Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-03 / 251. (3803.) szám
'VbAtiAl/»Wf>!AR.HlRLAR i7jj ugvctiioer 3, vasárnap. Franciaország után Angliát is meghódította a „légi bolha" Mindenki a maga repülőgépének kovácsa ■ Az egyszemélyes, százhúsz kilogram súlyú repülőgép hallatlan sikere Paris, november 2. A múlt évi repülögép- kiállitáson a hatalmas uj modellek között egy nevetséges, kicsiny alkotmány keltett feltűnést. Ez egy egyszemélyes repülőgép volt, amelynek egész súlya nem haladta meg a százhúsz kilogramot. Az óriási Far- man-, Hawker-, Junkers-, Heinkel- és Dor- nier-gépek között komikus látvány volt és még nagyobb derültségbe esett a néző, mikor megtudta, hogy a készüléket ,,légi bol- hának“ hívják. Senki sem merte biztosra venni, hogy a gép valóban repülni is tud, csak a feltalálója, Henry Mignet fiatal francia mérnök állította ezt teljes határozottsággal. Ma már Franciaországban több mint ötszáz ilyen kis repülőgép van készen és legalább ezer darab hasonló tipusu gép van munkában, amelyeket tulajdonosaik maguk állítanak elő. A gép feltalálóját pedig a becsületrend lovagjává nevezték ki és könyve, a „Miként készítek szabad időmben repülőgépet?1* egyik kiadás után a másikat éri el Franciaországban. Az angol kiadás megjelenése után három hét alatt elfogyott. Henry Mignet egy újságírónak érdekes dolgokat mondott az általa föltalált repülőgépről, amelyet a kisember repülőgépének, légi motorkerékpárnak, bébi-repülőgépnek vagy röviden „bolhának" nevez. A gyenge és olcsó motor *— Voltaképpen kora gyermekkorom óta legfőbb kívánságom volt, hogy repülhessek. Szegény voltam ahhoz, hogy valóságos nagy gépet vásároljak nagy motorral; találnom kellett olyan repülőgépet, amely egyaránt megfelel a zsebemnek és vágyamnak, különben le kellett volna mondanom a repülésről. így jutottam arra a gondolatra, hogy gyenge motort, amilyet motorkerékpárnál használnak, repülőgépbe építsek be. Természetes, hogy a repülőgép szerkezetét is a gyenge motornak megfelelően kellett összeállítani. A repülőgépnek nagyon köny- nyűnek, következésképpen nagyon kicsinynek, rövidnek kellett lennie. Elsősorban tehát elhagytam a repülőgép farkát és a szárnyakat egymás fölé helyeztem, ahelyett, hogy egymás mellé tettem volna őket. A komplikált kormányzás helyett repülőgépemet közvetlenül a fontosabb felső szárny mozgatásával kormányozom. Csupán egy botra van szükségem e célból, amely emelőszerüen van összekötve a felső szárnnyal. Ha jobbról balra forgatom a botot, úgy a repülőgép a magasba emelkedik, ha balról jobbra forgatom, úgy leereszkedik. Ha pedig a botot élűiről hátra nyomom, úgy a repülőgép megfelelő mozdulatokat tesz a kívánt oldalirányba. A légi bolha kormányzása egyszerűbb, mint egy gyerekautomobil kormányzása. A „bolha" átrepüli a csatornát — Nagyon nehéz dolgom volt. A francia repülőgépipari emberek úgy bántak velem, mint valami iskolásgyerekkel. Képtelennek tartották gondolatomat. Az utóbbi hónapokban fel kellett adnom városi lakásomat és kint a szabadban laktam a kísérleti pajtában. A feleségem főzött és egyben ő volt a mechanikus, a vizhordó és a segédmunkás. Mielőtt a repülőgépet a kiállításra vittem, már több sikeres repülést végeztem rajta, ennek ellenére senki sem hitt nekem, hanem i mindenki félbolondnak vagy csalónak tartott. Mignet mégsem tágított, elhelyezte a sajtóban a hirt, hogy át akarja repülni a csatornát, mert igy akarja bebizonyítani repülőgépe képességeit. Ez év tavaszán át is repülte a csatornát Galaistól Dowerig. Ezt megelőzően Franciaországban 3400 kilométeres turnét bonyolított le és közben minden nagyobb városban propaganda előadásokat tartott. Alighogy megérkezett Angliába, táviratot kapott a „Daily Express"-től, a több mint másfélmilliós napi példányszámban megjelenő laptól, amelyben felszólitják. hogy Angliában hajtson végre egy turnét a lap védnöksége alatt. Csakhamar jelentkezett a konkurrencia, a „Daily Mail" szerkesztősége is. Ebben a lapban, amely szintén felismerte a nagyszerű reklámot, egy mérnök 'közöl folytatásokban tanfolyamot arról, hogy „miképpen készítheti el mindenki a magia repülőgépét a hálószobájában." A képekkel illusztrált közlemény szerint az egész előállítás nem kerülhet többe, mint nyolcvan fontba, vagyis tízezer koronába. Az angol légügyi minisztérium mindenben támogatja a „légi bolhák" érvényrejutását. A repülőgépnek nincs szüksége a légi biztonság igazolására és a pilótája számára elegendő az enyhébb ,,C“ pilóta vizsga. Mindenütt leszállhat és fölszállhat, csupán katonai okokból kell engedélyt kérnie, ha állami repülőtéren akar leszállni. Ezenkívül csak szavatossági biztosítást kell kötnie a tulajdonosnak 500 dollárra, idegen tulajdon megrongálása esetére, nehogy a légi bolhák túlsók gyümölcsöskertet tegyenek tönkre. A hivatalos indokolás szerint Mignet készüléke rendkívül alkalmas arra. hogy a fiatalságot hozzászoktassa a légi utazáshoz és megkedveltosse az ifjúsággal a légi sportot. Ahol Mignet propagandarepülést tart, ott legalább tiz-tizenötezer főnyi közönség gyűlik egybe. A légi bolhák száma Angliában szeptember elején körülbelül száz volt, tehát még mindig jóval kevesebb, mint Franciaországban. A siker Mignet-t most elhalmozzák kitüntetésekkel. Az ezidei párisi repülőgépszalonban valósággal megrohanták kiállított gépeit, egy évvel azután, hogy kinevették. Angliában alakult egy konzorcium, amely ötszázezer font alaptőkével tömegesen akarja gyártani a légi bolhákat. A gyári gépek ára természetesen magasabb lesz, mint az odahaza elkészített gépeké, de igy sem fogja meghaladni a 180 fontot. Már azt is tervezik, hogy kétüléses gépeket is gyártanak, amelyek 350 fontba fognak kerülni darabonként. Mignet eredeti repülőgépében huszlóerős motor van, az egész gép 120 kilogram súlyú és 96 kilométer sebességet érhet el óránként, 1800 méter magasságba képes emelkedni és 300 kilométeres utat tehet meg egyhuzamban. A motor óránként 9 liter benzint fogyaszt. Egyébként az az előnye is megvan, hogy mint ejtőernyő is működhetik, mert a leszálláskor nincs szüksége a motor működésére. Legnagyobb látványosság Mignet propagandarepüléseiben az, hogy a feltaláló pilóta 300 méter magasságban kikapcsolja a motort és e tekintélyes magasságból siklórepüléssel száll le a földre. • A szakemberek úgy vélik, hogy Mignet kis repülőgépe a repülés fejlődésében ugyanazt a szerepet fogja játszani, mint a motorkerékpár az autóipar fejlődésében. Mignet maga magasabb célt tűz ki légi bolhája számára: „A lényeges az, hogy a gépet mindenki előállíthatja, minden előtanulmány nélkül, tehát az egyszemélyes kis repülőgép mindenki számára elérhető." — Kifosztották a komáromszentpéteri posta- hivatalt. Komáromi tudósítónk jelenti: Az elmúlt napokban ismeretlen tettesek kifosztották a komáromszentpéteri postahivatalt, mialatt a postás- mester a levélkihordó-társaságában a korcsmában pokarazott. A postásmesternek eszébe jutott, hogy cigarettáit ottkon felejtette, bazaszaladt és ekkor látta. kogv a 40 kiló súlyú, padlóhoz rögzített pénztárláda a benne lévő 16.000 koronával és poétái értékkel eltűnt. Legalább két-három embernek kellett elkövetni a betörést, köztük olyannak, aki ismerős volt a helyi viszonyokkal. Vaigovszky postameste* azonnal telefonál* a ceendőrségre, majd maga ie autóra kapott és Komárom felé indult. A csendőrökkel együtt visszatért, de ekkor már nem tudtak nyomot találni, mert közben a kiváncsiak benyomultak a postahivatalba és az ujjnyomokat eltüntették. A csendőrségi nyomozás eddig eredménytelen. XX Már 100 év előtt is azt ajánlotta a javas- asszony: Ha vesebaja van. igyon „Salvator“ forrásvizet, £1} SzroHÁz-KöiTW-KobTüRA Szenes Piroska: Egyszer étünk (A Franklin-T ár salat kiadása, Budapest) (•) Prága, november 2. Úgynevezett kényes téma, az emberek lesütik a szemüket, ka kávéházi asztalnál szóba kerül és sietve másra terelik a beszélgetést. A vérbeli írót természetesen ezek a kényes kérdések izgatják legjobban s misem természetesebb, hogy az iró, ha egy kicsit maga ie benne van a „kényes témában*4, egyenesen kötelességének tartja, hogy leszámoljon vele, hogy nyilvánosan pellengére állitsa e talán, hogy megnyugtató ellenkezést, gyengéd és barátságos tiltakozást váltson ki környezetéből azok számára is, akiknek nem irodalmi téma a „kényes, kérdés", hanem fájdalmas valóság. Ezek a mentségek. amelyeket elöljáróban, úgy éreztük, fel kell hozni Szenes Piroska mellett, amiért hozzányúlt egy olyan kérdéshez, amelyhez — szabad őszintének lenni? — nem ért. s amelyet túlontúl hagyott érvényesülni regényében megragadó költői részletek rovására. Nagy kár, hogy ez a regény, amelyben az első szerelem nagy és örök költői témája számára egészen uj variációkat talál a szerzőnő, elfullad olyan érzések, gondolatok és tendenciák ingováuyában, amelyek nem Szenes Piroska meghatott tollára valók. Az „Egyszer élünk" egy nagyon szegény zsidó lány szerelmi regénye, amelynek gyengéd és ájtatos muzsikájába bedübörög a háború utáni magyar tragédia néhány erőteljes, sokszos disszonáns akkordja. A kis zsidó lány vidékről került fel Budapestre, ahol különböző ajánlólevelek birtokában bejutott az egyetemre s ott megélte az úgynevezett attrocitáeok korszakát, s megélte az inflációs világ vad hullámzását. A zsidó-proletár lány beleszeret a falujabeli irigyelt keresztény úri fiúba, aki tanársegéd az egyetemen. A fény- lőszemü vékony kis zsidólány és a karcsú kisportolt szőke tanársegéd között mély szerelem fonódik s aztán a zajló-mór aj ló világ külső eseményei, politikai, világnézet, érvényesülési öntudat, pénz, hisztériás érzékenység durván széttépik ezt a finom és valóban művészi kézzel szőtt idillt. A szerelem rajza, egy kis elnyomott lélek fel- szabadulása, a boldogságnak óvatos, félő és mégis mohó kézzel való először félénk, majd vad és majdnem extatikus megmarkolása, a boldog és önfeledt hempergés az első igazi nagy szerelem mámorában — mesteri része a könyvnek. Hogy egészen pontos legyek: a napló harmadik füzetében néhol Kaffka Margitot hallom újra szólni, azt a gyengéd, túlfűtött és mégis mindig öntudatos asszonyhangot, amelyet Kaffka halála óta egyetlen nőirónk sem tudott újra megszólaltatni. Kár, hogy más dolgokban nem tudja tovább vezetni Szenes Piroska Kaffka hangját, pedig talán tudatosan, talán csak ösztönösen azokon a nyomokon jár, amelyeket Kaffka Margit, hágott a magyar problémák sűrűjében. Csakhogy az ő vtlszonya a magyar világhoz állandóbb, intenzivebb, bensőségesebb és talán fölényesebb fs volt, — a „Színek és évek** és főleg az „Állomások" magyar világa boldogabb, derűsebb, egyenletesebb, mint a katasztrófa utáni magyar világ; de ez a sötét, baljós és meg nem bocsájtó, szinte bibliai pátosz, amin keresztül Szenes Piroska látja kavarogni az összeomlás utáni magyar életet, inkább csak a távolságot árulja el, ami iró és világa között van, mint a veleélést, a szinte öngyilkos belefeledkezést e pusztuló min- denségbe, amellyel talán nem is egészen véletlen, hogy Kaffka, szegény, tényleg elmerült. Szenes kívül áll és kividről nézi a magyar dolgokat, Kaffkától csak stílusának hajlékonyságát, melegségét és színeit örökölte, de sajnos, meg kell ezt is mondani: a „Csillag a homlokán** irásmü- vésze csak itt-ott lép elénk az uj regény sorai közül. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy az Írónő, miután a főhős naplóját nyitja ki előttünk, a naplóhang közvetlenségét akarja szándékolt stílusbeli pongyolasággal kihangsúlyozni. Azt hisszük, nem ment volna az őszinteség rovására, ha az úgynevezett árodalmias izt“ kevésbé vonja ki müvéből a szerzőnő s jobban hagyja érvényesülni az irásmüvészt, sőt. talán ott, ahol ellaposodik a könyv, az irásmüvész sokat segíthetett volna. Hibái ellenére is, elvégre erényei oly nagyok és annyira egyedülállók a szlovenszkói magyar irodalomban, eseménye a magyar irodalomnak Szenes Piroska regénye e köszönet illeti a Fra.nk- Íin-Társulatot, hogy napvilágra hozta. Ez a könyv érkezett meg egyébként elsőnek hozzánk Franklin szlovenszkói regényei közül. Dougías Fairbanks Budapesten tárgyal a magyar filmgyártás fellendítéséről Budapest, november 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Douglas Fairbanks, a hírneves filmsztár menyasszonyával, Lady Edith Ashleyvel és Geraghtyvel, a hollywoodi United Artists filmvállalat egyik igazgatójával pénteken este Budapestre érkezett. A vendégek ifjú Horthy Miklós társaságában jöttek Londonból Budapestre. Fairbanks megérkezése után az újságíróknak arra a kérdésére, hogy bele fog-e kapcsolódni Korda Sándor és ifjabb Horthy Miklós közös magyar filmtervébe, kijelentette, hogy természetesen, hiszen legnagyobbrészt üzleti ügyben jött Budapestre. — Arról van szó, — mondotta a továbbiakban Douglas Fairbanks, — hogy Korda Sándor és én összeköttetésbe léptünk és most csatlakozott hozzánk Pammer az llfától s az az egész világot behálózó filmérdekeltséget akarunk teremteni. Nagyon sok ország rendelkezik kitűnő színészekkel, rendezőkkel és szcenáriumirókkal, de jelentős sikereket nem tudnak elérni, mert a legnagyobb területet az angolszász piac tartja zárva előttük. Mi most a jól sikerült filmeket elkészíttetjük angol változatban is s az egész világon előadatjuk cserealapon. Itt is tárgyalni fogunk kiváló színészekkel, rendezőkkel és írókkal, — természetesen csak azokkal, akik angolul tudnak. Az egész világon különben szinte magyar láz van s mindenütt elragadtatással beszélnek Magyarországról. Én is úgy beszéltem meg barátaimmal, hogy Budapesten fogunk találkozni. Ifj. Horthy Miklós és Douglas Fairbanks még tegnap este telefonon hosszabb megbeszélést folytatott Londonnal, Kordáékkal. (*) Rákóczi-ünnepcly Léván. Lévai tudósítónk jelenti: A garamvölgyi magyarság Rákóczi Ferenc halálának 200 éves évfordulóját most készül ke- gyeletes módon megünnepelni. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület lévai fiókja a lévai Dalárdával karöltve november 10-én, vasárnap este fél 6 órai kezdettel a városi színházban rendezi meg a Rákóczi-ünnepélyt. A rendezőbizottság nagy lelkesedéssel fáradozik a kegyeletes ünnepély impozánsé tételén. Az ünnepi beszéd elmondására a szlovenszkói magyarság égjük legkiválóbb szónokát, az eperjesi Fábry Viktort kérte fel, aki azt szívesen vállalta. A nagyszabású műsor egyébként a következő: Kersék János: Rákóczi ébresztése, szavalja dr. Vargha Sándor. Rákóczi-dalok: énekli a Lévai Dalárda férfikara. Emlékbeszéd: Fábry Viktor. Kurucdalok; Énekli Dóka Sándor. Magyar palotás, tánc. Kurucdalok, előadja a Lévai dalárda vegyeskara. Bujdosó ének, előadja a dalárda ve- gyeekara. Rákőczi-ének 1711-ből, előadja a SzMKE szavalókórusa. Kurucdalok, énekli Barta Mór. Mikes utolsó levele. Mikes, előadja a Lévai Dalárda férfikara. Belépli jegy ára: 10, 6, 3 és 2 korona. Jegyek elővételben keddtől kezdve Nvitrai és Társa könyvesboltjában Léván. (*) Sziklay Ferenc tart előadást a Kazinczy Társaság hétfői kulturestjén. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kazinczy Társaság hétfői, november 4-iki kulturestjén. amelyet a Lőcsei ház nagytermében rendeznek, Szilday Ferenc tart előadást az alakulófélben lévő kassai városi közművelődési választmány feladatairól s ezzel kapcsolatosan a kassai magyar kultúráiét hiányosságairól. Az előadást, amely fél kilenc órakor kezdődik, vita követi. Belépés díjtalan. (*) Oravetz Imre kiállítása Kassán. Kassáról Írják: November 8-án figyelemre méltó kiállítás nyílik meg Kassán a Keletszlovenszkói Múzeumban. Oravetz Imre festőművész mutatja be legutóbbi alkotásait. Oravetz Imre nevét ismeri a szlovenszkói közönség. Az uj művészcsoportnak, az annyi vitát kiváltott ős tehetségeknek pesti kiállítása kapcsán széles körök figyelni ;t keltette fel finom árnyalatú pasztell- jeivefr. Finom művészi egyénisége még azok elismerését is kivívta, akik Legmerevebb ellenzői az újonnan felbukkant fogalomnak: az őste- héhségnek. Szeretik összehasonlitgatni egyes neoprknitiveíkel, azonban az a tény. hogy Ora- vetz művészete izig-vérig. eredeti és a magyar világ Sizóia.1 meg benne ma már az egyszerűségig fejlődött formában. Meg vagyunk győződve, hogy Oravetz legújabb kiállítása megfelelő érdeklődésre talál. K • *\
