Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-19 / 264. (3816.) szám
2 T>R\GAI-7\\acAaR-H 1RLAP 4 Ciqt/rntÁt+y&éb-, tehá t a. CígoCcfóbb. ségre, hogy a tizenhét év után egy pesti, nem egy európai szintű magyar kiadóvállalat is észre- és számításba vette. Az ellen, hogy a szlovenszkói magyar irodalmat ,,a budapesti politika szekerébe fogják be", teljesen fölösleges a S. N. N. névtelen cikkírójának tiltakozása, ezt maguk a szlovenszkói magyar irók sem akarhatják, mert — amint a föntebb kifejtettekből logikusan következik — ez éppen a szlovenszkói magyar irodalmi fejlődésnek lenne a megölő betűje. A kisebbségi életsors föltétlenül irodalmat termelő élmény-komplexum, melynek meg kell nyilatkoznia az irodalomban s melynek az a hivatása, hogy különleges színével kiegészítse az egyetemes magyar irodalom sokszínű, művészi mozaik képét. Az az irodalom, mely innen kimehet és ide visszajöhet, ezt a különleges szint nem verheti vissza, az előbb említett szigorúbb „behozatali" cenzúra miatt, a valódi kisebbségi életet visszatükröző magyar irodalom természetesen a viszonylag enyhébb belföldi cenzúra korlátái közt csak itt az ország határai közt fejlődhetik ki. És ebből a szempontból vagyok kénytelen kellő mértékére leszállítani a Franklin vállalkozásának jelentőségét. Mindenesetre fontos és elégtétellel vehetjük tudomásul, hogy tizenhétéves küzdelmünk, sokszor elakadt, újrakezdett, vérverejtékes szizifuszi munkánk az irodalmi érvényesülésért nem volt hiábavaló, a mi „kisebbségi" irodalmunk polgárjogot nyert az egyetemes magyar irodalomban, sőt, ahogy Pintér Jenő kifejtette. — az egyetemes magyar irodalomtörténetben is immár. De úgy érzem, legszentebb meggyőződésem, hogy azt, ami az irodalmunkat idáig vezette, emelte: a kisebbségi talajt, puszta ,,1‘art pour Tart", esztétikai érdekekért, vagy pláne kiadói érdekekért elhagynunk nem Szabad, mert ezzel magunk alól rugjuk ki a t o v á b- b i fejlődés talaját. Becsüljük meg tehát, értékeljük a Magyarországról kapott segítő jobbot, de tartsuk meg vagy hozzuk vissza magunknak azt az irodalmi, kiadói vállalatot is, a Kazinczy Szövetkezetét, melynek melegágyában a tizenhét év előtt elültetett zsenge palánta su- dárba szökkent. Ez szól az íróknak, akiket talán elvakitott a reklámfény, melybe belesodródtak s az irodalmi élet másik nagy tényezőjéhez, a közönséghez, a magyar kisebbségi társadalomhoz az a kérésünk, szeresse azokat az írókat, akiket a reklámfény glóriájával ime visszakapott, idehaza is, szürke, munkásruhájukban, mert bizony mondom, ez az ő igaz valójuk, valódi énjük, melyet nem szűrt meg a kiadói érdek és a — S. N. N. cikkével is igazolt —* tul- szigoru cenzúrái szempont. Pierac^ti lengyel belügyminiszter gyilkosai a bíróság előtt Varsó, november 18. Ma délelőtt kezdődött meg itt Pieracki belügyminiszter gyilkosainak bünpere* A hatalmas pernek, amelynek tárgyalása hetekig fog tartani, 12 vádlottja van, valamennyien az ukránok nemzeti szövetségének tagjai. Azzal vádolják őket, hogy resztvettek a gyilkos merényletben, amelynek Pieracki belügyminiszter a múlt év junius 15-én esett áldozatul. A főbünös Maciejkó, mint emlékezetes, külföldre menekült. A vádirat több mint ezer oldalt tesz ki a nagyméretű bünper- ben, amelynek tárgyalására külföldről is számos ujságiró érkezett. Elítélted eay volt Jugoszláv minisztert Belgrád, november 18. Az eBz-^ki törvényszék most hirdette ki Ítéletét a régóta folyó és annak idején nagy szenzációt keltett , Naeici perben'1. A törvényszék Nikics volt min'szfert négyévi fogház ra, Sohr Nándor vezérigazgatót nyolcévi, Sch’es einger Adol'f igazgatót hétévi, báró Guttmann Viktor igazgatósági tagot pedig tizenhathónapi fegy házbüntetésre ítélte el. A bíróság nem adott helyt annak a kérésnek, hogy a Nasici ellen bármilyen intézkedés történjék, mert a bíróság megállapítása szerint a vállalatnak az elkövetett bűnös el eláné-, nyekkel semmi kapcsolata nem volt. A szankciók alkalmazása (TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON) és anyagi eszközét vesse latba, hogy Olaszország dicsőségesen kerüljön ki ebből a küzdelemből. A kormány felszólítja Olaszország lakóit, hogy november 18-án a házakat öltöztessék zászló díszbe. Ugyanekkor december elsejére 94 vidéki női szervezetet hiv össze a fővárosba, hogy a világháború hőseinek özvegyei tiltakozzanak a világtörténelemben páratlan támadás ellen. Ugyanekkor elrendeli, hogy minden olasz városban a városházát emlékkővel díszítsék föl a november 18-ának emlékére. Az emlékkő felírása emlékezzék meg arról a szégyenteljes igazságtalanságról, amelyben az úgynevezett müveit világ Olaszországot részesítette. Hogy még a késő századok előtt se menjen feledésbe a mai kor e szégyenteljes cseleKedete. A fasiszta nagytanács rokonszenvét fejezte ki azon államok iránt, amelyek megtagadták a szankciók alkalmazását és ezzel tanú jelét adták őszinte barátságuknak az olasz nép iránt és becsületes munkát végeztek e béke érdekében. Pásztorievél az „angol egoizmus** ellen Brindisi, november 18. Brindisi érseke a megtorló intézkedések életbeléptetése alkalmából pásztorlevelet intézett híveihez, amelyben a szankciókat az angol egoizmus müvének bélyegzi. A pásztorievél megemlékezik arról, hogy az olasz népnek nagy áldozatokat kell hoznia jogai megvédelmezése érdekében és nem szabad összeroppannia a megpróbáltatások alatt. A pásztorlevél felszólítja híveit, hogy kövessék a dúcét és a haza érdekében tegyenek meg mindent, hogy a távoli földön megkezdett civilizációs mü a rabszolgaság-uralom ellen mielőbb méltó módon befejeződjék. Az érsek Isten áldáii'iiihhiim ni' ihiihhhw minii 111 immn—wig 11 sát kéri az olasz munkára és kéri, hogy az olasz törekvések és ideálok megvalósuljanak. Megszakadt a kereskedelmi kapcsolat Anglia és Olaszország közfitt London, november 18. A szankciók életbelépését az angol közvélemény legnagyobb nyugalommal és hidegvérrel vette tudomásuk A megtorlások rendszerének életbelépése természetesen az Olaszország és Anglia között fennálló kereskedelmi kapcsolatok teljes megszakítását jelenti. Az olasz lapok kimutatásokat közölnek most arra vonatkozóan, hogy milyen praktikus következményekkel jár Angliára nézve a kereskedelmi kapcsolat megszakadása Olaszországgal. Az elmúlt tiz hónapban Olaszországból és az olasz gyarmatokból mintegy 6 millió fontsterling értékű árut szállítottak Nagy untán- niába. Mintegy egymillió font értékű citromot és sajtot. Az olasz bevitel legnagyobb ré'.zit gyümölcs, bor és néhány kisebb ipari készítmény képezi. Érdekes, hogy közel félmillió korona értékű bőrárut szállítottak az elmúlt tiz hónapban Olaszországból Angliába. Ezzel szemben Anglia, legalább is az angol lapok kimutatása szerint, nyersanyagot és némi vasárut szállított Olaszországba. A két ország közötti forgalom tehát a szankciók életbelépésével teljesen megszűnt Berlin, november 18. Hivatalosan közlik, hogy a brit kormány az elmúlt napokban jegyzéket nyújtott át a német kormánynak, amelyben bejelenti, hogy az olaszellenes gazdasági rendszabályokkal kapcsolatban az angolok bizonyítványokat kérnek a német exportőröktől, hogy az Angliába behozott német áru német eredelü és nem Olaszországból származik. A birodalmi kormány azonnal válaszolt az angol kormánynak és figyelmeztette arra, hogy a kért igazoló írások rendszere ellentétben áll az angol-német kereskedelmi szerződés rendelkezéseivel. Nagyszombatban lesz a pozsonyi egyetem katolikus teológiai fakultása Prága, november 18. A Ludová Politika jelentése szerint a Szentszék hivatalos lapja rendeletét közöl, amelyben a Szentszék kimondja, hogy a szlovenszkói katolikus egyetemi fakultás, amelyet az eddigi tervek szerint Pozsonyban akartak föüállita- ni, Nagyszombatban lesz. A rendelet a pozsonyi egyetem katolikus teológiai fakultásává az eddigi nagyszombati papi szemináriumot hirdeti ki. Újabb ötodfélmiliiós kölcsönt szavazott meg Pozsony város parlamentje erdövásárlásra és a Roykó-alapitvány rendezésére Pozsony, november 18. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pozsony város képviselőtestülete ma délután három órakor rendes ülést tartott. A közgyűlés tárgysorozatán nyolcvan ügy szerepelt, amelyek közül a legfontosabb Pozsony város újabb erdővétele és a pozsonyi Roykó-alapitvány rendezése. Pozsony város erdőgazdálkodása az utóbbi Időben kátyúba került. A város eddigi 4700 holdnyi erdőgazdaságára 300.000 koronát fizetett rá. Ezt most erdővé- tellel gondolják megjavítani és ezért a városi tanács indítványozta, hogy a város a malackai Pálffy-féle birtokokból Dévényben 100 holdnyi erdőt, Rácsén pedig 1200 holdat vásároljon meg, holdanként 1600 koronáért. Az uj erdővétel Pozsony városának 2,200.000 koronájába kerül, amit a Zemská Bankában fölvett kölcsönből fedeznének. A dévényi erdőkben — mint ismeretes — strandfürdőt, Pozsony város Riviéráját akarják kiépiteni. . Az erdővétel ellen csupán Fleischhacker Móric zsidópárti szólalt föl, aki az ügynek a napirendről való levételét javasolta, mert bár szerinte is jó üzletnek mutatkozik a vásár, mégis azt hiszi, hogy az újabb kölcsön újabb 2 százalékos megterhelést jelentene a város közönségére pótadók alakjában. A polgármester névszerinti szavazást rendelt el, amelynek eredménye az lett, hogy negyven- ketten szavaztak az erdővétel mellett, négyen ellene, ketten pedig tartózkodtak a szavazástól, így Pozsony város erdőgazdasága ezzel az újabb vétellel hatezer holdra gyarapodik. A másik érdekesebb ügy a Roykó-alapitvány "gye volt. Roykó András Sámuel soproni származású evangélikus polgára volt Pozsonynak, aki szappanfőzéssel óriási vagyont szerzett. 1840- ben halt meg és hatalmas, ma mintegy 9 millió koronát érő vagyonából alapítványt létesített részben Pozsony város szépítésére, részben közhasznú beruházásokra, továbbá diákok tanulmányi segélyezésére és nagycsaládos özvegyasszonyok támogatására. Az alapitó levél szerint a vagyon Roykó halála után nyolcvan esztendő múlva Pozsony város birtokába száll át. A városnak tehát már 1920-ban át kellett volna vennie az alapítványt, de erről ugylátszik megfeledkeztek a városatyák és csak most jöttek rá, hogy Roykó halála óta már nem nyolcvan, hanem kilencven esztendő telt el, Az alapítványi vagyon ügyei azonban olyan bonyolultak, hogy a városi tanács dr. Mayer József városi főtisztvi- selőt küldte ki azok tanulmányozására, aki három hónapon át tanulmányozta is a különböző Iratokat s a végrendelkezést és most készült el jelentésével. Ennek alapján a városi tanács most azt javasolta, hogy a város két újabb alapítványi levelet dolgozzon ki s azt terjessze fel jóváhagyás végett a minisztériumhoz. Ez az uj alapítványi levél inai a modem időknek megfelelő módon legyen megszerkesztve. Annak jóváhagyásáig pedig az alapítvány vagyonát a város megbízásából dr. Dohnányi és dr. Förster kezeljék, akik a bonyolult vagyonügy rendezésére 2,300.000 kölcsönt vegyenek fel. A városi közgyűlés rövid vita után a tanács javaslatát elfogadta. *Koimánypcrii képviselőt válásitól! az ónodi kerület Miskolc, november 18. Az ónodi idő közi választáson Lidit ení tein Lás dó nem zeti egységpárti képviselőjelölt 9020 szavazatot kapott, ellen jelöltje, Tóth Imre független kisgazdapárti pedig csak 3517 szavazatot. A kerület megválasztott képviselője tehát Lichtenstein László, Miskolc város volt főispánja lett. 1935 november 19, kedd* Belliién helyesli a genfi magyar álláspontot Budapest, november 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnök a Pesti Napló vasárnapi számában „Magyar- ország népszövetségi politikája" címmel hosszabb vezércikket ir, amelyben kifejti, hogy Magyarország legutóbbi genfi magatar- > tása teljesen megfelel a magyarok érzelmeinek, de egyúttal az igazi békepolitika is. A népszövetség legszebb feladatát a béke feltétlen biztosításában látja. Ezzel szemben szerinte az elmúlt tizenhat esztendő alatt a népszövetségnek legfőbb gondja csupán a status quo biztosítása volt, emellett a leszerelés érdekében csak epizódszerü akciót indított. Bethlen szerint a népszövetségnek nincs az álDamok fölötti szuverenitása. Ha tehát valamely állam a népszövetség többségével szembekerül, ez épp úgy nem jelenti a népszövetség alkotmányának megtagadását, mint ha a parlamenti eülenzék kerül a többséggel ellentétbe, ez sem jelenti a parlament megtagadását. A népszövetségnek feladata a világ békéjét gyakorlati eszközökkel biztosítani. Ma elméletben elismerik, hogy a világ nem sztatikus és a dinamikus erőknek is helyet kell biztosítani, a gyakorlatban azonban az történik, hogy a győztes államok szövetségeket kötnek, amelyek nem egyebek, mint a régi véd- és dacszövetségek a népszövetség égisze alatt. Ha a legyőzőitek is csatlakoznának az ilyen szövetségekhez, akkor eg/más ellen kellene föllépniök. A béke igazi biztosítását. s ezzel a népszövetség legfőbb feladatát úgy érheti el, ha a szankciós, a leszerelési és az evolúciós paragrafusok egyformán érvényesülnek. Mindaddig, amig ez be nem következik. Magyarországnak létérdeke, hogy szabad kezét minden kollektív akcióval szemben fenntartsa. A magyar nemzeti párt nagysikerű választási népgyűiése Főréven Pozsony, november 18. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Szombaton este tartotta meg a magyar, nemzeti párt válaszI tási gyűlését Főréven, a Beringer-féle vendéglőben. A gyűlést Fekete Sándor, a magyar nemzeti párc helyi szervezetének elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket és a vendégeket, akik között helyet foglalt dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő,. Kontsek György tar- tománygyülésd képviselő, Varecha József központi munkástitkár és dr Bicsovszky Kázmér országos főtitkár. Holota képviselő másfélórás, hatalmas beszédben fejtegette a magyar összefogás szükségességét, továbbá a községi választások nagy jelentőségét, kapcsolatban a jelenlegi gazdasági, pénzügyi és belpolitikai helyzettel. Kimerítően foglalkozott az adórendszerrel, a gabonamonopólium rendelkezéseivel és a munkanélküliség kérdésével. Fejtegetései a hallgatóság körében nagy tetszést arattak. Utána Varecha József hosszabb beszámolóban isnr ette a kisebbségi magyar munkásság helyzetét. Azt hangoztatta, hogy a szlovenszkói magyar munkásság jobb gazdasági helyzetét a magyar nemzeti pártban való tömörüléssel érheti el. A hallgatóság, amely oly nagy számban gyűlt össze, hogy a gyüléstermen kivül a vendéglő valamennyi helyiségét zsúfolásig megtöltötte, lelkes hangulatban éltette a párt kiküldötteit, különösen Holota képviselőt, aki betegágyából kelt föl s lázas állapotban mondotta el hatásos beszédét Miiura és a Falragárálarcgydr Prága, november 18. A cseh néppárti Lidovó Listy vasárnapi száma a nyílttéri rovatban dr, MiSura képviselő, volt miniszter, nyilatkozatát közli a Fatrn-gázálarc gyár ismert ügyében. M iónra nyilatkozatában azt írja, hogy nem áll szándékában behatóan foglalkozni a lapok célzatos közléseivel s mindössze a nyilvánosság tájékoztatása végett közÜ, hogy a Faitra- gyár a nemzetvédelmi minisztérium egyenes kérésére létesült s az ilyen vá falatban való részvételt egyenesen becsületbeli s polgári kötelességnek tartotta. Rövid Fatra-beli működése alatt minisztériumokban ° cég javára nem interveniált s onnan semmi pénzt fö! nem vett Le akart mondani az igazgatósági tagságról, de bevárja a nemzetvédelmi miniszter által Ígért vizsgálatot csak azért, m*rt nem akar a felelősség alól menekülni. Az állampénztárból élvezett kettős, sőt hármas fizetésről nem kivin vitatkozni, különösen, hogy e kórdést oly párt sajtója vetette fel. melynek vezetőnél kettős, vagy hármas állami fizetések felvétek' a közönség előtt nagyon is ismert.
