy inég alszik é6 igy nem jelenhet meg előtte. Egyéb családi differenciák is hozzájárultak ahhoz, hogy Alfonz exkirály még a keresztelő előtt elutazott Budapestről és a keresztelőn egyik rokonával képviseltette magát Azóta a v;szony az exkirály és Zamojski gróf között több mint hideg volt. és az érintkezés is megszűnt közöttük. Ezért keltett nagy feltűnést a. Szepességen. amikor híre jött, hogy Zamojski gróf Parisban tárgyal felesége nagybátyjával. Mint velünk jó forrásból közlik, ezek a megbeszélések azzal az eredménnyel jártak, hogy Alfonz exkirály a legutóbbi napokban hajlandónak nyilatkozott ötmillió koronát Ruzsbachfürdő visszavásárlására rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a fürdőt Izabdla infánsnő és Zamojski gróf gyermekei számára vásárolják meg és a grófnak magának sem az ötmillió, sem a fürdőhely felett nem lesz rendelkezési joga. Most, hogy a fürdő elárverezésének híre megérkezett, a spanyol exkirály realizálni kívánja ezt az ígéretét. Zamojskii gróf és neje, Izabella infánsnő már a múlt hét óta Prágában tartózkodnak mert Alfonz exkirály diszpojiciói szerint az ötmillió korona Prágán keresztül fog Izabella infánsnő kezéhez jutni. Mint hírlik, az infánsnő már a legközelebbi napokban utóaján,latot fog tenni az ólublói járásbíróságnál ahol a szükséges bánatpénzt is le fogja tenni Az ötmillió nem csupán Ruzsbachfürdő megvételére, hanem arra is szolgálna, hogy kellő forgótőke ál.jon a fürdő továbbvezetésére az infánsnő rendelkezésire. Zamojski gróf a PMH munkatársa előtt elmondta, hogy mennyire sajnálja Ruzsbachfürdő elvesztését. Ez a fürdő volt birtokának legkedvesebb része. — Tíz milliót áldoztam ennek a fürdőnek a kiépítésére és mégis azt mondják, hogy veszni hagytam Ruzsbachot! Évek óta igyekszem a szükséges összeget a hitelezők kielégítésére megszerezni, nem rajtam műit, hogy ez nem sikerült. Arról, hogy tényleg sikerlil-e feleségének Rúzs bachfürdőt visszavásárolni, nem akart nyilatkozni Nem erősítette meg-, de nem is cáfolta a hírt. liót, Szlovenszkón 37 milliót, Ruszinszkóban pedig csak 22 milliót tesznek ki. Ebből is látszik, hogy az állami birtokok sokkal kevesebb kenyeret adnak minálunk, mint Csehországban, holott, mint már előbb említettem, Szlovenszkón és Ruszinszkóban a lakosság tisztán ezekből a birtokokból él. — Végezetül pedig konstatálom azt is, hogy az állami birtokoknak jövedelme hektáronként nem egész 30 koronát tesz ki. Ha mi hasonló vallomást nyújtanánk be bármely más szlovenszkói adóhivatalhoz, úgy azt nem fogadnák el és magasabb kulcs szerint vetnék ki az adóinkat. Jó volna, ha a miniszter ur informálná pénzügyminiszter kollégáját, hogy a birtokok jövedelmezősége ma teljesen minimális, ezért sürgősen adómérséklésre van szükségünk, amit ellenben csak úgy lehet elérni, ha az állam- háztartás az egész vonalon a legszigorúbb takarékosságot fogja bevezetni, nem pedig úgy, hogy a hadügyi költségvetést tetemesen emelik. „Nem lehetek bizalommal** — Mindezek után csak azt az egyet ismételhetem, hogy bár készül valami megoldás a mezőgazdák helyzetének könnyítésére, nem lehetek bizalommal akkor e javaslatok iránt, amikor látom, hogy más elbánásban fog részesülni a szegényebb sorsú Szlovenszkó és Ruszinszkó, mint a jobb sorsban lévő Cseh- és Morvaország. Az expozét nem fogadom el. A főldmüve’ésügyi bizottság e nike e sátorban a maratiék- birtakotok szanálását sürgeti Prága, november 28. A földművelésügyi bizottság tegnapi expozé-vitájában dr. Klapka nemzeti szocialista azt fejtegette, hogy egységes tehermentesítési tervet kell kidolgozni valameny- nyi foglalkozási ágra kiterjedően. Esner cseh szociáldemokrata szerint az adósságrendezésből a maradékbirtokosok kizárandók s az eladósodott maradékbirtokok kisigénylők közt osztan- dók fel. Knotek cseh néppárti kérdi a minisztert, hogy az állatmonopólium kérdésében kidolgoztak-e már uj tervet, mert az eddig ismert tervek kivétel nélkül elfogadhatatlanok. A vita végén Masata bizottsági elnök össze- foglata a hallottakat. Megállapította, hogy a földreform 620 ezer kisigénylőnek 850 ezer hektár földet juttatott. Ma a legnehezebb helyzetben vannak az eladósodás következtében a 2—5 hektáros kisgazdák és a maradékbirtokosok, ezeken kell elsősorban segíteni a tehermentesítéssel. Majd Zadina miniszter szólalt fel ismételten s a bizottság ezután a miniszter expozéját tudomásül vette. Zadina miniszter újabb beszédét a parlamenti levelező később adja ki. Magatartásából azonban arra lehet következtetni, hogy Izabella infánsnő és Zamojski grűf prágai tartózkodása Ruzsbachfürdő dolgával van összeköttetésben, (N.) A rimaszombat! anleé’ után gazdasági szakemberek értekezíete Rimaszombat, november 28. A november 9. és 10-én Rimaszombatban megtartott ifjúsági ankéten elfogadott határozatok között szerepelt egy bizottság kiküldése, amelynek a szakemberek gazdasági értekezletét kell a határozat értelmében előkészítenie és összehívnia. A bizottság, amelynek tagjai dr. Groó Géza elnökletével Jelűnek László és dr. Ragályi Antal, 23-án ülésezett Losoncon. Az értekezleten részt vett dr. Baráth László is. A bizottság munkája konkrét eredménnyel járt. A gazdasági szakemberek értekezlete december 14, és 15-én lesz Losoncon, ahol pontos gazdasági munkatervet fognak kidolgozni. A munkaterv a december 28. és 29-én megtartandó ankéten kerül bemutatásra. A munkaterv egyúttal tartalmazni fogja az 1936. év első három hónapjának legsürgősebb teendőit, az ankéten egyúttal az elvégzendő munkát is fölosztják egymás között a résztvevők. Az előkészítő bizottság a munkatervet négy főrészre osztotta: 1. Mezőgazdaság. 2. Központi pénzintézet létesítése. 3. Szövetkezeti kérdés. 4. Gyűjtések, önsegély és önadóztatás. A megjelölt komplexumok szakonként számos alcsoportra oszlanak, amelyeknek munkátervét a szakemberek dolgozzák ki. A központi pénzintézet kérdésével megbízott szakbizottság — amelynek tagjai: SchmHt Imre, Pozsony, Schubert Tódor, Léva, dr. Giller János. Losonc, Fényes Sándor, Rimaszombat és Sichert Károly, Rimaszombat — már megkezdte munkáját és a december 14. és 15-i értekezleten számol be addigi működéséről. Az ankéten a kulturális munkaprogram előkészítésével is megbíztak egy bizottságot, amely Rimaszombatban ülésezett Benkovits Gyula, Makovits Jenő és Varga Imre bizottsági tagok részvételével. Az összehívandó kulturális szak- értekezlet, amely a munkaprogramot hivatott kidolgozni, csak az ideológiai ankét után fog ülésezni. 4 Müven lesz az állatmonopóHum? I most pedig december, illetve január vége a tér minus. séget jelent. Eddig ugyanis az adóvallomásokat j íanuár, illetve február végéig lehetett beadni, j
