Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-22 / 267. (3819.) szám

trxgaiMa&^arhirlap 11 1935 november 22, péntek. KöZfiAZDA^áfT I Keletszlovenszkó és Kárpátalja gazdasági I helyzetén csak a fakivitel föllenditése, az épitési tevékenység támogatása és az adóterhek enyhítése segíthet A kassai kamara közgyü ése Kassa, november 21. (Kassai szerkesztősé­günk jelentése.) A kassai kereskedelmi és ipar­kamara Maxon Milán elnöklésével ma délután tartotta őszi közgyűlését. A közgyűlésén a ke­reskedelmi minisztérium dr. Dvoíák miniszteri osztályfőnökkel képviseltette magát, azonkívül elküldötték képviselőiket a kassal vasutigazga- tósóg és a sóvári erdőigazgatóság is. A közgyűlés Maxon Mihály elnöki jelentésé­vel vette kezdetét, amely részletes képet nyújt a kamarai- kerület gazdasági helyzetéről. Beve­zetésében kitért a tavaszi közgyűlés óta beállott belpolitikai változásokra, Így elsősorban dr. Hodza Milán miniszterelnöki és Najman J. V. kereskedelmi miniszteri kinevezésére, majd an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy a je­lek szerint már túl vagyunk a válság mélypont­ján és egy uj föllendülés kezdetén állunk. Az idei jó termés a és a gabonamonopólium maga­sabb árai következtében a gazdák helyzete kis­sé megenyhült, aminek a legjobb bizonyítéka az, hogy a gaxdamoratórium ellenére fizetni kezdik tartozásaikat, A másik fontos bizonyítéka a föllendülésnek abból áll, hogy a vasúti szállítások statisztikája örvendetes javulást mutat a kassai vasutigazga- tóság területén is. Az idei esztendő első kilenc hónapjában 2-41.029 vasúti kocsi szállítmányt adtak föl a kassai vasutlgazgatósági körzetben, ami a tavalyi év ugyanezen időszakához képest közel húszszázalékos javulást mutat és megközelíti az 1931-es esztendő eredményét. Viszont az év első kilenc hónapjában 207.766 vasúti kocsi szállítmány érkezett a kassai vasut- igazgatóság területére, ami a tavalyi évhez ké­pest csak tízszázalékos javulást mutat. Fakivitel — Egyébként — mondja az elnöki jelentés — a kassai kamara területén is észlelhető az árak megszilárdulása. Ámbár néhány vonatkozásban ez a helyzet könnyen dráguláshoz s ennek kap­csán nem kívánatos következményekhez vezet­het, mégis egészben véve olyan korszak kezde­tét jelenti, amikor az ipari termelés és a vállal­kozási kedv nagyobb arányokat ölthet. Ebben a helyzetben az a fontos, hegy az államhatalom és a közigazgatás, fölismerve a kellő pillanatot, intézkedéseivel siessen a javulófélben lévő ter­melés segítségére és tegye érdemi megfontolás tárgyává a különféle gazdasági szakkörök ré­széről beérkező javaslatokat. Ebben az irányban reánk nézve az a legfon­tosabb, hogy a legnagyobb kiviteli cikkünk: a fa exportját növelhessük és a távolabb fek­vő piacokra is megkapjuk azokat a tarifális és kiviteli kedvezményeket, amelyekben más kiviteli ágak is részesülnek. A másik oldalon pedig azt követeljük, hogy a magyar és a né­met piacot minél nagyobb mértékben nyissák meg részünkre. örömmel nyugtázzuk azt a szándékot, amely Magyarországgal hosszabblejáratu kereskedelmi szerződés megkötésére irányul, azonban kérjük ezzel kapcsolatosan, hogy ennek a szerződésnek a megkötésénél a mi érdekelt kereskedőköreink képviselői is közreműködjenek. A munVanélkflüség leküzdése •— Ami a másik nagy problémánkat, a munka- nélküliség megszüntetését illeti, ebben az irány­ban is a fatermelés emelése és az épitési tevé­kenység támogatása segithet hathatósan. — A kiviteli ipar forgalma — a faiparét ki­véve — a minimumra csökkent Legjelentősebb piacaink elvesztése után csak akkor volt a hely­zetünk aránylag a legiürhetőbb, amikor az épi­tési tevékenység csúcspontján volt. A kormány­nak lehetőségeket kell teremtenie arra, hogy az érdekeltek hosszúlejáratú kölcsönökhöz jussa­nak, adókedvezményeket kell az uj épületek ré­szére biztosítania és meg kell könnyiter.ie a régi épületek tatarozását. Adóterhek — Sajnos, még mindig napirenden keld tarta­nunk a súlyos adóterhek problémáját­Egyre jobban látható, hogy a gazdasági föl­lendülésnek, a vállalkozási kedv megnöveke­désének, a normális hitelélet visszaállításának milyen hatalmas akadályát képezi az, hogy nem rendezik az adóhátralékok, a tulszigoru kivetések, az adóvégrehajtások és a felebbe- zések ügyét s nem veszik tekintetbe a legfelső közigazgatási bíróság idevágó döntéseit. — Nagy megnyugvással vette a közvéle­mény Trapl pénzügyminiszter legutóbbi nyilat­kozatát, amelyben a pénzérték állandósítása mellett és a különféle kísérletezések ellen foglalt állást. A közvélemény most várja, hogy a pénzügy­miniszter beváltja az adóhátrálékok likvidálá­sa és az adóztatási eljárások enyhítése és egy­szerűsítése irányában tett Ígéretét. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a pénzügyminisz­ter az állami bevételek fokozása céljából újabb adónemeket kíván bevezetni. Ez ellen a leghatározottabban szembe kell állítanunk azt a tényt, hogy a kassai kamarai kerület gazda­sági élete további adómegterhelésekct nem bír el. Ami a pénzügyminiszternek a kamatláb leszállí­tására vonatkozó Ígéretét illeti, ennek reánk nézve csak akkor lesz gyakorlati jelentősége, ha ugyanakkor megkönnyítik a hitelszerzés le­hetőségét is. Evégből elsősorban a gazdamora­tórium megszüntetésére és az adóhátrálékok ügyének rendezésére lenne szükség, mivel az adóhátrálékok miatt az adósok vagyoni állapota és hitelképessége a legtöbb esetben ellenőrizhe­tetlen. Ismét föl kell állítanunk azt a követelé­sünket is, hogy a keleti kamarai kerület adófizető vállalatai legalább adóterheik arányában részesüljenek a közszállitásokban. A tapfa-affér likvidálásáért — Amikor a pénzügyminisztérium is már más szemszögből kezdi megítélni gazdasági helyze­tünket, akkor joggal megkövetelhetjük, hogy a többi tárcák, igy esősorban a vasutügyi minisz­térium részéről is más elbánásban részesüljünk. Az utóbbi időben olyan problémával kell meg- küzdenünk ezen a téren, amely komolyan ve­szélyezteti nemcsak a termelésünk és a kereske­delmünk érdekeit, hanem a szegényebb vidé­keink legfőbb kenyérkereseti lehetőséget is. Az úgynevezett talpfa-afférre célzok, — mondotta Maxon Milán kamarai elnök. Követeljük, hogy a vasúti kormány zárja le végre ennek az ügynek az aktáit és szabadít­sa fel gazdasági életünket a nyomás alól, me­lyet fatermelésünknek kell emiatt szenvednie. Aki bűnös, azt büntessék meg, azonban ne szenvedjen pótolhatatlan károkat egész gaz­dasági életünk. Uzembeszttn’eté'ek — Az élénkülésre valló tünetekkel ellentétben áll az a tény, hogy az év elejétől nyolc gyár három hónapnál hosszabb időre beszüntette üzemét s a visszaszo'gáltatott iparigazolványok száma is emelkedik. A kassai kamarai kerület volt talán az egyetlen, ahol az év utolsó két negyedében több volt a visszaadott, mint az újonnan kiváltott ipariga­zolványok száma. A második évnegyedben ez a többlet 79, a harmadik évnegyedben pedig 103 volt. összesen -437 iparigazolvánnyal csök­kent ebben a három évnegyedben az önálló ioa- rosok száma a kamarai kerületben. Ha hozzá­számítjuk ehhez a bártfai sörgyár megszünteté­sét és számbavesszük a kisipar egyre nagyobb gyöngülését és a különböző szövetkezetek