Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-17 / 263. (3815.) szám

1935 november 17, vasárnap. 'prxgai-AW.^a'R-hiriíAI? 17 Hagyar középiskoláink képe a tavalyi értesítők tükrében Szlovenszkó, november 16- Csehszlovákiá­ban tudvalevőleg nyolc magyar középiskola áll a magyar tanulóifjúság rendelkezésére. A komáromi római katolikus főgimnáziumot kivéve, mindegyik csehszlovák igazgató ve­zetése alatt áll. Ha az 1934—35-ik iskolai év Értesítőit forgatjuk, érdekes megfigyeléseket tehe­tünk. Menjünk csak sorjában. Létszám. Az elmúlt iskolai évben a nyolc magyar gimnáziumba összesen 4006 tanuló iratkozott be, 39-cel több, mint az előző évben. A négy önálló gimnáziumban (Pozsony, Kassa, Komárom, Ipolyság-) a szaporodás 54-et tesz ki, mig az iker-inté­zetekben az apadás 15 tanuló. A szlovák­ruszin iker-intézetekben a szaporodás 119. Érsekújvárod, Losoncon és Rimaszombat­ban a szlovák tanulók száma már meghalad­ta a magyar tanulók számát. Az év végén 3831 (95.63%) tanuló vizs­gázott le a magyar és 1385 (93.14%) a szlovák-ruszin tagozatokban. A magyarok rendelkezésére álló 94 osztályra átlag 40.70 tanuló esik, a magyar iker-intézetekben 37.2, a szlovák-ruszin iker-intézetekben pe­dig csak 31.5 tanuló. A magyaroknál a ta­nulóifjúságnak 29.74%-a leány volt, a szlo- vákoknál-ruszinoknál pedig 30.26%. Születeti hely. A négy önálló magyar in­tézetben az intézet székhelyén született a ta­nulók 43.91 %-a, a magyar iker-intézetekben 39.72%-a, a szlovák-ruszin iker-Intézetek­ben csak 12.27%-a. Külföldön született a magyarok 4.49-%a, a szlovákoknál-ruszi- noknál 5.55%-a. Ennek ellenére ez utób­biaknál külföldi honosnak csak 1.09% van kimutatva, mig a magyaroknál 5.07%. Lakóhely. Szüleinél lakott a magyar ön­álló intézetekben a magyar tanulok 55.76 százaléka, az iker-intézetekben 55.56%-a, mig a szlovákqknál-ruszinoknál csak 3646 százaléka. Ezzel szemben vidékről naponta bejárt a szlovák-ruszin intézetekbe a tanu­lók 46.49%-a, a magyar iker-intézetekbe 28.88%-a, az önálló magyar iskolákba 17.10 százaléka. Kosztos helyen lakik a szlovákoknál át­lagban 15.66%, a magyar iker-intézetekben -14.68%, az önálló magyar iskolákban’ 24.90 százalék. Anyanyelv. Az önálló négy magyar inté­zet tanulói közül magyar 97.67%, a magyar iker-intézetekben 97.63%, mig a szlovák- ruszin iker-intézetekben a szlovákok-ruszi- nok százaléka 89.30, köztük 8.80% a ru* szin és 3.97% a cseh Losoncon. Vallás szerint járt a magyaroknál 55.86% római katolikus, 5.51% ág. hitv. evang., 16.23% református, 22.30% zsidó. 0.10 szá­zalék más felekezet. A négy csehszlovák-ru­szin intézetben volt római katolikus 50.83%, ág. hitv. evang. 24.83%, református 1.08%, zsidó 9.24%, görögkatolikus 8.73%, feleke- zetnélküli 1.73%, a többi csehtestvér (0.36 százalék), csehszlovák egyház (2.02%), -görögkeleti (0.57%) és baptista (0.57%). Tehát tizféle felekezet tarkítja az intézetek népességét. - ' ’ " Osztályozás. A magyaroknál átlagbán ki­tűnő eredménnyel tanult 13.78%. átment egyszerűen 67.25%. elbukott júniusban 18.17%. A csehszlovák-ruszinoknál kitűnő 12.99%, alkalmas 63.24%, elbukott 23.61%. A legtöbb bukás volt Érsekujvárott; a ma­gyaroknál 25.74%, a csehszlovákoknál Lo­soncon 29.74%. A legkevesebb bukott a magyaroknál Komáromban (8.54%), a csehszlovák-ruszin intézetek részéről Be­regszászon (16.40%). A legjobb osztály volt a magyaroknál a rimaszombati VIII. osztály (38.88% kitűnő és 61.12% alkal­mas), a csehszlovákoknál-ruszinoknál a be­regszászi V. osztály (47.05% kitűnő, 52.95 százalék alkalmas). A legrosszabb osztály volt a magyaroknál az érsekujvári II. B. (53,48% a bukott), a csehszlovákoknál-ru­szinoknál a rimaszombati III. A. (edbukott 42.42%). Általában Érsekujvárott osztá­lyoznak a iegszigorubban. Négy magyar és két szlovák osztályban egyharmadánál jóval többen buktak el. Mire való akkor a selej­tező fölvételi vizsgálat az első osztályban? Az első osztályban alig buknak el egynéhá- nyan, ami az elemi iskolák jósága mellett szól, de minél több ideig vannak a tanulók a középiskolában, annál többen buknak ei. Itt vagy a tanterv rossz, vagy a tanárok al­kalmazott pedagógiája. Tandíjmentesség. Itt Komáromot külön vesszük, mert-itt más a rendszer, mint az állami iskolákban. Komáromban tandíjmen­tes volt 25.15%, félmentes pedig 13.62%. Pozsony. Kassa és Ipolyságon tandíjmentes volt az I. félévben 66.09%, a II. félévben csak 60.44%. Félmentességet élvezett az 1. félévben 4.31%, a II. félévben 3.87%. A magyar iker-intézetekben volt egészmentes az I. félévben 68.41%, a II. félévben csak 62.09%. Félmentes volt az I. félévben 7.20 százalék, a II.,félévben 6.47%. A szlovák­ruszin iker-intézetekben volt egész tandíj­mentes az I. félévben 74.16%, a II. félévben 68.31%. Félmentes volt az I. félévben 4.05 százalék, a II. félévben 5.40%. Átlagban a szlovák-ruszin intézetekben 7.01%, illetve 6.99%-kai több volt a tandíjmentes, mint a magyar intézetekben. A magyar iskolákban pedig 4.80%-kai többen végezték el sikerrel a tanévet. A losonci szlovák tagozatban pél­dául átment az év végén. 247 tanuló,’ de egészmentes volt az é\i végén 248 és 11 fél- méntes, míg a magyar tagozatban sikerrel végezte a tanévet 270 tanuló; de egész tan­díjmentes csak 225 volt és 13 félmentes. ... . i í y,. i Ha a falak-beszélni tudnának —- hányszor só­hajtják ezt az emberek, amikor a rideg vakolat­tal simára ..egyengetett kőkockákat nézik, ame­lyek nagy élményeknek, komor emberi szenve­déseknek vagy szenvedélyeknek voltak néma tanúi. A falak hallgatnak, szenvteltnül, titokzatosan, a durva aáyag sohasem adhatjavissza az in­dulatok éá sóhajok végtelenül bonyolult, nehe­zen megkülönböztető árnyalatait De a börtön­falak, amélyek félrelendült emberi sorsoknak talán legtöbb tragédiáját, vezeklő fájdalmát lát­ták — a börtönfalak beszélnek. Lopva írott, fcl- karcolt sorok tesznek őszinte vallomást a bőr- tönlakók életéről. Emlékeztetnek ezek a tömlöcfalakra rajzolt sorok az ősember primitív ösztönére, amellyel barlangok, örökéletünek hitt sziklák falára véste egyszerű, ma már ormótlannak látszó figuráit, hogy testi elmúlása után hirdesse valami az utá­na következőknek, hogy itt járt. A börtönlakó, akit többnyire primitív, vad indulatok sodortak a bűnbe, sokszor emlékeztet az ősemberre és a börtönfalak sajátságos romantikája érdekes tanulmány anyagául szolgálhat a lélekbúvárnak, aki az emberi lélek rejtett redőit kutatja. A fogházi szabályok szigorúan büntetik a ra­bot, aki megrongálja, bepiszkítja cellája falát. A rabnak egyenes utón nincs is módja hozzá, hogy olyan eszközökhöz jusson, amelyekkel megrög- zitheti felkivánkozó. fontosnak tartott érzéseit. A fegyelem drótsövényein azonban áthatol a foglyok ravaszsága, élelmessége és a beavatot­tak tudják, hogy nemcsak társaikkal, hanem sokszor a külvilággal is érintkezést tudnak ta­lálni. . .... A megrögzött bűnözőt az elfogatás őrök ve­szedelme gyorsabb, ötletesebb gondolkozásuvá teszi, sokszor az élete is kockán forog és ez is bizonyos fölényt olt belé a tisztességes, veszély­telen foglalkozású emberekkel szemben. Egé­szen különös emberfajta a börtönlakó. aki a „túlsó parton" él. Hasonszőrű társaival meg­bonthatatlan szolidaritás köti össze, a börtönök hivatalos funkcionáriusaival pedig örök harc­ban áll. Örül, ha bosszúságot szerez nekik. Az örök egyhangúságban ez szórakozást, válto­zatosságot jelent1 az életében. A börtonfal romantikája Ebben a levegőben születik meg a bőrtönfalak romantikája. A tömlöc egyik cellájának ajtófél­fájára rótta fel Rózsa Sándor, az alföldi betyár- világ legendáshírű hőse. ellobbanó életének utolsó fájdalmát. Nagy egyhangúságban teltek Rózsa Sándor napjai a börtönben. Morózus, bogaras ember lett a félelmetes és egyben legendás betyárból. Még a rabok szokásos napi sétájára se ment, naphosszat tömlöcében gubbasztott és törött kanálnyelével furcsa, értelmetlen vonalakat vé­sett az. ajtófélfába. Nem sokat törődtek vele. Meghagyták a fogatlan oroszlánnak ezt az utol­só mulatságát Esztendőkkel utóbb sok kiváncsi látogatta még ezt a tömlöcöt A titokzatos Írásjeleket sen­ki se tudta elolvasni. Lerajzolták, mint valami kuriózumot Később azután rájöttek az érthetet­Tanárok. A nyolc magyar intézetben ösz- szesen 195 személy tanított. Ezek között volt 29 hitoktató, 6 énektanitó és 6 kisegítő. Végleges tanár van 118, ideiglenes 20. he­lyettes 2, szerződéses 1, óraadó 4. Komáro­mot kivéve sehol sincs magyar nemzetiségű igazgató, a tanárok nagyrésze sem magyar nemzetiségű. Az iker-intézetekben 26 tanár mind a két tagozatban kénytelen tanítani, a magyar tagozatban 297 órát adtak heten­ként, a szlovák-ruszinban pedig 241 heti órát. Ez a felemás állapot megszüntetendő lenne elsősorban pedagógiai okokból, mert az illető tanárok nem beszélik egyformán jól mind a két tanítási nyelvet s ez nagy­ban rontja a növendékek nyelvérzékét és helyes, tiszta kiejtését. A tanszemélyzet 16 százaléka nő. ami fiuintézetekben helytelen és mielőbb kiküszöbölendő lenne. A taná­roknak több mint egyötöde szlávosan iíja a nevét. Évközben meghalt 2 tanár, nyug­díjaztatok 8, uj alkalmazást nyert 10. Áthe­lyeztetett magyar intézetből magyarba 7, szlovákba 7, szlovákból magyarba 6. Sza­badságon vol kisebb-hosszabb ideig 7. ösztöndíjak, jutalmak. Az iskolaügyi mi­nisztérium 10 tanulót 5700 korona ösztön­díjban .részesített, az országos, hivatal pedig 44 tanulónak 23.250 korona ösztöndijat adott. A szlovák, osztályokban 10 tanuló 5000 köronát kapott az iskólaügyi miniszté­riumtól, 2.0 tanuló 11.000 koronát az orszá­gos hivataltól és a pénzügyigazgatóságtól 6 tanuló 4500 koronát. A kevésszámú ösztön­díj mellett igen dicséretes munkát fejtenek ki e téren a Segítő Egyesületek és a Szülői Szövetségek, amelyek ruha, tankönyv, tej. élelmezés, gyógyszer és orvosi kezeltetésre több mint 90 ezer koronát juttattak a sze­gény tanulóknak.' A magánosok által létesí­tett ösztöndíjak nagysága több mint 30.000 korona. Az iskolai házi ünnepélyek száma sok. A hivatalos állami ünnepeken kivül megemlé­keztek Barthou, I. Sándor. Pisecky. Hugó Viktor stb.. haláláról,. Hollyról,. Komensky- ről, a csehszlovák—jugoszláv . viszonosság­ról. a takarékosságról, a tisztaságról, a bé­keakcióról, az anyákról, a külföldön élő szlovákokról stb. ' Érettségi vizsgára jelentkezett szeptem­berben 41, februárban 19 és júniusban 204 tanuló.- Ezek közül kitüntetéssel érett 39. egyszerűen érett lett 169. összesen 78.78%. Az. egészségi állapót általában kedvező volt, csupán Beregszászon. Komáromban és Ipolyságon lépett fel erősebben a. náthaláz. Utóbbi helyen a vörhenyjárvárty is. Összesen elhalt .3 tanuló. A tanulók a legtöbb intézet­ben biztosítva voltak baleset ellep. Pozsony­ban pedig tagjai voltak a középiskolai egészségügyi intézetnek s’évi 6 korona, dij ellenében szakszerűen megvizsgálták és or­BESZÉLNEK A BÖRTÖNFALAK... ősi rovásírás a „hitvány város" iömtöcajtaján — Az akasztófahumor költészete és a titkos börtönnaptár ■■ K asszaiaróés zsebmetsző verses vetélkedése len Írásjelek titkára. Rózsa Sándor, az alföldi pásztorok ősi rovásírásával véste az ajtóra név­jegyét és vele együtt rejtett sértődését, fájdal­mát. „Itt, e hitvány városban viselte nehéz rabsá­gát Rózsa Sándor" ez volt a titokzatos ábrák jelentése. A szegedi Csillagbőrtőn egyik cellája őrzi* az utolsó betyár emlékéi A primitiv vérsezet igy szólt- — ;—;• —­...... Ló ban, borban, asszonyban a javát szerette, Életét mégis itt végezte Énekes Tóth Lőrinc, az utolsó betyár. Rabhumor és rabköltészet Majdnem minden cellában megtalálható a fal­ra vagy az ajtó bádogboritására karcolva egy kezdetleges naptár. A cellákat gyakran átfestik, de mindig újabb naptárak kerülnek a falakra. Harminc kockára beosztott négyszög ez, a bör­tönlakó minden nap áthúz egy kockát, hogy tá­jékozva legyen az idő múlásáról. A megrögzött bűnöző, különösen az, aki rö- videbb szabadságvesztésre van ítélve, nem veszi túlságosan tragikusan a bebörtönzést és túláradó optimizmussal várja a napot, amikor megnyílik előtte a börtön kapuja. Egy sikkasztás miatt el­itéit rabtól származik ez a kis versike: Itt kell ülnöm most egy évig, Hála Isten, nem tart Ewtg. A budapesti toloncházban, amelyet a pesti al­világ Jerglinek nevez, jegyezte fel a bennlakó az alvilág költészetének ezt a termékét: Eltörött a kocsi kereke, Utolsó üzenet a siralomházbdl A legmegrázóbb talán az a négyszavas mon­dat, amelyet egy halálraítélt rablógyilkos kar­colt a siralomházzá átalakítót cella falára. A halálraítélt rabokra nagyon vigyáznak, csak ennyit tudott imi: — Az anyám bocsásson meg ... Az üzenet nem juthatott el ahhoz, akinek szánták. Aki irta, tudta is, Hogy igy lesz. A hartai fegyintézet egyik cellájában nehéz­kes, paraszti betűkkel karcolta fel egy rab ezt a félmondatot: — Nagy Zsófia te . > Ma már nem lehet, megállapítani, mi követ­kezett volna a „té“ után,- — átok, vagy ellá­gyult vallomás. Aki irta, azért raboskodott, mert korcsmái bicskázásban, megölt egy ie- gényt. Azóta már kikerült a börtönből és újra a szabad emberek életét éli. Talán Nagy Zsófia mellett, talán nélküle. Egy másik fogoly röviden csak ennyit irt 3 mosdója fölé, hogy ébredéskor minden reggel lássa: - - • • /. • - • , . — így jár az, aki hisz egy asszonyban! A cella bölcse Cisquet, Páris egykori rendőmrefektusa em lékiratáiban külön fejezetet szentel a börtönfa­lak romantikájának, Feljégyzi a vérrel irt, kö­römmel karcolt vallomásokat, amelyeket fontos­Mlvel visznek a Jerglibe? Zsupkocsival, hat zsaruval, Várnak a jasszok a sült krumplival. Használati utasítást is mellékel a vershez, megírta, hogy a Nagy a feje, búsuljon a ló dal­lamára lehet énekelni. ' ■ . .... A kecskeméti fogházban ült egy rab, -aki két­ezer pengőt sikkasztott, nyomban elmulatta és két' évet kapott érte. Cinikus jellem lehetett, mert ezt karcolta a cellafalrá: Ezért elvihettem volna még ötezret... A híresebb rabok csákném kivétel nélkül be­vésik monogramjukat' a cella falába. A sopron­kőhidai fegyházban raboskodó Endesz Árpád, a hírhedt betörőkirály,. igy örökítette meg az emlékét: -; Én is itt jártam, három mázsát kerestem, En­desz Árpi, A három mázsa, tolvajnyelven három évet je­lent. A fegyelmi zárka falán egyszer ezt a feljegy­zést találták: — Tizennégy nap sötét zárkát, harmincnapos kiskosztot, hatvannapos kurtavasat töltött itt Puskár. Puskár, aki valami fegyelmi vétségért kapta a szigorú büntetést, fogságában különben egy csodálatosan finom, precíz' világ-órát szerkesz­tett, amely pontosan jelezte, hogy egyazon idő­ben a világ különböző városaiban mennyi időt mutatnak az órák. Bámulatos kézügyessége volt és akik ismerték a munkáit,-azt mondják, kivéte­les képességű mechanikus lehetett volna, ha a betörőszerszámok helyett gépeket konstruál. nak tart azok számára, akik a rabok lélektanát tanulmányozzák. Megírja memoárjaiban, hogy jarel, a hírhedt nemzetközi zsebmetsző megszurta kezét és vé­res ujjával festette le börtönének falára a ver­set, amely hü fordításban igy hangzik: A zsebmetszők nehéz vizeken eveznek, Büszke vagyok, hogy tolvajnak neveznek. Jarelt később elhelyezték a cellából, a felira­tot elfelejtették letörölni. A cella uj lakója, egy kasszafuró körömmel véste a vers alá megvető lenézését: Hazudsz Jaret, mert különb sokkal A kasszafuró, mint az éhenkórász tolvaj. Kivénült öreg rab véste raboskódásának ti­zennegyedik évében cellája falára ezt a „világ­nézeti" rigmust: Isten a rablás haliamat Egykor az emberbe oltotta át. Másnak azt az ösztönt adta, Hogy a rablót elfogja és verje lakatra., Milyen komédia is a világ! Akasztófahumor, bölcselkedés, mind úgy hoz­zátartozik a börtönfalak romantikájához, mint a vezeklő, remegő ellágyulások, amelyek mögül elkallódott emberi sorsok fájdalma sájóg föl, amikor measzólalnak a börtönfalak. SÁGI PÁL.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom