Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-20 / 265. (3817.) szám

«n ÚKBb | XIV. évf. 265. (3817) szám • SzercSa • 1935 november 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, hevonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több, Kgyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 1 1. • • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRRHfl. Villámok a keleti égbolton (*) Az abesszin hadjárat lélektani elő­készítésének első fázisában megint sokat hallottunk a „sárga veszedeleméről s ter­mészetesen nem volt minden célzatosság nélkül való, hogy Mussolini igen hatásos érveket talált a fehér faj összefogásának szükségessége mellett. Nem az első eset Európa történetében, hogy a nagyhatalmak a sárga rémmel riogatják egymást. A do­logban csak az a kinos, hogy maga a rém is felbuzdult a legendák hallatára s ugylát- szik, egészen komolyan készül felfalni ben­nünket. Talán nem kell részletesebben meg­indokolni, hogy Japán előretörése a Távol­keleten nemcsak azért befolyásolja sorsun­kat, mert a japán áru olcsóbb és talán még jobb is, mint az európai vagy amerikai por­téka s már saját vadászterületein szoron­gatja az európai kapitalizmust, hanem fő­leg és elsősorban azért, mert Európa Ázsiá­nak félszigete s ha a múlt ezer tanulsága nem lenne elég, egyetlen szempillantás a térképre akárkit meggyőzhet, hogy az eu­rópai civilizáció sorsa azoknak a hatalmak­nak kezében van, amelyek a Távolkelet ro­busztus erőit mozgatják. Ennek a kis nyu­gati félszigetnek s különösen a Középten­geri tájnak voltak nagy katonai és szellemi egyéniségei és eseményei, de történelmi pe­riódusokat nyitó események mindig Ázsiá­ból zúdultak ránk. A nyugati kultúrák ka­tasztrófái Keletről kilendült nagy népi erők gőzhengere alatt következtek el. De ha nem is állítjuk ennyire széles perspektívák­ba azt, ami a Távolkeleten készül, lehetet­len nem észrevenni, hogy Japánnal uj erő­teljes nagyhatalom lépett a porondra s hogy ennek a nagyhatalomnak érdek- és akció­szférájába tartozik a világmindenség leg­gazdagabb néparzenálja. Ha a sárga fajta évezredes tespedéséből felébred s ha akad kéz, mely begyújtja motorját, aligha marad mai határai között. Már pedig a japán kéz alkalmas és kész is arra, hogy begyújtsa ezt a motort. Különösen hangzik, de úgy van, hogy a közelmúlt nagy és sorsfordító események­ben gazdag történetének legfontosabb moz­zanata az, amiről majdnem semmit se tu­dunk, hogy tudniillik a világ legnagyobb birodalma bomlásnak indult. Hogy az a mamutbirodalom, amely eddig Ázsia és Európa hatalmai között az egyensúlyt tar­totta, — mert határain úgy a keleti, mint a nyugati imperializmus hullámai megtörtek s hallgatag óriásként végigterült Ázsián — széthullóban van. Az utóbbi ötven év alatt Kina összes külső tartományait és ezzel együtt hajdani területének több mint felét veszítette el. Kina teljes felosztása folya­matban van. Három-négy hatalom fog elő­reláthatólag osztozkodni a leváló kínai te­rületeken: Japán, Anglia és Oroszország — s talán még egy negyediknek is jut valami. Ha az ősi kínai birodalmat széttörik s köz­vetlenül érintkezésbe jutnak egymással a világ három legagresszivebb nagyhatalmá­nak érdekszférái, —* kezdetét veszi az az élet-halál küzdelem, amelynek kimenetele könnyen végzetessé válhat a fehér fajra. Erről van szó s ezért illik, ha csak futóla­gosán is, tudomást szerezni arról: mi törté­nik a Távolkeleten. A tény az, hogy Északkina csak egyil állomása a japán előretörésnek, a követke­ző állomás már a világtörténelem legna­gyobb méretű háborúját szabadíthatja ránk A kpvetkező lépés ugyanis közvetlenül ér Addis Abeba, november 19. Haile Selassie császár ma reggel megjelent az addisabebai re­pülőtéren, ahol már várta az abesszin hadsereg legnagyobb és legjobban felszerelt hadirepülő­gépe. A hadirepülőgép a császárt Der lebe, a trónörökös főhadiszállására szállította. Az abesszin fővárosban nagy feltűnést és izgalmat keltett a császár váratlan elutazása a hadszín­térre. Mintegy két tucat teherautó viszi a csá­szár málháját. Két autón tökéletesen felszerelt szikratávíró és rádióleadókészülék van elhelyez­ve. A készülékeket a dessiei királyi palotában fogják felállítani. Az „United Press" londoni tudósítójának ér­tesülése szerint angol katonai körökben á csá­szár váratlan elutazása óriási feltűnést és izgal­mat keltett. Általános az a vélemény, hogy az északi fronton döntő események következnek.! Nem lehetetlen, hogy az egész hadjárat kimene­telét elhatározó csata küszöbén állunk. A csá­szár elutazását angol körökben már csak azért is nagyjelentőségűnek tartják, mert hiszen egy­be esik Badoglio tábornok frontraindulásával. Valószínűnek tartják ugyanis, hogy az abesszi- nek meg akarják előzni az olasz offenzivát. Mint ismeretes, Badoglio tábornok kinevezésé­vel kapcsolatban jelentősen megváltozott a ka­tonai helyzet Keletafrikában. De Bono óvatos előrenyomulásával ellentétben Badogliotól gyors és radikális offenzivát várnak. Valószínű, hogy az abesszinek Badoglio támadását meg akarják előzni, vagy legalább is heves ellenállásra ké­szülnek. Ezt a felfogást alátámasztják az északi frontról érkező hireíc, amelyek szerint az utolsó napokban az abesszinek ellenállása rendkívül megerősödött és a legtöbb helyen sikerült is megálütaníok-az olasz előrenyomulást. A tembieni sziklasáncolc e'őtt megtorpant az o.asz előnyomulás London, november 19. Az északi front­ról érkező jelentések szerint rendkívül élénk csapatösszevonások folynak az abesszin harcvonal mögött. Ras Seyum 30.000 főből álló élcsapata a tembieni felföld keleti ré­szén helyezkedett el és angol katonai kö­rökben valószínűnek tartják, hogy az abesz- szinek erről az oldalról döntő támadásra készülnek. Ras Seyum csapatai valószínűleg egy hatalmas abeeszin hadsereg előretolt részét képezik. A derékhad a négus szemé­lyes vezetése, vagy legalábbis stratégiai irá­nyítása mellett fog harcolni. Több oldalról érkező, de egybehangzó jelentések szerint az abesszin csapatok visszavonulása megállt és minden oldalról heves ellenállással talál­koznak az előrenyomuló olaszok. Különösen erős az abesszinek ellenállása a tembieni felföldön, amelynek sziklasáncait a legheve­sebb harcok árán sem tudták elfoglalni az olaszok. Annak ellenére, hogy napok óta heves ágyutüz alatt tartják a sziklaodukba elsáncolt abesszin harcosokat, az olaszok­nak nem sikerült egyetlen lépéssel sem elő­re nyomulni. Jóllehet az itt elhelyezeti abesszin haderők száma meglehetősen ki­csiny. Valószínűnek tartják éppen azért, inért a terep rendkívüli előnyöket biztosit az abesszin hadsereg számára, hogy itt készül megvívni a négus döntő csatáját az olaszok ellen. Hogy az olaszok is számolnak ezzel az eshetőséggel és rendkívül komolyan íté­lik meg az abesszin ellenállást, bizonyítja az a rendkívül heves légi támadás, melyet teg­nap intéztek az abesszin állások ellen. An­nak ellenére, hogy a légi támadás irtózatos puszii.ásókat végzett az abesszinek sorai­ban, angol vélemény szerint az abesszin második az orosz—japán háború, amely va­lójában a cárizmus bukásának előjátéka volt, a harmadik a világháború, amely vég­eredményben az európai hatalmak jóváte­hetetlen diszkreditálásával végződött Ázsia összes színes népei előtt. Tehát nemcsak a kézzelfogható nyereség, hanem még a távo­labbi, mondjuk igy: történelmi következmé­nyek is aktívumot jelentenek Japán mérle­gében. Érthető, ha Japán nem akar letérni erről a vonalról, — pontosan úgy, ahogy a bismarcki Németország se mehetett más utón, mint amin ment, hiszen a győzelmek sorozata szabta ki számára az útirányt. Egy nemzet életében semminek nincs olyan elha­tározó és megfellebbezhetetlenül dön.ő je­lentősége, mint a győzelmes háborúk soro­zatának. Japán még diplomáciai téren is kö­veti a régi Poroszország példáját. Hiszen látjuk, milyen ügyesen operál a bismarcki módszerrel: egymás ellen játsza 'ki három hatalmas ellenfelét s mindig sikerül neki csak az egyikkel szembekerülni. Ha Japán történetében is elkövetkezik az a fordulat, ami. elkövetkezett Németország történeté­ben, hogy nagy ellenfelei közös platformon egyesülnek vele szemben, akkor talán sike­rül feltartóztatni a „sárga veszedelmet". Ehhez azonban valóban le kellene bontani a világnézet, hatalmi érdek, szellemiség és kultúra hatalmas válaszfalait egészen odáig, mig az angol lord, az amerikai nagytőkés és az orosz világforradalmár elismeri a fehér fajta sorsközösségét. Ebben pedig, minél inkább európai az ember, annál kevésbbé tud hinni. az orosz vagy az angol érdekszférákat. A| japán előretörés, ha sikerül az északkinai akció, — már pedig számbavéve az erővi­szonyokat, aligha lehet kétséges, hogy a Kvantung-hadsereg tábornokainak lesz iga­zuk a nankingi miniszterekkel szemben — ha pedig igazuk lesz, akkor következik az első közvetlen összecsapás magával Euró­pával. Az orosz érdekszféra Külsőmongo- liában, az angol Tibet és Keletturkesztán határán kezdődik. Az oroszok már régeb­ben számolnak Külsőmcngolia ellen irányu­ló japán támadással. És saját bevallásuk szerint minden eshetőségre fel vannak ké­szülve. El lehet hinni nekik, elvégre a szovjet diplomáciai mesterkedései Európá­ban azt bizonyítják, hogy egyelőre minden erejét a Távolkeleten akarja hasznosítani. Az sem titok, hogy az orosz haderő súly­pontja Blücher távolkeleti hadseregén 3 nyugszik. Az oroszok szempontjából érthe­tő is ez a készülődés, elvégre Külsőmongo- lia ma egyik legfontosabb védőbástyája a távolkeleti határon Oroszországnak. Külső- mongolia 1922 óta a vörös hadsereg és a moszkvai kormány védőszárnyai alatt él és a szovjet szempontjából politikailag és katonailag rendkívüli jelentőséggel bir. Ha a szovjet Mongólia kiürítésére kényszerül­ne, szabaddá tenné az utat a japán hadse­reg előtt Transzbajkália felé, innen pedig könnyen halálos csapást mérhetne Japán az Amur-hadseregre. Az oroszok tisztában vannak azzal, hogy ezen a ponton élet-ha­lál kérdései kezdődnek a szovjetrendszer­nek. A másik érdekelt fél Anglia. Anglia po­rciója Kínában rohamosan gyengül s a ja- Dánok nemcsak hirdetik, hogy addig nincs >éke, mig angol befolyás alól fel nem sza­badítják Kínát, hanem meg is tesznek min­dent az angol befolyás gyöngitésére. Tibet- ben egészen a legutóbbi időkig az angolok­nak nagy befolyásuk volt, a néhány év előtt e'hunyt dalai láma angolbarát volt, a mostani azonban lelkes hive a pánmongol mozgalomnak s természetesen tolja Japán szekerét. Az angolok szempontjából ez a misztikus, erősen faji és nemzeti alapon nyugvó mozgalom lebirhatatlannak látszó veszélyeket rejt magában, mert a japán szuronyok fedezete mellett könnyen szíthat lázadást a fehér faj ellen egész Ázsiában. Keletturkesztánban a legutóbbi időkig erő­sen érvényesült Moszkva befolyása, egé­szen addig, mig az angolok által inszcenált zendülés az orosz tanácsadókat kikergette és helyükbe egy ozmán herceget ültetett, aki azután, mihelyt hatalomra került, japán érdekek szolgálatába szegődött. A japánok befolyása tehát mindenütt erősödik, —■ ha az oroszok hajbakaptak az angolokkal vagy az amerikaiakkal, mindig a nevető, sőt vi- gyorgó harmadik vágta zsebre a hasznot. Japánban rendkivül népszerű a háborús po­litika, hiszen az uj Japán történetében há­rom olyan háború van, amely aránylag sze­rény áldozatok árán hatalmas eredménye­ket és nagy területi nyereségeket hozott a birodalomnak. Az első a múlt század végén Kina ellen vezetett hadjárat, amely a kínai birodalom bomlási folyamatát elindította, a A döntő [ütközet előestéjén Eilcnollcüzlfára KészüI a ntgas Az abessztnek meg akarják előzni Badoglio támadását ■ • Becsiében van a né­gus főhadiszállása és Dessie meghódítása az olasz hadműveletek célja • Rend­kívül véres repüíőtámadásf intéztek az olaszok a tembieni szíklasáncok ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom