Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-24 / 269. (3821.) szám
Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • 'f képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, R^yes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Kt. A szlovenszkói és ruszinszlcói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská tili ce 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHA. SZLOVENSZKÓI MOTOROSON (*) A szlovenszkói motorosvonat hajnalban indul el Pozsonyból, mert utasai, nem úgy, mint én, passziózó vagy kiváncsi ,.kívülállók", hanem a szlovenszkói létharc közkatonái, akik nem akarnak lemaradni az aznapi csatáról boltosokkal, vevőkkel, hivatalokkal, hatóságokkal, munkaadókkal. Kívülállónak érzem magam, mert sehol sem tudok bekapcsolódni a beszélgetésbe s csak kínt a „dohányzóban" surran mellém egy kis mokány magyar, hogy úgy félvállról — mintha fontosabb lenne neki a hajnali ködökből vetkező tájék, mint ez a lármás, tülekedő élet, ami a kocsiban forr — odaveti, hogy járt-e már erre a kalauz? Merthát ő feketén utazik. Berlint is megjárta feketén, még pedig expresszvonaton, márcsak nem fizet ezért a kis utért. Az ut valóban kicsi a berlinihez képest, mert az atyafi Lévára igyekszik, hanem azért magam is kiváncsi voltam, hogyan csinálja? Mondhatom, tökéletes szakértelemmel. Óvatosan, feltűnés nélkül, olyan pokoli nyugalommal sürög- f.orog a kalauz orra előtt, mint akinek nem is egy, hanem két jegye van, — egy csak Úgy úri passzióból, hogy hát ne éhezzen az államvasut, egy meg azért, mért hát dukál. Ezt tőle tudom, hogy igy kell viselkedni. Mert időnként odasurran mellém s mig kibámulunk az opálos fényben úszó hajnali világba, halkan, a bajusza alatt mormogva beavat a feketénutazás művészetébe. Megtudom tőle, hogy nem egyedül űzi ezt a mesterséget, ezen a kis, két kocsiból álló vonaton hárman is vannak, pedig hát csak szemre ilyen virtusos mulatság ez, mert igazában megizzad tőle az ember. Üzleti ügyben utazik Lévára, mert a kis otthoni földből még hétköznapi ebédre se telne nagyon, hát még lakodalomra, pedig nála lakodalom készül. Léván eltűnik az én magyarom s magam maradok. Nézhetem a tájat s folytathatom a mesterségemet, mert hogy én se maradjak kisebbségben az atyafival szemben, hát arra- a kérdésre, hogy mi járatban vagyok errefelé, azt súgtam neki titokzatosan, hogy impressziókat, gyűjtök. Láttam az arcán, hogy imponáltam neki, — nem kevésbbé kockázatos mesterség, mint az övé. De azért megkérdezte, hogy hol adom el azt az izét, micsodát, hogyishijják mán. amit itt gyűjtök s hogy hát jó pénzt lehet-e kapni az ilyesmiért? Lebeszéltem a mesterségről. De megbántam; vájjon nem lett volna sokkal okosabb, ha magammal viszem ezt a kis, sok vihart látott, élesszemü magyart, aki úgy ismeri ennek a földdarabnak minden zugát, mint talán senki. Megnyitogathatta volna előttem az itt folyó élet titkait. Háta mögé lapulva besurranhattam volna a szlovenszkói élet hétköznapjaiba. Mert amit uj- ságiró ismerősök, barátok, jól tájékozott, beavatott emberek kalauzolása mellett megláthat ebből az életből, az mindig csak a jellegzetesség. A kihangsúlyozni, megmutatni, kiírni való fájdalom vagy büszkeség. így mi mindig csak Szlovenszkó panorámáját láthatjuk, de nem a szlovenszkói élet köznapi alakját, úgy, ahogy otthon minden jellegzetesség, kihangsulyozottság nélkül folyik, csörgedez és árad. Az a legyőzhetetlen érzésein támad, mig bukdácsol velem a motorosvonat, hogy gigantikus hátteret látok., amely elé még csak azután fogják megkomponálni a témát. A háttérből azonban mintha már kikivánkoznának a téma főbb vonalai, kicsit kell csak elmélyedni a szlovenszkói tájékban s meglátja az ember a problémát. Már közeledünk a zólyomi hegyek felé. Száraz őszi tájék, a köd eloszlott, tompaszürke felhők lógnak az égboltról a hegyekre s a tájékon amolyan mesterséges, atelier- világitás folyik szét. A Garam hidegen, ezüstösen csillog, ezen a vidéken már birka- és kecskenyájakat látni. Belefeledkezem a tájékba s igy, ebben a félig öntudatlan szemlélődésben bukkanik elibém a szlovenszkói probléma. Amerre látok: kidöntött fák tetemei, fürészmalmok, fatelepek, esőtől feketére ázott, valószínűleg rothadó gerendák, szép fehérre gyalult, de pártában maradt deszkák, tüzifa-gulák és pirámisok —• s. előttük a láthatatlan szfinksz: lesz-e belőlünk kenyér, adó, munkabér, fuvardíj, cipő, ruha. lakbér, benzin, rádiórészlet, ujságelő- fizetés? Ami Magyarországnak a búza. Hegyaljának a bor, Dániának a vaj, Hollandiának a főzelék, Norvégiának a hal, Szerbiának a sertés, — az Szlovenszkónak a fa. Már Hja Ehrenburg is megírta; „Ha Dániának sertés- és vajszaga van, NorvéKormányválságok Európa-szerte Megingott a Laval-kormány helyzete A pénzügyi bizottságban leszavazták a kormányt > Baldwín u] miniszterei Változások a lengyel kormányban ■ ■ Hivatalnokkormány jön Bulgáriában P á r i s, november 23. Tegnap este rend-1 kívül viharosan folyt le a kamara pénzügyi! bizottságának ülése. Tizenhat szóval tizen- j négy ellenében elvetették a kormány kompromisszumos javaslatát, amit a nyugdijkér- désben beterjesztett. A pénzügyi bizottság elnöke, Malvy képviselő, miután javaslatát leszavazták, izgatottan fölpattant helyéről és kivonult a tanácskozóteremből. Malvy kijelentette, hogy lemond a pénzügyi bizottság elnökségéről. A pénzügyi bizottságban lejátszódó eseményeknek a francia lapok igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert bizonyítékot látnak benne arra nézve, hogy a kormány helyzete megingott. Az a körülmény, hogy a pénzügyi bizottságban megbukott a kormány egyik pénzügyi javaslata, amelynek elvi részével már az ellenzék is egyetértett, azt mutatja, hogy a baloldal el van szánva a Laval-kormány megbuktatására. A kormányhoz közelálló lapok is megállapítják, hogy Laval helyzete bizonytalanná vált. Ezek a lapok óvatosabban írnak a küszöbönálló kormányválságokról, de mindenesetre megállapítják, hogy a kamara pénzügyi bizottságában nem sikerült megteremteni a teljes összhangot a kormány és az ellenzék álláspontja között. Különösen a volt frontharcosok nyugdijkérdésében támadt éles nézeteltérés a kormány és az ellenzék között. Ennek ellenére az általános vélemény, hogy a pénzügyi természetű nehézségeket sikerülne áthidalni, amennyiben a jobboldali ligák kérdésében nem támasztana a baloldal túlságosan messzemenő követeléseket. A helyzet ebből a szempontból teljesen elmérgesedett. A baloldali pártok azt követelik, hogy azonnal tűzzék napirendé a ligák működéséről szóló vitát s a kormány alkalmazzon szigorú rendszabályokat a tüzkeresztesekkel szemben. A konzervatív lapok viszont élesen támadják a baloldalt s azt követelik, hogy a baloldali ligákat rendszabályozza meg a Laval-kormány. Az ,,Echo de Paris** azt Írja, hogy a kormány jobboldali pártállásu tagjai, mint például Louis Marin, akit a jobboldal vezérének tekint és León Bérard igazságügy- miniszter, aki ugyancsak jobboldali szilieket képvisel a, kormányban — semmiképpen sem adják beleegyezésüket a tiizkeresztesek radikális megrendszabálypzását célzó kormányintézkedésekhez. Ez a körülmény tehát teljesen lehetetlenné teszi a Laval-kormány számára, hogy eleget tegyen a baloldal követelésének, mert abban az esetben, ha mégis megkísérelne, hogy a tiizkeresztesek ellen szigorú rendszabályokat foganatosít, számolnia kell a jobboldal kivonulásával a kormányból. ezt pedig az ellenzék — egészen bizonyos, hogy a Laval-rendszer teljes likvidálására használná lel. A kormányhoz közelálló lapok értesülése szerint csütörtökön a kamara összeülése előtt Laval rádióbeszédet fog tartani, amelyben vázolja a politikai helyzetet. Valószínűnek tartják, hogy Laval a baloldal követeléseit el fogja uiasitani és ugyanekkor bejelenti az ucca rendjének fenntartása érdekében foganatosítandó uj megszigorított rendszabályokat. A kamara összeülésének napjára ugyanis úgy a jobb-, mint a baloldal erősen készülődik és félő, hogy esetleg véres uccai összeütközésekre kerülhet sor. Békekoriuány Londonban London, november 23. Amig Párisban a kormány megbuktatására vonul fel úgy a jobb-, mint a baloldali ellenzék, addig Londonban zaj nélkül átalakították a kormányt. Az uj angol kormány a békepolitika jegyében alakult meg, amit az is bizonyít, hogy a túlságosan imperialista beállítottságú Churchill, akinek hadügyminiszterré való kinevezésével számoltak, nem kap helyet a kormányban. Lordpecsétőrré nevezte ki a király Halifax eddigi hadügyminisztert, a hadügyminiszteri tárcát pedig Duff Cooper eddigi pénzügyi államtitkár kapta. A domíniumok miniszterévé Malcolm MacDonald eddigi gyarmatügyi minisztert, gyarmatügyi minisztérré pedig I, H. Thomas eddigi domínium! minisztert nevezték ki. Duff Cooper helyére a pénzügyminisztériumba William S. Morrisont nevezték ki államtitkárrá. A kormányból tehát mindössze az eddigi lordpecsétőr, Lord London- derry vált ki. MacDonald, aki — mint ismeretes — a választásokon megbukott régi kerületében és kijelentette, hogy visszavonul a politikai élettől, egyelőre tagja marad a kormánynak. A legfontosabb változás a kormányban Duff Cooper hadügyminiszterré való kinevezése. Az uj hadügyminiszter a fiatal nemzedékhez tartozik, alig 45 esztendős, eqyik legrégibb skót családnak a sarja, aki a világháborút mint skót gárdatiszt harcolta végig. A világháború után többizben töltött be magas hivatalt, 1924 óta a konzervatív padsorokban helyet foglal az alsóházban. 1928-tól 1929-ig pénzügyi titkár volt a hadügyminisztériumban. Ebben a hivatalában maradt egészen 1934-ig, amikor a pénzügyminisztériumhoz helyezték át. Coopert Angliában békepolitikusnak ismerik. Lemond a lengyel igazságUgyminiszter Varsó, november 23. A kormánysajtó jelentése szerint válság előtt áll a lengyel kormány. Már a közeljövőben ki fog válni a kormányból Michalowski igazságügyminiszter. Valószínű, hogy hivatalát Cár szejmmarsall fogja elfoglalni. A kormánylapok értesülése szerint abban az esetben, hogyha Cár elfoglalja az igazságügyminiszteri tárcát, szejmmarsallá Sláwek ezredes volt miniszterelnököt fogják választani. Megbukott a bolgár kormány Szófia, november 23. A Toseff-kormány ma beadta lemondását. Toseff miniszterelnök 11 órakor kihallgatáson jelent meg a királynál és bejelentette neki az összkormány lemondását. A király a lemondást elfogadta. A volt miniszterelnök a királyi palotából való távozás után kijelentette az újságíróknak, hogy a lemondásra Kojusharoff közlekedésügyi miniszter távozása indította a kormányt. Amint ismeretes, néhány nap előtt Riaskoff pénzügyminiszter is kivált a kormányból és posztját nem is töltötték már be. A király kormányalakítással a kabinetiroda volt főnökét, Küsse-Ivanoff külügyminisztert bízta meg. Valószínűnek tartják, hogy hivatalnokkor - mány alakul. A dezignált miniszterelnököt a király bizalmi emberének tekintik. A Toseff-kormány a legutóbbi nagyarányú összeesküvés felfedezése óta megingott. Az összeesküvést bolgár emigránsok készítették elő, s a kormánynak sikerült a kormányhoz és a dinasztiához hü hadsereg segítségével az összeesküvést letörnie, de a továbbiakra nézve súlyos ellentétek támadtak a kormányban. Az összeesküvők főképpen jugoszláv területen készítették elő vállalkozásukat és egy részük onnan tört be az országba. Emiatt egyideig Lszült volt a viszony Bulgária és Jugoszlávia között. Küsse- Ivanoff bolgár külügyminiszter annak idején Genfben időzött és hazautaztában a belgrádi pályaudvaron olyan tapintatos nyilatkozatot tett, amely elejét vette a viszony elm' gesedésé- nek a két ország között. Már akkoriban a külügyminisztert tekintették Toseff utódjának és ma is az ő személye került elsősorban kombinációba, annál is inkább, mert a külpolitikai helyzet még ma is rendkívül bonyolult. Mai számunk a Kénes Héttel 24 oldal — Ara 2'-1(í & XIV. évf. 269. (3821) szám • Vasárnap • 1935 november 24
