Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-03 / 251. (3803.) szám
18 ^^<^i-Mag^arhirlai> HHaHBBnHn 1935 novttttbcr 3, vasárnap. európai sakkarénán és ettől kezdve a diadalok sorozata kíséri szereplését. Minden versenyen, ahol résztvesz, vagy az első, vagy az elsők között van. A gépemberrel szemben meg jelenik a sakkfantázia legragyogóbb képviselője. Évről-évre erősebb a meggyőződés, hogy Capablanca kicsiszolt, mechanikai sakkját csak ez a teremtő fantázia győzheti le. És Aljechin tudatosan készült a világbajnokság elhóditására. Könyveiben olvassuk, hogy szívós munkával tökélesitette magát. A versenyeket a világbajnoki párharc előkészületi iskolájának tekinti. Technikáját tökéletesíti, mert érzi, hogy az egyetlen fegyver, amely Capablanca kezében veszedelmes, a technikai fölény. Az 1926-os newyorki versenyt nagy fölénnyel nyeri Capablanca, de Aljechin azt írja, hogy ez a verseny reveláció volt előtte, felfedte a világbajnok gyöngéit. Capablanca sablont játszik, a lehető legegyszerűbb eszközökre akar visszavinni' mindent, szinte matematikai formulát keres a sakk problémáinak megoldására. Ezt a sematikus sakkot könnyen meg fogom dönteni — írja Aljechin az intuitív zseni öntudatával. És 1927T>en Buenos-Airesben megy végbe a gigászi harc. Hat győzelem szükséges a bajnoki cim megnyeréséhez, remis-k nem számítanak. És a 36 játszmából Aljechin hatot nyer, Capablanca négyet, a többi remis. Hét évig tartott Capablanca pünkösdi királysága. Aljechin vetétytársai Nagy sakkozó és teremtő zseni jutott a cim birtokába. Ezt mindenki elismerte és Aljechin későbbi versenykarrierjében is igazolta. Nála jobb nem akadt, csupán az a kérdés merült fel, van-e egyenlő értékű vetélytársa? A régiek közül Rubinstein mindinkább a szellemi Nirvána felé közeledett, benne bízni -már nem lehetett, Laskert láthatólag nem ambicionálta a dolog. Nagy kedvteléssel — bi'idzsezett és olykor-olykor részt vett sakk- versenyen is, aihol imég mindig az elsők közé jutott. Capablanca is belevetette -magát a sakk-küzdelmekbe, de soha olyan versenyen nem indult, amelyen Aljechin is játszott. Voltak szép győzelmei, de nagy kudarcai is. És verh ©tétlenségének hite megingott. Ma már nem szenzáció, ha arról olvasunk, hogy Capablanca egy-egy versenyen játszmát vészit. Vissza akarja szerezni a trónusát, de nem jut hozzá, a saját fegyverét fordítják vissza ellene. Ő diktálta 1922-ben a londoni egyezményt, ő követelte a kihívótól 10.000 aranydollárnyi tét deponálását, ezt az összeget p-e<flg — úgy látszik — azóta sem tudja összehozni. Aljechinnek mindössze két ízben kellett síkra szállania, hogy páros mérkőzésben megvédje a címét. Mindkét alkalommal honfitársa, Bogoljubov volt az ellenfele. A joviális orosz Németországban telepedett le és felvette a német állampolgárságot. A német sakkozás szervezett erejével két Ízben is sikerült a páros mérkőzés anyagi feltételeit előteremteni. Mindkét kísérlet kudarccal végződött. Bogoljubov igazolta nagy erejét, fantáziában dusál- kodó játéka nem egy sikert is szerzett neki, de Aljechin tiktikai és technikai tökéletességétől messze elmaradt. Hovatovább kialakult a sakkvilágban -az a meggyőződés, hogy a háború előtti nemzedékben a világbajnoknak nincs méltó ellenfele. Helyei a Maiatoknak! Közben azonban uj és nagy sakktehetségek I szárnyai bontakoztak ki. Különösen három nevet emlegettek a sakkvilágban, akik máris méltóak arra, hogy a világbajnokkal megvívjanak: a holland Euwe, a prágai Floha és az orosz Bot- vinnik. Az utóbbit egyelőre ki kell kapcsolnunk a rivalizálásból. Botvinnik szovjetsakkozó, akit szigorú törvények és szabályok kötnek. Aligha képzelhető el, hogy a szovjetsakk hivatalos szerve engedélyt adna neki égy Ilyen mérkőzés megvívására. Különösen most, hogy a világbajnok emigráns orosz, gyűlölt ellen- forradalmár. Euwe és Flohr azonban az egyetemes vélemény szerint felértek a sakktudásnak arra a magaslatára, amelyen világbajnoki -mértékkel mérnek. * Kettejük erejét körülbelül egyenlőre lehet becsülni. Karlsbadi páros mérkőzésük tényleg eldöntetlenül is végződött. Versenyeredményeik is egyensúlyban v-annak, azzal a hozzáadással, hogy Flohr egyike a leggyakrabban szereplő sakkozóknak, amig Euwét polgári foglalkozása annyira leköti, hogy ritkábban jelenik meg sakkversenyeken. Amikor azonban játszik, mindig nagy ellenfél. 1934-ben másodikharmadik volt Flohrral Aljechin -mögött, de ő volt a mezőnyben az egyetlen, aki a világbajnokot legyőzte. Amikor Aljechin Oroszországot elhagyta és első nagyobb európai versenyén -megjelent, ez a verseny Hágában folyt le 1921-ben. A részvevő gárdában játszott egy fiatalember, aki akkoriban maturált. Hosszú, nyurga, evikkeres hollandi, örökké mosolygós képű gyerek, aki matematika-professzornak készült. Az akkor Hollandiában élt magyar nagymesternek, Maróczy Gézának tanítványa. Mestere az elragadtatás hangján beszélt mindig róla. És Max Euwe hamarosan igazolta a hozzáfűzött reményeket. Két év alatt a nagymesterek .sorába küzdötte magát. Euwe professzor ur Közben a gyerek emberből komoly professzor lett. Az amszterdami Meyssels leány- gimnázium tanára. Családot is alapított. Sakkbeli érdemeit pedig anyagiakban is bőségesen jutalmazták a derék hollandok. A Tele- graaf ciimü holland lap rovatát vezeti, pazar szerkesztői fizetést kap. Euwénak van mit a tejbe aprítania. Az 1929. évi karlsbadi versenyre repülőgépen jött felesége, pincsikutyája és titkára kíséretében. Amint mondottuk, versenyeken nem igen szerepel. Az az ember, aki a dolgozószobában, a nyugalom csöndes óráiban, magányos búvárkodással fejleszti sakkbeli tudását. Az elmélet a kis ujjábain van. De nem szavaz teoretikus, játéka tele van ötlettel, intuícióval, szívesen egy szóval nem a illlllllllBllllllllllMIIIIII— bocsátkozik közelharcba, pontért gürcölő játékos, hanem a szépet, a művészit keresi a sakkban. Melyiküknek volt igaza? A két matador megállapodása már jó háromnegyed esztendeje létrejött. A meccs feltételei kissé komplikáltak: Harminc játszmára megy a küzdelem. A győztesnek lő és fél pontc-t kell szereznie, de csak akkor tekinthető győztesnek, ha ebben a tizenöt és fél pontban hat nyert játszma van. Ha harminc játszma után egyik fél sem nyert hat játszmát, a mérkőzést továbbfolytatják az első győzelemig, amely elegendő a világbajnoki cim megnyeréséhez. Például -f- 5 = 20 — 5 állás után a meccs döntésig folytatandó és az a nyertes, aki az első játszmát nyeri. (Az eddigiekből következtetve ez az eset nem következik be.) Ha 30 játszmából mindegyik fél több mint hat játszmát nyert és győzelmeik száma egyenlő, a mérkőzés döntetlennek nyilvó-nittatik és Aljechin megtartja világ- bajnoki cimiét. (Pl. -j- 7 — 16 — 7 esetén.) Ha pedig egyik fél a 30 játszmán belül olyan nagy előnyt szerez, hogy ellenfele be nem -hozhatja, akkor nyertesnek nyilvánittatik és a fennmaradó játszmákat versenyen kívül játszák. A sakkvilág tehát hosszú lélegzetű küzdelemre rendezkedett be, amely október elejével kezdődött és december derekáig tart. A versenyzők idegeit azonban mér hosszú -hónapok óta igénybe vette az előkészület. Minden figyelmüket és energiájukat a nagy tétre koncentrálták. Egészen ellentétes volt a két küzdő előkészülete. Aljechin nagy hévvel játszott, mintha nemi állana egy minden erejét igénybevevő párharc előtt. Szimultánokat rendezett és résztvett a varsói olimpiászon is. Ott meglehetősen gyengén szerepelt, aránylag köny- nyü ellenfelekkel szemben gyakran került hátrányos helyzetbe, a nagyokkal való találkozás elől kitért és a le-törtség látszatát keltette. Lehet, hogy ez taktika volt nála. Euwe viszont sparring partnereket szerződtetett és dolgozószobájába zárkózva ezekkel kéfejfájás étién Néha fáj -a-fejem.-Tegnap már fejfájással ébredtem. Brátkai, akinek a kávéházban panaszkodtam, a legnagyobb határozottsággal jelentette ki: — Csakis a gyomortól eredhet. Huszonnégy órán át ne egyen semmit. Akkor holnapra rendben lesz a gyomra s elmúlik a fejfájása. Megköszöntem a tanácsot s hogy meg ne sértsem Brátkait, átmentem egy másik kávéházba s ott ettem meg a kávét vajjal és tojással. A fejem tovább is fájt. Darnai igy szólt hozzá az esethez: A fejfájás mindig valami alvási rendellenesség következménye. Tessék este idejében lefeküdni s jól kialudni magát. Holnapra kutyabaja sem lesz. A fejem buzgón fájt tovább, néha kisebb szaggatásokat is éreztem a homlokom táján. — Kár, hogy nem hord szemüveget, mert akkor meglenne az ok: a rossz szemüveg — jegyezte meg Pór. Ebéd után a feketénél, Vedres uj véleménnyel állt elő: — A fejfájás oka a mértéktelen dohányzás. A nikotin a legalattomosabb méreg. Alattomosabb a ciánkálinál is, mert az nyíltan öl, a nikotin ellenben hosszú időn át élvezetnek mutatkozik. Máris tessék eldobni azt a cigarettát! A cigarettát eldobtam, de rögtön föl is álltam, elmentem a kávéházból, s mihelyt kiértem az uccára, rágyújtottam egy szivarra. Találkoztam Devecserivel, aki szakszerűen elmagyarázta, hogy: A fejfájás mindenkor az orr egyik hibájára vezethető vissza. Nekem is fájt a fejem, semmi nem használt ellene, végre is kiderült, hogy orrső- vényelferdülésem van. Csak az operádó segíthet. Már azon gondolkoztam, hogy elmegyek egy orrgyógyászhoz, mikor Keve lebeszélt könnyelmű tervemről: — Okvetlenül nézesse meg a vérnyomását. Csak a vérnyomást! Ebben a korban már kezdődik az érrendszer elmeszesedése. Este volt már és este az ember nem méret vérnyomást. Különben sincsenek már ilyenkor otthon az orvosok. Ezt tudta nyilván a fejem is, mert úgy rázendített a fájásra, hogy szinte bele- Wábultam. Schwarcnak, akivel ilyen siralmas állapotban akadtam össze, már csak ennyit tudtam mondani: — A fejem! Schwarc megvetőleg legyintett: — Ugyan kérem. Azt hiszi, hogy az én fejem nem? Mindenkinek fáj manapság a feje. A viszonyok miatt. — De mikor riekem nincsenek is viszonyaim. — De gazdasági viszonyai csak vannak? — Sajnos, azok vannak — ismertem el bűntudatosan. Otthon a feleségem szelíden megkérdezte: — Fáj még a fejed? — Ajjaj. * — Látod, ez a gonoszság miatt van. — Miféle gonoszság miatt? — ámultam el. — Csak ne tetesd magad. Tudod te azt jól. Elrohantam hazulról, le megint a kávéházba. A törzsasztalomnál ült Fejes, a legokosabb ember, akit ismerek. Vissza akartam fordulni, mert tudtam, hogy ő mondja majd a legszörnyübb ostobaságot, valami olyant, amitől még jobban megfájdul a fejem. Sajnos, már meglátott. Leültem hát az asztalhoz és mélyen hallgattam. De hiába, mert észrevette, hogy valami bajom van: — Talán beteg? — Igen, a fejem. Aszpirin! Csakis aszpirin, minél több. — Ember! Ma már öt gram aszpirint vettem be. — Maga beveszi az aszpirint? — Hát, mit csináljak vele? Talán a fejemre kenjem? — Nem. De különben is őt gram kevés. — Maga szerint mennyi kell? — Legalább öt métermázsa! Azt az ember eladja, az ára körülbelül egynegyed millió korona. Azt az ember zsebrevágja, de aszpirint be nem vesz egy fel gramot sem. Éktelen dühbe gurultam, össze is vesztem Fejessel. Olyan gorombaságot mondtam neki, hogy megsértődött és elrohant. i Kár. Mert nem köszönhettem meg neki a jó szolgálatot, amit nekem tett. Ugyanis parázs dühömben a fejfájásom úgy elmúlt, mintha elvágták volna. NAGY LAJOS. szült élő, de a nyilvános szereplést kerülte, óriási elméleti tanulmányokat folytatott, igy feldolgozta Aljedhiin valamennyi megjelent játszmáját. Melyiküknek volt igaza? A meglepő lendület Az anyagiakat úgy biztosította a holland sakkszövetség, hogy különíböző városok között osztotta meg a világbanjokság játszmáit. Amszterdam, Hága, Rotterdam, Deft, Ut- reoht, Gouda és több holland város látja vendégül a küzdőket. Valóságos sakkozói Tilden-cirkusz. Ilyenkor útra kerekedik az egész szvit, a világbajnok feleségével és a Sakikmatt nevű sziámi kabala-cicával, az egybegyült sakkmesterek és a tudósitők kara. A sakkmesterek sorálban ott van Maróczy Géza, aki Euwe szekundánsa, Flohr, aki a jövőre gondol, Capáblanca, aki máris kihívást intézett a győzteshez, Tartakower, dr. Rernstein, hogy csak a legnagyobbakat említsük és — nemrégiben megérkezett dr. Lasker exvilágbaj- mok is, akit 'moszkvai lapok küldtek ki tudósítóként. Hollandiában nemcsak sakkbeli, hanem nagy társadalmi esemény is ez a mérkőzés. A mesterek óriási közönség előtt játszanak, a nézők között kiemelkedő no labilitások vannak. Minden városban üdvözlőbeszédek hangzanak el és a polgármester teszi meg az első lépést, — persze az érdekelt mester titokban adott utasítására. Ajándékokkal halmozzák el a küzdőket, Goudában például gyönyörű csibukokat kaptak és malomkerék sajtókat, amelyeknek lapján arcképük volt kiképezve. Gyakran készül róluk hangosfilm felvétel a híradók számára és a rádió minden játszmáról helyszíni közvetitést ad. Már most ami a sakk világot leginkább meglepte, az a hatalmas lendület volt, amellyel mindkét fél megkezdte a mérkőzést. Minden játszma az éles közelharc jegyében alakult, mennyire más ez a mérkőzés, mint a Capablanca—Aljechin meccs állóharca. Ez itt valóságos mozgóháboru. Vad összecsapások orgiáznak. Innen magyarázható, hogy 12 játszma közül 9-ben döntés esett, Aljechin 5, Euwe 4 játszmát nyert és csupán 3 végződött döntetlennel. Ennek az édes stílusnak az árát csaknem Euwe adta meg. Aljechin megugrott és csakhamar 3 pont előnyre tett szert. 4 nyert, 1 vesztett és 2 remis volt a mérkőzés állása a hetedik játszma után. Aljechin megsemmisítő győzelmét várták még a legoptimistább Euwe-rajongók is. És a világbajnok öntelt nyilatkozatai igazoltaknak látszottak. Ám a beavatott a játszmákból valami furcsa dolgot vehetett észre. Azt látta, hogy Euwe játszimafelépitése valamivel egészségesebb, biztosabb, szóval a hollandus stratégiában jobb az ellenfelénél. Aljechin viszont taktikában múlta jóval felül, már vesztett állásokban is be tudta csapni ellenfelét és megszerezte a remist, sőt a győzelmet is. A szakértők sejtették azt is, hogy Aljechin nagyobb rutinja érvényesül. Rossz néven vették Euwetől, hogy a szomorú tapasztalatok ellenére makacsul ragaszkodik a francia védelemhez. Amint Maróczy mondja, a francia védelemhez születni kell, Euwe nem született erre. De a nyolcadik játszmával változás állott be. öt játszmából Euwe hármat, Aljechin csupán egyet nyert. Aljechin már csak egy egységgel rezet. A világbajnoki mérkőzés most válik igazán érdekfesaitővé. Mit mond Lasker a legnagyobb szaktekintély? A holland rádióban igy nyilatkozott: „Ha a gondolkodási idő egy lépésre átlagban 15 perc volna, Euwe lenne a világ legnagyobb sakkozója. De mert négy perc, Aljechint kell ez idő szerint annak tartanunk/* Mire céloz itt a volt világmester? Arra, amit az imént kifejtettünk. Aljechin fölénye csak a rutin szerezte; taktikában rejlik. Gyorsan számit, lát meg olyan dolgokat, amihez ellenfelének jó sok időre vau szüksége. Euwe minden játszmában időzavarral küzd és emiatt gyakran dob ki pontokat... De mi történik, ha Euwének elegendő rutint adott az első 12 játszma és most már taktikai tekintetben is fel fogja érni ellenfelét? A holland asztrológusok Euwe győzelmét jósolják. Mi nem tartjuk valószínűnek. .Aljechin ez alkalommal átvergődik a bajon ... De meddig ülhet még a trónon ez a csupa idegember, akinek éppen az idegrendszere körül lehet miami baj? A san-remói versenyen még nem volt szüksége Sakkmattra, a sziámi macskára.