éles versenyét, akkor elmondhatjuk, hogy messze vagyunk még attól a gazdasági helyzettől, mely­ről megnyugtatóbb képet tudnánk festeni. Az elnöki jelentés után a kamara gazdasági helyzetjelentését terjesztették elő. A jelentés részletesen ismerteti a mezőgazdaság, az erdé­szet, a bányászat, a gyáripar, a kisipar, a ke­reskedelem. az idegenforgalmi ipar és a pénz­piac helyzetét. A jelentésben foglaltakra legkö­zelebb visszatérünk. A közgyűlés dr. Siposs Aladár kamarai fő­titkár jelentésének tudomásulvétele után elfo­gadta a kamara jövő évi költségvetésének ter­vezetét. A költségvetés kerete 755.0000 korona. Dr. Siposs főtitkár a kamarai illetéknek 30 százalékra való felemelését indítványozta, a közgyűlés ezzel szemben változatlanul érvény­ben hagyta az eddigi 25 százalékos illetéket. A kamara a forgalmiadótörvény novellázásá- nak kérdésében abbeli követelésének adott ki­fejezést, hogy a kormány állapítsa meg a készü­lő uj törvény érvényességének időtartamát. Végül a Kisiparosok megsegítésének ügyét s a kassai pályaudvar átépítésének kérdését tár­gyalta a kamara. Dvofák miniszteri tanácsos csodálkozásának adott kifejezést, hogy a gyár­ipari vállalatok fiókjai számának korlátozásáról szóló törvény ellenére a Rupa-cégnek még min­dig két fiókja Van Kassán, mire azt a választ kapta, hogy a pozsonyi országos hivatal ebben az ügyben azért nem intézkedett eddig, mert az irodaszemélyzet nem ért a Rupa-fiókok be­tiltásáról szóló végzést expediálni. A kamarai Központ e'nü'/e az adtkérdáüe^rői Prága, november 21. A csehszlovákiai keres­kedelmi kamarák: központja tegnapi ülésén lre- bicky elnök Malypetr volt miniszterelnök ama nyilatkozatára utalt, hogy a gyáripar kivitelét meg kell könnyíteni s kijelentette, hogy Trapl pénzügyminiszter is a kivitel föllendülésében lát­ja a foglalkoztatottság fokozását. Ezzel szem­ben a jövő évi költségvetés olyan adók bevételi összegének emelkedését irányozza elő, ame­lyek elsősorban a gyáripart, a kisipart és a kereskedelmet terhelik, Az adóbevételek fokozását valószínűen olyan újabb szigorítások révén kívánják elérni, aminö- ket az egyenes adóról szóló törvény tervbe vett novellája fog majd tartalmazni. Igen kívánatos lenne — mondotta dr. Tfe- bicky —, ha elkerülnék ama rétegek egyol­dalú megterhelését, amelyeknek annakidején támogatást ígértek. Dr. Trebidky ezután a forgalmi adóról szóló törvény novellájának tervezetét ismertette és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a novella rendelkezései a mai helyzet súlyos­bítását jelenük. — Az adócsavart nem lehet jobban megszorítani — mondta a kamarai el­nök — és nem lehet állandóan uj adókat ki­találni, hanem sokkal fontosabb lenne a köz- igazgatás megreformálásával enyhíteni a hely­zeten. A nagy érdeklődéssel fogadott elnöki meg­nyitó után dr. Zivansky főtitkár tette meg je­lentését. A plenáris ülés ezufán jóváhagyta a kamarai központ jövő évi költségvetését. A költségvetés kerete 1.07 millió korona.­Bőrkiviteii tilalmat kér a bőripar Prága, november 21. A csehszlovák bőriparo- sok szövetsége azzál a kéréssel fordult a kor­mányhoz, hogy mondja föl a borkivitelről szóló 1928. évi genfi egyezményt s tiltsa meg a bor­kivitelt. A kérelmet azzal okolják meg, hogy több állam — közöttük Németország, Magyar- ország és Olaszország — már megtiltotta a bőr exportját. A bőriparosok nézete szerint a nem­zetközi helyzet feszültsége is kívánatossá teszi a borkivitel megakadályozását A „Kűze a Usné“ cimü bőripari szaklap értesülése szerint a bőripar kívánságát a nemzetvédelmi miniszté­rium is támogatni fogja. (Vasúti tarifakedvezmények.) A vasút tarifá­lis kedvezményt ad ama gabona- és lisztkülde­ményekre, amelyek feladója vagy címzettje bel­földi malöm és a küldemény rendeltetési helye legalább 150 kilométernyire van a feladóállo­mástól. Tarifális kedvezményt csak az a malom kap, amely Ígéretet tesz arra, hogy 20 kilomé­ternél nagyobb távolságban csak vasúton szállít­tat gabonát, őrleményeket és szenet. A tarifális kedvezményről szóló rendelet visszaható erővel október 1-től lépett életbe és julius 31-ig lesz érvényben. — Október 26-tól december 31-ig terjedő érvénnyel tarifális kedvezményt ad a vasút kávé-, fűszer- és déligyümölcsszállitásra, ha a küldeményeket valamelyik Elba-kikötő fel- adóállomásán adják fel a többi között a követ­kező állomásokra: Beregszász, Munkács és Kas­sa. A Prágában feladott küldeményeket kedvez­ményes tarifa alkalmazásával Nagyszombat, Ungvár, Zólyom és Zsolna pályaudvaraira is lehet ifányitani. —- December végéig kedvezmé­nyes tarifa alkalmazásával szállithatók a Jugo­szláviába és Olaszországba irányított szén-, koksz- és brikettküldemények, amennyiben azo­kat az ostraui körzethez tartozó állomások egyi­kén adják fel. (Hat százalék a malmok decemberi őrlési kontingense.) A, malomtestület kereskedelmi ma­lomcsoportja.-Holan mérnök elnökletével tegnap tartott ülésén a kererkedelmi malmok decemberi őrlési hányadait állapította mén. Eszerint ? malmok decemberben úgy búzából, mint rozsbó1 az egészévi hányad 6 százalékát dolgozhatják (Az eddigi arányban osztják fel a müzsir- gyártási szuperkontingenst.) A népjóléti minisz­térium hozzájárult a kereskedelmi minisztérium ama indítványához, hogy a müzsirgyártási szu­perkontingens hátralevő részét, 196 vagont, a régi arányban osszák fel az egyes müzsirgyárak között. A népjóléti minisztérium azt kívánja, hogy a póthányad 80 százalékát egészen olcsó margarin és miizsir gyártására vegyék igénybe a gyárak s elsősorban a gváripari körzetek la­kosságának müzáiral való ellátásáról gondoskod­janak. (Vágányokat és sryorsvonati szerelvényeket rendel a vasút.) Az á'lamvasutak vezetőtérre 3000 vagon mennyiségi! vásrányanyagot és 15 millió korona értékben 12 gyorsvonati mozdonyt rende1 (A faszindikátus nem nyilatkozott a német- országi kivitel rendjének módosításáról.) Az utóbbi időben híre terjedt, hogy a németországi fakivitel kérdésében mélyreható változások lesz­nek. A hir az: érdekeltek körében érthető nyug­talanságot keltett. A fakereskedők prágai gré­miuma mo6t tartott ülésén közölték, hogy a fa- szindikátus tanácstestülete ebben az ügyben kérdést intézett a faszindikátu* elnökségéhez, amelytől. megkérdezte, hogy megfelelnek-e a va­lóságnak a németországi kivitel rendjének mó­dosításáról szóló hírek. A szindikátus elnöksége a hivatalos utón fölterjesztett kérdést eddig vá­lasz nélkül hagyta. ÉRTÉKTŐZSDE Prága ingadozó Prága, november 21. (Pragwradk).) Az érték* tőzsde mai forgalmát, egységes Irányzat híján bonyolította he. A tázededŐ elején Skoda iránt még élénk érdekiltödéB muhaitkozoht,, de a kor­látban máo- lanyha irányzat vált észlelhetővd. A •tőzsde idő későbbi folyamán a Skoda, födja/vult árfolyama is vi66®:ieeiett. Korlátban nyemeség- biztositásoik következtében több érték árfolya­ma lemorzsolódott. Közvetlenül záml>at előtt a forgalom üteme lanyhult ée általában .lanyha- irányzat lett unrá a piacokon. A forgalom inga­dozó záróiirányzat maflott ért véget. Bro&cilve 25, Rakó 10, Osehsalovák Soío 4, YViaJter 4, Skoda 4, Cseh KereekedeAmá 15, Ká­bel 7, Bánya és Kohó 10. Apolllo 8, Kotlán Vegyi 2, Brflxi Szén 2, Nyugatceeh Szén 2, Polrii 1, Al­pesi 1 és Bnünm Gépgyár 1 koronával megszi- láirdiilt. A másik oklalon ezzel szemben Cseh- Morva Gépgyár 10, Aliséig! Finoaiátó 10, régi Északi Vasat 20, Orion 20, Podoli Cement 25, Egyeeltlt Gyapjú 8, Söhóeltor 8, Selilw 5, Északi Vasút 15, SohÖnprieeeni 2, Olliesöha.ui Papír 2 és Kosrnanos 1 koronával gyöngült. A 'beruházó értékek piacán hosszabb idő óta uralkodó jóItartott irányzat ma sem változott. A forgalomba körülit áülamértékek árfolyama legfeljebb 5 fillérig terjedő változást mutat. Nemhivateljos kuHszsban a pozsonyi Magnezit 10 és a. Srakhovi Sör 900 koronával javult. Az egzótapiac beruházó értékei közül az osztrák C. C. járadék árfolyama 12.50 koronával emel­kedett, amiig ezzel szemben a frankra szóló Skoda-obligáció kurzusa 15 koronával vissza­ment. A bankrészvények magánforgalnii ipin<cán 2.50 koronával gyöngült a Zsivnó árfolyama*. A pénzpiacon a helyzet nem változott- Kötések 80 nripr.a szóló kölesönökben voltak. A magán- lomb "indiköTöö nők kamatlába változatlan. BUDAPEST TARTÓZKODÓ Budapest, november 21. A tözsdeközönség j tartózkodó magatartása következtében a for­galom rendkívül szűk keretek között mozgott. A tőzsdeidő elején barátságos irányzat vált észlelihetővé, de a kereslet csökkenése foly­tán a mérsékelten följavult árfolyamok csak­hamar visszaestek. A forgalom nagyfokú üz- lettelenség, de tartott záróirányzat mellett ért véget. A záróárfolyamok jobbára csak nominális árfolyamok. A beruházó értékek piacán tartott alapirányzat mellett csujpán lényegtelen árfolyameltolódások történtek, BECS BARÁTSÁGOS Becs, november 21. A hosszabb ideje tartó 'barátságos irányzat az értéktőzsde mai for­galmában is kifejezésre jutott. Kuliszbau Siemens és Alpesi árfolyama javult erőtelje­sebben. A korlátban fémipari részvények és villamossági értékek iránt mutatkozott foko­zott érdeklődés. A tőzsdeidő második felében az irányzat elvesztette egységes jellegét. Egy­séges irányzat a beruházó értékek piacán sem jött létre. A szövetségi kölcsönök árfolyama javult, ezzel szemben a sc-hillingérbékek ár­folyama visszament. A felsőausztriai schilling- köicsöpök kurzusa erősen megszilárdult. BERLIN GYÖNGE Berlin, november 21. Az értéktőzsde mai forgalmát a tőzsdeközönség tartózkodó maga­tartása s gyönge irányzat jellemezte. A for­galomba került értékeli árfolyama 3K%-ig terjedő mértékben visszament. A forgalom mindvégig szűk keretek között bonyolódott le. Mit kapunk a valutákért Prága, november 21. K£ 100 pengőért ....... 478,50 100 schilllngéri ...................... 46350 KM ) zlotyért .......................... 462.— 100 lejért ............................... 13.15 100 márkáért ....... 748.— 100 dinárért ..................... . 53.30 100 s vájci frankért ..... 784.50 100 francia frankért .... 159.95 10n belga frankért .... 409.— ICO iráért ........ 149.40 100 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai do lárért .... 24.25 1 angol fontért ...... 119.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, november 21. KŐ 100 pengőért ........................... 481.50 10n schillingért ..................... 466 50 10 0 zlotyért ....... 465.— 100 lejért ............................... 13.45 10 0 márkáért ....... 752.— 100 dinárért .......................... 53.70 10 0 svájci frankért ..... 787.50 100 francia frankért ..... 160.55 100 hefga frankért ..... 411.— 100 líráért ......................... . 150.60 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.45 1 angol fontért ...... 12<k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom