Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-29 / 273. (3825.) szám

A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA előmozditóbb tevékenység el sem képzelhe­tő, mint amit a politikától óvakodó, — sőt rettegő — és erősen a szlovenszkói talajban gyökerező SzMKE fejt ki. Ha van valami, ami a nemzetiségi békét előmozdíthatja Szlovenszkón, akkor nem a Masaryk-aka- démia. nem a rádió az, hanem a járási köz­művelődési egyesületekkel együttdolgozó, még kiépítendő, széleskörű, általános, népi' magyar kulturegyesület az. S Eperjesen mégis bántják. Miért? Mert eredményeket mutat fel. Mert a nép szereti és szívesen megy rendezéseire. S mi­ért terjed a SzMKE, miért szereti a nép? Jól jegyezzük meg: éppen azért, mert rendezé­sei, előadásai távol esnek a politikától s a lakosság üdülni megy a vig operettekre, ügyes előadásra, szórakoztató műsoros es­tékre. Sikerének titka éppen az, hogy nem politizál, mig minden más vidéki „kultur- munka" csöpög a politikai szólamoktól. Nem csoda, hogy unja a közönség. Mi nagy örömmel számoltunk be sokszor a SzMKE legújabb, komoly eredményeiről, de a sike­rekről — sajnos — néhány kis politikai hecclap is megemlékezett s más tónusban, mint illő lett volna. Sokakat bánt, hogy a nép Pozsonytól Husztig szívesen látogatja a SzMKE-t, ahol nem politika folyik, ha-1 nem szórakoztatás. Szomorú szivvel figyel-jj jük hetek óta a SzMKE ellen megnyilvánu-f ló akciót, fáj, hogy legártatlanabb, de lég- J eredményesebb intézményünket nevetséges| vádakkal illetik s feleslegesen ellene inger-1 lik a szlovák népet, amellyel barátságos j együttműködésben óhajt élni. Amikor né-, hány szlovák színész magyarországi ven­dégjátékát nem engedélyezték, a szlovák irók tüzeshangu kiáltványban tiltakoztak ez ellen s a kultúrán esett sérelemről beszéltek. Mit szóljunk mi, ahol városaink őslakosait 8 akadályozzák meg abban, hogy műkedvelő j operetteket adjanak elő, énekeljenek, sza­valjanak, zongorázzanak? A SzMKE a szlo­venszkói magyarság egyetlen nagyobb és általánosabb keretintézménye. Mennyivel nagyobb arányú és más természetű ilyesféle intézmények működhettek a háború előtt Csehországban, anélkül, hogy akadályok­kal küzdöttek volna. Miért kell támadni a SzMKE-t, az autonóm helyiérdekű, regio­nális, itt gyökerező, autarkan fejlődő népi magyar kultúra egyetlen szervét? Reméljük, hogy az eperjesi eset elszige-5 telt incidens marad. A szlovák közélet ve­zető egyéniségei maguk is eljönnek a SzMKE-be. előadást tartanak, vagy végig­hallgatják az előadásokat s meggyőződnek arról, mennyire politikamentes, ártatlan, sőt a magyar-szlovák barátságot szolgáló kul- turmunka folyik ott. Ne fájjon senkinek, hogy a SzMKE terjed és jelentős eredmé­nyeket ér el. Vegyék át módszerét: politika helyett terjesszék szórakoztatással a kultú­rát s a meginduló nemes versenyben a mű­veltség előmozdításának reális tetteivel kon­kuráljanak a SzMKE-vel. ne pedig botok­kal és uccai zajongásokkal. Meg felen i a spanyol narancs és citrom Susak, november 28. Az utóbbi napokban : számos spanyol kereskedő érkezett a jugo­szláv kikötőkbe s a jugoszláv kereskedőknek nagymennyiségű spanyol narancsot és citro­mot ajánlanak megvételre. A spanyol keres­kedőik ki akarják használni a helyzetet, hogy Olaszország nőm tud narancsot és citromot szál'.iitani a környező országokba és Jugo­szláviát spanyol gyümölcsökkel akarják elárasztani. A jugoszláv kereskedők körében nagy érdeklődés van a spanyol narancs iránt. Valószínű, hogy Középeurópa többi országai­ban is meg fog jelenni rövidesen a spanyol citrom és narancs. Budapest, november 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán kül­ügyminiszter ma délután félkettöter a menet­rendszerű gyorsvonattal elutaztak az osztrák fővárosba. Az „Uj Nemzedék44 munkatársa beavatott helyről azt az információt kapta, hogy a magyar államférfiak látogatása Bécs- ben udvariassági aktus, amivel viszonozni akarják Schusehnigg kancellár legutóbbi, Budapesten tett látogatását. Hasonló szellem­ben írnak a bécsi lapok is. A hivatalos „Wiener Zeitung44 azt írja, hogy a magyar miniszterelnök és külügyminiszter látogatása nem rendkívüli esemény Bécsben, hanem kedves hagyomány, amely a két ország kö­zötti barátságos viszony során alakult ki. A j.Reichspost44 szerint a súlyos politikai és gazdasági viszonyok természetessé teszik, hogy a két ország kormánya időnként igyek­szik közvetlenül is kicserélni véleményét. A magyar államférfiak előreláthatólag egy napig fognak Becsben tartózkodni és pénte­ken visszautaznak Budapestre. A Pesti Napló bécsi szerkesztője jólinformált helyen azt a Sölvilágositást kapta, hogy Göm­bös bécsi látogatása már régen elő volt ké­szítve s csak most érett meg a helyzet annyi­ra, hogy a látogatás esedékessé vált. Annak ellenére, hogy a két magyar ál kunié rfiu láto­gatása az osztrák fővárosban szigorúan ma­gánjellegű, a (árgyáfások folyamán politikai kérdések is szóba fognak kerülni. Különösen a két ország kül- és belpolitikájára vonatkozó problémákat fogják megbeszélni. Gazdasági természetű kérdések is fölmerülnek, ameny- nyiben az újonnan megkötött kliringegyez- mény alapján a két ország között az áru­forgalom élénkebhététclét kívánja úgy az osztrák, mint a magyar kormány. Budapest, november 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A „8 Őrai Újság44 értesülése szerint Schusehnigg kancel­lár ma este vacsorán látja vendégül Gömbös Gyulát és kíséretét. A vacsorán a kormány tagjain kívül'az osztrák politikai élet számos [kiválósága ré-zt vesz. A magyar államférfiak pénteken délelőtt kihallgató sem jelennek meg Miklas szövetségi elnöknél. Prága, november 28. Az alkotmányjogi bizottság ma befejezte az igazságügyi és unifikációs miniszterek expozéja fölötti vi­tát. A bizottság két határozati javaslatot fo­gadott el. Az egyik felhívja a kormányt, hogy az unifikáció és kodifikáció érdekében szükséges személyzeti és pénzügyi szükség­letet az 1936. évben — ha kell — hitel ut­ján is biztosítsa. Egy másik határozati javaslat a kormányt felhívja, hogy az alkotmánytörvénynek a ruszinszkói autonómiára vonatkozó intéz­kedései végrehajtása érdekében a ruszin­szkói szojm választáoi rendjét mielőbb ké­szítse el. \ Lemondott Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Harminc év!g töltötte be az elnöki méltóságot Budapest, november 28. (Budapest} szer-j keszlősé ünk telefoanjelenlése.) Szerdán ün-l nepe/te Berzeviczy Albert, a Magyar Tudómé-S nyos Akadémia elnöke harmincéves elnöki 1 jubileumát. Pontosan harminc évvel ezelőtt választottak meg ugyanis Berzeviczy Albertét! a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. Ilyen hosszú ideig m g sen'i sem töltötte be ezt a méltóságot. Berzeviczy Albert az j ünneplés alkalmából átnyújtotta az Akadé­mia vezetőségének lemondó levelié, de ki- jeletette, hogy mindaddig, mig az elnök-j válság meg nem oldódik, hajlandó helyen maradni •és tovább vezetni az Akadémia ügyeit. Te­kintettel Berzeviczy Albert tudományos mü- ködé'ére, az Akadémia elnök síre elhatározta, hogy a harmincéves jubileum alkalmától történettudományi pályáéi'at fog alapítani Berzeviczy Albert nevével. Ugyanekkor kétezer pengőt juttatott el a Kis­faludy Társasághoz értékes történeti pályamű jutalmazására. — Halálra gázolt a mozdony egy jegyes­párt. M.-Ostrauból jelentik: Megrendítő tragédia játszódott le szerdán este az Oder- berg —csacai vasutvonalmenti Reichwaldau állomás közelében. Rymarcsik János csend­őrőrmester Brunovski Ottilia nevű meny­asszonyával. egy reichwaldaui kovácsmes­ter leányával, a vasúti pályatest mentén a község mozijába igyekezett. A leány az el­lenirányból közeledő gyorsvonat elől a má­sik sínpárra ugrott. A csendőrőrmester visz- sza akarta rántani a leányt, mert látta, hogy a másik irányból mozdony robog feléjük. Ebben a pillanatban ért oda a mozdony és mindkettőjüket halálra gázolta. követelt Mm imiiiszántára üitscli Arsdos A kő.tsigvetlsi bízó' sál ntanfó'a * Kriaáí m.n s:,er u abb tcBzáois .o.ai rátör., o: agár Prága, november 28. A költségvetési bizott­ság tegnap esti ülésén az iskoiaügyr tárca költ­ségvetéséhez fölszólalt Niísch Andor, a szepesi németek képviselője. Utalt kulturális pana­szainkra, amelyeket itt is előadunk és amelyek­nek orvoslását annál inkább is követeljük, mert a cseh nép a saját múltjából leszűrheti a tanul­ságokat és tudnia kell, hogy az ilyen sérelmek orvoslása elengedhetetlen életföltétel: Éppen ezért — mondotta Niísch képviselő — nagyon csodálkozom azon, amit Benes kül­ügyminiszter egyik képvisdőtárrnmnak vála­szolva mondott: Ha nem tetszik államunk ki­sebbségi politikája, menjen Genfbe. Mi egy­előre nem megyünk Genfbe és itthon kísérel­jük meg, hogy sérelmeink orvoslását elérjük, de ha ez nem sikerülne, altkor meg fogjuk ta­lálni az utat Genfbe is. A ITcsei gimnázium Elsősorban a lőcsei német gimnázium beszün­tetését kell említenem. Iskoláinkat Rurnan zsu­pán és a köztársaság első budapesti követe, a jelenlegi miniszterelnök ur biztosította a szepesi németség számára és kijelentette, hogy nemcsak iskoláinkat tarthatjuk meg és fejleszthetjük to­vább, hanem kisebbségi kulturális életünk szá­mára is zavartalan fejlődést fog a csehszlovák köztársaság biztosítani. A lőcsei gimnáziumra jogunk volt nemcsak négyszázesztendős múltja miatt és Hodza miniszterelnök ur, meg Ruman zsupán Ígérete alapján, hanem azért is, mert ez­zel együtt Szlovenszkón csak három német kö­zépiskola volt. Német és magva!1 tanfelügyelőket! — A miniszter ur kilátásba helyezte az országos iskolatanácsnak nemzetiségi tagozódá­sát. Ettől mi azt várjuk, hogy a szlovenszkói német iskolánkat olyan tan­felügyelők fogják ellenőrizni, akik nemcsak kifogástalanul bírják a német nyelvet, hanem német nemzetiségűek is, a magyar iskolákat viszont olyan tanfölügyelők, akik maguk is magyarok. A protestáns egihdzak k vín á aí A szónok ezután a szlovenszkói protestáns egyházak kérdéseivel foglalkozott. Az evangé­likus egyház nem kap elegendő állami támoga­tást. örömmel hallja, hogy a szlovenszkói refor­mátus egyház végre megkapja régen várt alkot­mányát. — Ezzel kapcsolatban rámutatok a szloven­szkói német evangélikusságnak arra a jogos ki- vánságára, hogy az egyetemes egyház keretében elnyerjék ön- kormányzati jogukat és annak a reménynek adok kifejezést, hogy az illetékesek most már nem fognak a szlovenszkói német evangélikus egyházkerület megalkotása elé akadályokat gördíteni. Végül fölemlítem azt a jogos kívánságot, amely a szlovenszkói evangélikus lelkészek kongruájá- nak fölemelésére irányul és fölhívom a miniszter ur figyelmét arra a sérelemre, amely számos lel­készt a szolgálati évek beszámítása terén ért. Kfimár a középiskolai reformról A vitában még további nyolc szónok vett részt, majd dr. Krcmár iskolaügyi miniszter vá­laszolt a fölhozott kérdések némelyikére. A kö­zépiskolai reformok ellen emelt kifogásokra megjegyzi, hogy a középiskolai reformot próbaképen vezették be s eredménye csak akkor bírálható el, ha majd a növendékek az uj középiskolában érettségi vizsgát tettek, vagyis valamennyi osztályon átmentek. Mihelyt a próbaidő lete­lik, nyomban vizsgálat tárgyává teszik a ta­pasztalatokat. A miniszter meg van győződve, hogy szükséges lesz bizonyos jelentős reform. A ruszinszkói iskolák nyelvviszonyait a mi­niszter különös figyelemmel kiséri. A ruszin­szkói nyelvzavart nem lehet rendelettel, utasí­tással megoldani, hanem a viszonyok fejlődését ki kell várni. — A miniszter fölsorolja a be­szüntetett középiskolákat s fölemlíti, hogy a lő­csei német reálgimnáziumot fokozatosan szünte­tik be. A pozsonyi reálgimnáziumnak már 1457 ta­nulója van, ezért ebből két intézetet kell csi­nálni s ez aktuálissá teszi az uj középiskolai épület emelését. A miniszter beszéde után az ülést éjfélkor befejezték. A bisa’tEág csütörtöki ülése A költségvetési bizottság mai ülésén Teplan- _-ky képviselő, a földművelésügyi tárca előadója elítélte a Szlovenszkón szokásos 4—5 koronás napi munkabéreket a mezőgazdaságban. Átvette dr. Törköly József szenátornak tiz év előtt ha­tározati javaslatba foglalt ama követelését, hogy a szlovenszkói járási hivataloknál agronómok alkalmazandók, áld tanáccsal szolgálnának a gazdáknak. Majd Bergman a vasutügyi s Polach a posta­ügyi tárcát ismertette. Dr. Franké postaügyi miniszter és Bechyné vasutügyi miniszter kimentette magát, hogy a bizottság tárgyalásain egyéb r.agyfontosságu el­foglaltsága miatt nem jelenhetik meg. A két mi­nisztert resszortjának egy-egy vezető hivatalno­ka helyettesítette. A bizotság e fejezetekről közös vitát tartott Az ülés tart. Czsis: helyzete vigsszlalen Az e:és:stsü3yi m niszter expozéja Prága, november 28. Dr. Czcch közegészség- ügyi miniszter az egészségügyi bizottság mai ülésén hosszabb expozét mondott. A miniszter statisztikai adatokkal igazolta a halandóság csökkenését általában s a gyermekhalandóság csökkenését különösen. — Az iskolaorvosi vizs­gálatok kiterjeszkednek a munkanélküliség kö­vetkezményeinek, gyenge táplálás, rossz ruhá­zat következményeinek megfigyelésére. így Dit- tersbach községben a gyermekek 80 százaléka a normálisnál alacsonyabb súlyú s a gyermekek 50 százalékánál tapasztaltak csontszövetelválto­zásokat, 65 százalékban orr- és torokdaganato­kat. A gyermekek 24—28 százaléka tyukmellü, 40 százalékának a qerincoszlopa elváltozásokat mutat s 34 százalékban idegbajok jelentkeznek. A miniszter megállapítja, hogy az uj egységes közegészségügyi törvény alko­tását már nen szabad tovább halogatni. Az uj törvény kiterjedne a kórkárügyre, az élel- miszervizsgálaíra, gyógyszertárügyre is, A törvény tervezeten a minisztérium most dol­gozik. Kórházügyünk helyzete vigasztalan. Modern kórháztörvény kell. A hivatással járó betegségek az utóbbi idő­ben nagyon terjednek, ezért a külön klinika megszervezése tovább már nem halogatható. Az iskolaügyi minisztérium hajlandónak mutatkozik a prágai egyetemen a hivatással járó betegségek klinikájának megszervezésére s e betegségekre tanszéket is létesítenek. A munkanélküliek beteggondozása a szociális biztosítási intézetek s az orvosok társadalmi ál­dozatkészségének igénybevételével 1932 óta múlt évig nagyon szép eredményeket ért el, ez- idén azonban a társadalmi akció ismét vissza­esést mutat. A községi, városi vízvezetékek és csator­názások segélyezésére az állami költségvetés 5 millió koronát szán, ami teljesen elégtelen s ez összegből még 1933-ban hivatalosan meg­ígért segélyeket kell fizetni. Uj segélyezésekről szó sem lehet. 140 község segélykérclme fekszik évek óta a minisztériumban. A kérelmek 370 milliós épít­kezésre vonatkoznak s legalább 70 millió Kel­lene államsegélyre. A testnevelés örvendetesen fejlődik. Sajnos, az állami hozzájárulást erősen csökken­tik. Néhány év előtt még 2 millió állott e cél rendelkezésére, ma 200 ezer korona. A jövő év­re 400 ezer koronát sikerült felvétetni. Az állami fürdők deficitjét szociális hivatá­sukkal indokolta. TIWLM-AÁ\Gd»AR-HtRliS& ______ im ii—aiawjfliiiiriniimiri rmnrni*nH'iininM*aiaiiMmiii ~i pniiil Ml 2 1935 november 29, péntek. Gömbös és Kánya Bécsben Politikai és gazdasági kérdésekről tanács­koznak Blesben a magyar kormánvfériiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom